Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-11 / 83. szám II. kiadás

luvr >a.• <1.ajk. aa* t»íT5V/\A»i Ötvenedik évíolya 83, szám. Csütörtök, 1939. j ulius 11. AROM LAPOK POLITIKAI LAP. SlSíiaetési ki «ittknloTik értékben: vSsäffeea él viiékíe postai asétküldénel 1 Sgäs* ént 80 K, télén« 40 K, negyviéim 30 K. - Külföldön 150 Ki. syu uiffl ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA J TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Sierkcastfaég ét kiadóhÍTatali Hídoi-u. 381, Megjelenik hatenkint háromison kedden, csQtOrtőkOn és szombato*. Csöndes sorok. Irta : Környei Elek. Egy asszony halálának hírét hoz­ta nekünk most az idő múlása s összeszoru! a szivünk ennek az asszonynak halálára gondolva. Ne­héz szlovenszkói magyar kisebb­ségi éleiben következeit be ez a tragikus halál s a friss sir előtt nem akarunk most vádolni, csak csöndes sorokban beszélni ma­gunkról. Ez a halál tiszta volt, mint a patyolat üzenete. Mindössze az történt, hogy Kas­sán egy Bogáti Elemér nevű épí­tészt és tizenhét éves László fiát egy katolikus káplánnal együtt a kassai rendőrség letartóztatott az irredentizmus vádjával terhelten egy azsán provökatőr feljelentésére. Az építész felesége és a fiú édes­anyja, Bogátiné mindent elkövetett, hogy férjét és fiát kiszabadítsa a fogházból, ahová ártatlanul kerül­tek. De hiába volt a kétszázezer koronás kaucióajánJat, — még egy millió korona kaució ellenében sem engednék őket szabadon, volt a rideg, elulasitó válasz. Az asszony­nak — mérhetetlen aggodalmával szemben, amit férje és fia sorsa iránt érzett — gyenge volt az idegzete többé a szenvedésekhez. Egyik őrizetlen pillanatban a Vero­nái és a gázcsap után nyúlt, búcsú­levelében azzal az utolsó mondani­valójával, hogy életével pecsételi meg férje és fia ártatlanságát és inkább a halált választja, mert nem bírja tovább idegekkel a bi­zonytalanságot. Bogátit nemsokára szabadlábra helyezték és amikor kijött a fogházból: otthon az érte s fiáért meghalt feleség sápadt, mosolytalan arca várta őt megné­­mult ajkával. »A port szemünkből kimosta könny, tisztán ragyog a magyar szenvedés a négy égi táju kárpáti ég fölött s alatta már megjelenik közöttünk a lélek« — irta egyik szlovenszkói költő s mi most ezzel a lélekkel állunk meg pár percre szegény, szerencsétlen Bogátiné frissen hantolt sirja előtt, amely a szlovenszkói magyar kisebbségi életnek lett egy szomorúan emlé­kezetes stációja. A sovinizmustól nem kívánjuk azt, hogy lelkiisme­­retfurdaiá3t érezzen Bogátiné sirja előtt, hiszen képtelennek tartjuk erre. Hol dereng még az az idő, ami­kor belátják majd azt, hogy az állam érdekének legtöbbet árt az a sovinizmus, amellyel olyan túl­zottan remélik védeni az államot. — nyári esők, ködös reggelek után a szőlőt, rózsát, őszibarackod, paradi­csomot, a lisztharmat (mészharmat) peronospora lámadja meg. Ellenszere a Soiöar. Kérjen ajánlatot Berghoffer János magKereskedésétfl! Pozsony, pos­tafiók II POLITIKAI SZEMLE Komárom, — julius 10. Véglegesen meg akarják oldani a lakóvédelmet. A lakásbizottság, — mint a koalíciós párlok iakásbizotiságánsk elnökségi kö­reiből értesülhetni — augusztus v<gén kezdi meg újra lárgyalásah. A bkctt­­ságnak a bkástörvéryek végleges elő­készítése a feladata, zmelyie a koali­­ciós nyo'cas bizottság szep'ember kö­zepéig adott terminust. Ami a kérdést illeti, hir szerint csak az egyes valóri­­zációs határidők kérdése nyilt, azonkívül ez időközöké, amelyek alatt a valori­záció kereszíüivkndő volna. A legutóbbi tanácskozáson az gz igyekezet nyilvá­nult meg, hogy októberben ne megint provizórium jöjjön létre, hanem hogy a lakástörvényeket illetőleg végleges álla­potot teremtsenek, vagy legabbb is az arra szolgáló alapot létrehozzák. Snejdárck tábornok harcias be­széde az iglói Stefanik szobornál. Az iglói kiállítással ki pcsolatban nagy ünnepélyességgel leplezték le a Stefanik­­emlékszobrof. amelynél több beszéd hangzott e! Beszórt többek között Snej­­dárek tábornok, kassal katonai főpa­rancsnok íf, gki a béke mgyobb dicső­ségére ugyancsak megcsörgefíe kardját, mondván a kővetkezőket: A mi had­seregünk jól föl van szerelve ahhoz, hogy ezt a hazát, melyet Stefanik tá­bornok szerzett nekünk, megvédje. Hogyha •harcolni kelt, tudunk ezt is. Ezt megmutattuk Oroszországban is, megmutattuk a francia hatemezőkön és 19!9-ben a magyarok ellen, amikor győzelmes előny orr,u árunkat csak a felsőbb parancs akadályozta meg. Szük­séges, hogy az egész nemzet szolidá­risán a hadsereg mögött álljon. Nem akarunk galambszivü nemzet lenni, mert a tapasztalat egymásután bizonyítja,hogy nem fizeíődik ki a jalambíermészet, ha olyan szomszédunk van. aki állandóan nyugtalanít. Az emberi kultúra nem tökéletes a fegyverek kultúrája nélkül és azért mi is .azt az e'veí valljuk magunkénak: szemet szeméri, fogat fogért. «» (eti írógép állandó raktára SPITZER-féle könyvkereskedés Komárom, Nádor-utca 29. A német szocialisták nemzeti önkormányzatot követelnek, Gablomban nagyszabású „nép napot“ tartott a német nemzeti szocialista párt, amelyen sz óriási számban megjelent németek a nemzeti kisebbségek és a német önkormányzat érdekében demon­stráltak. Az ünnepélyes Összejőve;eien felszólaltak a német nemzeti szocialista párt képviselői, akik közül Sima kép­viselő (öbbek között azt mondotta, hogy a legközelebbi feladata lesz a pártnak a köztársaság keretén belül a teljes és korlátlan önkormányzatot elérni. Ez a kérdés sürgő?. Knirsch képviselő ki­jelentette beszédében, hogy vannak kérdések, amelyek a múlandó párlok között napi tárgyalások anyagát nem képezhetik. Ez a nemzetek életkérdése. Európa nem békeállam, hanem puska­poros hordó. Minél előbb váitőztatják meg aycsehek sovén politikájukat, an­nál előnyösebb reájuk és az államra nézve. A népnap végül határozati javas­latot fogadott el, amelynek rövid tartalma a következő: „Magasabb érdekekből valamennyi kisebbség védelmére és a békediktátumok revíziójára törekszünk. Számunkra, síudéfa németek számára nem követelünk kisebbségi jogokat. Mi nem tartozunk a politikai értelemben vett kisebbségek közé. Mint három milliós nép, nemzeti és szociális életünk minden terén egyenjogúságot követe­lünk. Követetjük nyelvünk egyenjogú­ságát, iskolaügyünk önkormányzatát, jogot az állami munkapiacon és önálló szudetanémet országos képviseletetA német nemzed szocialista pártnépnspja a legmgyobb rendben folyt’ le. Gyorssegély az elemi katasztró­fától sújtott mezőgazdák részére. Az elmúlt héten, mint ismeretes, ret­tenetes vihar és jégeső pusztított Cseh­szlovákiában, amely különösen Cseh­országban, Sziléziában és Morva­országban okozott eddig még felbecsül­hetetlen nagy károkat. A nemzetgyűlés mindkét házának elnöksége az elemi katasztrófának hatása alatt a házszabá­lyok 24. szakasza alapján juliu3 M én, délután 3 órára összehívta a képviselő­ház és szénáiul mezőgazdasági bízott­­ságát. A bizottságok a katasztrófa ál­tal sújtott mezőgazdák gyors segélye­zéséről fognak tanácskozni. A két ház­­eínök ezenfelül a miniszterelnökkel már előzetesen is tanácskozott afelől, hogy milyen módon és keretben lehetne a károsultak részére gyors és hathatós segélyt nyújtani. m Okleveles bábák részére Szülések jegyzőkönyve (Zápisnica prorodov) és Ellenőrzési könyvecske Kapható Spitz er-féle könyvesboltban Komárom, Nádor utca 29. Wat ermann „Ideal11 nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében Sok hűhó semmiért. Komárom, — julius 10. Hidasnémeti egy kis jelentéktelen magyar község, most az országhatáron fekszik és határállomás, de a neve bele­került a világsajtóba, mert diplomáciai bonyodalom támadt a Hidasnémetin vasuíi szolgálatot teljesítő egyik cseh tisztviselő letartóztatása miatt, akit kém­kedésen tetten értek. Hogy a kémeket letartóztatják itt is, amott is és minde­nütt, ahol nemcsak bizonyítékok, hanem gyanuokok is vannak ellenük, az napi­renden van; ebből diplomáciai eljárást nem szoktak csinálni. A prágai külügy­minisztérium ismét azt csinált és ez az akciója sem kecsegtet semmi kilátásá­val a sikernek. A dolgot igen feleslegesen azzal kom­plikálta a vasutügyi minisztérium, hogy beszüntette a Hidasnémetin át Cseh­szlovákia falé irányuló forgalmat. A tátrai vonalok már egy hét óta nem közlekednek, ami annyit jelent, hogy a Tátrába induló vendégek Magyarország­ról elmaradnak. Már pedig Csehszlo­vákiának egyik igen jelentős bevételi forrása az idegenforgalom, amely fürdői­ben kifejlődik. Nem fudjuk elképzelni azt az esetet, hogy Najman miniszter ur beszüntesse Berlin vagy Drezda felé a forgalmat, amely irányokból Karlsbad, Marienbad, Franzensbad fürdővendé­geinek egy része utazik be a köztár­saság területére. A Hidasnémeti felé vezető vasúd forgalom is helyreáll minél hamarabb, mert ez állami érdek. A prágai Külügyminisztériumban rop­pant nagy Fiiéi gz idegesség, amely sehogyan sem egyeztethető össze azzal a fölényes nyugalommal, amely Benes expozéiból árad elő, amelyben az op­timizmus ellenmondá8í nem tűrő apo­­diktikus megállapításait olvassuk nem csak a jelenről, hanem a jövőről is. A kü’ügyminisztérium démarsai a hatá­rozott sikertelenség jegyében múlnak el, amelynek az oka abban keresendő, hogy ezek nélkülözik úgy a jogi alspo», mint az anyagi igazság átütő erejét. Egy démarsnak nem csak az illető állam közvéleményében, de a nagyobb és szélesebb nemzetközi nyilvánosság előtt is az objektivitásnak és a szigorú mér­legelésnek a tudatát kell meggyőző erővel bizonyítani, ha annak a helyes­ségét akarja elnyerni. Európa közvé­leménye nem reagált a prágai külügyi szeizmográf működésére, sőt az európai sajtónak épen abban a részében keltett olyan kedvezőtlen megítélést, amelyet az illetékes körök egyáltalában nem is vártak. Démarsok helyett a prágai külpolitika intézőinek, igy első sorban Banesnek a szomszédos államokkal való meg­egyezést kellene elsősorban előmoz­dítania. A hradzsini külpolitika azonban a kisantant köldökének szemléletében merül el és azt hiszi, hogy Közép európa békéjét menü meg ezzel, holott lassan és biztosan halad az izolálódás felé, Hogy mennyit vesztett Benes kül­politikája régi suTyából, azt már igen sokan észrevették és konstatálták. Ez a poliiika a presztízsre dolgozott és nem igyekezett bí rásokat szerezni, már

Next

/
Oldalképek
Tartalom