Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-09-19 / 113. szám

Ót-renedfk évfolyam. 113. szám. CMfttOrtOk, 1089, szeptember 19, MÍBOMI DAI I'm/ Ä I I POLITIKAI LAP. SISiisetési ál egeibtslovik éitékkeas Msifta* és TÍééitte postai iiétkfildéssoi s £|ün évié SO K, iéiém 40 K, BegyeéévM sa s. ~ lüiiőiacn iso ne. »®s «»át®, ừ ? 80 Hifié». ALAPÍTOTTA I TUBA JANOS. Fülelő* főszerkesztő: GAÁL GYULA di. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF át. Sxeiketxiőiéf fa kiadóhivatal) Nádot-k. Bt* Megjelenik heteukint hiiomnoi s kedden, csütörtökön ás szombatos. Elkeseredés Parisban Komárom, —szeptember 18 Jött egy szép nyárutói nap és alkonyi szellője elfujta az entente cordiale néven ismert szövetséget, amelyet a francia és angol kor­mányok kötöttek a középeurópai hatalmak ellen s amely — ame­rikai segítséggel — a nagy hábo­rúban győzelmet aratott. Még együtt kötötték a békeszerződéseket, ame­lyeket elsőnek az akkori angol miniszterelnök, Lioyd George sietett megtagadni, azután jött az első mun­­káskoimány, amely még gyenge volt Európa berendezéseinek kicse­rélésére, ezt elsöpörte helyéről a kommunizmus, melyet Anglia nem tűr meg és a konzervatívokat küldte a kormány élére, akik szerelmesek voltak ebbe a sok vérrel megitatott szerződésbe, hűségesen statisztáltak mindenütt az ékesen szóló Briand­­nak, azután pedig jött ismét Mac Donald. Mac Donald egy szép napon nem­régen kijelentette és egy francia újság közölte is a szörnyű hitt, hogy az entente cordiale megszűnt élni. Meghalt a nagy PáD, a nagy Pán halott! — Anglia a változott viszonyok között nem köt éa nem áll olyan szerződéseket, amelyek­nek éle egy másik európai állam ellen irányul. Anglia feltétlenül kiüríti a rajnai zónáját, mert semmi érdeke nem fűzi hozzá, hogy ott maradjon és a németeknek borsos számlákat nyújtson be a megszál­lás költségeiről, amelyekkel a fran­cia szomszéd immár tiz esztendeje kedveskedik Németországnak. Páris ideges lelt, majd toporzékolt és dühtajtékot ontanak lapjai. Az an­gol hidegvér közönnyel olvassa a hisztéria dühkilöréseit és Európa is napirendre tér felette. Mi történt? Franciaországnak nincsen nagyha­talmi állású szövetségese. Maradt helyette a szláv szövet­ség, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, esetleg Románia. Pá­­risnak azonban ez nem elég, nem­csak katonai szempontból, hanem főleg a presztízs szempontjából. Mert az fáj neki olyan nagyon, olyan igen nagyon, hogy ez a fél­tett kincs elmerült a La Manche csatorna fenekén visszahozhatatla­­nul és örökre. íme, igy múlik el a világ dicsősége, mondhatnánk vagy idézhetnénk az elkeseredett franciáknak a pápaválasztás szer­tartásaiból, akiknek elkeseredett­sége annál nagyobb, mivel ők örök dicsőségre rendezkedtek be. Elmúlt a szent szövetség, amelyet Fran­ciaország ellen kötött száz év előtt az akkor legerősebb három katonai hatalom. Nyugodjék meg a francia nemzeti büszkeség, hogy elmúlt az entente cordiale is és el fog idők folyamán múlni sok minden, ami­ről azt hiszik, hogy mindörökre tart. Sőt a csapás nem szokott járni Komárom, — szeptember 18. Összehívják a képviselőházat. A parlsmenli élet Jasaan kezd már megindulni, amennyiben egyes bi­zottságok megke7d<ék már ütéseiket. A koalíciós nyolcas bizottság szerdán gyűlt egybe, hogy a parlament munkepro­­grammját előkészítse. A képvlFelíház elnöksége csütörtökön délután tartandó ülésén fog dönteni 8 parlament össze­hívásáról és a két Hső fltés rapirerd­­jéről. A képviselőhöz at minden volő­­szirüség szerint szeptember 24-re hív­­ják egybe két ülésre. Az első ülésen a pénzügyminiszter benyújtja a jövő évi költségvetési előirányzatot a pénzügyi törvényjavaslattal együtt. A ház a tör­vényjavaslatokat kiadja a költségvetési