Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-09-17 / 112. szám

11%. szám. Kedd, 1929. szeptember 17. Ötvenedik évfolyam. POLITIKAI LAP. ■IStustéfi ii eaakuiOTik értékbe»: Helybe» éa rilékie poétái isétkflMéiieli §g4n éni 80 K, félévre 40 K, negyeién* 111 L - Külföldön 150 16. nén árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA 1 TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dt. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. Seeikeistöeég éa kiadóhivatal i I&dor-e. Mii Meijelenik hatenkint háromiion kedden, csütörtökön és szombaton. Tulajc önképen ilyenkor ősszel indal m*g újra az alkotó munka. Mindenki ismét elfoglalja a maga posztját, ahol rendeltetésének él, dolgozik, munkálkodik. Ma nem teher a munka, csak az élet, a megélhetés nehéz, amely ezer és ezer akadályt gördít eléje. És mégis azt látjus, hogy az ember szívósan halad előre és győzi le az akadá­lyokat, mert mindig szebb és jobb életet akar magának teremteni. Olt Iá juk az élet harcosai közt a szántóvetőt, a föld emberét, aki alig fejelte be az aratást, már is hozzálát a szántáshoz, a magve­téshez, t ogy abból jövőre uj élet fakadjon Az iparosnak és keres­kedőnek ugyancsak elérkezett a maga ideje, a vállalkozási kedvnek is fel keltane lendülnie, hogy az élet­­lehetőségek kitáguljanak. Mindnyá­jan materiális igényünk kielégíté­sére törekszünk, a pénz csábitó vágyát nindenki érzi. Mig azonban egyeseknél a munka utján elért kereset rsak éppen annyit tesz ki, hogy ani ak felhasználásával magát és csaláiját menti meg, addig a másiknál & kereseti lehetőségek korlátlan tere áll rendelkezésre. Ebben rtjlik az élet relativitása, amely a nyomorúságtól a gyönyö­rökig, a telhetetlen élvezetekig vezet. Nem lízadozunk a sors ellen, nem méltatlankodunk a mostoha elbánás ellen, mert ehhez emberi mivoltun inál fogva sem jogunk, sem pedig hatalmunk nincsen. De megdöbbenve látjuk azt a mosto­­haságot, amelyben a sors által kiválasztottak az élet másik oldalát, a szellemit részesítik. Megértjük az anyagi hiányokban szenvedők ré­széről a lávolmaradást a kulturális mozgalm iktól, de megütközésünket nem tudj ík eltitkolni akkor, amikor a szélién i élet malasztjából éppen a vagyonilag tehetősebbek tartják távol masukat. Az ilym magatartás bénító ha­tással vai minden akcióra, amely nemzeti kulturális életünket volna hivatva illeszteni. Sajnos, a tehe­tősek még nem eszméltek arra, hogy mily nagy hatással lenne az, ha a megtelelő anyagi eszközök rendel­kezésére állanának a magyar kultú­rának Még semmi sincsen elkésve és minden jovátehető, ahol élet lüktet, érző szív dobbank a most elkövet­kezendő őszi és téli kulturidényben adják taDujelét annak, hogy ma­gukat Í9 azokhoz számítják, akik a lélek művelésére is fordítanak figyelmet, akik örömmel sietnek az alá a zászló alá, amely kultúrát hirdet. Mirt csak igy tudunk meg­barátkozni, összemelegedni az élet­nek amúgy iselsodró folyamatában. Gyönyörű ünnepély keretében avatta föl a református egyház új harangjait Balogh Elemér püspök avatta föl Egry Ferenc kisgejőci hírneves harangöntödéiének két remek példányát Saját tudósitónktól. Felejthetetlen, fényes ünnepe volt vasárnap a komáromi református ke­resztyen egyháznak. Az egyház híveinek régi vágya ment teljestdésbe, nagy ünnepélyességgel felavatták a gyüleke­zetnek a háboiuban elvitt két harangja helyébe beszerzett pompás uj haran­gokat, amelyeket a hívek áldozatkész adományaiból készíttettek. Az egyházi gazdaénekkar kezdeményezésére még 1924-ben indult meg a harangakció, közben azonban az egyháznak válságos anyagi helyzetét keltett megjavítani s mikor e téren már eliminálódott a hely­zet, az 1927. évben vett nagyobb len­dületet a gyűjtés, amely a műit év vé­gén lehetővé tette, hogy a harangokat megrendeljék. Vasárnap végre felvirradt az öröm­ünnep, amely az egyház nagyjait és kicsinyeit egyaránt nagy lelkesedésre ragadta, de az ünnepélyen résztvetiek az egyházak, hatóságok képviselői és Komárom városának nagyközönsége is, amely felekezeti és társadalmi különbség nélkül egész szívvel együtt ünnepelt a református hívekkel. A harangavatás minden részletében fényesen sikerült ünnepe volt városunk­nak, minden mozzanatán az avatott kéz, a kitűnő rendezői talentum nyilatkozott meg. Az ünnepélyes felvonulás a harangokkal. ^ A ref. egyház harangjait Egry Ferenc szenátornak kisgejőci hírneves öntödé­jében készítették és kedden délután ér­keztek meg Komáromba Kdlna Lajos főszereiővel. A harangokat az egyház vezetősége Páti Nagy Sándor álgond­­nők Gazda utcai házánál helyezték el ideiglenesen, amelyet az elmúlt héten ugyancsak sokan kerestek föl, hogy megtekintsék a kisgejőci harangöntőde remekeit. A harangokat az egyház kertésztagjai által adományozott virágokkal szomba­ton délután a Leányegylet tagjai a ref. kertészifjuság vezetése mellett pazarul feidiszitették és virágkoszorukkal díszí­tették föl a kocsikat is, amelyeken szállították őket. Vasárnap reggel gyönyörű napsütéses időben Páti Nagy Sándor algondnok tekintélyes háza portáján gyülekeztek a presbiterek, az ifjúsági egyletek és a református hívek, ide érkezett meg Balogh Elemér kerületi ref. püspök, egyetemes konventi elnök, Sörös Béla losonci teológiai igazgató, Egry Ferenc szenátor, a karpátaljai-ungi egyházme­gye gondnoka, Galambos Zoltán lelkész, Fülöp Zsigmond főgondnok és a helybeli hatóságok több képviselője. A Gazda ulcán sorakozott a szekeresgazdák messzeföldön híres diszbandériuma Sebestyén Ferenc bandériumi kapitány vezetése alatt, ugyancsak ide vonultak föl az iskolás gyermekek tanítóik fel­ügyeletével. A menetet a főrendezők összeállítot­ták, amiután 8 órakor megindultak. Elől Sebestyén Ferenc daliás alakja, utána a bandérium ezüstláncos, ezüstgombos mentéjü festői csoportja, amely ez alka­lommal különösen nagy hatást keltett dél­ceg magatartásával, a régi szép idők feled­hetetlen emlékeit idézve föl a szivekben... A bandérium után hintókban az illusztris vendégek és az egyház vezetőségének tisztes korú képviselői ültek, élükön Bilogh Elemér püspökkel. Majd az elemi és polgári iskolák, valamint a főgimnázium református növendékei következtek négyes sorokban, ezeket a Református Ifjúsági Egyesület tagjai díszes zászlójuk alatt és a Leányegylet tagjai, a fehérruhás leányok hatalmas csoportja, a ref. egyházi iparos énekkar tagjai követték. Vargha János kertész­mester egyháztagnas négy gyönyörű szürke ló áltál vont felvirágozott kocsiján vitték a gazdaközőnség pompásan fel­díszített, virágkoszorus harangját, utána ugyancsak négy szürke vontatta Tóth Lőrinc sertészmester kocsiján a nagyobb súlyú „Jökal-harangu-ot, amely a ko­szorúk és virágok gazdag díszítésében valóban impozáns volt. A harangok mellett két-két fehérruhás ifjú lányka állott, a kocsi mellett pedig a bandé­rium két-két tagja lovagolt, diszőrsé­­get alkotva a harang mellett. * Az őszi virágok szinpompás özöné­ben ragyogó uj harangok megragadó hatást váltotiak ki az útvonalon tartóz­kodó RágysáéóRt szemlélőben, akik nem győztek betelni a ritka szép képpel. A harangokat a presbitérium, a gazda­énekkar távjai és a hívek 8 az ezekhez csat­lakozott közönség kisérte és a színesen változatos rendezésben elvonuló diszme­­net az utvonalon(Gazda- ,M ägyar- .Király­­püspök- ulca, Kórház tér, Kishíd-, Nádor u'ca, Klapka-tér, Városház és Jókai utcán) felejiheteden szép látványt keltett. A menet alatt a ref. toronyban levő két régi harang érces csengése zúgása üd­vözölte a közeledő uj társakat. A menet résztvevői a Kollégium ud­varára vonultak, ahol a bandérium fel­állott és ahová az uj harangokat is beszállították, amelyeket azután fái 11 óráig az érdeklődő közönség megszem­lélhette. Rengeteg szemlélő fordult meg a Kollégium udvarán ez ünnepélyes alkalomból. Ünnepi istentisztelet. Délelőtt 9 órakor ünnepi istenitisz­telet előzte meg az avatási ünnepélyt, amelyen a reformátusok hatalmas tem­plomát zsúfolásig megtöltötte a közön­ség. A református hívek ezrein kívül megjelentek az istenitiszteleten