Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-11-12 / 136. szám
2. oida.1. Komáromi Lapok 1929. november 12. Mj? ren< November 30-ig1 rendkívüli árleszállítás az Ossz es kötött és téli cikkekben ELBERT divatáruházában Nádor-utca 19. O Komárom C Koronabankkal szemben. Zephir ing 2 galléros 25’— K Angol sephir ing 2 galléros 39 — K Elida mosósely. harisnya 20 — K Női rádió harisnya S'őO K NSi tiszta gyap|u ,, 15'— K Férfi és női svetter 35'— K Nádor-utca 19. Téli alsó ing v. nadrág 12'— K Női és férfi téli keztyű 6 — K Gyermek szövet kabát 70'— K Férfi zsebkendő 6 drb. 7’50 K Munkás zöld v. zephir ing 14’— K stb. stb. Bécsi pullower és nyakkendő különlegesség. Spart harisnya, teveszőr férfi mellény, ritikül különlegességek, teveszőr és prémmel bélelt bőrkeztyü, gamasninadrág-A községi elemi iskola hatvanéves fennállásának ünnepe Komárom, — november 11. November 3 án volt hatvanadik év fordulója annak, hogy a város virágzó iskoláját, a községi elemi népiskolát felállították és ez évfordulós megható kedves ünnepély keretében ülte meg az iskola, az isko'aszék s a város közönsége Az iskola ez ünnepélyét az iskolaszék rendelte, amely a szép évforduló alkalmából ünnepi iskolaszéki ülést tartott és a derék iskola hstévti zedes eredményes működéséről, fejlődéséről, a megalapítókról és az iskoh tanítóiról mcltóképen megemlékezett. A lelkeket felemelő ünnep a város egész társadalmának ünnepe voit, amely rő! a diszülésen egybesereglett közönség tett fényes bizonyságot, amelynek soraiban felekezeti és 03zta!ykülömb3íg nélsüi a társadalom minden rétege képviselve volt. A közönség megjelenésével tiszteletét és háláját rótta le a jubiláló iako’a iránt, amely fennállása óta több mint hatvanezer tsnu’ót bocsátott ki szárnyai alói az életbe s amely áldásos működésével a város lakossága nagyobb részének meghálálhatatian szolgálatot tett. Az ünnepi iskolaszéki ülést Rathona Sándor nyug. járásbiró, elnök vezette és az ülésen megjelentek a rőm. kaih. egyház képviseletében Majer Imre dr. apátplébános és Aiapy Gyula dr. fártománygyülési képviselő aut. hitközségi elnök, a reformatus egyház képviseletében Fülöp Zsigmond tőgondnok és Páti Nagy Sándor álgondnak, az evangélikus egyház részéről Vaskó 1st ;án felügyelő ésHittrich József presbiter, a zsidó egyház részéről Krausz Mór rabbi és Milch Dezső hitközségi elnök, a tanügyi hatóság részéről JezO Márton tanfelügyelő, Komárom varos iskolafenntartó részéről Csizmazia György városbirő, továbbá Szíklay Ferenc dr. központi kulturreferens, a főgimn. kép viseletében Gidrő Bonifác házfőnök, főgimnáziumi igazgató és Gödör K. János tanár. Megjelentek továbbá a helybeli összes iskolák tantestületei éspedig a poig. leányiskola Bmai Tóíh Pál, a polgári fiúiskola Czéh István, a róm. xath elemi iskola Vaskó Imre és a községi eiemi iskola Pethő Sándor igazgatók vezetésével. Jelen voltak az iskolaszék tagjai, köztük Czike Dénes, Fried Jenő, Ivánfy Géza, Dosztál Ja kab, Kincs Izidor, Kelemen Ferenc és mások, valamint a város közönsége nagy számban. Áz ülést Kathona Sándor iskolaszéki elnök nyitotta meg magvas beszéddel, amelyben visszapillantott a jubiláló is kola múltjára, működésére és arra a szent hivaiásra, amelyet hatvan éven keresztül a derék iskola a magyar kuliura szolgálatában betöltött. Ö3zinte elismeréssel adózott azoknak a jeies férfiaknak, akik az iskolát megalapították, akik vezették, fejlesztették és felvirágoztatták s feiváitképen az iskola megalapítása körül elévülhetetlen érdemeket szerzett Nagyvasváry Sándorról és ennek méltó utódáról, Tuba Jánosról emlékezett meg mély hálával, A mélyen járó, sziveket megragadó ünnepi megnyitóbeszéd nagy tetszéssel találkozott, mely után Pethő Sándor igazgató olvasta föl az iskola 60 éves történetét tömör összeállításban. Az iskola keletkezésének körülményeiről, fejlődéséről, a tanítókról és tanítványokról nyújtott világos áttekintést. A vá ros, mint iskolafentartó nevében Csizma zia György városbiró mondott üdvözlőbeszédet, elismerését fejezvén ki a jeles iskola működése iránt. Majd bejelentette. hogy a város tanácsa a jubileum alkalmával 2000 koronás ösztön dijalapilványt tesz, amelynek kamatait az iskola szorgalmas tanulói kapják. A bejelentés a megjelentek körében igaz örömet keltett. Az iskolaszék nevében Fried Jenő nagykereskedő, a Járási Ipartársulat és a Kereskedők Tesiü ete elnöke mon dotí beszédet, aki a jubiláló iskolához való régi kapcsolata révén elemi isko lés emlékeit idézte föl és hálával adózóit az iskola iránt és elismeréssel az iskola tanítói iráni. Wdnkay László kőzs. iskolai tanító a tantestület nevében méltatta az évfordulót és lelkes szavakkal hívta föl a magyar társadilmat arra, hogy iskolájáért semmiféle áldozattól se riadjon vissza. A tetszéssel fogadott lendületes beszéd u án Aiapy Gyula dr. larlománygyülá-si képvisel emelkedett szólásra ás az iskola voit tanítványai nevében mondott megragadó szép beszédet. Régi gyermekkori kedves emlékeket idézett föl, amelyek a szónokot ehhez az isko■ Iához fűzik még abból az időből,amikor a fiúiskola a református egyház Kollégiumépületében volt elhelyezve. Megható közvetlenséggel és érzéssel teli szavakban emlékezett meg azokról a derék tanítókról, akik őt tanirodák és igaz háláját fejezte ki a régi tanítványok nevében az iskola és annak jótevői iránt. Azzal a hő óhajtással kívánt áldást a kedves alma materre, hogy az iskola a régi szent hagyományok ápolásával virágozzék, fejlődjék tovább és legyen mindenkor a magyar kultúra erős vára. A'ielbekbe markoló szép beszéd mély hatást keltett a hallgatóságban. Utána Reisz Ibolya V. o. és Huszlicska Mária VIII. o. tanulók Weiss Kornélia igazg. tanítónak „Meseerdő népe“ c. alkalmi költeményét szavalták el A megkapó, kedves poéma nagy tetszéssel találko zott ás méltó befejezője volt az ünnepi ülésnek. Majd Kathona Sándor elnök az üd vözlő iratokat terjesztette elő és fe! olvasta a komáromi református egyház üdvözlő átiratát és Szabó Kálmán dr, volt iskolaszéki elnök levelét, mely után meleg szavakkal mondott köszönetét a megjelenteknek és a diszülásí bezárta »> Kun Béla egységes középeurópai vörös frontot akar teremteni. tt A romániai Cuveniul moszkvai jelentése szerint Kun Béla néhány nappal ezelőtt nagyobb beszédei mondott, amelyben kijelentette, higy a kommunista párt számára Középeurópában a cselekvések uj korszaka érkezett el. Az opponunisla elemektől megtisztult kommunista pártnak a reakciós Középeurópt — november 11. ellen keli harcolnia. Kijelentet!?, hogy az Oroszországban élő magyar, osztják és román kommunisták e! határozták az egységss középeurópai orosz front megterem léséi és mar a közeljövőben valamennyi középeurópai országban nagy politikai akciói készítenek elő. A komáromi rendőrség elfogta özvegy Milch Hermanne húszezer koronás értékű brilliánsköves nyakláncának tolvaját. Komárom, — november 11 Wolberg által behozott nyakláncban. Hamarosan kifaggatták a gyanússá vált embert, aki tagadta, hogy a nyaklánc lopás által került volna hozzá és azt mondta, hogy a nyakláncot találta Magyar Komáromban a vasúti mellett. Kiderült, hogy a gyanússá vált embert Rauch Sándornak hívják és foglalkozására nézve kőmives, aki később a bizonyítékok terhe alatt bevallotta, hogy a nyakláncot akkGr lopta el özvegy Milchnéíől egy őrizetlen pillanatban, amikor szeptemberben a lakás renoválásánál dolgozott. Teliét úgy adta elő a rendőrségen, hogy a nyaklánc nyitott fiókban volt egy dobozban amelyből kivette, a dobozt pedig visszatette a fiókba, A rendőrségen azt vallotta még, nem sejtette, hogy ilyen nagyértékü ékszerhez jutott és mindössze is azt remélte, hogy csak 30 pengőt fog kapni, hí értékesíti a nyakláncot. A 30 pengőn azután a maga és felesége részére akart ruhát venni itt Komáromban. A rendőrség letartóztatta Rauch Sándort és átadta az államügyészségnek. Saját tudósítónktól. Vasárnapon a komáromi rendőrség jó fogáshoz jutott egy ékszerész ébersége által. Wohíberg Jókai utcai ékszerésznél vasárnap a délelőtti órákban megjelent egy harminc-negyven év körüli férfi és egy nyakláncot akart értékesíteni, amelyen két hatalmas brilliánskő függött, a nyaklánc értéke hozzávetőleges becslés szerint is meghaladta a húszezer csehszlovákkoronát. Az ékszerésznek gyanús lett a férfi, hogy miként kerülhetett a nyaklánc birtokába és ezért a rendőrségre beszolgáltatta a nyakláncot, egyúttal kérte ebben az ügyben a vizsgálatot. Machdcsek Pál rendőrtanácsos azonnal megindította a nyomozást és kiderült, hogy a nyaklánc lopás utján került az illető ember kezébe. A Magyar Komáromban lakó özvegy Míích Hermsnné tulajdonából még szép iemberben eltűnt egy brillánskö vekkel ellátóit nyaklánc, amelyet a rendőrségen most felismertek a Egy tehetséges festőnövendék azért gyilkolt, hogy festéket vehessen. Egy huszonkeiéves fiatalember bflnpörének tárgyalását kezdte meg a napokban a rdmsi esküdtszék. Az e!ső pillantásra rabiógyilkosságnak látszik a bűi, amellyel Adolphe Steffen-t vádolják. Ügyvédje, Marcel Braibaní, híres párizsi bűnügyi védő azonban gondoskodott róla, hogy a fiatalember védelmére felsorakoztassa a legkülönbözőbb lélektani érveket. Az ügyvéd be akarja bizonyítani, hogy a tehetséges festőakadémiai növendéket a pszichopatológia határain mozgó különös okok késztették a közönséget rablógyilkosságra. Adolphe Steffen belga származású és szülei Erqueinesben laknak. Apja jómódú kereskedő, aki minden áron azt akarta, hogy fia a kereskedelmi iskola elvégzése ulán maradjon otíhon és vegyen részt az üzleti ügyek vezetésében. Steffen azonban a kereskedelmi iskolát sem vegezle el, hanem Párizsba szököit, ahol egy feslőiskolában tanult. Megismerkedett a legmodernebb franc a festőkkel és az voit a terve, hogy Párizsban marad. Tehetsége és összeköttetései révén beju ott az egyik fesíőakadárniára, thai mesterei nagy szeretette! foglalkoztak vele. Az öreg Steffen azonban megunta a folytonos pénzküldést. Azt hitte, hogy fia elzüilik Párizsban, azzal akarta hazatérésre kényszeríteni, hogy beszüntetett minden anyagi támogatást. Adolph» Steffen csakugyan hazautazott, ds csak azért, hogy megnyerje tervei számára az apját. A kereskedő azonban hajthatatlan volt. A fiú és az apa között heves jelenet játszódott le és Adolphe elrohant hazulról azzal, hogy sohasem tér többé vissza. Egyik barátjától pénzt kért kö'csőn, ami éppen elég volt a párizsi útiköltségre. Párizsban hihetetlen nyomorúságban tengette az életét. Egyik barátjánál kapott ideiglenes szállást. Az éhségtől lesoványodott, de büszkesége tiltotta, hogy hazatérjen. Végre az egyik tanára megszánta és felszólította, hogy amig nem fordul jobbra a sorsa, étkezzék nála. Egy nap aztán eltűnt Párizsból Sieffen. Valahonnan pénzt szerzett és vásátolt egy revolvert. Kiment a Gire de l’Est re és megkérdezte, melyik vonat indul el a pályaudvarról legközelebb Megmondták neki, hogy a nancy-i expiessz pár perc múlva indul Steffen harmsdosziályú jegyet váltóst a legkö zelebbi állomásig és felszánt a vonatra. Félórája robogott már az expressz, amikor Steffen végigsétált a vonaton egészen a vonatfőnök kocsijáig. Itt várta az alkalmas pillanatot, amikor b mehet a vonalfönökhöz. De nem ludia, egyedül van e a vezeiő. Ezért felmászott a robogó vonat te ejére s élet-halál közö;t lebegve bekémlelt a vagon ablakán. Látta, hogy a vonatfőnök egyedül van. Most ismét lemászoti. A vonat lépcsőm áilva váilávai betörte az ablak üvegtábláját, benyúlt és kinyitotta az ajtót. Amikor benn volt a vagónban, ráfogta a revolvert a vonatfőnökre és hat lövést adott le rá. A vonatfőnök meghal!. Steffen pedig zsebkésével felfeszitelte a vonat kaszszáját. A pénzt zsebretette, a kasszát és a revolvert pedig kidobta az ablakon. nzután úgy, ahogy bejött, távozott a vonatvezető vagonjából, visszament a szakaszába és amikor az expressz megállt a legközelebbi állomáson, Epernay-ben kiszállt. Ugyanekkor észrevették, hogy a vonaifőnököt ' meggyilkolták. Steffan nyugodt lépésekkel meni a kijárat felé, de itt a jegyet kérték tőle. A harmadik osztályú jegy okozta a vesztét. A jegyeilenőr az állomásfőnöki irodába vitte, ahol rá kellett fizetnie a jegyre, minthogy az expreszszen nincsen harmadik osztály. Az irodában gyanúinak találták a kopott ruhájú fiatalembert és á adták a rendőrségnek. Rögtön bevallotta, hogy ő ölte meg Jules Perrin vonatfőnököt. Az esküdíszéki tárgyaláson ezzel védekezett a fiatal festő: — A koplalást és a nyomort vállaltam volna, de elfogyott a festékem és a vásznam. Erre kellett a pénz. — Miért nem vásárolt festéket a revolver helyett? — kérdezte az elnök. — Sok, nagyon sok festékre volt szükségem, hogy nyugodtan tudjak dolgozni egy évig. Ha lett volna még ötven frankom és elsőoszíályu jegyet váltottam volna, máig sem tudnák, hogy én vagyok a gyilkos. Sajnálom amit tettem, da olyan elcsigázott voltam, hogy kockára tettem az életemet müvés.i ambícióim kedvéért. Vagy a pusztulás, vagy a művészet: — gondoltam magamban, amikor elhatároztam a vonat kirablását. A legközelebbi tárgyaláson az orvosszakértők mondják el véleményüket az egzaltált bűnösről, aki áilitőlag egyszer már volt elmegyógyintézetben.