bizotiságnak, amely a javaslatokat ok­tóber első m piaiban tárgyalja, ugv hogy a plénum október 28 ig tető alá hoz­hatja a két törvényjavaslatot. Közben a lakásnovellát is el kell intézni. Ez a kérdés még ma sincs tisztázva a koa­lícióban és még mir dig nyílt kérdés, hogy a lakásügyet október 31-iki ha­táridőre végleges formában, avagy pe­dig csak ideiglenesen oldják- e meg. Malypetr a belpolitikai helyzet anarkizálása ellen. Malypetr képviselőházi elnök az ag­rárpártnak Loungban tartott népgyülé­­sén hosszabb beszédet mondott, amely­ben kifejtette a mezőgazdasági válság okait, amely nemcsak a csehszlovák köztársaságban, hanem az egész vilá­gon is érezhető és a világháború egyik közvetkezménye. Az államfordulat után a csehek az osztrák rendszer elleni régi jelszavakká! dolgoztak tovább, most pedig a belpolitikai helyzet anar­kizálása ellen kell felvenni a harc t A németeknek a kormányban való rész­vétele méltányos dolog, mert az állam hoz hü polgároknak egyenlő jogaik egyedül: most veszedelemben van a leszerelés ügye is, már tudni­illik a fegyveres leszerelésé, ami­lyent Franciaország és szövetségesei képzeltek. Anglia a leszerelés kér­désében is radikális indítványt tett és nem kétséges, hogy annak több­séget is tud szerezni. Ez az indít­vány meggyorsítja ennek a problé­mának elintézési ütemét, amelyet eddig Franciaország szabotált, amely szerelmes hadseregébe és külföldi munkásokat foglalkoztat gyáraiban, A leszerelést sohasem vették ko­vannak. A kópvise’őház elnöke megálla­pította, hogy a németek a kormányban nagyon lojálisán viselkednek, mert hi­szen közismert dolog az, hogyha egy német szolgálatot vállal, akkor szolgá­latát becsületesen és minden anarkia nélkül teljesiti. Személyi változások a kormányban? A szociáldemokrata párt lapja arról írt, hogy a közeljövőben a kormányban személyi változások is vá)hatók. Való- 87irü, hogy uj ember keiül a nemzet­­védelmi minisztérium élére, hogy Udrzal miniszterelnök aki egyben a nemzet­­védelmi m riszleri tárcát is betölti, mostani tulteiheltségéiől mentesüljön. Lehetséges, hogy a pénzügyminiszté­rium vezetésit rövid időn belül ismét átveszi az a közismert szakember, aki már több Ízben ellátta ezt a funkciót. A lap itt úgy látszik, hogy Englis dr.-ra, a két ízben már volt pénzügyminisz­terre gondol. Ha a szlovák néppárt ellenzékbe vonulna, a választásokat semmi szin alatt sem írják ki, sem ez év őszén, sem jövő tavasszal, hanem az állam ügyeket jövő őszig, a már be­vett szokás szerint egy hivatalnok kor­mány vezetné. Hlinka nagy fontosságú tárgya­lásai Udrzal miniszterelnökkel. Hlinka András, a szlovák néppárt vezére Prágában nagyfontosságu tár­gyalásokat folytatott a politika vezető­­férfiaival. Hlinka először Udrzal mi­niszterelnököt kereste föl, akivel hosz­­szabban tárgyalt a belpolitikai helyzet­ről. Majd Labay d', unifikíciős minisz­ter társaságában a kormánykoalíció parlamenti nyolcas bizottságának elnö­kével, Bradács agrárpárt! képviselővel tárgyalt. Majd később H'inka Kramár­­ral és Srámekkal is tárgyalt és a tár­gyalások után uiasroüa Sivák képvise­ma is és félni fog időtlen-időkig A leszerelést azonban az ango lók úgy értelmezik, hogy az álla­moknak hadügyi költségvetéseit kell leszállitaniok, ami azután egé­szen komo’y dolog. A kérdés fel van adva nagyon világosan és fele­letet vár reá egész Európa. Ettől a felelettől függ, hogy béke lesz-e vagy háború fenyeget. Anglia, bármi következzék is be, a jövő bonyo­dalmakban már érdektelen lesz. A szigetországnak nem Európában vannak nagy érdekei, hanem túl molyán Páriában, hiszen, el sem képzelheti Németország szomszédja, hogy beraktározza milliónyi szu­ronyát és puskáját, légi flottáját szélnek eressze és hadiflottájával katonai parádékat