a már előbb említett kiválóságokon kívül Nagy Nándor tarlom. képviselő, a kort áromi ref. egyházmegye gondnoka, Gaál Gyula dr„ Mohácsy János dr,, Tóthkárolyi Lajos egyházkerületi tanácsbirák, Füssy Kál­mán nemzelgy. képviselő, Szijj Ferenc dr., Zsindely Ferenc, Papp Elemér egy­házmegyei tanácsbirák, a róm. kalh. egyház képviseletében Alapy Gyula dr. tart. képviselő, hitközségi elnök, Doszíál Jakab kér. kamarai tanácstag, hitköz­ségi elöljáró, az izr hitközség részéről Krausz Mór rabbi és Milch Dezső hit­községi elnök, a város képviseletében Csizmazia György városbiró és Geöbel Károly dr. tanácstag, a főgimnázium tanári kara részéről Gidró Bonifác ház­főnök- igazgató és Kocsis Károly főgimn. igazgató, az iskolák részéről Czéh István, Banai Tóth Pál polg. isk. igazgatók, a Protestáns Jótékony Nőegylet küldött­sége Papp Kovách Élemérné elnök ve­zetésével, az egyház presbitériumának tagjai Fülöp Zsigmond főgondnok ve­zetésével, köztük Páti Nagy Sándor algondnok, Bariba János nyug. pó-nz-Komárom, — szeptember 15 űgyigazgató, Báiyay Mihály nyug. árva széki elnökhelyetles, Konkoly Theg Kálmán, Igó Endre nyug. főadótáros, Mészáros Károly nyug. árvaszéki ü'nök, Lakatos Károly, Szendy Pál, Czike Dénes, Czike Z dgmond, Vásárhelyi Károly,Tóih Imre, Igó Aladár dr., Vargha Dezső, Török András, Kollár Lajos, Bajcsy Ferenc, Kaszás József, Luka Péter, Birza István, Mórocz Lajos, Kossár Zsigmond, Farkas István, Ke­lemen Ferenc, Pongrátz Sándor, Kollár Péter, Ft hér József, Tarcsy Sámuel, Gergely L«jos, Mézes Sándor, Mórocz János presbiterek, az izsai ref. leány­egyház presbitériuma, a Református Ifjúsági Egyesület és a Leányegyesület tagjai, nagyszámú egyháztagok és ér­deklődők. A felálló ének után a gyülekezet a 74 ik dicséret (lm, béjöttünk nagy öröm­mel) énekelte el, majd Balogh Elemér ref. püspök magyasszárnyaiásu imát mondott, sziveket megragadó fohászban könyörögvén áldásért a mennyek U ához. Az ünnepi szent beszédet Sörös Bíla losonci lelkész, teol. igazgató, egyház­­kerületi tanácsbiró mondotta, aki gyö­nyörű beszédében a választott szénátásí igék alapján az isteni kegyelemhez ve­zető utat ismertette a híveknek, Isten iránti hűségre, szerefetre és buzgóságra tanítván a hallgatóságot. A vallás és hit által való lelki átformálódásnak szük­ségességét, mint az Isten igazi meg­ismeréséhez vezető módot hangsúlyozta tanításában és a harangoknak nagyszerű hivatását hirdette. A mélyenszántó, nagy teológiai tudással felépített szembeszéd a telkekre mély hatással volt, Az istentiszteleten közreműködtek a gazda- és iparos énekkarok, valamint az ifjúsági vegyeskar is Tóth István karnagy vezetése mellett ; a nagy pre­cizitással előadott, lelkeket megkapó szép énekek harmónikusan illeszkedtek bele az istenitisztelet sorrendjébe. A harangok fölavatása. Istenitisztelet végeztével a templomi közönség a Kollégium udvarára vonult, a hol már akkor ezrekremenő érdeklődő sorakozott fel. A fölavatási ünnepélyen az istentisztelet hallgatóin kivül meg­jelentek még Fodor Adolf dr. főbíró a járási hivatal képviseletében, továbbá R chter János nyug. plébános szenátor, iff. Koczor Gyula nemzgy. képviselő, Gyalókay Miklós árment. társulati igaz­gató főmérnök, Ghyczy János dr. vá­rosi tiszti főügyész, Kathona Sándor nyug. jbiró, iskolaszéki elnök, Németh Dezső dr., Galambos József, Csepy Béla földbirtokos, Herczegh István városi számvevő, Anda Lajos kát. főmérnök, Deil Jenő dr. bank­­igazgató és sokan mások. A Kollégium tágas udvarán mintegy háromezer főnyi közönség gyűlt egybe. A XXV. zsoltár eléneklésével vette kezdetét az avatási ünnep, amelyet Ga­lambos Zoltán lelkész nyitott meg. meg­­ragadóan ékes szavakban tolmácsolván azt a nagy örömet, amelyet a reformá­tus egyház mindenegyes tagja egy öröm­ünnepen érez. Majd Balogh Elemér püspök lépett az emelvényre és klasszikus veretű be­szédében a harangok hivatásáról szólt, hangsúlyozta, hogy ahol elnémulnak a harangok, ott a gyülekezet is elpusztul

Next

/
Oldalképek
Tartalom