Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-16 / 85. szám

Ötvenedik évfolyam. §5, szára. Kedd, 1989. jnlius 16. POLITIKAI LAP. Sllliaetési &i «aeksslov&k éitékbs«! 3 cl; ben é* vitéfcre postai ssétküldésseí! sete* évi« SO 1, léién« 40 K, aes7«4én* IS K. — Külföldön 150 Ki. <;yse Hám árai SO fillér. ALAPÍTOTTA 1 TUBA JANOS. j »«iWCséj é. ktadóhiv.tai: ládoi-a. ■«, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA át. j Meneienik hatenkini háromtioi I Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF di. j kedden, csütörtökön és szombatos. POLITIKAI' SZEMLE A cseh néppárt és a történelem Komárom, —julius 15 A hidasnémeti határincidenssel kapcsolatosan a cseh sajtó nem­csak a magyar kormányt támadja, hanem általában magyargyalázások egész skálájával igyekszik argumen­tumokat szerezni. Erre a térre a magyarok nem követ'k a cseheket, de megjegyzik maguknak ezt is, mint adalékát annak a gyűlölet­­tömegnek, amely a Morván túl fel van raktározva minden ellen, ami magyar. A cseh néppárt lapja pél­dául tehetetlen dühében azt az ál­lítást kockáztatja meg, hogy az ezeréves magyar határok frázisok és a régi Magyarország határának még csak egy kilométere sem ezer­éves. Ezek után mindenesetre ta­gadni fogja azt Í3, hogy SzeDt Ist­ván valaha létezett és nem lepne meg bennünket az sem, hogyha kétségbevonná egyáltalában a tör­ténelmi magyarság létezését, amit már szintén meg is cselekedtek Prágában.. Hogy ennek a szellemnek, amely akár szocialista és vallástalan, akár katolikus, fáj még a mai Magyar­­ország létézése, azt elárulja az a feneketlen gyűlölet, amely megnyi­latkozik nála mindennel szemben, ami magyar. Mivel azonban mi is magyarok vagyunk, ugyanannak a törzsnek a sarjadéka, amelyet lép­­ten-nyomon kisebbítenek és gya­­láznak, ezek a gyalázkodások ben­nünket is érintenek, mert sohasem tagadhatjuk meg történelmi együ­­vélartozásunkat törzsünkkel, amely­ről a békét diktáló hatalom szakí­totta le a négy utódállamba sorolt magyar nemzetj kisebbségeket. Az ezeréves magyar történelem tudását csakugyan nem kívánhat­juk a cseh újságíróktól, azt azon­ban mégis fel kellene tételeznünk, hogy némi általános miveltséggel rendelkeznek és amint mi tudjuk és megtanuljuk a cseh történelmet, ők is érdeklődhetnének a mi tör­ténetünk iránt, amely nemcsak magyar könyvekben olvasható, de a csehen kivül Európa nagy nem­zeteinek nyelvén is. A magyar ha­tároknak legnagyobb része ezer esztendős, akár hogyan szeretnék ezt letagadni. De hát az egykorú irodalom és az oklevelek a ma­gyarság mellett bizonyítanak. Nagyon kár volt ezt a problémát felvetni, mert hiszen nem a mi történelmünk alapul legendákon és nem a mi történelmünkben voltak korszakalkotó oklevélhamisitások, és épen Masaryk professzor volt az, aki ezt kíméletlenül leleplezte és könyöitelenül végzett a törté­nelmi hazugsággal, mely becsem­pészett hamis oklevél után indult el. Az ezeréves magyar történelem és határok a magyarokkal nem ro-Komárom, — ju'ius 15 A parlament őszi munkaprogramja. Most, hogy a páriámén! nyári szüne­tet tart, az eseményteten belpolitikai álét kevés anyaggal szolgál az újságok nak Azonban a prágai csth sajtó, amely jól éríesültség dolgában nem mindig tekintheti megbízhatónak, az uborkaszezonban is talál olyan, hir', amely a belpol lika jövőjére nézve nyújt nagy vonásokban tájékoztatót. A c->eh lapok már közük a parlament Őszi munkaprogramjai és ezszerint a legutóbbi elemi katasztrófa hatása alatt valósíinüleg gyorsan tető alá kerül az elemi biztosításról szóló törvény. Az 1930 évre szóló költségvetés elintézésén kivül végüg rendezni fogják a lakó­védelmi és az ezzel kapcsolatos építési törvényeket amelyeknek alapelveiben már megegyeztek az előkészítő bizottságok­ban és a koalíciós pártok nyolcas bizottságában. Uj törvényjavaslatot dolgoznak ki a forgalmi és fényüzési adóról, amelyeknek most érvényes törvé­nye az év vígén elvesz i hatályát.^A fény­üzési adóról szóló törvényt, hir szerint, korlátozni fogják. Ugyancsak az őszi munkaprogram keretében fogja a par­lament rendezni a közvetett adók le­szállítását és elintézi az aranyvaluti bevezetéséről, valamint a rendszeresítés revideáiásárói szóló törvényeket, A nyugdíj törvényjavaslat a szeptemberben összeülő nemzet­­gyűlés elé kerül. A közigazgatási volt tisztviselőkre, a régi községi és körjegyzőkre, az óvó­nőkre és a nem állami tanerőkre vo­natkozó nyugdijjavaslatot a koalíciós nyolcas bizottság még a szünet előtt egyhangúlag elfogadta, azonban az érdekeltek nagy csalódására, ismét elha­lasztották a javaslatnak a plénum előtt való tárgyalását. Ez újra nagy és ért­hető aggodalmat keltett az évek óta türelemmel és önmegtagadással vára­kozó régi nyugdíjasok között, akiknek megnyugtatására a nyugdíjasok kassai fiókja küldöttségileg kereste föl Hvozdik János nemzetgy. képviselőt, a javaslat előadóját, aki a küldöttség tagjainak többek között azt mondotta: biztosra veszi, hogy azt a szeptemberben összeülő nemzetgyűlés egész terjedelmében vál­tozás nélkül el fogja fogadni. A törvény az 1928 január 1-től kezdődően vissza­ható erővel fog bírni. Minden nyugdíjra konszenvező külföldi krónikák ada­taiban is megtalálhatók, ha azok iránt érdeklődik a cseh újságírás, mely a tagadásban éli ki magát. Ha a csehek büszkék az ő Szent Vencelükre, mi nem kevésbbé vagyunk büszkék Szent Istvánunkra. A mi első nagy királyunk azon­ban nemcsak szent volt, hanem Európának egyik legnagyobb dip­lomatája és politikusa is, aki fel­ismerte országa helyzetét és azt megszilárdította azzal, hogy a nyu­gati latin kultúrához kapcsolta és Róma felé orientálódott. Ha Bizánc felé hajolt volna, akkor ma a Balkán határai a Kárpátokig nyúlnának fel. A magyar nemzet történetében sok történelmi adalék van, ahol a magyar és a cseh nemzet egy cél szolgálatában áll, de vannak ese­jogosuitnak, vagy özvegyének fiz évi i szolgálati idő esetén évi 6600 K. nyug- I dijat fog biztosítani a törvény. A nyug­­‘ díjösszeg a szolgálati idő és más körül­­| mények szerint 18.000 K ig fog emel­­, kedni. A törvény kiterjed mindazokra, í akik itteni állampolgárok és nyugdijké­­í pes állást töltenek be, — bár külföldön I is laknak. A törvény felöleli mindama j tanerőket, akik állampolgárságuk iga­­] zolása mellett nem állami, nyilvánossági } joggal felruházott intézetekben müköd­­í tek, igy az óvónőktől kezdve a közép­­\ iskolai tanárodig. Az előadó véleménye j szerint senki sem marad ki e nyugdij- I (örvényből. | Kormányrendeleti úton kíván , intézkedni a második Tátra törvényjavaslat. Az egészségügyi minisztériumban egy j újabb törvényjavaslatot dolgozlak ki a j Magas Tátráról, amely a Tátra fütdők | idegenforgalmának emelését akarja elő I mozdítani. Az első Tálra törvényt tud­­j valevően az egész közvélemény és az összes szakkörök elutasították, mert annak végrehajtása súlyos csapást mért volna a fürdő- és üdülőhelyekre, azon­ban a második törvényjavaslat még veszedelmesebb intézkedéseket tartal­maz, ú»y hogy annak törvénnyé eme­lését minden erővel meg kell hiúsítani. A törvényiéi vezet legsúlyosabb része az, hogy a kormány minden fontosabb intézkedést kormányrendeleti úton akar végrehajtani, azaz felhatalmazást akar kapni a parlamenttől, hogy teljhatalom mai, a parlament ellenőrzése nélkül szabadon rendelkezzék a Magas Tátrával. A javaslat szerint az egészségügyi mi­nisztériumnak jogában áll a már meg­levő és engedéllyel biró gyógyhelyeket és szanatóriumokat felülvizsgálni, minden gyógyintézetnek a kormány által kiadandó egészségügyi előírások­nak megfelelően kell berendezve len­niük, a Magas Tátra egész területén bevezetik a kötelező egészségügyi je­lentkezést, tekintet nélkül arra, hogy egészséges, vagy beteg e az illető, minden vendég után 5 — 15 koronáig terjedő illeték lesz fizetendő és mind­ezek tetejébe kisajátítási jogot nyer a törvényben a tartomány arra az esetre, hogyha állami gyógyintézetet akar föl­állítani. Főbb vonásokban ezekkel akar­ják a Magas Tátrát megrendszabályozni, de már a vázlatból is megállapi ható, hogy a második Tiso-tetvezet is rossz, elfogadhatatlan és meg nem valósítható. mények, amikor a két nemze egymással szembekerül és a ma­gyar a cseh fölé kerekedik. A tör­ténelem közös kapcsolatai arra volnának hivatottak, hogy azok a jelenre tanulsággal szolgáljanak. A cseh szellem ezeket a tanulsá­gokat úgy vonja le reánk nézve, hogy gyülöletraktáráből utalvá­nyoz részünkre minden lehető és lehetetlen alkalommal nagy ada­gokat. A csehek számoljanak az­zal, hogy mi nemzeti kisebbség vagyunk, amely önálló nemzeti élettel birt ezer esztendeig és eh­hez képest alakult ki nemzeti ön­tudatunk. Erről az öntudatról nem szándékozunk lemondani akkor sem, ha a lörténelemhamisitás fegyvereihez nyúlnak velünk szem­ben. Kormányrendeletet adtak ki a hódpatkány irtásáról. — július 1B Tavaly Fűssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő interveniált a föidmivelésügyi minisziériumban az iránt, hogy a kor­mány hivatalból rendelje el a hódpat­kány irtását, amely egyes vidékeken valóságos csapás a mezőgazdasági ter­melésre, de súlyos veszély a védőgá­­takra is, a töltésekre és a vasúti pálya­testekre is, amelyeket a hódpatkány valósággal aláaknáz. Füssy akkoriban azt a választ kapta, hogy a hód prémje miatt értékes állat és mint ilyen nem irtható gyökeresen, hanem csak vadászható. Ezzel szemben a valóság az voü, hogy a csallóközi hód prémje éppen az akklimatizálődási nehézség miatt értéktelen, durva drót­­szerű piszkosszürke szőrme, amelynek nincsen ára. A föidmivelésügyi minisz­térium végül is átlátta eredeti állás­pontjának tarthatatlanságát és ezért a kormány a napokban rendeletét adott ki a hódpatkány irtásáról. A rendelet az 1894 XII. a mezőrendészetrő! szóló törvénycikk alapján van kiadva és ha­tálya csak Szlovenszkóra és Ruszin­­szkóra vonatkozik. Eszerint a föld tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője és használója a saját területén irtani köte­les a hódpatkányt. A halastavakon, töltéseken, gátakon, csatornákon és egyéb vizimüveken a hódpatkány irtá­sának kötelezettsége az illető műszaki berendezés fenntartóját A hód­patkánynak a vas üli töltéseken való kötelező irtásáról a vasutigazgatóságok külön rendeleiet adnak ki. Aki a hód­patkány irtási kötelezettséget nem tartja be, az kihágást követ el és az 1894. XII. törvénycikk 95. paragrafusának k. pontja szerint lesz büntetve. Ez a ren­delet július 24 én lép életbe. Jutalmak kiosztása az iparos tanonciskolában Péter-Pál napján délelőtt 9 órakor, a községi népiskola tornatermében kerül­tek kiosztásra az iparos tanonciskola szorgalmas tanulóinak megjutalmazá­­sára azánt ösztöndíjak a tanonciskola fe,ügyelőbizottságának képviselői, a tan­testület s mintegy 300 tanuló jelenlé­tében. A felügyelőbizottság, valamint a já­rási ipartársulat nevében Dosztál Jakab kereskedelmi és iparkamarai tanácstag, iparosköri elnök a tantestülethez inté­zett beszédében köszönetét fejezte ki az iskola igazgatójának és a testület minden egyes tagjának fáradozásáért, amellyel az iparos ifjúság oktatásán és nevelésén munkálkodnak s amely mun­kásságnak látható eredménye az itt megjelent fegyelmezett, példás maga­­viseletű, tisztességludó és tanult fialal­­ság benyomását keltő tanulósereg. Az iparos ifjúsághoz intézett szavai­ban az életből vett példákkal állítja a tanulók elé a szorgalmas, törekvő, erős akaratú és a mai kor követelményei szerint haladni tudó iparost. A gyakor­lati mühelyi munka elsajátítását csak féleredménynek tartja az elméleti tudás nélkül, azért az iskola szorgalmas láto­gatására, az ott tanítottak gyakorlására és a tanítótestület iránti hálára hívja fel a tanulóifjúságot, mint amely oly erkölcsi és szellemi javakhoz juttatja az ifjúságot, melyet az életben kikerülve hasznosan értékesíthetnek. Szavai befejezéséül hangsúlyozottan inti az ifjúságot a valláserkölcsös élet­módra, ami az élet utjain járva, bár­mely nehéz küzdelmeikben is erős tá­maszuk lesz. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom