Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-09-24 / 115. szám
1989, szeptember 24. Komáromi L*pok B. oldal. , Határozati javaslat a forgalmi adó átalányositására Az 1929 évi zárszámadást a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette, ugyancsak az 1929 évi költségvetést is. Fried elnök bejelentette, hogy a testületnek vagyona készpénzben 60,000 korona. A választmány kilépő tagjai helyébe a testület újra megválasztja az eddigieket, uj tagnak dr. Deil Jenő bankigazgatót 4 választják meg. Krausz Béla ezátán ismerteti a forgalmi edó átaiányositása ügyében benyújtott indítványt. Mint ismeretes a forgalmi adó különösen a tex'ilkereskedőknek jelent súlyos terhet. A közgyűlés egyhangúan magáévá tesz és illetékes helyre eljuttatja a következő indítványt: Miután a szakkörök és szaksajtó állandó tárgyalási anyagát képező forgalmi adó átalányozásának kérdése mindezideig megoldásra nem jutóit s bár az érdekelt kereskídő osztály évek óta folytatja az izgalmas küzdelmet, hogy a forgalmi sdó terhét az átalá-. nyozás utján saját vállairói elhárítva azok vállaira helyeztesse át, akiket a törvény annak viselésére kötelez, érive a törvény álíal forgalmi adó viselésére kötelezettek alett a közvetlen fogyasztókat, a forgalmi adó súlya alatt roskadozó kereskedő osztály mindezideig megnyugtató biztatást nem kapott a kormányzat részéről aziránt, hogy a forgalmi adónak az adók átalányozása utján a fogyasztó közönségre leendő áthárítását a kormány elhatározóban tervbe veite*e: a Komáromi Kereskedők Testületének közgyűlése azon kérelemmel ir fel tisztelettel teljesen a Kereskedelemügyi Miniszter Úrhoz, hegy nyilatkozni méltóztassék aziránt, hogy a forgalmi adóban a fogyasztók terhét viselő kereskedői osztály remélheti-e most már évek hosszú lüzmei s eddig türelemmel viselt áldóza-.hozatalai után a kereskedőknek a forgalmi adó közvetlen nyomásától az adó áta!ányozása utján leendő tehermentesítését. A közgyűlés e határozatát megküldi az összes kereskedelmi védelmi szervezeteknek s képviseleteknek s a Kereskedők Tes ülele Országos Szövetségének. A Komáromi Kereskedők Testületének Komáromban 1929. szeptember 22-én megtartott közgyűléséből. A díszközgyűlés tárgysorozata ezzel kimerült és a gyűlés délben lelkes hangulatban befejeződött. lársasebéd a Horváthétteremben. A jubileumi díszközgyűlést a Horválh féle étteremben száz terítékes bankett követte, melyen a testület tagjain kivü! a kereskedelmi kamara kiküldöttei, vidéki vendégek s Komárom társadalmá- ‘ nak tekintélyes tagjai vettek részt. A banketten Fried Jenő elnök a vendégeket köszöntötte fel és örömmel állapította meg, hogy a helyi társadalom nem kereskedő tekintélyes tagjainak, valamint a jubileumon, a közgyűlésen, úgy a banketten való megjelenése igazolja, a Kereskedők Testületének általános tekintélyét. Fried Jenőt köszöntötte fe! a komáromi kereskedő társadalom nevében beszédében lvdnfy Géza. A jubileumi körgyülés méltatta Fried Jenő közéleti életét s közéleti tevékenységét, de a jubiláns elnök mint ember isigazolt?. egész életében, hogy ember, egész férfi, akinek a közügyben kívánatos s mindig üdvös erélye, irányitó szava meleg, de soha a külvilág előtt föltárni nem engedett emberszerető szivet takar. Fried Jenőnek névtelen maradt sok jólétié igen sok nyomort, szenvedést orvor olt. Az embert, de különösen a család-szerető embert üdvözli s a banketten megjelentek tsp.sa közölt kívánja számára s családjára a Gondviselés áldását. Az ünr.rpi hangulatot feloldotta ezután dr. Batanyay József író, a Komáromi Lapok szerkesztője, aki állan* dóan a jóhsngulatra derített vendégek tapsai s íeihsrsrnő kacagásai kö, ölt mondott a jelenlevő vendegek nevében egészséges, vúőr élével jóbarátjait is itt ott finoman vágó, végtelen szellemesen ötletes hangja melleit őszinfe üdvözlést Fried Jenőnek. A íe'e jókedvvel ömlő humoros beszédet a hátás publikum aiig akarta befejezni engedni. Hasonlóan jókedvre déri ő volt dr Virágh Mórnak a komáromiak kedves „Koboz* trak ez alkalomra Fried Jenő höx ajánlott összes rigmusát alkalomszerű vonatkozásokká teletűzdelt bevezetéssel ívánfy Géza olvasta fel. A mindvégig kitűnő hangulatban 1<Llyt bankett órák hosszat tartotta együtt a vendégeket. Aktuális problémák a Komáromi Kereskedők Testületének munkaprogramján. A Komáromi Kereskedők Testületének vssárnspi diszgyülése reprezentatív megnyilvánulása volt annak, hogy a komáromi kereskedők a város közéletében mennyire jelentős téryezőt töltenek be és hivatásuk által mennyire a közügyeket szolgálják. A testület jövőbeni munkája bizonyára méltó lesz a multihoz és több olyan aktuális kérdés fog megválói ülni, amelyek ma még esetleg csak tervekben élnek. Jellemző erre a cselekedni kívánó hangulatra az a levét, amelyet If punk által juttathatunk el most Fried Jenő elnökhöz egyik tekintélyes komáromi kereskedőtől. A levelet közérdekből az alábbiakban ismertetjük : Kedves Barátom 1 A Kereskedők Testületének vasárnapi közgyűlésén általad előadott elnöki megnyitó, illetve beszámoló felöleleli azt az óriási íeljesiíményt, amelyet elnöki minőségben csakis a Te energiád és kifdradhatatlan munkabírásod képes megvalósítani. Engedd meg, hogy figyelmedet még néhány — a kereskedelmi élettel kapcsolatos tárgyra, illetve annak megvalósítására felhívjam: KÖZSZÁLL1TÁSOK. A kCieskcdő világnak, de különösen a feözszállilással foglalkozó vállalkozóknak egyik nagy sérelme, hogy a szállításra vonatkozó pályázatok, árlejtési hirdetmények nem lesznek elég intenziven publikálva. Ilyen pályázati hirdetményeket leginkább csak a hivatalos lapban tesznek közzé, — szeplember 24. amelyek magánkezeibe nem forognak, azok csak hivatalokban találhatók és ezenkívül pedig nem jelennek meg a kisebbségi nyelven, sem magyaíu1, sem németül, úgy hogy arról a határszélen lakó kereskedő világ, amely sz államnyelvet nem bírja, nem nyerhet tudomást. ZÁRÓRA. A Kereskedők Tesiülete, jobban mondva annak agilis elnöke körülbelül két év előtt a záróra kérdést kezébe vette és igyekezett abba rendszert vinni, amelynek az volt a végeredménye, hogy a kereskedők megállapodtak a 7 órai zárórában. Sajnos ezt a megállapodást nem lévén semmiféle szankcióhoz kőivé, a kereskedők nem igen tartják és fél 8-ig, sőt 8-ig is nyitva tar ják üzleteiket. Szlovenszkón a záróra nincs egységesen íörvínyhozásilag szabályozva, de annak több városában (Pozsonyban, Kassán, Eperjesen, Trer cseber, Ipolyságon, Léván) a 6 órai záróra kötelező. Talán lehetséges volna, hogy testületünk errs a körülményre a fcanura figyelmét felhívná, ha minden kereskedő társunk bezár, abból senkire kár nem háramu’hai. Ez egyforma érdeke a munkaadónak és alkalmazottnak. HIDZÁRÁS. A Ktreskedők Tesiüle térek vezetősége annak idején sok utánjárással és fáradnácgai kivitte, hogy a dunai hid zárórája”, mely az államalakulat óta nyáron 7, (élen öőrábín volt megállapítva, esü 11 óráig lett meg-Női- férfi és gyermek JT kötött kabát, Pulóver, mellény és kosztüm 5 TMbelföldi* és bécsi különlegességek -meglepően olcsó árban BLBBBTKÉli Nádor-utca 19.0 Komárom O Nádor-utca 19. Téli Bőrkez’yü, Bokavédő, flanel sporting, gyapjú harisnya, férfi selyem kendő, Matzko készlet, gyapjú harisnya, Gyermek szövetkabát, Gyapjú Beby készlet, Jäger i ig, Gamasninadrág stb. óriási választékban s~ Ü5 Olcsó árak! Olcsó árak! Ügyeljen a pontos címre! — Koronabankkal szemben! hosszabbítva, 'lletve hogy a hídon reggel 6 órától este 11 ig szabad a kö*lekedés. Minthogy azonban sz esii Budapesti—Prégsi gyors 10 óra 40 perckor ér Komáromba, az utasok már kisebb vonatkésés esetén is ti vannak téve annak, hogy a hídon ner fudntk átjönni és ha már nem vihető keresztül a hídnak éjiéi nappal való ryiívatarlása, úgy falón ithefféges lenne elérni ezt, hegy a hidat 11 óra helyett 12 órakor zárják le. Különben a hidak az egész világon azt a célt szolgálják, hogy államokat, országrészeket vagy oly vidékeket, melyeket folyam síel á*, összekapcsoljanak. Ná'unk ez fordítva van., legalább míg i a hid éjjel zarva van, az ellenkezőjét ] mutatja. i VÁMVIZSGÁLAT, Az utasok, akik Magyarországról Srlovenszkóba jönnek, ( a béke 11 ik évében oly szigoiu vizs\ gél; Inak varnak alávetve, emelyre az \ előző években, az éliamalakuiat első | éviiben sem volt példa. A személyi \ motozás is napirenden var, kérdezzük | miér! ? Name y íubuzgó hidőr még a a magánlevelezést is átkutatja. Ez elten ’ nem tehet felkpni? Ez rendjén van? “KERESKEDELMI SZAKOKTATÁS. xmműBssmasemmsxmmmaaMmsaim Végül uloljára hsgytam a legfonfősabb kérdést: a kereskedelmi szakoktatás problémáját. Vidékünkön nirc3 kereskedelmi iskola, legalább egy magyar nyelvű felső kereskedelmi iskolára. lenne szükség vérorunfeban, amely, mini a szlovenszkói magyarság gócpontja, annak elhelyezésére predesztinálva van. Egy kereskedelmi iskolára, ameiy az életre képesít és ahol ifjaink, akik az anyanyelvükön kívül alig tanulnak más nyelvei, — német, angol és francia nyelv tudását sajátíthatják el. A szlovenszkói középiskoláiban sajnos nincs kötelező német nyelvoktatás es ezért a komáromi főgimnáziumból kikerültek sem részesülnek német oktatásban, már pt'd'g mindazok, akik a kereskedelmi és ipari pá'yán akarnak elhelyezkedni, feni itt,sem máshol egész Középeurópában nem tudnak érvényesülni a német nyelv tudása nélkül. Én magam ismertem két év előtt egy jelesen maturált diákot, aki a gót belüket nem tudta elolvasni és kérdésemre azt válaszolta, hogy 11 éves iskolába járása alatt nem tanították Őt a németre. Tekintse Elnök ur ezt a felszólalásomat úgy, mint a közgyűlési tárgysorozat 6. pontja szerint jogosult beadott indítványt. spébé Í Komárom szeptember 23. Elkér Hihetetlen a nemzetgyűlés !! feloszlatása. Az a súlyos konfliktus, amely a cseh néppárt és az agrárpárt között a hatalomért folytatott állandó ver sengés löíbtn most végre nyilvánosan is kitört, minthogy mindkét fél erősen ragaszkodik a saját álláspont jóhoz, a belpolitika válságát idézte elő, amelyet csakis radikális módon lehet elintézni. A helyzet annyira megán viseli a tarthatatlan« *g és a pattanásig fesrülfség jellegét, hogy a kormány kénytelen a nemzetgyűlés feloszlatásával számolni. Ez természete/sen a váUsztdsok kiírását vonja maga után, amit a prágai sajtó már biztosra is vesz. A nemzetgyűlés elkerülhetetlen feloszlatása arra kéryszerifette Udrza! miniszterelnököt, hogy Kistapo'csányba utazzék a köztársaság elnökéhez, aki; nek hir szerint j>vaslatot tett a kép viselőhöz feloszlatáséra és az uj választások elrendezésére nézve. Udrzai miniszterelnök szombaton este u!azoti a köztársasági elnökhöz, hogy az államfő döntését kikérje. A köztársasági elnök vasárnap hossz; bb kihallgatáson fogrdj3 a miniszterelnök ö*. I A cseh néppárt követelését nem teljesítette az agrárpárt. A koalíció kritikus helyzetét Viskcvsky minis; f rré 'öiiént kinevezése idézte elő, amely ellen a cseh néppárt, sz agrárpártnak 8 hatalomban tivá'ha, a legélesebben tiltakozott és erélyesen követelte, bouy részére tngedjenek át még rgy miniszteri tárcát A pénzügyi vagy belügyi tárcát követelte a néppárt, azon • ban Udrzai nem volt hajlandó ezt teljesíteni. Fölajánlotta ügyen Srámekéknek a már likvidálás alatt levő közélelmezési minisztériumot, ezt azonban a cfth néppárt „provokációnak“ minősítette és a tárgyalást a miniszterelnökkel megszakította, A cseh néppárt azt vitatja, hogy az uj nemzetvédelmi miniszternek a koalíció megkérdezése nélkül történt kinevezésével a paritásos elvet megszegték, az sgráristák viszont azt áiíiiják, hogy nem történt más, mint az, hogy visszaállították azt a helyzetet, amely Svehla miniszterelnöksége alatt uralkodóit. A tárgyalásokat ugyan még folytatják, de alig van arra remény, hogy a cseh—német—szlovák polgári koal ció a törvényes periódua befejezéséig, vagyis 1931-ig együtt tudjon maradni. Az alkalmazhutatlanokká vált szerződések revíziója és a kisantant tiltakozása. A népszövetség jogügyi bizottságához Roiin belga delegátus oly értelmű javaslatot terjesztett, amely szerint az alkalmazhatatlanná váll békeszerződések revíziójára vonatkozó kínai javaslat kérdésében döntsön a népa?.öve;ségi közgyűlés, A kínai követ azt a követelést támasztotta, hogy vegyék föl a hatáiozati javaslatba azt a megjegyzést is, hogy a 19, cikkely a népszövetségi paktum egyik leglényegesebb záradékát alkotja. Az olasz delegált a javafiat melleit foglalt állást és a bizottság többi tagja is a kínai javaslatnak a közgyűlés állal egyhangúan való elfogadása mellett szállót! síkra, egyedül a kisantant képviselői tiltakoztak az in-
