Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-09-24 / 115. szám
115, szám. Kedd, 10*20. szeptember 24, Ötvenedik é* folyam. KOMÁROMI POLITIKAI LAP. SÍ üseíási á* *s*l.8*l0Ták értékben: üellflmt és vidékre postai ssétkdldéssei t j sés* éwe SO X, félévre *0 K, n8ff«#éire»> S8 L - KülHHdön 150 tt£. S «•*■*» bx£bs Arat SO fU\éí\ ALAPÍTOTTA I TUBA JÁNOS, fd«S§* ÍSszerfeesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. j S*«rke**i§*ég és kiadóhivatal; Fádoi-» S§„ Megjelenik kstonkint háromszoe t kedden, csütörtökön és szombatom. A Komáromi Kereskedők Testületének jubiláris díszközgyűlése. — Szabad kereskedelem nagy egységeken, gazdasági vámok nélkül és mindenkivel békességben élni — állapította meg a Komáromi Kereskedők Testületének programját Fried Jenő a díszközgyűlésen. Zsákutcában a belpolitika. Komárom, —szept 28. Mig a genfi leszerelési konfe rencián Benes elnököl, addig idehaza parázs kis kormányválság támadt, melyet kiélez a kormánypártok, az úgynevezett „állam alkotó“ párlok hatalmi éhsége é3 kutya-macska barátsága. Udrzsal miniszterelnök, aki hosszuéletü hadügyminisztere is volt a köztársaságnak és a miiitarizmus harcias szellemét képviselte, lemondott tárcájáról, mert a vezetés gondjai nagyon elfoglalják. Ezt Udrzsalnak el kell hinni. Nem csekélység nyolc pártból álló koalícióban rendet tartani, ahol mindig marakodás folyik. A hadügyminiszteri állást az agrárpárt exponense töltötte be és helyébe szintén agrárius került Viskó vsky személyében, akit a földreform terén vö t alkalmunk megismerni. A válság nem is azért tört ki, mivel agrárius került a hadügyminiszteri székbe, hanem azért, mivel a miniszterelnök nem kérdezett meg erről senkit, sem a saját pártját, sem a nyolcfelé huzó kormánykoalíciót, sem a minisztertanácsot. Egyszerűen megajándékozta a köztársaságot egy uj miniszterrel, akit a Hradsin kinevezett. Yiskovszky ugyanis a vár embere, agrár-szociáidemokraía felfogású politikus, aki fölfelé igy a legposszibilisebb politikusok egyike. Mivel azonban a kormány ügyeiben a cseh néppárt is súlyos szóval rendelkezik, érthető, hogy a megkérdezése nélkül kinevezett uj minisztert a legnagyobb idegenkedéssel fogadja, aminek nagy lármával ad kifejezést. Mert ezek a cseh kormánypártok egymás közt is úgy lármáznak és verekednek, hogy a koalíció igazán nem látszik szívügyüknek. H gy Srámekéknek nem tetszik a vörös árnyalatokkal átszőtt agrárzö’d Viskovszky, ezt könnyű megérteni. A néppárt miniszterei lemondással fenyegetőznek, de ezt nem szabad tragikusan venni, mert ezek ép olyan gyorsan le is tudnak szerelni, ha megfelelő kárpótlást kapnak. A választások kiírásától nem kell tehát tartania senkinek. A levest nem eszik olyan forrón, mint tálalják. Azok az újságírók, akik azt már október végére, annak utolsó vssárnapjára kiírták, nagyot tévedtek és nem ismerik a törvényt sem, hiszen erre az időpontra technikai lehetetlenség a választások kiírása. Ezt meg is fogják gondolni. Azonban választás igen könnyen tehetne, ha azt mind a két klerikális párt a iidák és a ludák egyformán akarná. Ezek azonban közös nevezőre egyelőre nem juthatnak, annak ellenére sem, hogy mind a Saját tudósítónktól. Bensőséges ünneps volt vasárnap a komaromi kereskedők társadalmának és ez az ünnepség az egész város ünnepsége lett. A Komáromi Kereskedők Teslüieie ez év nyarán érle el fennállásának huszonötödik évfordulóját, amely alkalomból a testület ünnepi közgyűlést tartott vasárnap délelőtt kuliurpalotai helyiségében. A testület fennállásának huszonötödik évfordulója egyúttal jubileuma volt a testület fáradhatatlan elnökének, Fried Jenőnek, aki tiz év óta tölti be ez elnöki tisztséggel járó nehéz feladatokét. A testület kulturpaiotai helyisége délelőtt fél tizenegyre megteli előkelő közönséggel. Az elnöki asztalnál a testület tisztikara foglalt helyet, Fiiad janő elnök mellett G iá! Gyula dr., a testület jogtanácsosa, Ivánfy Géza főtitkár, Politzer Mór pénztáros és Kemény D zső jegyző. A közönség soraiban ott láttuk a hatóságok kiküldöttei*, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara nevében dr. Guígenberger Sándor titkár és Valahovics irodiigazgrtőt, a városkép viseletében Csirmazia György városbiró Vátt részt a díszközgyűlésen, a rend-A díszközgyűlést Fried Jenő elnök nyitotta meg, meleg szavakkal emlékezve meg az elődökről, afeik huszonöt évve! ezelőtt a Komáromi Kereskedők Testületét megalapították. — Testületünk nem tűzhette ki céljául sohasem a világgazdaság vagy az. országos kereskedjem irányítását — mondm Frkd J:nő — hanem arra kellett törekednie, hogy az általános helyzetbe helyesen illeszkedjék be, az adóit viszonyokhoz megfelelően alkalmazkodjék. Csekély személyemben 25 évvel ezelőtt is, sz alakuló gyűléstől kezdödőíeg szerény katonája voltam a testületnek és két párt katolikus párt és kormánypárt. A belpolitika hajója azonban kétségtelenül zátonyra futott és a gépészek, kapitány, kormányos azon erőlködnek, hogy a hajót onnan elmanövrú ózzák. Sistereg a kazánban a gőz, szói a gőztülök és hangzanak a parancsszavak. Mindenki a fedélzeten van, de a matrózok egy része a fogait piszkálja, a másik része háíratett kezekkel nézi a levegőt és a vizet. Ez a nyolc párt koalíciója. A kormányelnökének nincsen tekintélye. A pártoknak egymásban nincsen bizalma. Hogyan tevődik ezekből össze az a egyetemes akarat, melyet kormánypártnak nevezünk ? Kiőrségcí Machácsek Pál rendőríanácsos képviselte, a járási hivatalt Fodor Adolf dr. főszolgabíró, a pénzügyi expositors részéről Kossák Albin jelent meg a gyűlésen, továbbá ott láttok a közönség körében Milch Dezsőt, a testoiet örökös tisztb.elnökéi, RictiterJ inog szenátort, Füssy Kálmán nemzeigyü ési képviselőt, Gidrő Bonifác gimn. igazgatót, Gödör K, János berscésianárt, Koval Béla gimn. tanárt, Ffllöp Zdgmond népbanki igazgatót, a te dűl at volt titkárát, Szijj Ferenc dr nyugalmazott polgármestert, a Jókai Egyesület elnökét, Bo’doghy Gyula ipanarsulati elnö köt, Peiőcz Jánost, a magyar-komáromi ipartestület alelnökéí, Telkes Mihály tanonciskolái igazgatói, id. Schmidto iuer Lajost, Lipsclier Már dr. kórházigazgató főorvost, Wittausek Károly dr. ügyvédet, Rauscher Zdgmond dr. orvost, Barfos Frigyes bankigazgatót, Spitzer Béla nyomdatolsjdonost és lapkiadót, Baranyay József dr. lapszerkesztő?, Czike Dénes ipartársulati diszeinököt, Reviczky István földbirtokost és a komáromi társadalmi és közéletnea még számos tagját. igy végig kísértem annak mű ködét ét. Illőnek tartom tehát, hogy mint a testületnek jelenlegi elnöke elődeimnek az elnöki székben és közvetlen elődömnek: Milch Dezső urnák hálánkat és köszönetünket fejezzük ki öö'cs Irányításukért, hathalős támogatásukért. Tu évvel ezelőtt engem tisztelt meg a kereskedők össKfsége' hogy a testoiet étére áhított és fiz éve annak, hogy csekély tudásommal, de mindig a legjobb indulattal, komoly törekvéssel iparkodtam a testület sorsát vezetni és tes!üe!ünk minden egyes tagjának jogos érdekét tőlem telhetőig megvédeni. Az einöki széket az államalakulat megváltozása idejében vettem át, akkor, amikor a egyezéssel, megalkuvással, amely a csehszlovák köztársaság poétikájának úgynevezett vörös fonala. A kormányzat stabilitása, a többségi akarat itt ismeretien fikciókká változott és a pártok játékává lett. A mai belpolitikai helyzet a vénebb politikai időjósokat nem lepi meg. A koalíció túlélte magát, mint minden olyan alakulat, amelyet a szükségesség kovácsol össze ideig-óráig és hiányzik belőle a lelki közösség összeforraló ereje. Cseh néppárt, csehszlovák agrárpárt, szlovák néppárt ma széthulló amalgán-alkotórészek, mind önmagába készül vissza, megelégelte a közös halmazállapot kétes dicsőségét. Komárom, szeptember 23 háború befejeződött és az emberek békét akartak. Fried Jenő ezután vázlatosan ismer telte a Komáromi Kereskedő* Tts öleiében lefolyt munkát, amit a testület az elmúlt években kifejtett • a komáromi kereskedő osztály érdekéken. Majd ismertette az uj ipartörvény áltat előállott helyzetet, amely szerint a kereskedő és iparos egy kalap alá tömörült az általános ipartársulatok cégére alatt. A kereskedelmi kormánynak ez az intézkedése — jelentette ki Fried Jenő — semmiképen sem mondható szerencsésnek, amit legjobban btzonyit az, hogy Sziovenszkóbői ez ellen a rendeidelkezés ellen a nagyobb városok kereskedő társad Urna évek óta protestál. Mi az első pillanatban állást foglaltunk ez ellen és kérsük a kereskedelmi minisztert, hogy töivényadia jogánál és a törvénybe előre beillesztett pont alapján önálló működést fejthessünk ki, vagyis önálló területié alakulhassunk. — Már 1928 karácsony táján megígérték, hogy ezt a rég óhajtott önállóságunkat megkapjuk. 1929 tavaszán Turócszenfmáríonban lefolyt járási ipartársuiati gyűlés ránlnézve egy kedvezőtlen határozatot hozott, amelynek alapján elódázódoti kívánságunk teljesülése. A pozsonyi ksreskedeimi és iparkamara, az országos szövetség hathatós támogatását bírjuk ugyan, ep igy érdekünkben síkra szállt az országos iparié ügyelő is, hogy e jogos kérelmünket mielőbb teljesítsék. 1929. zuguszíusában a kereskedelmi miniszter ur megértéssel fogadta e kérdést és meg van minden reményünk, de még is maradt az a törekvésünk, hogy önnaiíóságunk minél előbb meglegyen. Ha elnyerjük a kereskedők osztályának önálló ipanársuiatáí, olyan morális és anyagi erő áll rendelkezésünkre, hogy a legszebb alkotásokat ás a legintenzívebb munkát remélhetjük ezekiő!. Ki kell emelnem, hogy sz általános járási ípartársuiaí kebelében is, ami! az oltani vezetőség nyujihaf, megkaptok és semmi panaszunk nern lehat az ottani vezetőség ellen. Fried Jenő eruián köszöntöiie tiszttársait, akik vele a terület munkájában osztozkodnak, msjd igy folytatta tartalmas megnyitó beszédét: — Ez volt a múltnak a képe. A jövőt nem látjuk. Egy bizonyos, hogy úgy nekünk, mint mindenkori utódunknak egy lehet a célja: a kereskedők társad almának megbecsüléséért küzdeni. Mindenki előtt világos ma már az, hogy a kereskedelem a legbecsülendőbb értékek egyike. Kereskedelem, ipar, A Komáromi Kereskedők Testületének önállóságát Ígérik a hatóságok.
