Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-12 / 123. szám
Ötvenedik évfolyam. 123. szám. Szombat, 1920. október 12. KOMAROMI T ÁPOK Xlüiixet&gi és «ifliissloyfefe éftékbea; Islfltssi és viié&is pette: ssélktliáémj 1 é?;s 80 £, (élem 40 %, aegy6«í«t 83 5. - Saiíöíáör. 150 Sí. ;y f®s «»m ám í 86 RSéí. P 0LIT1KA1 LA P. ALAPÍTOTTA! TUBA JANOS felelőt főszerkesztő: GAÁL GYULA és, SnrtartG; BÁRÁNYÁT JÓZSEF d». Sí*rfaj**té*é| (m tiadóhivatei; B&dci-v S§„ Metjeleuik hetenkint háioamoi ( kedden, csütörtökön és szombatos. A kisebbségi kérdés előtérben . Egyik választástól a másikig csak azt halijuk, amit a drága állami pénzeken elhelyezett külföldi propaganda hirdet: a kisebbségeknek mindent megadtunk, változatosság okából még azt teszik hozzá a kormánypárti korifeusok, hogy a magyaroknak ebben a köztársaságban sokkal jobb dolguk van, mint Magyarországon, Ezzel azután a kisebbségi kérdés el van intézve. Mintha nem is volna itt állampolgársági probléma, könnyes és kálváriás útja a magyar kisebbségi életnek, mintha a magyar munkásnak a doga olyan fényesen menne, hogy semmi kívánsága sem lenne az elegendő mindennapi kenyér mellé, amely naprótnapra kisebb adagban kerül az asztalára és a mezőgazda-ág nem merülne el egy beiáthatian következményű válság hínárjában, amely huzza mindennap mélyebbre az elmerü'és veszedelme felé. Mert könnyű a maradékbirtokosnak megúszni ezt a válságot, aki földiéit ingyen vagy félig ingyen kapta és aki befektetéseinek még így is busás kamatait látja és nem nehéz a küzdelme a telepesnek, akit az állami és községi adók terhe nem nyom és bankkö'csön mindig áll rendelkezésére. De a ki ebbség elől mindezek a források el vannak zárva, a magyar pénzintézetek már régen válságba jutottak és abból csak a romokat tudták megmenteni, mobilitásuk oly csekélyre zsugorodott [össze, hogy a hanyatló közgazdasági élet ezer baján segíteni képtelenek. A kisebbségi kérdésről tehát nem az érdekel, amit a kormány kortesei hangoztatnak, az ígéretek meg meg egyáltalán nem kápráztatnak el, hiszen tudjuk, hogy azok csak a ‘választás napjának előestéjéig maradnak érvényben. De a legnagyobb figyelmet érdemű meg az államfőnek egy-két nyilatkozata, melyet külföldi lapok tudósítói előtt tett. Egy német világlap tudósítója a köztársaság elnökének azt a nyilatkozatát jegyezte fel, hogy Európa számára hosszabb békés intervallum következik a háború után, amelyben első sorban a kisebbségi probléma lesz megoldandó, azután Európának a háború utáni birtoklási Komárom, — október 11, kérdése. Ezt a nyilatkozatot most kiegészíti egy angol újságíró számára és azon keresztül az angol nemzet részére tett az a kijelentése az államfőnek, hogy előtte rokonszenves a kisebbségek kulturális autonómiájának a gondolata. A köztársaság elnökének ezek a szavai nem lepnek meg és tudjuk, hogy a maga részéről, aki felüláll a nemzeti elfogultság szűk horizontján és európai szemszögből fígye'i az eseményeket, szívesen előmozdítana egy olyan munkát, amely a kisebbségi kérdésnek megoldását nemzetközi vonatkozásokban is elősegítené. Természetesen ennek az előfeltétele lenne az, hogy a kisebbségi kérdés idebenn sem maradna meg azon a holtponton, ahova a békeszerződések megkötése alkalmából került s ahonnan kimozdítani azt kizárólag a kormányok feladata lenne, amelyek ezt eddig következetesen elmulasztották. Érdekes az elnöki nyilatkozatban az, hogy a németeket nem tarlja nemzeti kisebbségnek, hanem Kramár és a nemzeti állam többi hívének dogmái ellenére egyenrangú nemzetnek ismeri el. Ez haladást jelentene, ha meglennének ennek az állapotnak politikai és kormányzati garanciái Ezek azonban hiányoznak és igy a németek nagyobb része nemzeti kisebbségnek vallja magát, amely nemzetközi védelem alatt áll a békeszerződések értelmében. Tisztán a kormányon múlik, hogy a németség, melynek száma pontosan a felét teszi ki a cseh és a szlovák nemzetek lélekszámának, minek érezze magát. Tiz év alatt semmivel sem haladt előre a szlovák kérdés megoldása, sőt az most a szlovák néppártnak a kormányból való kiválásával annyira kiélesedett, hogy ismét esy nagy harc körvonalai rajzolódnak fel a jövő szemhatárán. A csehszlovákizmus gondolata 15 párt jelölt az érsekujvári választókerületben a képviselőházba és 13 párt a szenátusba. Síját tudósitónktól. Ma, pénteken ült össze Érsekújvárok a keiületi választási bizottság dr.Jeszenszky volt nyitrai zsupán elnöklete alatt. A magyar partokat a képviselőházi bizottságban dr. Alapy Gyula pártmeghatalrnazott éa helyettese dr. Hangos István képviselték. A szenátusi bizottságban Sándor István járási főnök elnökölt és a szövetkezett pártokat dr. Turchdnyi Imre és helyettese dr. Holota János városbiró képviselték. Pénteken déli 12 óráig a kővetkező pártok adtak be jelöltlistákat: 1. Auíonőmista választási szövetség (Országos Keresztényszociatista Párt, Magyar Nemzeti Párt, Zipser Deutsche Partei). 