Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-12 / 123. szám

1920. október 12. Komáromi Lapok. 3. oldal. csakis Pocsátko szappannal 203 érhet el. kormánynak meglesz a szükséges több­ség-e az állandó bizottság által letárgya­landó javaslatokhoz- A szlovák néppárt tagjai ugyanis bejelentették, hogy a la­kásügyi javaslatokat abban a formában, Washingtonból, az Amerikai Egyesült Államok kü ügyi hivatalától egy testes barna füzet érkezett. A napiár egysze­rű iitéséről szóló jelentést foglalja ma­gában ez a füze'. Egy széleskörű, min­den foglalkozást felölelő bizottság dol­gozott ezen a reformon s amikor elké­szült vele, a külügyi hivatalhoz terjesz­tette föl. A Népszövds'g ugyanis két évvel ezelőtt felve'e'.te azt a gondolatot, nem volna-e helyénvaló a most érvényben levő naptár ala­pos megreformálása. Az összes államokat felszóíitoifa, mond­ják el errői a kérdésről a felfogásukat, ahogy azokat a kormány előkészítette, minden módosítás nélkül hajlandók el­fogadni, mi ve! az még a régi koalíciónak megállapodása \ olt. E. kezdeményezés nyomán indult meg az Amerikai Egyesül' Államokban a moz­galom, hogy elérkezel a naptárreform ideje. A bizottság két tervezetet dolgozott ki. Az egyik szerint az esztendő 13 hónapból állana s mindéi hónapnak 28 napja lenne, A másik lev szerini 12 hónapos esztendő volna, de mindegyik évnegyednek ugyt n­­annyi napja lenne, vagyis egy évnegyed 30, 30 és 31 napos hónapokból álla a A 13 hónapból álló esztendőnek a 365 ik napja december 29 te esnék s ezt a napot Bákenapnak, vagy Ujasztendőmk f neveznék. Ez a nap szintén ünnepnap lenne. A szökőév napját junius 29 re fennék. Ezt is ünnepnapként ünnepelnék meg. Az uj hónapot, a 13-íkat julius és augusz­tus közé illesztenék. ; A bizottság, amikor szátküldőííe a tervezele', összeállította a lerv előnyeit és hátrányait. j As előnyök esek: 1. Minden hónap elseje vasárnapra j esnék s minden hétnek ugyanannyi j munkanapja lenne. 2. Minden hónapnak ugyanannyi \ egész hete lenne. A töredék hetek vég- j képen eltűnnének. 3. Minden esztendőben minden dá- I tűm ugyanarra a napra esnék. így } például, ha az iskolaév megnyitásának j napja, szeptember elseje, vasárnapra esik, ez minden esztendőben vasár­napra esnék. 4 A családi és kereskedői költség­vetéseket végtelenül le lehelne egyszerű­síteni A kereseti és a kiadási perióduso­kat sokkal könnyebben össze lehetne egyeztetni. 5, A 13 hónap lehetővé tenné a na­gyobb pénzforgalmat Ugyanazt az üzle- j teí kevesebb pénzzel lehetne lebonyo- 1 Irtani. 6. Az ünnepnapok mindig ugyanarra í a hétköznapra esnének. Az alkalma- j zottak érdekében az volna a helyes, ha f a hétköznapokra eső ünnepeket min- | dig hétfőre tennék, A hátrányok a követ késők: 1. A 13-as számot nem lehet 2-vei, 3 mai, 4 gyei, vagy 6 ía! osztani. 2. A 13 hónapos év évnegyedeit nem lehet egész hónapokból összeállítani. 3. Ha szaki anánk a mostani naptár­ral, ez radikális változásokat idézne elő a mostani szokást) ban. 4. Minthogy a 13 hónapból álló esz­tendőben 13-ika péntekre esnék, min den hónapban ez a babonás emberekre igen rossz halászai lenne. Az egyesületek érdekképviseletek (tál­­nyomó többsége a 13 hónapból álló esztendő mellett nyilatkozott. A 12 hónapos esztendőt semmiféle formában nem akarja többé a többség. A bizottság azt ajánlj *, hogy az új naptárt 1933 január 1 én léptessék éleibe, mert ez a jrnuár elseje éppen vasárnapra esik. Hí az alkalmatelmu­lasztják, akkor 1939 ig kell várni. nem kisért már, ha RADlON-nal mos. Olyan kényelmes és egyszerű az egész: 1. Éjszakára a szokásos módon beáztatni. 2. A RADlON-1 hideg vízben feloldani és benne 20 percig főzni a ruhát. 