Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-08-31 / 105. szám

2 ofctaf Komáromi Lapok 1029. augusztus 31. szappan kalapács védj eggyel valódi! heteden érdemei vannak Henderson angol kü üg/miniszternek, aki minden erejét latba ve ette. hogy ebben a fon­tos kérdésben végre valshara döntés jöjjön létre. Németország Rtjnavidékén iehát szeptember 1-én megkezdődik a szövetséges hatalmak csapatainak kivo­nulása és a nemet birodalom megsza­badul attól a súlyos megaiáztatás'ől, amelyet a bosszút iihpgő antanthHal­inak tizenegy évvel ezelőtt reázudilottak, megszabadul az idegen hadseregek katonáitól, akik sok neh4z, kinos órát szereztek azoknak a németeknek, akiket nehéz sor>u< s megszállott területen való élésre kárhiztetott Ha a csapa ok az össes zónádéi kivoru nak, egyedü' csak a locarnói s er/ődesben megjtöit egyezte ő biznif-ag fonja az ellenőrzést gyakorolni. Dj N -metországnak legér ték-sebb tp ri testpei s abidulnaK fel a kiüátés folytán, ami gazdasági tekin tétben nagy íelentőseggel bir az egész birod -lomra nezve Veger dményben a h*g i konfcrercia sik rrel vég'ődát', mert úgy történt, hogy a hatalmak mégis csak beíáttás az’, hogy a békét csuptn akkor lehet őszintén és eredményesen szolgálni, ha a megértés és jó «karai sze lemében járnak el. A R jaa vidék kiü ipsének kérd se srerercsés «^intézésével teljessé vált a megegyezés ü gában, amit nem­csak N me«nr«zát? foj dha' rrv-gnvuz vással, hanem az egész világ örömmel vehet tudomásul A megpróbáltatásokat átszeuvedeit német nép megszabadul most már a rettenetes lidércnyomástól és jövőbe vetett bizalommal foghat munkába az uj demokratikus Német­ország megteremtésére. A kényszeregyezségi eljárás tervezete. — aug, 30. Az igazságügyi minisztérium a kény­­szeregyezségi eljárás novellájáról szóió javaslatot elkészítette. A jivaslat figye­lembe vette az érdekelt szervezetek véleményét s az eredeti javaslattal szem­ben lényeges változást tüntet fel. A legszembetűnőbb változás az ed digi minimális 35 százalék kiegyezési kvótának 50 százalékra eme!ése. Ed a változást gondos tanulmányok alapján eszközölték. Az igazságügyi miniszté­rium nem vette elég alaposnak az egyes szakköröknek azt a feleimét, hogy a kiegyezési kvóta ilyen emelkedése a csődeljárások számát fogj ^ emelni, a ministérium itt az eddigi kiegyezési kvótájából az emelést teljesen indonolt­­nas tarja. Megerősítette niég a nvnisz­­tert ez elhatározásában még az is, hogy egyes s/aktö^ök úgy nyilatkoztak, hogy a kiegyezési kvóta emelése a könnyelmű kényszeregyezségi eljárások számát csöksen’eni fogja. Igen jelentős újítása a javaslatnak az, amelyik a kiegyezed követelések végrehaj hatóságát minden peres eljá rás nélkül megengedi. Ha tehát az. adós az egyezségi eljárás folyamán elismert követelés kvótáját a ki-ötőtt határidő­ben meg nem f zen, a kiegyezést jóvá hagyó végzés alapján végrehajtást kér­het ellene a hitelező, A vagyonfelügyelőkre az eddigi eljá­rás lényegéb n megmarad, C<ak a va­gyonfelügyelők jegyzékét alaposan át vizsgálja* s a kinevezésnél is s/igo lubb-n fognak eljárni. Különösen ügyelni fognak arra, hogy a vagyon felügyelőség önálló iparként ne szere paihessen. Az eljárást egyszerűsítik és meg gyorsítják, az esetleves h riasztásokat A tigrisvadász. Irta Szekula Jenő A tekinte'e első látásra tllenszenves volt és majdnem visszataszító. N-gy kerek fej ü'< rövid, ráncos vörös nya­kán, szemö dje vékony sá ga vonal, bajusza s?ür-é.sárga fejebubja kopa szód*, azon csak néhány pelyh dző szőrszál min' a sziklák p rémén az árv- ányhaj Hangja mely, befelé öblö­­södő morgás. A k'uhban az első napok, ban alig ismerte val ki, s mikor bemu tatkorott nekem, gyorsan elhadarta ne vét hogy alig lehetett megérteni. — 0*>or.,i Vük vagyok — mormogta szemet zavartan a pad óra sütve le. Nyilván árért járt ide hogy kányáz­­zé<. Alig várta hogy felgyújtsák a vi! lányt s elh lvezkedhessen a zöldposztós eüpszi-alakú asztalsa melled, ahol che­­min d fér t játszónak. Látszott rajta, hogy kezdő já'ékos, a kártyalapom! ügyetlenül tartotta vaskos, befelé gör­bülő ujj-<i között, mint a vadállat a c-ontot. Nagy mohósággal és leplezett idegességgel játszik, szemét a posztóra szegezve, c<ak ritkán pillantva föl és sohasem mer a bankár szemébe nézni, mintha félne hogy arcvonásaiból leo! vash-tnák, mennyije van a kezében. E einte nyert, d-* falánk étvágya, hogy minden pénzt percek síad szeretne föl habzsolni, vesztébe döntődé. Minden ppnzt elvesztett, amit magával hozod. Ekkor a zsetonostól kért kölcsön, de az egész összeget egyetlen lapra tette fói s míg vasKus u m totnpin koppan a posz'ón, halkan dörmögi: — Jöhei a bank. Hogy ezt is elvesző', föláll. A fal mellé oson, leül egy asz a ka mellé, viskit rendel szódával, a jege» italt elsőié ülő ábrázattal htj'va föl egyetlen hajtásra. S azután elünik az aj’ó mögött >u yos, óvatos ég mégis ann Ira nesztelen lép­­teivel Csodálkozva meredek u ána. — Ki ez az ember? — k-rdem a gazdH — Óborainak hívják. — De mi a foglalkozása ? — Tigrisv dász. — Ugyan 1 A gtzdt elroh n, mert híviák vala­hova, nek -m p-dig eszemb' iu , h >gy ezt Kitalálhattam volna. Emek az em­bernek ábrázatára rikoltó be ürkel ki van írva a f tglalkozása. Birnasárga bőre fodos bajusza, csillogó aranyszínű koponyája, vau hogy emlékezte* a d tsun gél és az ősbozót lakóira Nézésében valami konok állatias alattomosság és bu’aság ü t. Az emb-r valahogy átha sonut és á alai’U’ környezetihez és fog­lalkozásához s mint a paikányfogó eb is sok tulajdonságot magára szed a csatornák ragadozóitól, ez is tigrisöl­döklés közben, mig a fenev-dik vérét ontotta, testben és lelekhsn is hasonlóvá vái’ozott a kegyetlen őriá-maCíkákhoz. De etiől a perc ői kezdve érdekelt. Ritkán beszélgethettem vele, mert na gyón lekötötte a játék. Többnyire vesz. tett. s arca ilyenkor f jhos barna, sárga, rozsda és fekete színekben játszott. csak a legritkább esetekben engedik meg s a határidőt a legrövidebbre szabják. A büntető intézkedésekben sem tör­ténik semmi változás. Nem oldja meg a javaslat, a kincs­tári és sociális biztosítási követelések elsőbbségi jógái amit mint rendesen elodázlak s annak a rendezését csak későbbi időre Ígérik. A most érvényben levő kényszer- í egyezségi eljárásnak ez a iegdrákóibb j rendelkezése. Ezek a követelések adós j és a hitelezők helyzetét állandóan fényé- ? getik, sőt nagyon sok adóst tönkretet­tek s a hitelezők a nrgynehezen meg­állapított kvótából semmit sem kaptak, mert a kincstár vagy a szociálisbizto­­sitó intézetek az egész követelésüket érvényesítették s a már létrejön kiegye­zések után az adós vagyonát elárve­­reztették. Érre a körülményre felhívjuk a parla­menti pártok figyelmét, hogy a javaslat parlamenti tárgyalásánál ezt a semmi­vel sem indokolt elsőbbségi jogot az uj törvényből töröljék. Utolsó utazás Madeira felé a Cardiff angol cirkáló fedélzetén. Károly és Zita drámájának utolsó fejezete. Szuronyos katonák között szállították a kétségbeesett uralkodópárt a száműzetés helyére. A Brassói Lapok egyik mi­napi számából vesszük át ezt az érdexes cikket néhai Károly exkirály utolsó napjairól. Az egyik bukaresti kávéházban is­merkedtem meg Mr. Charlie Atvood angol tengerész h dnaggyal. Idegenül ült a kávéház terraszán es amikor tiz percnyi hiábavaló kísérletezés után be­lát ia, hogy nem boldogul a pincérrel, aki c<ak románul udott, kedélyesen árszóit az asztalomhoz, nem volnék-e hajlandó megmagyarázni a pincérnek, hogy egy nagy üveg jégbehütő t szóda vízre volna szüksége kis pohár vishki ve!. így történt az összeismerkedésünk és pár perccel később már egy asztal mellett üi'ünk, A fiatal angol tengerész­ei dnagy jókedvűen mesélte, hogy az angol haditengerészetnél szogil, de három hónappal ezelőtt egy gyakor lat alkalmává eltörte a lábát és akkor Morogva vonult vissza, hogy nem lehe telt 'udni, ksromkodik-e, vagy elme­­nőbm köszön. — Mikor megy újabb vadászatra? — kérdezem. Tekintete elborul — Nem tudom. Előbb vissza szeret­ném nyerni a pénzemet. De már közlékeny hangulatban van. Az ital, úgy látszik, föloldotta magába­­zárkózott, alattomos és gyáva konok­­ságából. — Két hónap előtt érkeztem haza B ^szigetről Tizenegy tigrist öltem tavasszal fcötöt ük két óriáspéidányt is. Bundájuk árából ültem hajóra. Meg egészen fi Halember volt, mikor egzotikum u ra kelt Suidára és az In­diákba Jóm«du családból származott. K’dvére áldozhatott szenvedélyének. M >st is apja haiVhirére téri haza. Az apja nagyon gazdag ember volt, s ő azt hitte, hogy h itaímas örökség vár rája, de csalódod, az öregur közben tönkrement, s csak adósság maradt utána. A tigrisvadász kénytelen volt állást váliaini, ügynök és pénzbefzedő a tex til müveknél — Ék miért játszik? — Hogy visszahozzam, amit elvesz­tettem. — Dj igy még többet veszíthet. Rizsdavörös homlokán gyöngyük a verejték. — Már nem lehet megállanom a lejtőn, — morogja, sárgásfényü szemét elfordítva rólam. — augusztus 30 hosszabb szabadságot kapott. Ezt az időt arra használta fel, hogy körülnéz­zen egv kicsit a világban. — Tiz évvel ezelőtt kerültem hajóra és azóta bekalandoztam majdnem az egész világot Megáll unk minden na­gyobb tengeri kikötőben ... és mégis alig láttam valamit. Egészen más ha az ember vasúton utazik és nem c u­­pán a kikötők bárjai és korcsmái u án Ítéli meg az országot. Az angol tengerészhadnagy érd k­­lődve nézi a körülöttünk nyüz gő bu­karesti publikumot. — Már voltam egyszer Bukarestben öt évvej ezelőtt, akkor a Cnd ff tor­­pedórombohn szolgáltam es C instan­­cában állomásoztunk egy héng.E<y 'i«zt­­társammai huszonnégy órára felrandul­­iunk Bukarestbe. — Mit keresett a Cardiff angol torpedóromboló Constancábm ? Egészen gyanútlanul tettem fel a kér­dést csupán azért, mert nem volt De aznap nyert néhány *zíz pengőt. Derűs arccal újságolja: — Ht igy megy minden nap, vissza­hozhatom, amit elvesztettem es esetleg még bőséges haszonnal zárhatom le a vállalkozást. Kerem, álljon a hátam mögé játék »őzben. Azt hiszem, maga sz r-ncsét hoz rám. De kabalája nem vált be. Aznap megint vesztett. Fö paf an az at-zial mellől Karomba csimpaszkodik, lázas idegességgel von fetre a sarokba. — Adjon gyorsan háromszáz pengőt kö'csön — mondj t lázas hrdarássai. Megdöbbentem — Miért adjak ? Azt is elveszítené. Szemében fakó, kaján tüzek lángol­nak föl. — Adjon! — lihegi vad mohóság gai. — Visszaadom. B.csü!etSí.avdmra megkapja, Zivarodoftan nyu’ok pénztárcámba és átn^uj'oifam a kért összeget. Nyeit is valamit, de a kölcsö ikért összeget elfelejtette visszafizetni. Igaz, hogy becsületszavát nem kötötte időhöz, csak általánosságban ada A pénzt is ráér másnap megfizetni De másnap nem láttam sőt harmadnap sem jött a klubba. Nyilván szünetet kíván tartani a játékban. Gyönyörű nyári délután volt. Kirán­dultam a Római fürdőbe. Megpillantom a tigrisvadászt a patak. pnt|án ülve. Vaskos markiban vadvirágbokrHa. Fővege a v*dfűben hever. Nincsen egyedül. Tü-'dérszépségü fiatal szőke hölgy vele. Á modosva ülnek egy más Töltények négy áresése ! Ismert elsőrendű töltényeim uj árai: Cal. 12 Cal.16-20 I. minőség vörös K 125 K 115 II. minőség barna K 120 K 110 Kérjen árjegyzéket! Seiiert József Bratislava, Halászkapu-u.4

Next

/
Oldalképek
Tartalom