se rendezhessen. Ezt nem lehetne elviselni Párisban. Olyan rugalmas leszerelés, amely mellett megmarad a millió puska jő kezekben egy támadó háború ellen, az felelne meg Páris Ízlésé­nek, mely a támadó háborútól fél a tengereken, Kanadában, Ausztrá­liában, a Fokföldön és Indiában. Épen elég gond ez is számára és ok az európai desinteressement-ra. Franciaország Briandjaiban és Poin­­caréiban még a háború szelleme viaskodik, mig a Mac Donaldok lelkében a béke és a munka rit­musa él, végleg eltakarítva a sze­rencsétlen háború romjait A béke primadonnája uj szerepével elége­detlen és dühöng miatta. löt, hogy vegyen részt a nyolcas bi­zottság ülésén. Sivák meg is jelent és pirtja nevében terjedelmes memorandu­mot nyújtott át a koalíciónak, amely a szlovák néppártnak a szátiszfakciójára vonatkozó követeléseit tartalmazza és bejelentette, hogy s néppárt interpellá­ciót terjeszt be .a Tuka pör kapcsán elkövetett cseh sajtó visszaélései ellen. A szlovák néppárt a csehszlovákiai sajtóiroda és a Lidové Noviny egyol­dalú hírszolgálatát ítéli el. Konferenciát terveznek a dunai államok. Több ízben volt már arról sző, hogy a Duna mentén alakult államok Konfe­renciára jönnek össze, hogy a vitás gazdasági kérdésekben tanácskozzanak, A Journal des Débats genfi tudósítója most szintén arról értesül, hogy vala­mennyi dunai állam, amelyek között helyet foglal Németország, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugo­szláv!?, Románig, legközelebb közös­konferenciát szándékozik tartani, amelyre már megtették a szükséges lépéseket. A konferencián részt venne Lengyelor­szág és Görögország is. A konferenciá­nak az volna a célja, hogy megvitassák a háborúból eredő összes vitás kér­déseket, mint amilyenek a birtok u’aj­­don, vasutak, száll itásügy, bankügyei, állampolgárság stb. kérdése volna. A lap értesülése szerint a konferenciát lehetőleg mielőbb megakarják tartani. Két ködkép. A népszövetség most folyó ülésszaka nem elégíti ki azokat a vermes vára­kozásokat, amelyeket az uj módszere­ket hirdető MacDonald kormány kor­bácsolt fel. A genfi tanácskozások ezidőszerint még nem eredményeztek semmi olyan konkrétumot, amely a haladás mértföldjelzője lehetne. Azok, akik nem vetnek számot a diplomácia csigalépcsőjének tempót lassító kanya­rulataival és a gyakorlati politika eg­zisztenciával: olyan prompt munkát várnak a népszövetségtől, mintha a Sali de Reformation valami hivatal volna, amelynek az a dolga, hogy a beérkezett ügydarabokat haladéktalanul elintézze Azonban a koreszmék ge­­neológiai törvényeinek és fejlődéstaná­nak ismeretével szemlélve az esemé­nyeke*, meg kell állapítani, hogy a népszövetség minden zavaró momen­tum ellenére a békés szellem előnyo­mulásának históriai rendeltetésű té­nyezője. Két nagy gondolat jutott a nép­­szövetség révén közelebb az ideológia szétfolyó légköréből a realitások talaja felé. Az egyik a Panturépa, a másik a leszerelés. Az Egyesült Európai Államok terve az európsi népek szoros gazdasági együttműködésén sarkallik. A világ­háború következményeként egészEurópa súlyos gazdasági válsággal viaskodik, amelyet csak úgy lehet leküzdeni, ha az államok közös erővel lépnek fel a közös bajok ellen. A leszerelést hasonlóan a fantazma­góriák birodalmába utalták, valahány­szor a pacifista fogadkozások konzek­venciáinak levonása esedékessé vált. A népszövetség jelenlegi ülésszakához fűződik MacDonaidnak és Henderson­­nak az a korszakos állásfoglalása, amely szerint az államok biztonságának legfőbb garanciája a kötelező döntő­bíráskodás és leszerelés Minden jel arra vall, hogy az angol kormány pre­mierjének és külügyminiszterének ez a tétele nem marad elröppenő szó, ha­nem be fogja magát építeni a iegfcö

Next

/
Oldalképek
Tartalom