3. Először meleg-, majd hidegvízben jól öblögetni. Egyszeri próba meggyőri róla, hogy oly könnyen, olcsón és a ruhát kí­mélve csak Radionnal moshat. Jaross Andor jelölése körül Vettük a következő sorokat: Tekintetes szerkesztőségi A „Komáromi Lapok" f hó 8 ik számában egy közlemény jelent meg mely a képviselői jelöléssel kapcsola­tosan foglalkozik személyemmel; mint­hogy ezen közlemény u'olsó mondatai téves kommentárokra adhatnak alkal­mat, szíveskedjenek jelen soraimnak b. lapjukban helyet adni. A parlamenti választásokra vonatkozó jelöléseket a magyar nemzeti párt elnöki tanácsa ejtette meg; tény az, hogy ennek eredményével a komáromi párt kerület nincs teljes mértékben megelé gedve; magam részéről a negyedik illetőleg nyolcadik helyen való jelölte iésemet elfogadtam ; konzekvenciák le Tizenhárom hónapos esztendőt akarnak az_amerikaiak A túlnyomó többség már 1933 január 1-én életbe akarja léptetni a naptárreformot nem kell... hive .. , A kisasszony kigördül a gépből a levelet. Kezében remeg a pspiros. Meg van illetődve. Ö meg már fütyörész Kis csomagot készit össze. Veszi a kalapját s belöki maga u án a kapu'. Sétapálcája vidáman kopog az aszfal­ton. Fürgén lépeget, jobbra balra néz­­dfgél. Szép az élet, A másik oidatrói átkiált a palik ue: — Hová. fiskális ur, iiyen cum magno spparaío? Mert a patikus vagy mérgeket kever, vagy kiáll az aj'óba hivatásának fehér kabátjában, mint eleven reklám. Néz, hajlong, mosolyog és mindent szem­mel tart. — Strandolni. Jó mpkúra, hideg viz. — Ohó! Várjunk csak. Én is, fen is. Á<kozo!t meleg van Az egyetlen okos, amit az ember tehet: nyakig merülni a vízben. Hanem még mindig foga van a vizecskének. Az ember kétszer Körül­­úszik és csontig dermed tőle. Csak a nők nem. Reggel bekpoityannak a vízbe és este úgy kell őket kihorgá.-zni. A női vérnek magasabb a hőfoka. Vé­kony a csontrendszerük és több a hús rajtuk. Elért bírjak jobban. Az ügyvéd belefekszik a homokba. — Beszélhetsz, patikus — gondolja magában és oda se hallgat. Néha fölemel egy ki3 kavicsot s a vizbe dobja. De nem akárhogy. Előbb V3lami láthatatlan pontot vesz célba. De sohase tudja eltalálni. A kavics át­ível csaknem a másik pariig s mindig ugyanott fúródik a vízbe Mart a látha­tatlan célpont valamivel tovább van. Néhány varmegyével arrébb Egy má sik strandon. De azért látni, hogy jó kedve van s a nevelése kacagva buk­dácsol a viz színén. Mint egy hullám. Az ügyvédnek haragos tesz az arca. A másik oldalára főidül. Bánja is ő most már. Teheti azt, amit akar. Éj ő is azt teszi, amit akar. Más nők is vannak a földön. Például ott is. Lila palást hul­lámzik a vállán. Megáll, aztán a ho­mokba temetkezik. Kinyújtja derekát s egy bátorító mosolyt küld hozzá Az ügyvéd kedvetlenül lesüti a szemét. Mert ami igaz, az igaz. Hol van ez tőle? Legalább egy volna, aki szebb nála. Bosszankodik, minek is foglalko zik annyit vele? Majd csak talál olyat is. Megpróbálja, próbálgatja elfelejteni. S megint kavicsokat haj gi! a láthatat­lan cüb). A patikus felnevet. Ö rá néz és gú nyosan nevetgél. O yan vékony a hangja, mint a füzfasip. S néha megreccsen valami a torka mélyén Min’hr meg repedt dob puffanna ottan — No, fiskális, te se vagy valami szép ember. Velem együií. A patikusra néz ügy kspálódzik a homokban, mint valami kövér pók. A karjai, lábai vékonyan ereszkednek ki egy kövér hordóból, amit feketén borit be a trikó. KOvér tokája a mellére ereszkedik és zsírosán játszik főlö.te a napfény. Verejtékes, kopasz fején egy légy lakmároztk sétálgatva. — Hogy etted ezt? — kérdi bosszú­san. A patikus tneglendi i magát 3 á!gu rul a másik oldalra. S tovább is gu­rulna, ha nem f .keine b-o könyökével. — Hát c.í3k úgy, amint van — s mrgsimogatja fehér pipaszárait — Te is csúnya fehér ember vagy, akár jómagam. Nem viselet ez nyáron. Még a bőrünk is tzobiievegős. A he­gyeknek az o'yan bronrfickók tetsze­nek, mint ottan az is Akiket mogszivoít a nap. De mi ke tn? Hogy ők ketten? Azt már mégsem. Igat, hogy ő se bornább a p tiku-nái, do hí őí hamarosan barnára öntené a ntpfény?... És végignéz az thkj n Erős, csontos, izmos, nyúlánk és sehol semmi fölösleges h-j. S ha barnára öntené a nap, volna ő is olyan bronz fickó, mint az ottan. — Hát persze — feleli kedvetlenü! s beleigazodik a napba, hogy forró sugarai merőlegesen sújtsanak végig a testén, A patikus még beielubic'íol a ho­mokba, azíán a vizet is niegpaskolja kissé, a talpával verdesi, lassan a tör­zsét is megmerni kéíszer-háromszor, feje is eltűnik a v.z sdne alatt s mi­kor kibukik, beleprüszkői a napba; — Birr l . .. Épp elég volt. Neked se ajinlom tovább A napból is megárt a sok. Tavaly egy ismerősöm másod fokú égést kapott é3 belehalt. Az ügyvéd nem is fele), csak kéje­sen megmozdul a napsugarak kellemes ölelésében. Majd ő megmutatja, hogy ő is tud tenni olyan bronifické. S már látja is, amint az asszony a tárgyalási teremben csodáíko va meregeti szemét: „Kiimán, alig ismertem meg, hiszen maga olyan, mint egy rézbőrü*. S kel­lemesen pihen rajta a tekintete, mintha visszahívná, de ő csak kurtán felel vissza: „Ugyan?* Az izzó nap hövesszői pedig nesz­telenül pattognak ezalatt az ügyvéd testén. Talán órák telnek el. Végre ő íj elindul. A fürdőkabinban ijedten néz a íüaörbe. Sötétvörös arc néz vissza rá. Inge a bőréhez tapad s apró tüézurások kezdenek égni a pórusaiban. D; holnap mejd olyan lesz, mini a bronz, vigasztalódta magában. Odahaza mosolyogva lép be ez iro­dába. A kisasszony szinte félsíkoli ijed lében. — Mi történt, ügyvéd ur? Tovább mosolyog, végigjárja a la­kás!, megné/i magai minden tüköib;n. Mosolyog. Fogsora fehéren víiia t ki vörös arcából. Ez holnap már o yan lesz, mint a fold C:ak a bőre ne égne egyre jobban és a homloka, mim s tűz. Ha cjuk meg nozditja váiláí a tuha alat-, f.:l kell szlsiennie. — Másodfokú égés — és elkomo rodva gondol arra, amit a patikus mondóit. cs nincs senki aki iőrödn; vile. A felesége s őrakozik valahol Néha han­j gosan feljajdul. 1 — Alighanem másodfokú égés. — Ne hívjunk orvoat? — aggódik a kisasszony. Jozefin is bejön tanácskozni. Boro­gatást ajánl, meg kenőcsöké?. Sőt a pulzusához merészkedik a keze. Ag­gódva csóválja a fejét, meg mosolyog is. — J-j, nagyságos u-, ilyet csinálni. Hallgat, meg sóhajtozik. Engedelmes­kedik Joztfinnek, meg engedelmeskedik a kisasszonynak is. Hígyja hogy ágyba fsktesék ő beleg, nagyb teg. Teste c iliog a kenőcsök alatt. S ez a boro­gatás a homlokán mí yen jő. Mintha csillapodnék a fájdalma. Egy pillanatra. — Talán nem is fogom túlélni. Gondolkozik, nyöszörög, aztán pana­szosan kiáltoz az írodi felé: — Kisasszony, kisasszony! — Az a levél? — kérdi ijedten. — Még itt van — s mintha mosoly lenne a kisasszony száján. Feisőhaj». Azt a levelei ugyanis egy ügyfél megbizásábói irta. Egyelő e azonbm nem kell elküdeni. De nem is erről akar most beszélni. Taián jó lenne, ha egy táviratot küldenénk a felesége után. — írja, kisasszony, írja: Másodfokú égéssel súlyos beUgen, édesem azon­nal utazz htz9. Jmfm máris fu! a távirattal. A kis­asszony mag mosolyog magában, mert a távirat igy man’: Nagyságos asszony sürgősen tessék hazajönni, mert az ügyvéd úr nem bírja az egyedüllétet. A beteg az elsötétített s?obib>n már halkabb n sóhaj om. Égő teste olvadó kenőcsök közi fö dik s aica sötéten vörösük ki s borogatások alól. A Konyhából nevetés hallatszik. A kisasszony és Joz fin nevelnek ö*ste valamin. De már nem h-ragszik ezért. Sőt a légyre sem, amelyik az orra^kö rül zümmög. Mosoyog, nyöszörögve nevetgél magában, mert hotnsp már itt lesz az asszony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom