Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-09-03 / 106. szám

Otrenedik évfolyam.

106. szám.

Kedd, 1989. szeptember 3.

komahom

POLITIKAI LAP.

lilttxetéai fa j»tk»*l0TÍk értékbe«;

SMybca ét vilékre poitai nétkfiMéml: i|An ént SO L, féléim 40 K, neiytiéTit

*0 1. — Külföldön 150 Ki.

Zjmn nin árai 80 fillér.

Katonák, ha politizálnak.

Komárom, — szép*. 2.

Snejdárek tábornok ahelyett, hogy a babák féDyes gombjait mustrálná a kaszárnyákban, politikai beszédeket mondogat. Egy alkalommal a nyáron azt az elvet fejtegette, hogy szemet szemért, fogat fogért és a nyugtalan szoborról beszélgetett valami szobor leleplezésen. A mi véleményünk szerint a katonát nem azért tartják, hogy politikai véleményeket mondjon és olyan elveket hirdessen, mint a szenegáli négerek vallanak ma is, valamikor pedig az úgynevezett legsötétebb középkorban Európában Í9 vallottak. A katona véleménye nem szükséges a politikához; a katonának parancsolnak és a katona dolga, hogy azt végrehajtsa. Nem merjük hinni, hogy Snejdarek tábornok olyan parancsot kapott volna, hogy politikai kijelentéseket tegyen.

Snejdárek azonban már belekóstolt a politikába, tehát ismét és újólag politikai nyilatkozatokat tesz, ezúttal valami hadgyakorlat háborúsdija közepette egy kis falucska küldöttségének. Ezeknek a békeszerződésekről tartott előadást, ami ismét nem a katonákra van bízva, hanem a diplomáciára, amit tudtuukkal Snejdárek ur semmiféle snellszider-kurzuson el nem sajátított, legfeljebb a politikai százesztendős jövendőmondók hírlapi nyilatkozataiból, akik Prágában kijelentik, hogy minden szerződés örökké tart. Persze. Ezt tanultuk a történelemben is. Hogy azok megváltozhat&tlanok, még kimondani is nehéz ezt a szót, amit Snejdárek ur a küldöttség előtt finom elmeéllel kifejtett, úgy hogy a falusi bírónak a szája is tátva maradt azóta.

A békeszerződések egyet nem oldottak meg, a kisebbségi kérdést. Ezt nem fogja megoldani Coudenhove-Kalergi csodaszere, a Páneurópa sem, még akkor sem, ha Briand erről zengedezi el dicshimnuszait. Kisebbségi kérdés nélkül csak szuronyos béke van, amely Snejdárek tábornok urnák személye szerint tetszik, a millióknak pedig, akik nem akarnak katonát látni, egyáltalán nem tetszik, mert azt szántóvető ember és a legelhagyottabb helyen dolgozó munkás is tudja, hogy a kalonásdi drága mesterség és ha az arra fordított milljárdokon iskolákat, vasutakat, kórházakat és utakat építenének, kórházakat emelnének a tüdőbajosok és a rákos betegek számára, sókkal boldogabb lenne az emberiség.

A katonamesterség nem rokonszenves a pacifisták előtt, akik a békét nem azért akarják, hogy

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

Sierkeutőaéi éa kiadóhivatal j Mádoi-i. H. Megjelenik hctenkmt háromiioi I

kedden, csütörtökön és szombatoa.

ilyen és olyan határok maradjanak vagy változzanak, de az emberiség javáért és a katonai mesterség szerencsétlen társadalma, a rokkantak hadserege, a hadiözvegyek szomorú halálmenete és a hadiárvák fájdalma iránt mondhatlan fájdalmat éreznek. Snejdarek az elesett tízmillió katona szellemét idézi, legyen egészen nyugodt, hogy ha ez a tizmillió katona feltámadhatna, egyetlen egy szavát se helyeselné a vitéz tábornok urnák és azoknak minden betűjére reácáfolna. A suszter maradjon meg a kaptafa mellett és ne vágyakozzék költői babérokra, mert ezt már learatta előttük Hans Sachs, a költői lelkű német varga. A katona se lépje túl hatáskörét, mert véleményére senki se kiváncsi. Politikai véleményt mondani pedig egyenesen fegyelmi vétség. Mi lenne, ha a katonák megjelennének a népgyüléseken ? Snejdarek rossz példát ad és a hadügyminiszter-miniszterelnöknek kellene leintenie a tábornokot, aki magában felfedezte a parlagon heverő politikust.

A csehszlovák köztársaság felszabadítást költségei.

A hágai reparációs tárgyalásokkal kapcsolatosan felmerült a csehszlovák köztársaság felszabaditási költségének kérdése ír. Ugyanis a Young-tervezetnek egyes határozatai a régi kettős monarchia egykori országait is érintik és ennek következtében időnként tárgyalások is voltak abban az irányban, hogy melyek azok a jogok és kötelességek, amelyek a békeszerződések és más szerződések folytán a csehszlovák köztársaságra hárulnak. A tervezet szerint a köztársaságra háramló költségek megfizetésére nézve a csehszlovák delegátusok már az első pillanatban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a csehszlovák fizetések és kötelezettségek egymásközt kölcsönösen egyenlitendők ki. Egyes érdekelt államok ezt kéfségbevonták és a folytatott tárgyalásokon és megbeszélésen az az irányzat merült fel, hogy a felszabadításért járó fizetségek egy bizonyos része nem kompenzálható, hanem Csehszlovákiának a reá eső összegek egy részét meg kell fizetnie. A kérdés tárgyalására delegált csehszlovák képviselők a legutóbbi ülésen kijelentették, hogy g csehszlovák delegáció a Young-tervet csak elvileg fogadja el, végleges hozzájárulását valamennyi csehszlovák kérdés megoldásához köti. Általában e) lehet mondani, hogy a csehszlovák delegáció konzekvensen járt el, mivel a végleges megoldás sem az állam költségvetését, sem pedig általános gazdasági helyzetét nem érinti. Egy ilyenforma megoldás egészen biztosra vehető, habár még sok munkát és küzdelmet követel. A csehszlovák delegáció

egyébként nem hajlandó semmiféle más megoldás elfogadására. A bizottságok tárgyalásai még néhány hetet iigénybe vesznek, amely után a plénum fog ismét összeülni. A konferencia eddigi lefolyása a csehszlovákiai kérdések egész sorát világította meg és az a csehszlovák köztársaság pénzügyi és gazdasági érdekeinek megfelelő szellemben halad előre.

A rablógyilkossággal vádolt Schneider József felesége három kis gyermekével a legnagyobb nyomornak néz elébe.

’ Saját tudósítónktól.

Komárom, szeptember 2.

POLITIKAI SZEMLE.

Komárom, — szep'ember 2.

A kormányra váró feladatok.

Az Iskolák megnyíltával tulajdonképen minden téren meg kellene ujult erővel kezdődnie a munkának, mert szeptemberrel a munka szezonja indul meg az egész világon. A polit'kai életben is meg kellene mozdulnia azoknak a lendítő erőknek, amelyek az állam életének tovább fejlesztésére nagy befolyással vannak és az államgépezet bürokratizmusán kívül a törvényhozásnak is bele kellene kezdenie alkotó munkájába A csehszlovák politikai élet még mindig csendes és egyelőre nem is Igen mutatkozik ébredés a meghosszabbított jótékony nyári álomból. A kormány egyelőre nem csinál gondot magának, a képviselőházban folyó átalakítási munkálatok nagyon alkalmasak arra, hogy bevárja, amig szeptember végére befejezést nyernek e munkák. A törvényhozók meg épen nem törődnek azzal, hogyha tovább vakációzhatnak, elvégre ezt a mulatságot már megszokták, hiszen egész évben csak pihennek. Pedig igen jó volna, hogyha az illetékes fényezők gondolnának a lövö programjával, amely a megdöbbentően üres csehszlovák politikának valamiféle tartalmat szolgáltatna Meri az év utolsó negyedében elvégzendő legelsősorban is az 1930. évi költségvetés, de elsőrendűen fontos a lakástörvény és az építkezési mozgalomról szóló törvény végleges elintézése, valamint a forgalmi és fényűzést adóról szóló törvény novellázása. Az állam polgárainak érdekeit igen közelről érintő eme három törvényjavaslatnak az őszi ülésszakban okvetlenül el kell intéződnie és ezért igen üdvös lenne, hogyha a kormány már is intézkednék aziránt, hogy a képviselőház minél előbb munkába fogjon. A kormány ismert halasztgató politikája azonban nem sok reménnyel kecsegtet ebben a tekintetben sem.

Most hétfőn volt éppen egy hete annak, hogy Komárom nyugalmát megzavarta egy szenzáció, a Bőgi Mihályné elten elkövetett rablógyilkosság. Schneider József, akit a tett elkövetésével vádolnak, egyelőre az államügyészség vizsgálati foglya, Bőgi Mihályné, az áldozat pedig a kórházban van orvosi kezelés alatt.

De Bőgi Mihálynén kívül Schneider Józsefnek más áldozatai is vannak. Ezek az áldozatok nem mások, mint Schneider József felesége és három kis gyermeke.

Schneider József már tizennyolc hónap óta nem élt együtt feleségével, hanem egy Grünbaum nevű lánynál lakott, ugyanabban a házban, ahol egyébként felesége él kisgyermekeivel.

Munkatársunk meglátogatta Kigyó utca 1 szám alatt Schneider József családját, amelyet az elképzelhetően legrosszabb helyzetben talált. Bizonyos, hogy ez a család,

az elhagyott feleség három apró gyermekével n ártirsorsot él egy bűnös apának könnyelműsége folytán.

Ócska bútorokkal és egyébb vacakokkal megtelt udvarban találom meg Schneider Józsefnét, a szerencsétlen asszonyt.

Bevezetett a „lakásába“. Alig két méter széles, négy méter hosszú kis szoba ez a lakás, melynek

egyetlen ablaka sincsen és ha bezárják az ajtót, teljesen sötét lesz a szoba. Szellőztetni jóformán alig lehet, nyáron kibírhatatlan a hőség a szobában, télen pedig még borzalmasabb a levegő bent, mert akkor még az ajtót sem lehet kinyitni.

Kérdezem, mit fizet ezért a szobáért.

— Kétszáz koronát, — feleli az aszszony, — de már két hónap óta azonban nem fizettünk, mert nem volt miből és most meglehet, hogy ki is lakottat majd a házigazda.

Egy Sebela József nevű ószeres a házigazdája ennek a sötét háznak, ahol valóságos Gorkij Maxim féle tömeglakásokat talál az ember.

Sebela urnák azonban van lelkiismerete ezért a szobáért, kétszáz koronát elkérni. Úgy értesültem a házban, hogy hasonlóan drágák a többi lakások is ebben a nyomóiul! házban és akik rá vannak szorulva ezekre a Sebela-fáié bútorozott szobákra, azok persze kénytelenek igen drágán megfizetni a lakást.

Schneider Józsefné szerencsétlen sorsára fel kell hívnom a társadalom fi- I gyeimét. Nem szabad megengedni, hogy egy lelkiismeretlen apa miatt három ártatlan élet pusztuljon el a legnagyobb nyomorban és a gyermekeit aggódva szerető anya helyzete kétségbeesésig nehezüljön. Schneider Józsefné legkisebb gyermeke tizenöt hónapos, tehát még terhességében hagyta el Schneider annak idején a feleségét, másik gyermeke öt éves, a legidősebbik pedig hét éves, aki most jár a második elemibe. Tragikus valami ezzel az asszonnyal beszélni, a gyilkosnak az asszonyával. Még most sem akarja hinni, hogy az ura követte el a gyilkosságot.

— Nem volt olyan rossz ember, — mondja félénken, — az a nő rontotta el — de a nevét nem ejti ki annak, aki miatt őt elhagyta. — A gyerekeit szerette, sokszor jött át őket megcsókolni.

Kérdezem, adott e pénzt Schneider még az utóbbi időben, hogy a családot fenntartsa.

— Mindig adott néhány koronát, mondja az asszony, — azért törődött valamit a gyerekek sorsával.

— Nem vett észre semmi gyanúsat muH hétfőn?

— Semmit, nyugodtan hazajött, azután még délután elment kártyázni a Róthékhoz.

A szomszédból egy öreg asszony hoz egy bögre tejet a gyerekeknek, szívesen adja oda, mert tudja, hogy most milyen nehéz az asszony helyzete. A tizenöt hónapos gyerek felébred, az anya karjába veszi és szeretettel csókolja. A gyilkos felesége a gyilkos gyermekét. Mély emberi tragikum van most ebben a szobában, nehéz tragikum. amii a nyomor és a szenvedély örvénye termelt ki magából. Az apa