2. H inka szlovák néppártja. 3. Csehszlovák nemzeti szocialista párt (Kiofács Benes). 4. Csehszlovák szociáldemokrata párt (Dírer—Markovics). 5. Csehszlovák néppárt {Juriga—Toma nek), 6. Német szociáldemokrata párt. 7. Bund der Landwirte (német kormánypártok). 8. Országos kisgazda, iparos és munkáspárt (Lelley—Szappanos —Kaiser). 9. A kommunista párt. 10. Liga (Striberny—Gajda fasiszta pártja). Érsekújvár, október II. 11. Csehszlovák nemzeti demokrata párt (Kramár—Ivánks).', 12. Köztársasági agrárpárt (Hodzsa —Csánki). 13. Csehszlovák néppárt (Srámek— Micsura\ 14. Csehszlovák iparospárt (Najman). 15. Lengyel-zsidó pártszövetség (Reisz). A bizottság átvizsgálta a jelöltliszíákát és a Hiinka párt tisztáját pótlás végett visszaadta, mert kétszeri jelölés történt és ugyanazok más párt tisztáján is szerepeltek. Ez szombaton déli 12 óráig helyesbítendő. E utasította a bizottság a Hlinka pártnak azon kívánságát, melyet pártmeghatalmazottja terjesztett elő, hogy a lisztáját magyar nyelven is nyomtassák ki. Az eredeti liszta csak szlovák nyelven voit benyújtva és a törvény szerint igy csak ezen a nyelven sokszorosítható. A szociáldemokrata párt meghatalmazottja azt panaszolta, hogy a múlt választáson a párt szavazólapjai nem kerültek a választók kezébe. A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet vettek fel. A szenátusban 13 párt jelölt, a fent felsoroltak közül a Liga (cseh fasiszta) és a Lengyel-zsidó pártszövetség nem jelöltek a szenátusba.______________ nem tudott gyökeret verni a nagyobb szlovák tömegek szivében és az autonómia gondolatát abból nem irtotta ki a szlovák néppártnak ingadozó politikája sem, amelyet Prága eszközül használt ki saját céljaira három esztendőn keresztül és igy megbénította az akció erejét, támadó élét pedig elvette. Az autonómia gondolatának a magyar és a német kisebbség maradt hűséges zászlóhordozőja, akiknél ez nem politikai jelszó, hanem annál sokkal többet: életfeltételt jelent. A köztársaság elnöke a kisebbségek kulturális autonómiájáról beszélt, amely előtte rokonszenves. Ez a téma nem uj és már Hodzsa minisztersége alatt felszínre került, hogy ismét eltemessék az iskolaügyi minisztérium egyik poros polcának rejtekébe. A kulturális autonómia egy része lenne a nemzeti kisebbségek terrilóriális autonómiájának és legalább a kultúra a nemzeti miveiődés feltételeit támasztaná alá biztosítékokkal. A kulturális autonómia a nemzeti kisebbségek iskolái felett való intézkedési jo-. goknak bizonyos mértékét jelentené és a kulturális élet kiélhetésének útja elé nem gördítene akadályokat. Az iskolánkivüli oktatás, az állampolgári nevelés, a színi kultúra, a nemzeti irodalom és művészet támogatásának mai megoldatlan problémái megoldását jelentené, ami együttesen a konszolidációnak nagy munkájába kapcsolódik és az állami élet alapjait erősiti meg. Ma ez az igazán csekélynek mondható és nemzetinek nevezhető feladatkör is rajtunk kívül és nélkülünk oldódik meg a nemzetünktől sokszor nemcsak idegen, hanem azzal nem is rokonszenvező bürokrácia utján. A kultúra szempontjából igy értéke csekély, a nemzeti kultúra szempontjából csaknem a nullával egyértékü. Mindenesetre kíváncsian várjuk az uj kormánynyilatkozatot, mely az uj parlament előtt fog elhangzani, vájjon tesz-e egy lépést a kisebbségi kérdés megoldása felé és a kulturális autonómia megvalósítását felveszi-e programjába? Vérmes reménységekkel nem kecsegtethetjük magunkat tiz esztendőnek tapasztalatai után, amikor a kisebbségi iskola ismét veszedelembe került, mert jobbról-balról kapjuk a híreket, hogy azt a keveset is elvenni igyekeznek, ami HOFBAUER ANDOR —— } __ * t • j * * • * '* "" " - - ' bútoráruháza Jdkai Mér utca 16 sz. Komárno. Óriási választék: háló-, ebédlő-, nriszoba- és ezalonberendezésekben. Kft ., -«JpÄ • • • f- Mi 8aját miilielyeli: Díjtalan csomag-olás. Kedvező fizetési feltételek. Értesítem a t. közönséget, hogy üzletemet megnagyobbítottam mintatermekkel, ahol áilandl. kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeibőó Megtekintés vételkényszer nélkül
