Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-31 / 131. szám

B9i& október 51. Komáromi Lapok 3. oid|l. Ezeken ki vili a további akiutiniumok­­ban a magyar pártok még három man­dátumra számíthatnak. Tusa Béla dr. megválasztása Kassán az első skiutinfumban 6G0 szavazat hijján nem történt meg, azonban a második skiut.riiumban megválasztása biztosítva van. Papnövendék, majd rettegett kaukázusi rabló­vezér volt Stalin, Oroszország diktátora Egy különös élet regénye. — október 29. Rendkívül érdekes munka jelent meg most a német könyvpiacon. M. A, Aida­­nov, a Párizsban élő orosz emigráns iró müve ez a könyv, amely most né­metül is megjelent „Zeitgenossen“ (Kor­­társak) címen. Aldanov ebben a kötet­ben különböző ismert európai állam­férfiakról irt érdekes, egyéni színű tanulmányokat. Részletesen foglalkozik Clemenceau pályafutásával, ir L’oyd Georgerfll, B iandrót, Ludendorffról, Stalinról és Lunacaarszkijrói, Írásai erő­sen líraiak, szubjektivek, érezni raj uk mindig az iró személyes állát foglalását, rokonszenvét vagy amipátiáját. Stalin, a papnövendék Igen érdekes a Síalinról szóló tanul­mány. Stalin kétségkívül a lenini gárda legjelentősebb tagja, — írja. — Elszánt, kemény ember, a mások élete ép úgy nem értékes a szemében, mint a magáé. Mint a legtöbb mai diktátor, ő is igen alacsony származású. Akik valamikor közelállónak hozzá, elmondották nekem, hogy fiatal koréban keresztülment a szegénység és nyomor minden válto­zatán. A tifliszi „feintok“ körében nőtt fel, valószínűleg tőlük tanulta a nyer­sességet és a cinikus ravaszságot. Stalin (polgári nevén Dsugasvili) politikai pályafutásának a tifliszi szemi­nárium az első állomása. Ide adta be az apja, hogy papnak Készüljön. S’alin, mint papi Tizenkilencéves korában megbízhatatlanság címén kizárták az iskolából. Mint kommunistát, hatszor letartóztatták és hatszor száműzték őt Szibériába. Egy-két hónap múlva azon­ban mindig megszökött a szibériai fegyenctetepröl Érdekes különben, hogy Stalint tulajdonképpen nem azokért a bűncselekményekért ítélték el, amelye­ket valóban elkövetett, hanem mai szem­mel nézve jelentéktelen politikai bűnök­ért: sztrájkszervezéséi, tiltott röpíratok terjesztéséért stb. A rablóvezér Valójában pedig ő volt a legverze­­delmesebb kaukázusi rablóvezér. Egyik „mestermunkáját“ 1907 júniusában vé­gezte el. Junius 13 án délelőtt fél 11 órakor a birodalmi bank tifliszi fiók­jának pénztárosa, Kurdjumov és fő­könyvelője, Golovlja címére hatalmas pénzösszeg érkezett, a hírek szerint 250.000 rubel. A két ur a postán vette át a hatalmas összeget, majd kocsin szállították a bankba. A kocsi mögött haladt egy másik, amelyben két fegy­veres katona ült. Lovaskatonák kor­­dona vette körül a két kocsit. Mikor a menet a város közepére ért és az eiől­­haladó lovaskozákok az Erivan térről bekanyarodtak a Siololaszki utcába, hirtelen a Szumbatov palota tetejéről bombát doblak a lovaskatonákra. A robbanás egy kilóméternyi körzetben bezúzta az összes ablakokat. A követ­kező pillanatban a járdáról is bombák repültek a lovaskordonra és revolver­­sor! űz dördült el. Bomba és revolver Szörnyű pánik támadt az emberek kel zstifolt téren. Hogy a pénzzel mi történt, azt a szemtanuk sem tudták elmondani. A két bankhivatalnokot még az első bomba detonációja kirőpitette a kocsiból és a lovak vadul elkezdtek vágtatni. Egy járókelő a tér végén bombát doboit a vágtató lovak lábai közé és erre aztán olyan pokoli deto­náció következett, amely minden zajt elnyelt. Az egész tér sürü füstfelhőbe boiuit. Valaki azonban látta, hogy egy tiszti köpenyes ember kocsiban végig­vágtatott a téren, a bankhivatalnokok kocsijának romjainál megállt, magához emelt belőle egy nagyobb tárgyat, amely úgy nézett ki, mintha pánzeszsák leit volna. A lisztiruhás ember ekkor néhány revolveriövést teít a levegőbe, majd tovább vágtatott kocsijával. Ö vén em­ber balt meg és sebesült meg az eset következtében. A pénz sohasem két üli elő és a rendőri nyomozás teljesen holtponira jutott. Ma már íudjuk, hogy a bolsevikiek poniosan figyelemmel kísérték a pénz útját attól kezdve, hogy a fővárosból megindult Tiflisz felé. A lifliszi postahivatal előtt a pénztárnokot két nő: Pazia Goldava és Anette Sula­­midze figyelte meg, majd leadták a jelet a Ti! pacsuri vendéglőben faríóz­­íodó „Ssisajátitóknak“. A iiszíiruhába öilözöti embert, aki a pénzt magával vitte, Pefrosziánnak hívták és segédje volt Síalinnak, aki akkor Kamo néven szerepelt, Petroszián olyan helyen rej­tette ei a pénzt, ahol a legagyafurfabb detektív sem kereshette. A kaukázusi obszervatórium igazgatójának lakásában az egyik divánban rt jtóite el a pénzes zsákot. Az egész akciót Stalin szervezte. A diktátor S a'ín nem hatásos szónok, nem is jőtoüu pubücisla, — iija A.'dsnov — de va'ószinüieg nir csenek is ilyen an biciői. Azonban a diktáloti mester­séget remekül tudja. Természetesen nem akarom azt állítani, hogy S a'in egy uj Napoleon. Az ő szerepe a bolseviki forradalomban végeredményben nem nagyon szerencsés. Nagyon bizonytalan, hogy ő fogja e megnyerni a finist és hogy hogyan fogja megnyerni. Mi hi­ányzik tulajdonképpen Slaünbó! ? A kultúra ? Nem hiszem. Az ilyen embe­reknek nincs szükségük kuliurára. Gon­­dolko ó mechanizmusa szinte magától mű ödik. T.oretikusokat, ha szüksége lesz tájuk, mindig fog találni, akik el­végzik számára azt, amit akar. Dí tudja e egyáitaléban, hogy mit akar ? „Praga 1930“ Az íutomobiigyártás szüntelen töké­letesítése és olcsóbbá té-ele iránti igye­kezetben a „PRAGA“ automobil gyárt­mányai közül az idei prágai autószalon­­ban a bevált „Piccoló“, „álfa“, „Mignon“ és „Grand“ típusok uj mo­­deliü szeme lykccsijait mutálják be, me'yeket az 1930. évben fog szállítani. Az összes típusoknál elvben a „Praga“-t jellemző, ugyanaz a szerkezet van és ugyanolyan gór dós kivitelűek és ugyan­az az anyaguk is, mint eddig. így például a Piccolo kocsik karosszériája ugyanoly n előkelő, mint a Gsnd­­kocsiké.Az összes Praga-iipusoknál a hengerek és a motorház el vannak választva úgy hogy a duga tj úk é3 a dugatlyugyürük ellenőrzése könnyen vége, h rtő. A dinamóindilás és a víz­szivattyú önműködő és nem mond­­hiijr fel a szolgálatot. A villamos „Boch“ g8rni ura és az ereded „Duco" Pyroxilemail jelemzik a Praga kocs'k kiállításé». Az olcsó „Piccotó“ kivételé­vel az összes típusoknak négy sebessé­gük van, ami olyan berendezés, amelyre már a jobb amerikai kocsik is áttérnek. A „Piccoló“ kivételével az összes Pragakocsik Servofrein olaj­fékkel, kenésellenőrzéssel és automad. kus iránymutatatőval, a „Mignon“ és “Grand“ típusok azonkívül automati­kus központi kenéssel vannak eliátva. Ezek mind „Praga“.8zab»da!mak. A „Praga“-kocsik ára 29 000 (az olcsó Piccoló) és 125.000 K közöd („Grand luxust ucsi mozog. Igen elegánsak és fér.yüzőek különösen az uj „Praga 1930“ karosszériák, melyeknél az ősz­­szes csiszolt fémaikairészek, melyek eddig nikkelezve voltak, chrómozva vannak, ami nemcsak szép ezüstfényt ed, hanem larlóssabbá is teszi azokat. A teherkocsik között a bevált 5 ton nás „N“, 3 tonnás „L“ és különlege­sen a nagy „NO“ autóbuszon kívül, meiy rendkívül gazdaságos üzemével tűnik ki és mindenütt be ven vezetve, az uj „AN“ 1.5 tonnás típus tűnik fel, előnyösen. Az AN kocsi 15 személy részére szolgáló könnyű autóbuszként is igen jói bevált. A chassis ballon­­pneukon nyugszik és ezzel csendes a járása és ennél a típusnál a benzin­­fogyasztás is igen csekély. A „Praga“ kocsik kedveltségét legjobban mutatja az u'ca képe, mert a 25 000 kocsijával, mely az u’cáfcon futkos, jó szolgálatot tett azok lulajdonosainak és a leg­meggyőzőbb reklám. A „Praga“ az 1930 évben is az eddigi bevált utón halad és hű marad elvéhez: „a leg­jobb gyártmányt a legolcsóbb áron“. A szerkezet, az anysg minőségét stb, a vásárlók érdekeinek a legszigorúbb figyelembevételével és az itteni külön­leges útviszonyoknak megfelelően vá­logatják meg. Ezért a „Praga“ kocsik nemcsak a belföldön, hanem Lengyel­­országban, Ausztriában, Magyarország­ban, Romániában és Jugoszláviában is igen jó hírnek örvendenek. ||■llllll■l^llPWWll^lllllllllllWlll^Ill8Mrl^wri1llM1^nllíl^f Harriot hisz az európai szövetség lehetőségében. Párizs, okt. 25. A radikális párt reimsi kongresszusán Hetriol tegnap nagy beszédet mondott Páneurópáról, Rámutatott arra, hogy sokan vannak, akik hivei az eszmének, de kételkednek abban, hogy valaha megvalósítható volna. Ezzel szemben Herriot nagyon is hisz az eszme megvaló­sításának lehetőségében. Legutóbb Bécsben, Berlinben és Prá­gában járt és ott szerzett benyomásai alapján még inkább megerősödött ed­digi meggyőződésében, mely szerint az európai államok föderációja egy­általán nem utópia. Az ő fölfogása szerint az európai álla­mok egyesítésének nem olyformán kel­lene történnie, ahogy a svájci kanton­szervezet, vagy az olasz provinciák, avagy pedig az Amerikai Egyesült ÁIL- mok szolgáinak mintául, hanem inkább oly szervezetet kellene megalapítani, amely hasonló a pánamerikai szövet­séghez. Beszédét Herriot ezzel a mon­dattal végezte: — Büszke volnék arra, ha Francia­­ország volna az első ország, amely a világnak javaslatokai tenne e nagy eszme megvalósításának érdekében. Valótlan hir Szüllő Géza letartóztatásáról Saját tudósítónktól. Hétfőn olyan hírek terjedtek el a városban, hogy Szüllő Géza dr.-t, n országos k:re82tényszccialist3párt ve­zérét, akinek bjcsf&i lakásán Linhart vizsgák bíró házkutatást rendelt el, va­sárnap éjszaka Pozsonyban letartóz­tatták. A hir természetesen minderütt nagy szenzációt keltett annál is inkább, mert a íetarfódalás! örülményeitő! nem hallatszott semmi A kedd reggel meg­jelent külön kádasokban a lapok azon­ban nem iriak Szüllő letartóztatásáról, csak a Stóvák közölte ezt az állítólagos hirt kérdőiéiben. Sem a Prágai Magyar Hírlap, sem a Híradó, de a többi illeni Komárom, — október 29 lapok, a cseh meg a szlovák lapok sem közük a hirt és igy a Szüllő le­tartóztatásáról szóló hir valószínűleg csak kacsának készült egy-két zavarts fantáziában a vasárnapi választások után. A Hiradő keddi különkiadása egy­úttal arról is éríesi», hegy Dcbránszky sóvári er peré erek, a kér. szocialista párt a’elrtókének letartóztatása, amely a vasárnapi lapodban volt publikálva, nem felel meg a valóságnak és a fü­rs szielés cseh lapok tendenciózus köz­lése aüpján terjedhetett e). Ma, szerdán este: Rózsahegyi Kálmán felléptével: A BOR. — Saját tudósítónktól. — Komárom. — okt. 29. Ma szerdán este ismét ünnepe lesz a magyar színháznak, Rózsahegyi Kál­mán kitűnő művész de fog ragyogni Gárdonyi Gézának legsikerültebb szín­padi munkájában, A borban. Ez az izig-vérig magyar levegőjű színmű búcnyára megint zs utóit ház előtt fog lefolyni, mint a jegyelővételből követ­keztethető és este újra olyan ünnepies hangulat fog uralkodni a színházban, mint mindig, mikor Rózsahegyi szerepel a komáromi színpadon. A női főszere­pet Mihályi Lici játsza. Szivén lőtte magát leánya holttesténél Osvát Ernő a Nyugat szerkesztője. Megrendítő tragédia játszódott le Budapesten az Aréna u! 66 szám u ház­nak egyik fö'dszinti lakásában, ahol szivenlőtte magát az uj magyar iroda­lom egyik reprezentatív értéke, 0 vát Ernő, a Nyugat szerkesztője. O vit Ernő mindössze 52 éves volt, de életének legutóbbi katasztrófái na­gyon összezúzták lelkét, amelyet leg­utóbb maga is beteg les ben hordozott Három évvel ezelőtt felesége váít meg önként az élettől és a farkasréti temető mögött egy magányos utón megmér­gezte magit, éppen leányának beteg­sége miatt, akinek elhunyta miatt most Osvát Ernő is önként megvált az élet­től, Osvát Ernőben felesége halála után beteg leánya taríoda még az életet és hozzátartozói tudták, hogy egyetlen leányának elvesztése után ő maga is megválik az élettői. O-vit Ernő 25 éves leánya nyo!c évi szenvedés után hádőn este" tiz órakor meghalt tüdőbajban. Osvát Ernő ekkor egyedül maradt leá­nyának honestével és bezárkózott a szobába, amelyet rokonainak sürü kopogtatására sem akart felnyitni. Tizen­­egy órakor hatalmas dörrenés zavarta fel a ház éjszakai nyugalmát és azon­­n;l értesítették a mentőket, mikorra azok beléptek, Osvát Ernőt leányának halottas ágya mellett, arccal a földre — október 29. borulva találták hatalmas vértócsában- Azonnal beszállították a Rókus kór­házba, ahol néhány perces szenvedés ufán meghalt. Osvát Ernő már régeb­ben készült az öngyilkosságra, látva leányának halálos küzdelmét, miután felesége halála után csak leánya kö­tötte az éleihez. Kabátzsebében több búcsúlevelet találtak. Osvát Ernő halála mélységes gyásza a magyar irodalomnak, mert kritikai érzékével és párailan műveltségével egészen uj utat nyílott meg a magyar irodalomnak és Ady Endre irodalmi érvényesülése is sok tekintetben az ő érdeme. Mint a Nyugat szerkesztője a magyar irodalomtörténelemben méltó helyet biztosított magának, rnrnsmaammmmmmmmaammmmm 16.10. 29. A szállító eszközök moiorositása 1929 ben jóformán minden országban rekord eredményeket fog elérni: ezt jelzi az a statisztika, amelyet az U. S. A. kereskedelemügyi hivatala a tenge­rentúli tcherkccsiszállitmányokrői most állított össze. Az 1920 es év első 4 hónapjában 93% kai emelkedett a te­herkocsi export a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom