Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-22 / 127. szám

Ötvenedik é? folyam. 137. szám. Kedd, 1929. október 22. KOMAROMI LATOK Eíitixetési far stctaslorák frtékbeas äeäjfcta és vilékie postai ssétkfliéésseh äste faraa SO K, (élén* 40 K, nejT»««* SS E, — Iftlföldön 150 Eé. ,s«s ssám éra l 80 Nllir. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA i TUBA JANOS. Felelőt főszerkesztő: GAÁL GYULA eb. 3%erketxt6: BARANYAY JÓZSEF dr. ' Sserkesxtfiséf és kiadóhivatal; ládoi-v. iSj. I Megjelenik heten kint háronssoi I kedden, csütörtökön és szombatos. Kié is SlOVÜDW Komárom, — október 21. A választási küzdelemben az egye­sült magyar pártok nem gyöngítik a Hiinka-féle szlovák néppártot, azzal nem szállanak harcba, mely szintén őslakos párt és program­jának régi célkitűzését, Szlovenszkó autonómiáját, most S2intén fel­vette választási programjába. A magyar pártok az autonómiát min­denkor sarkalatos programjuknak tekintették és semmiféle Ígérgetés nem eredményezte azt, hogy ettől a programjuktól egy percre is el­álltak volna. A választások alatt szinmagyar területeken is zászlót bontott a Hlinka-féle szlovák néppárt és leg­utóbb, vasárnap Komáromban is gyűlést tartott. Ezeken a gyűlése­ken a néppárti szónokok hangsú­lyozzák az ezeréves együttélésből eredő jó viszonyt a magyarokkal és ígérik, hogy velük megosztják politikai célkitűzéseiknek minden elérendő eredményét. Ezek a kije­lentések igen szépen és jól hang­zanak, ha ezek komolyak is és nem csupán választási ígéretek. A Hlinka párt szónokai hangsúlyoz­zák, hogy ez a föld, amelyen ezer­éve élünk, az itteni őslakosoké, tehát a sz'ovenszkóiaké, a szlová­koké, magyaroké és a németeké. Ennek ellentmondani látszik a párt vezérének, Hlinka Andrásnak a kijelentése, amelyet nem egyszer ismételt meg s amely apodiktikusan, ellenmondást nem lürő hangon állítja fel a .politikai tételt, hogy Szlovenszkó a szlovákoké. Termé­szetesnek találhatja Hiinka is, meg a hozzá hasonló gondolkozásnak is a mi ellenmondásunkat ez ellen a tétel ellen. Mi sohasem fogjuk elismerni azt a tételt, hogy Szloven­szkó csak a szlovákoké és a magyar földnek, amelyen állunk, nem mi volnánk a birtokosai, magyar ős­lakosok. Mi nem érezzük magunkat itt vendégnek, akinek a szűrét akkor tehetik ki, amikor akarják, hanem igenis Szlovenszkó egyhar­­madrésze urainak tartjuk magun­kat, mert lakosságunknak a szám­aránya is ezt igazolja. A Hlinka párt ma túlontúl el van foglalva saját nemzeti ügyei­nek és törekvéseinek kiharcolásá­val, mirólunk ez idő szerint semmi tekintetben nem tudna gondoskodni még akkor sem, ha azt komolyan akarná. Már 1925-ben adva volt Hlinka részre a magyar nemzeti kisebbséggel való autonomista szö­vetségnek a terve, de ezt Hlinka elutasította. Ebből azt kell követ­keztetnünk, hogy ma sem szán nekünk, magyaroknak egy megva­lósítandó territoriális autonómiában komolyabb szerepet. De ebbe az autonómiába nem is lehet a ma­gyaroknak belemenni az alatt a jelszó alatt, hogy Szlovenszkó a szlovákoké. A magyar nemzeti kisebbség politikai célkitűzése a szlovenszkói őslakosság autonómiája, tehát a szlovákoké éppen úgy mint a ma­gyaroké és a németeké, meg a ru­szinoké, akiknek a békeszerződés amúgy is biztosítja önállóságukat és nemzeti berendezkedésüket, ha ugyan addig a cseh telepitvények ezt is nem a saját céljaik szolgá­latába fogják állítani a keleti vé­geken. Ebből az autonómiából mi úgy képzeljük, hogy minden nem­zet számarányának megfelelően részesedik és gyakorolhatja befo­lyását az autonom ügyek intézé­sére, a kulturális autonómia pedig minden nemzetnek csorbitat'anul a saját belső ügyét fogja képezni. Szlovenszkó autonómiája tehát nem lehet egy kiváltságos nemzet­nek tulajdona, hanem regionális összetételben minden szlovenszkói nemzetnek kell abból részesülnie. Egy filmszinésznő átka Ölte meg Duncant és gyermekeit Duncanrói, a néhány évve! ezelőtt tragikus köiülménvek közölt elhunyt világhírű táncosnőről egy barátnője most érdekes visszaemlékezéseket közöl, Msry Desti a neve ennek a hölgynek, aki „Isadora Duncan utolsó napjai“ címen adott most ki könyvet. Azt írja Mary Desii, hogy a világhiiü táncosnő csa­ládján szörnyű átok ült. Egy Ízben Dun­can és egy filmszinésznő barátnője autó­­kirándulást iettek a Szajna mentén. Út­közben összevesztek egy férfi miatt, akit Duncan állítólag elhódított a fiimszi­­nésznőlők A színésznő, aki a filmen rendszerint démoni szerepeket játszott, veszekedés közben hirtelen felugrott a kocsiban és ünnepélyes hangon meg­átkozta Isadora Duncant és egész csa­ládját. Az sutó ekkor egy szajnai hídon haladt kérésziül. Néhány évvel később ugyanerről a helyről a vízbe zuhant az az autó, amely Duncan gyermekeit vitte és a gyermekek szörnyethaltak. Maga Duncan is autóban halt meg, nyakára csavart sáljának végét elkapta a kocsi kereke és igy a sál megfojtotta az asz­­szonyt. így teljesedett be a Duncan­­családon á filmszinésznő átka. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 21. A kormány sürgős javaslatait a szlovák néppárt is megszavazza. Igen érdekes a szlovák néppárt vi­­selkedése. Hlinkáék tudvalévőén már kiléptek a kormányból, ami normális parlamenti viszonyok között annyit je­lentenek, hogy a kilépett párt minden erejével a kormány ellen fordul. Nem igy a szlovák néppárt, amely a sürgő­sen előrántott aranyvalutáról és a költ­ségvetési provizóriumról szóló törvény­­javaslatokat megszavazza. Ezszerint tehát a szlovák néppárt a kormánynak azokkal a pártjaival foglal e! egyöntetű álláspontot, amelyek a párt minisztereit lemondásra kényszerileítek. A nemzet­gyűlés állandó bizottságát október 22 éré keddre, délután 3 órára ismét össze­hívták, ami szintén azt igazolja, hogy a cseh kormánypártoknak sikerült a szlovák néppártot a kormány fentebb jelzett két javaslata számára megnyerni. Az állandó bizottság ülését megelőzően a koalíció nyolcas bizottsága tarl ülést. Okanik újabb felhívása a korrupció ellen. Pozsony város volt polgármestere, Okanik Lajos dr. felhívást bocsátott ki, au elyben a csehszlovák közönség figyelmét ráirányítja arra, hogy „Szlo­­venszkóban végre meg kell kezdődnie a tisztilófolyamatnak.“ Szerinte a nyil­vános életből el kell lünniök mind­azoknak, akik a mai szerencsétlen hely­zetet elő idézték. Kijelenti feihivásában, hogy ő ma a „legmagasabb bírói fó­rumhoz appellál, a nép Ítéletéhez, amelynek képviselői fogják alkotni a jövő psrlamentef.“ Erős a meggyőző­dése, hogy az uj parlamentnek első feladata a politikai élet új alapjainak és irányainak lefektetése lesz. Végül köszönetéi mond a becsületes cseh­szlovák nyilvánosságnak azért a támo­gatásért, amelyet nyújtott s amikor a politikai élet zajából a magányba köl­tözik, csak egy az óhajtást: bárcsak Masatyk dr. és az önfeláldozó szorgal­mas munkatársainak nagy müve Szlo­­venszkóban is befejeződnék! Ezzel kap­csolatban Írjuk meg, hogy Hodza Mi­lán dr. kassai tartózkodása alatt az újságírók élőit tett nyilatkozatában ki­jelentébe, hogy politikai ellenfeleit, akik nem szűnnek meg őt rágalmazni, kivé­tel nélküi a bíróság elé áliilja. Az egyesült magyar pártok vasárnapi választó gyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —október 21. ötvenkiiométerre eső Qalántához csa­tolták és a Pozsonytól messze fekvő szlovák községeket Pozsonyhoz csatol­ták. Többek kőzö't azt mond!a Jablo* niczky Scofus Viatornak, hogy ilyen eszközökkel azt is el lehetne érni, hogy Prágában a csehek, mint kisebbségi nemzet élhetnének a cseh nyelv jogai­val, Scoíus Viatort annyira meghatotta ez, hogy a szláv barát angol publicista tanulmányúját befejezvén, ezt a raffiriált eszközökkel elért jogsérelmet különö­sen kiemelte beszámolójában. Jabloniczkynek lelkes éljenzéssel fo­gadott beszéde után Richter János, a magyar nemzeti párt szenátorjelöltje szólalt fel. Szive mélyéből örül, hogy az a régi vágy, amelyért már éveken át dolgozott, a két testvérpárt egyesü­lésének első fecskéje, a közös- lista immár megszületett és a magyar leg­alább nem küzd a magyar ellen, hanem cs k a közös ellenség támadásait igyek­szik visszaverni. Majd nagy tetszés és derültség között foglalkozott Hodzsa „apánk“ kai. akinek egyéniségét való­sággal pőrére vetkőztette le. A szónok ugyanis Hodzsát még magyar nem­zetgyűlési képviselő korából ismeri és adatokkal igazolta Hodzának nem is két, hanem több szinü játékait, amelye­ket hol a magyar kormánnyal, hol Jászi Oszkáréval ás Dienes Dénerékkel, majd a turocszenímártoni deklarációval és végül a prágai kormánnyal folytatott Az egyesült magyar pártok vasárnap este 6 órai kezdettel tartották meg Ko máromban, a Dozsa-féle Vigadó nagy­termében szépszámú közönség előtt választási gyűlésüket. A közönség so­raiban mindazt párt tömegesen kép­viselve volt. A lelkes lefolyású gyűlést Boldoghy Gyula, a magyar nemzeti párt helyi szervezetének elnöke nyitotta meg, aki meleg szavakban üdvözölte a két test­vérpárt szónokait, Richter János nyu­galmazott plébánost, a magyar nemzeti párt szenátorjelöüjét és Jabloniczky Já­nos dr. pozsonyi ügyvédet, a keresz­­tényszociaiista párt képviselőjelöltjét, ezután felkérte az illusztris szónokokat programmbeszédük elmondására. Jabloniczky János dr. volt az első szónok, aki élénk színekkel mutatott rá azokra a sérelmekre, amelyekben az itteni magyarságnak része volt az elmúlt tizenegy év alatt. Különösen nagy ér­deklődéssel figyelték a hallgatók be­szédének azt a részét, amely a szó­noknak Scolus Viatorral való találko­zásával foglalkozott. Scolus Viatornak elmondotta annak idején, hogy a cseh­szlovák kormány milyen eszközökkel dolgozik a magyar kisebbségi nyelv jogainak kiküszöbölése céljából. A po­zsonyi bíróságon a magyar kisebbségi nyelv jogait akként küszöbölték ki, hogy a Pozsonyhoz nyolc-tiz kilomé­ternyire fekvő magyar községeket az HOFBADER ANDOR bútoráruháza Mai Mór utca 16 sz. Komárno. Óriási választék: háló-, ebédlő-, uriszoba- és szalonberendezésekben. Saját műhelyek Díjtalan csomagolás, Kedvező fizetési feltételek. Értesítem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel, ahol állandl. kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeibőó Megtekintés vételkényszer nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom