Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-29 / 130. szám

4 iHQjtl. Komárom Lapok ffms , v\ % v W-* % f» ■ »r» _ .ÍK,,r*? v 1989. október 26 Állandó raktáf Komárom és környéke részér© Fimls M dr fakcreskcdő és építkezési v&llaUwzó cégnél, Komárom, Rákócxi utca 40, Állandó raktér Kiirt és környéke részére fakereskedó cégnél, Kiirt ni8zíer az állampolgársági törvényt más­képen hajtotta volna végre, ha a nem­zeti pári a kormány-támogatóvá lett Bund der Landwirte mellett marad és tovább is kezes bárányképen töri Hodzsa át­látszó intrikáit. Mi, magyarok egészen másképen vagyunk hozzászokva a tör­vények végrehsj ásához. A törvényeket nem lehet és nem szabad másképen végrehajtani, mint a törvényhozó szelle­mében, Déréi soha nem tette szóvá azt, hogy a belügyminiszter nem úgy kezeli a törvényt, amint azt a parlament gon­dolta és akarta, tehát Dárer súlyos mulasztást követett el. amikor hallga­tásával helyeselte a belügyminiszter eljárását, melyet most kritika alá vesz, Hogy a iex Dérer ezen felül az itt élő magyarságnak újabb súlyos anyagi áldozatát is jelenti, arrő! meg egyálta­lán nem beszélt a képviselőjelölt ur. A belügyminisztérium nem adományozta ingyen az állampolgárságot, hmem azért erős dijakat is szedett, amelyeket a köz­­adók módjára árverés utj^n is behaj­­tat ott. Ez a dolognak másik oldala, amiről egyáltalán nem volt szó a prog­rambeszédben. Most azonban beszéljünk arrői, ami a programbeszédben benne volt, Csiz­­mazia városbiró és szenátorjelölt fel­szólalásában azt a vakmerőnek látszó állítást kockáztatta meg, hogy a szociál­demokrata párt az, amely leszállítja a vfro.8* 200 % os városi pótadót. Tud­niillik a jövö évi költségvetésben a házadónak pótadóját csökkenteni tér­­vezik. Arról azonban nem beszélt, hogy 1928-tól kezdve élelbeléptettéka 40% os városi dijakat, melyekből a városnak sok százezer koronányi jövedelme van és ez teszi lehetővé a pótadó leszállí­tását, nem pedig a szociáldemokrata jóakarat. Egyébiránt nem kell prófáiá­­nak lennünk, hogy hamarosan megjö­vendölhessük a póladő emelkedését. Ugyanis a szociáldemokrata párt és pártexponensei veszik fel a tízmilliós kölcsönt, ennek a kamatai pedig hama­rosan belekerülnek a költségvetésbe és megint ott lesz a város, ah'oi volt, ismét ki kell vetnie a kétszáz százalékos vá­rosi pőtadót. A negyven százalékos dij áthárítható lévén a lakókra, ezt nyögik a szociál­demokraták is, meg a kommunisták is, mert azt meg kell fízefniök a háztulaj­donosoknak, akiket amúgy is megnyo­morított a közel huszesztendeje tartó la­kóvédelem. Ami pedig a gazdálkodást illeti, nem hallottuk a programbeszédben annak a ténynek a felemSitését, hogy amikor a szociáldemokrata párt volt uralmon, a cseh nemzeti szociáldemokratákkal együtt 35 miliárd kölcsönt vettek fel az állam terhére. Mert a szociáldemokrata gazdál­kodás a legdrágább gazdálkodás, ezt az egész müveit világ tudja és Csehszlo­vákiában is ezért igyekeznek szabadulni a polgári pártok a szocialista virtsafttól, mivel igen jól tudják, hogy a gazdál­kodásuknak a levét mindig a polgári pártokkal fizettetik meg. A városnál levő gazdálkodás kicsi­ben teljesen azonos a szociáldemokra­táknak országos gazdálkodásával. Mert könnyű felszedni a kölcsönöket azzal a csatakiáltással, hogy majd megfizeti azt a következő nemzedék. A nagy beruházásokból egy nagy per körvonalai bontakoznak ki, amelyben két ügyvéd bhonyára kiválóan fog keresni, de a városnak vajmi csekély haszna lesz be­lőle. A tíz milliós Kölcsönből nem a régi adósságokat törlesztik, hanem uj beruházásokat csinálnak, amelyeket sok­kal kisebb edigolásban is lehetett volna megvalósítani. A szociáldemokrata pirt azt éri el a póíadó leszállítással, hogy ezzel eíjáísza az állami segélyalapból való részesedést, amely ptdig közel egymilliói jelentett ebben a2 esztendő­ben is. A szocialista gazdálkodás a legdrágább és legfényüzőbb valami, amit csak elképzelhetünk. A pótadó ieszáilitás p^dig csak porhintés a kö­zönség szemébe, amely sokkal többet fizet a személkthotdás és a csatorná­zás, meg a vizdijak emelésivel, mint azt el is kép-elhette. Ezek a dijak irtózatos magasak. A háziszemetet sokkal olcsóbban lehetne au’ókon kiszállítani, mint a havonként egyszer megjelenő szemetetkocsikon. A vizdij messzemjnően fedezi az üzemi költségeket és a csatornadíj a nem csatornázott utcák lakóival szemben a legnagyobb igazságtalanság. N:m keli tehát felülni a szocialista maszlagnak és főleg nem szabid bevenni, mert ak­kor a hiszékenység keserűen boszulja meg magát. Megboszu ja pedig a sú­lyos közterhekben, amelyet a szociál­demokrácia szemrebbenés nőikül szavaz meg a közteherviselők terhére, annál felelőtlenebből, mert azokban nem vesz részt, vagy csak elenyésző kis hányad­ban viseli. . Iparosságunk a politika hullámverésében. —október 25. Nincsen olyan társadalmi rétege a köztársaság lakosságának, amely ne igyekezett volna évekkel ezelőtt s ne igyekeznék ma is — a választások aktualitása idején — a maga kezébe venni a maga sorsa irányítására szük­séges hajtOgyepiőt. Helytelenül mon­dottuk, hogy nincsen olyan társadalmi réteg, mert igenis van: az iparosságé. Az iparos társadalom lágy, amort massza, amelyet politikai vajaskenye­rére kenhet akármilyen más társadalmi osztály, ha érdeke éppen úgy hozza magával. Most választások jönnek, így aztán érthető, hogy a magyar iparosság is belekerül a meeting-pótba, az ol­vasztó tégelybe. S ha egyszer oda kell mennie a szavazó urnákhoz, bizonyára tenki sem veheti el tőié azt a jogát, hogy magával tisztába jöjjön. Nem igen van elkényeztetve a magyar ipa­rosság, óh nem igen szoktak vele törődni a törvénygyártási szezon ren­des hétköznapi szesszióin, de ilyenkor lám jobbról, bairó), felülről, alulról jelentkeznek .jóbarátai“, akik tündér­­országbeli jóléttel, pomaránccsal, dato­lyával, gazdagságtölcsérrel kináigatják. Lefestik előtte Mohamed menyországát, aholt töltött kolbászból van a házak kerítése, piskótából, cukros tésztából a házfal, csokoládégusBzal leöntve a tető 8 aranydukátokkai van kavics helyett felhintve a baromfiudvari Oh, ilyenkor minden politikusnak fáj a kisiparos f;je, ilyenkor minden jelölt zokogva beszél a szegény iparosság­ról, ilyenkor minden párt az államöi fönntartó erőnek tiiuiá jí az ipart és kereskedelmet. Ilyenkor kis ü5, hogy minden képvise'ő in^r szopós Korában különös előszeretetei viseltetett az ér demes magyar iparosság iránt Oh i yenkor annyira plátói a szeretet, hogy a süvegek is lekerülnek olyan fejekről, amelyeken máskor mintha ragaszéval tép oszlottak volna a kaispoí. ilyenkor Ígérik el politikai Ézsauk lencséiket engros el endetail. Ilyenkor ígérik be, hogy Bn’a Tamást kitiltják Sdoven­­szkórói s egyebeket, amelyek ma ol­csó, áron a u! kaphatók a politika vá­lasztási Kreizlerjében. Nem fon os más, csak az ő hordóikba hordjuk a Követ­­választásnak tőkéken lógó szavaza*­­fürtjdi: az ő mustjukhoz persze! Ha őszinték akarunk lenni, bizony be beli vallanunk, hogy ezt a „rokon* sorsot, ezt a „jó bánásmódot* igen is igen megérdemli a magyar iparos, Szerte­­hutiott, mint a vénasszonyok nyarán szélfútta falevél, erőtlen, nyaklótérdü, fájós derku, mint a Pőstyént járó po­­dagrás, tekinléiytelen, mint a próféták saját hazájukban. Ha lenne iparos öntudatos társad-sí­rjunk, az ma nem ténferegne alázatos Lázárként hol ennél, hol amannál a politikai pártnál, nem adná ingyen oda a maga minden üdvösségét csak azért, hogy valaki, vagy valakik, vsgy pártok az iparos szavazatokkal is felhizlalva Szent András napján már félredobják a balek iparosságot, amely édes limo­nádénak csavartatia ki magát — mások szája izesiíésére. De persze ma kár is lenne neki­ugrasztani valamely nagy nagy terv­nek, ma már egyelőre erre a válasz­tásra elkéstünk s aki ma külön szer­vezné a magyar iparosságot, az kész kudarcba rohanna. Ma a magyar ipa­rosságnak, ha önmaga iránt való fele­lőssége még meg van, egy kötelessége van: ráeszmélnie arra, hogy erő,impo­náló és súlyt jelentő erő lehet, ha összefog a szíovenszkői őslakos test­­vérna/Tízeibdi iparosiesivéreivel is a szent kenyér jgyében s nem engedi magát elcsábinami a szíovenszkői ős­lakos igazi, msga-érdekeiíö! tőle ide­gen érdekekért. És nem szabad beállania a magyar, de egyetlen sz.ovenszbói még szlovák őslakos öntudatos iparosnak sem sze­kértotónak oda, ahol a bakon az ipa­rossors szekerén a lovak gyeplőjét azok tartják, akik soha eddig a szlo­­venszkói kisiparosság által Kívánt ut felé el nem mentek, akik az „úribb* gyáripar k. dvéért elkerülték eddig is a csendes, bizony szegényebb szloven- 6zkói kisiparos portákat, pedig hát a nagy államszekér vonta lovak zabjának árához erején felül járult ez a szemér­mes szegénység is. Ne elégedjék magyar kisiparos meg azzal, hogy egy kis zugot kap vala­mely tőle idegen pártban, olyan kis választási hónapos szobát, amelyben nem védi semmi lakótörvény, honnan menten kirakják, ha az Ígéretekre em­lékeztetni merészel. Az iparosságnak rövid jelszó kell a táborzászlójára, talán kissé önző jelszó, de ma ez kell, hogy végleg össze ne roppanjon, ez kall, hagy teljesíteni ludja nemzetsége iránt vaió szent s áldozattal járó kötelessé­geit; mint az óceánon lését kapott hajó S. O. S. jele: mentsétek meg önmagá­tokat; mentsétek meg a magyar iparost a magyar iparos műhelyt. Öh, akad még fü», amely meghallja, száj, amely tovább adja ezt. S akad majd ezernyi ezer kéz, amely végre eilrányitja a té­tován most idegen hullámokon im­bolygó, a maga kikötőjét kereső sze­gény magyar iparoshajót. A középeurópai mezőgazdasági álla­mok egységes értékesítési szervének felállításáról tárgyalnak. A középeurópai mezőgazdasági ter­melő államoknak a legnagyobb nehéz­ségeket az úgynevezett önellátási poli­tikára való törekvés okozza. Ugyanis az ipari áilamok, mini Ausztria és Csehszlovákia, esztendők óta a legna­gyobb anyagi áldozatokat hozzák, hogy búzavetésterülétüket és búzatermeszté-Hovember 30 ig rendkívüli árleszállítás a* összes kötött és téli cikkekben ELBERT divatáruházában Nádor-utca 19. C Komárom O Nádor-utca 19. Koronabankkal szómban. I Zephir ing 2 galléros 26’— K Angol zephir ing 2 galléros 39'— K Elida mosósely. harisnya 20'— K Női rádió harisnya 8’60 K Női tiszta gyapjú ,, 16'— K Férfi és női svetter 36'— K Téli alsó ing v. nadrág 12'— K Női és férfi téli keztyS 6'— K Gyermek szövet kabát 70'— K Férfi zsebkendő 6 drb. 7’60 K Munkás zöld v. zephir ing 14’— K stb. stb. s pr CD* P Bécsi pullower és nyakkendő különlegesség. Sport harisnya, teveszőr férfi mellény, ritikül különlegességek, teveszőr és prémmel bélelt bőrkeztyü, gamasninadrág. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom