Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-24 / 128. szám
2. oldal. Komáromi L*po J929 október 24. A 2-es számot kapta az országos keresztényszocialista párt, magyar nemzeti párt és a szepesi német párt antonomista szövetségének listája. Minden magyarnaka 2 •es számra kell szavaznia! tak többezer holdat, amelynek egy kis részét bérleiba kiadták a magyar földműveseknek, természetesen az agrárpárt utján, mely a legnagyobb szemérmet lenséggel űzi vele korteskedéssií és visszaéléseit, a nagyobb részét pedig protekciós bérlők kap ák meg ezerholdas vagy íöbbezerholdas darabokban és a bérösszeg, amely a termékeny földek után a közpánztárba befolyik, akkora, hogy egy parlamenti vizsgálat azt is fontolóra vehetné, milyen címen károsítják meg az államkincstárt a föld hivatal hozzájárulásával vagy pedigaföldmivelésügyi minisztérium tudomásává!.“ Az államügyészség ezen cikkek tartalmában a T és r. t. 1923 évi 50 számú törvény 14 §-ának 5. pontjába ütköző bűncselekmény íényáliadékáí találja. A kerületi bíróság nem fogadja el az államügyészség azon áliáspon’ját, hogy a cikk elkobozott részeinek tartalma durva vagy izgató módon gyalázná a köztársaságot, nemzetet vagy nemzed kisebbséget akként, hogy az veszélyeztethetné a köztársaság közbéfcéját vagy nemzetközi viszonyait. A bíróság figyelembe veszi azt, hogy a választásokat megelőző időben a köz- és egész állami intézmények élesebb és kevésbbé megválogató kritika aiá esnek, ezért azon a véleményen van. bogy az idézett cikk tartalma nem csupán a földbirtokreformtörvényt kritizálja, hanem annak foganatosítási módját és természetes, hogy ily mcsszelátó reform, mint amilyen minden kétség nélkül a földbirtokreformtörvény, az álíamlakosok legszélesebb köreinek kritikája alá esik, mivel hogy ezeket a köröket közvetlenül vagy közvetve érinti. Az elkobzott cikk magábanvéve nem irániul sem az állam, se^az államban élő egyes nemzetiségek elten, hanem csak éppen a földbiriokrcformot érinti. Az I. alatti elkobzott részben használt kifejezések, hogy a maradék birtokok intézménye magában véve a főidbiríokreformmai szemben a tegpiszkossbb visszaélés és annak a legerősebb kompromiítálása, szintén nem közvetlen államelleni láíitás, hanem a reform foganatosítási módja ellen bírálat ezért nem állapíthatja meg a T. és r. 1.1923 évi 50. számú törvény 14 § áriak 5 pontjába ütköző bűncselekmény tényáüadékát. A cikk többi részeiben használt kifejezéseknek sem az a cétjs, hogy az államot mint olyant gyalázzék s ezért nem lehet ezekben észtelni a fenlidézett bűncselekmény tényálladékának meg • valősulását. Ezekből az indokokból kénytelen volt a kerületi bíróság az elkobzási indítványt elutasítani Kerületi bíróság Komáméban, VIII. ot. 1929. október 16. áiíamaiva! megegyezzen. D'rer úgy iá'j t a helyzetei, hogy Magyarországon is dereng már az ideje ennek a pozitív politikának, Brhh szarnak Bethlerhez bt nyújtott tizenkét pontja között már szerepel a szomsxédáliamofekaí való békés megegyezés is Amikor Szüilfl és Szentívány hangsúlyozzák az autonómiát — mondbt-a D rer — nem szolgáiják a podliv politika ügyét. Az zu onó nia elvét már a szlovák néppárt is elvetette és annak meglobogtatása Hlmkáéknál már csak a zászió becsületének kedvé ért történik, de valóiéban Hiinkáék már nem akarják az su'onómiát. Ezután rátért az’ állampolgársági kárdísre, amelynek megoldása céljából megalkották a 152, számú irx Dérerlörvényt és ezáltal résslegesen segítetted a helyzeten. Nem ő rajra múlott, hogy a lex Dérer nem sikerült úgy, ahogyan tervezték, hanem alaposan ell rontot! formábban ment át a praxisba, de mégis Ithetséges volt legalább, : hogy S::ovenszkóban ezáltal csaknem : Ötezer embernek sorsa elintézést nyert {Egy hang a közönségből: Akiknek sok 1 pénzük vott, azoknak megadták ez 1 alapon az állampolgárságot) • A í(x Direr alapján megállapították az igényjogos » lakat, akiknek meg kel! kapniuk az átlampolgársago’, de addigra 1 is megjavították ölezer ember sorsát. {Közbeszólás: Nem vettük észre.) A legfelsőbb Közigazgatási biróságonSOOO l kérvény van, még aminek elintézése I vitás. Beismerem — mondta Dérer — ; hogy a iex-D rer tető alá hozásában érdeme van Szent Ivány Józsefnek, aki ' akkoriban aktivista politikus volt, de amiko? a törvény létrejött, Szent Ivány l kiSepaít a kormánytöbbségből é3 lemondott egy olyan befolyásról, amit a belügyminisztériumban gyakorolhatott volna, amely azután amúgy is bürokrata felfogása miatt az eílenzikivé lett magyarságnakállampolgársági ügyeit nem úgy intézte el, mint ahogyan a lex-Dárertől várhstó lett voin?, Ez csak azt jelenti, hogy a törvésy véj>Fíhajtásánál is pozitivista alapra kellett volna helyezkednie Szent lyánynak. A belügyminisztérium azu án a lex Dérért úgy értelmezte, miután a magyarság nem téri rá a post tvista alapra, hogy sorra elutasította a kérvényeket. Az állampolgársági kérdés elintézésére a párt uj javastatot nyújtott be, ez a javaslat e! is ju olt az alkotmányjog! bizottságig, azonban mire az alkotmányjogi bizottság tárgyalta volna, a parlament felosztott. Dérer ezután azzal fejezte be beszédé?, hogyha Siü lő és SzenMwény politikája helyett a m?gya?sög a pozitms a szociáldemokrata pártot támogatja akkor a magyarság részére is előbb tehet elintézni az állampolgársági kérdést, amely nemcsak a magyarság érdeke, de a csehszlovák állam érdeke, if, hogy elintézett legyen. Direr beszédében-semmi konkrétumot nem tudott mondani tehát az állömpolgársági ügyről és mindössze abban az alaptalan vádban merült ki a fejtegetése, hogy Szüliő és Szent- Ivány miatt nem orvosolta eddig a kormány ezt a specifikusa» magyar sérelmek Direr után Schiücz Ignác: képviselőjelölt tarlód hosszabb beszédet, ame!yben|isn erteile az aktuális politikai helyzetet és a szociáldemokraíapárt szerepét a jövőben. Dr. KM s. k. tanács etnölí. A kiadmány hiteléül Olvashatlan aldirás> irodavezető. Briand bukása után nem akar tizenharmadszor is miniszterelnök lenni — október 24 én. A választási igazolványok Briandnak és kormányának lemondása valamennyi pártban megdöbbenést keltett A képviselők annyira tanácstalanok voltak, hogy még azok is, akik a bukást előidézték, sokáig megriadva bolyongtak a parlament folyosóin, miután a kormány tagjai sietve elhagyják a Bourbon-palotát. Briand sugárzó arc cat hagyta ei a termet és kijelentette: — Végre egyedül I Amikor megemlítették neki, hogy most alighanem a tizenharmadik kabinetje következik, tiltakozott és hangsúlyozta, neki már elég volt a játékból és semmiesetre sem vállalja a kormányalakítását. A helyzet tisztázódása egyelőre alig várható. A köztársaság elnöke meg fogja hallgatni a két ház elnökének és i a pártok vezetőinek véleményét, ami \ több napot fog igénybe venni, A bizonytalanság ellenére is as a ] a vélemény kezd kialaVu ni, hogy { Briand megtartja a külügyi tárcát, • bárki lesz is miniszterelnök, A belpolitikai helyzet a Briand-kor- | mány bukása után a politikai körökben \ igen komolynak tartják. Általában azt f hiszik, hogy a válság megoldása na- i gyón hosszú időt fog igénybe venni. f A köztársaság elnöke a kormány le mondását elfogadta és felkérte a minisztereket, hogy az ügyeket tovább vezessék, A lex-Dérer kudarca Dérer meg világításában. Dérer Iván a magyarság kormánypolitikájától teszi függővé az állampolgársági kérdés megoldását. — Saját tudósitőnktől. — Kedden este hét órai kezdettel tartotta meg a csehszlovákiai szociáldemokrata párt komáromi választói népgyülését a Dózsa-féle Vigadó nagytermében, amely megtelt érdeklődőkkel, akik között sok más párthoz tartozó választó is volt. A gyűlés szónoknak Dérer Iván exminisztert hirdette, aki az állampolgársági ügyben nyilatkozni fog. Az állampolgársági kérdés meg nem oldottsága miatt még moBt is ezer meg ezer magyar embsir vergődik itt a legnagyobb bizonytalanságban és igy érthető tehát, hogy az állampolgársági kérdés még a választási kortesgyűlésen is nagy érdeklődést íud kiváltani. A népgyüléscn Csizmazia György városbiró elnökölt, aki üdvözölte a gyűlés szónokait, Dérer Iván dr. volt Komárom, október 23-én. minisztert a szociáldemokratapárt érsekújvári listavezetőjét és Schuicz Ignácot, j akit a második helyen jelölt a párt | nemzetgyűlési képviselőnek. Dérer Iván előbb szlovák nyelvű beszédben ismertette a belpolitikai helyzetet, amelynek során beszélt a Tuka perről is. Szlovák beszédje után magyarul szólalt fel és foglalkozott úgy a magyarországi, mint a szlovenszkői magyar politikával és mindkettőt negativisiának jelölte meg, mert a békeszerződések megváltoztatására töreked, nelr. Kifejtette, hogy mint Németország a stresemanni politikájával áttért már a pozitivista politikára, ami | a Franciaországgal való megbékülést \ jelentette, úgy Msgyarországnak is a \ jövőben rá kelt térnie ei re a stresemanni \ pozitivista politikára, hogy szomszéd- ’ és a szavazó listák kiosztása. Komárom, — október 23,. Még a múlt héten megkezdjék a választási igazolványok és a szavazó listák kézbesítését városunkban s október 24 ig, vagyis a sö-rvény által meghátá razor napig valamennyi komáromi választónak kezében lesznek a vasárnap tartandó parlamenti riasztásokhoz szükséges okmányok. A Prágában készült szavazólapok két ezinüek, a képviselő jelöltek listája fzhár, a szenátoroké pedig rózsaszínű. Ebben a tekintetben minden szavazó tisztában van, azonban, nagy tájékozatlanság uralkodik a közönség körében arra néaye, hogy hány sztvazólistát kell kézhez kspnia. Erre nézve nem lesz érdektelen, hogyha megállapítjuk, hogy a listaszámok az. egész köztársaságban egységesek, amelyeket annak idején mi is közöltünk. 19 párt nyújtotta be listáját a választásokra, de az érsekujvári kerületben, amelyhez Komárom is tartozik, a képviselőválasztásban 15 lista, a szenátorválasztásban pedig 13 szerepel. Az érsekujvári válasz ókerületben a következő pártok jelöltek: A képviselőválasztásra 1. Kommunisták. 2. Országos keresztényszocialista párt. Magyar Nemzeti Párt és Zipser deutsche Partei (autonómista választási szövetség), 3. Német választási szövetség. 4. Német szociáldemokraták. 5. Lengyel és zsidópártok választási szövetsége. 7. Országos kisgazda-, iparos és munkáspárt, 8 Csehszlovák, nemzeti szocialisták. 10. Csehszlovák szociáldemokrata munkáspárt. 11. juriga szlovák néppártja. 12. Kötött listák elleni liga. 13. Csehszlovák nemzeti demokraták. 14. Csehszlovák néppárt. 15 Köztársasági agráfpárí, 16. Csehszlovák iparospárt. 18 Hlinfca szlovák néppártja. Nem jelölt az érsekujvári kerületben a 6 Német nemzeti part, ft* Nagyítómé? néppárt, 17». Német kereszíéryszociaiista párt é3 19. német nemzeti szocialista párt. Ezeket a listákat tehát az érsekujvári kerülőiben egyetlen szavazó sem kapja kézhez, emiatt tehát semmi ok sires, az esetleges reklamációkra. Megjegyezzük, hagy a képviselőválasztáson annak van szavazati joga, ski már 21 éves. A szenáíorválasztáson az érsekujvári kerülésben csak a következő lista számmai ellátott pártok jelöltek a fent már jelzettek közül: 1. 2. 3 4. 7. 8 10. 13. 14 15. 16, 18. Vagyis a képviselőválasztáson részt nem vevő pártokon kívül a szenátorválasztásban nem vesz részt még a lengyel-zsidó választási szövetség és a kötött listák elleni liga. A szenátusi választásokon csak annak van szavazati joga, aki már 26 éves. Az ezen alóli évkorral bíró szavazók szenátusi listát nem kapnak. Figyelmeztetjük a választókat arra, hogy a hiányzó listákat még a választás napján az illetékes választási bizottság előtt is követelhetik, ha netalán addig szokat nem tudnák megkapni. Ugyancsak ott kell jelentkeznie annak is, akinek választási igazolványát nem kézbesítették. Minden magyar váiasdónak arra kell ügyelnie, hogy úgy a képviselőválasztáshoz, mint a szenátorválasztáshoz meglegyen a 2, számú szavazó-listája, mert valamennyi önérzetes, saját nemzetéhez hü magyar választónak a 2. számú listákkal kell szavaznia! De ugyanez áll valamennyi Őslakosra is
