Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-17 / 99. szám
december 31. Kou*A»t»m< l>* *'■«*’ 5 óidat. Az Nagy belvízrendezési munkálatok kezdődnek 1930-ban a Csallóközben alsócsallóközi ármentesitő és belvizlevezető társulat több millió koronás befektetéssel megoldja a csallóközi gazdák régi óhaját: a belvizek alapos levezetését. — Beszélgetés Gyalókay Miklós igazgató fői mérnökkel a társulat nagyszabású programmjá, 1. Az 3»«őcsailófcö?i és csilizfaözi ér mentesít és belvizlevezetó társulat mint ismeretes, az utóbbi időben nagy átalakulásodon ment át. A társulat voü igazgatója Bálint Isivén műszaki tanácsos, aki 1908. óta működött a társulatnál, — 1929 január 1 vei nyugdíjba ment. Az ui igazgató főmérnök Gyalokáy Miklós edd gi 87Ska«zmérrtók lett, aki nek személye hgbiztossbb garancia volt a társulati tagok szemében hogy a tárrulat jövőj?1 a fejtód ;s jegyében fog kialakulni. Csallóköz lakósairak védekezése a Duna és Vág foíyok ára dásai e,:en rnég az ősidőkbe nju'iít vissza Eleinte oly ki pen védekeztek a c£al!óköziek az árvizek ellen, hogy egyrészt » falvak vagy az dpi endö teiepek helyéi feltöltönék, vagv már a fermészeító! fogw msgassbb, he'yekre építették házaikat. Mikor ez sem bironyúlt elegendő védekezéfnek akkor a. községek belterületét körtöliötósekkei vették körű . KörtöítéRpk nyomai Uiha tök még ma is pl. Nemeáöcsa, Gelter stb. községek haiátgibin. Ez volt az ősi áliar.oí, amikor mindenki a saját ármentesiiésére gondolt. Az egész területe kiható, Összt függő ármentesitó munkálatok kezdete csak akkor alakult ki, amikor a megyék az ősrégi töltéseket összefüggőbb alakban megjavították az árvizek elleni védekezés céljából. Áronban még ez sem volt never belő komoly műszaki munkának, mert a megyék között az árvédekezés egységes eszközlésére nem volt megállapodás, sőt még s, töltések sem függtek teljesen össze. Mini tudjuk. Csallóköz területe régebben négy megyéhez tartozott és így minden megye a saját i belátása szerint gondoskodott az ét védelemről az árterületben fekvő közgépek közmunkaerejének kirendeltsége i áhal\ ] Az ármenfesités komoly formája Csal- j lóközben a két ámtentesiiő társulatnak j az 1876 os és 78 as években történt ■ megalakulása után kezdődöd. Ez a két ' társulat az alsócsaiíóközi. melynek székhelye Komárom leit ég a felsőcsallóközi társulat, melynek székhelye Somorja. A társulatok rmgálakulásakor egységes műszaki szempontok figye- ! lembe vétel ével építették áí a töltéseket. Ez után az idő utár az osztrák Dunaszakaszon végzett Dunsszabályozások folyón, továbbá a Duna balpartján a szigetközben végzett töltése I zések miatt a Csallóközt körülvevő árvizek magassági szín i* állandóan emelkedett, upvhogv a töltések is egészen az 1900 évek elejéig állandóan ? emelésre szorullak. A jelenleg is fennálló »öltései az alsócsallóközi társulatnak 1901-től 1905-ig \ épüllek fel s kb. 6,000 000 sranykoro- I. nába kerültek. A társulat működési te- j rüiele a szig«t alső részén Komárom- jj tó’ egészen Dunsszerdahelyig terjed. ■ Elkészülvén ezek a mai árvizzáto- f nyok melletti védgálak, a töltésezés j folytán mondhatni megfelelő biztonsá- l got nyert Csallóköz szigetének védel- i mezői újabb és nehezebb problémák | elé jutóttak és pedig a töltések által í lefolyásukban megakadályozott és a ? területre leeső csapadékból, meg a I töltések mentén keletkező úgynevezett | fakadó vizekből eredő víztömegek le- $ vezetésének szükségéhez. Mint tudjuk, } a Duna árvize már köiülbeiül plusz három-négy méter magasság kö- ; zött Alsőcsallóköz mélyebb helyeit 1 minden árvíz alkalmával elöntené f I és igy mégjobban elöntené az elég gyakori plusz hat-hét méter közötti , vízállások idejében, mig most a jelen- ■ leg körülbelül plusz nyolc méter ma- | gzsságra emelt töltések a területet f megvédik. A belvizek levezetését meg- \ nehezíti az a körülmény, hogy az ár- k vizek szintjének előbb jelzett emelke- * — Saját tudósítónktól. — I dése a fakadó vizek mennyiségét is « I növelte, mivel a Nsgy Duna menü, f %oHit r ököinyi nagyságú rőt er nil is | nagyobb kavics rétegeken keresztül de 1 a csekélyebb hun uszréíeg miatt is a § 'öltések ahalsjén keresztü* átszivárgó 1 vizek könnyen felszínre ketülnek és a 1 IleiÖlest egy térni tiöntik- mint íhogy | történt ez az 1924. és 1926. évi csiüz- I közi áradás id- jében, amidőn egész jj Cfi izitöz, Csicso, Gúta s b- községek j határa víz alá keiül». a A belvizek levezetésének p-ob'^májáí | I inirdezideig nem c Időitek meg a Csalló- | f közben, mert egy teszt ez a probléma J I nem mondható olyan egystetünek, nagy \ | előtanulmányt és hossju időt igénybe | vevő tapasztalati s kísérleti munka» ki- I várt, már részi az edd gi csatornázások* | nál a műszakilag egységes rendszerbe I való foglalás hiányzott és a csatornák | eddigi emésztési képessége sem volt jj megfelelő, úgy hogy y a szivattyútelepek hatása nagyrészt 1 csak egészen kis területeken, leg- ; 1 feljebb a telepik közvetlen közelében érvényesült. I | A társulat tagjai közül egyeseket ez a ! körülmény olyan feltevésekre késztette, j rnimha a társulat vezetősége volna a I beivkek le nem folyásának okozója, j holott í e.íek a változtatások rövid idő alatt és kellő befektetések nélkül nem voltak kiküszöbölhetők . s a balok fellépésekor nem oivosolha- ' I lék, mivel «ok eltávolítása előzetes j munkát idényei, | Munkálnunk a napokban beszélgess lést folytatod sz alsó-csallóközi és esi\ lizközi áimenítsiíő és belvizlevezető jj társul»» jelen égi igazgató főmérnökével, j Gyalókoy Miklóssal, akinél a társulat j jövő évi munkálatairól éideklőddtf, mert ’ tudomásunkra jutott, hogy a társulat j körében már régóta és több üben fel- i jj met Ült bajok orvoslására egységes műszaki (erveket és pro- \ } grammot készítenek, amelyeknek \ mtgvalősulása már a közeljövőben lesz aktuális. ■ Gyalőkay Miklós munkatársunk érdeklődésére a következőkben volt szives válaszolni: — Mióta a társulat iga.gatását át- ; vetem, legfőbb igyekezetem az, hogy a belvizlevezdés problémája, ane^y leginkább elhanyagolt a társulat területén, győheresin s alapjában megoldód- \ jék. Az ezelőtt harminc esztendővel \ késíöit és azóta egy bizonyos általam : í nem helyeseit irányban fejlődött belvíz- 1 levezetési betuházások talán ezelőtt t hat mine évvel megfeleltek volna sz [ igéryefenek, azonban a fejlődő népesä ség és az emberekben rejlő föld utáni vágy a mezőgaídssápilíg művelhető területek nagyságának növelését tette szükségessé, mert habár jelenleg talán \ a gazdasági termények értékesítése ne- | hézségekbe is ütközik, mégis az egyes : kisemberek megélhetési szempontjából | fontos szociális érdek, hogy min- ( ■ den ember a saját és növekedő j családjának megélhetéséhez szük; séges kenyérmagvakat maga tér- \ meíhesre. A belvízi beruházásoknál eddig kö- ; vetett rendszer, azért nem volt helyes, | mert a mellék csatorna hálózatot fejlesz- \ teflék ki, ami csak abban az esetben 1 lett volna célszerű, ha a társulati terű- t let kellően méretezett főcsatornákkal és | szivattyútelepekkel, — melyek a belvizeket árvíz alkalmával a (öltéseken átemelik, — lett volna ellátva. Ilyenekkel azonban sajnos a társulat mindmáig nem rendelkezik. — Ezek létesítésére irányul tehát a társulat belvizlevezetési rendszerének rekonstrukciója, hogy a terület minden egyes részét egy-Komárom, — december 31.-én séges müfzski terv szerint készítet» és kellőképpen méretezett főcsatornákkal és szivattyútelepekkel lássuk el. Evégett az egész ármentesi'ő társulat ttifisetét műszaki szenpomból külön választott körzetekre őszijük be, sme'y körzetek belvizlevezetés tekintetében egymáBíó! teljesen függetlenek lesznek, vagyis egyik kör?e*bő! s másikba belvíz nem fogyhat és az egyik körzet vize mezőgépe a mísik körzet belvizét síivni nem fogja. A bfcsz áfnál figyelembe vesszük azt is, hogy a belvizek levezetése a legolcsóbb megoldás szerint történjék, vagyis, hogy a belvizek szívatását lehetőleg elker üljük és csak a végső esetben forduljon ez elő. Ezeknek az elveknek megvalőEtíágára regyor eíőryösnekmutatkozott a tárfuteti terület domborzati vi«7oryairak és a Kis Duna vizszinének a vele szemben fekvő nagydunai vizszimhez képes» való állandó alacsonyabb állásának kihasználása, amely onnan ered hogv a Kis Duna medre a vereknyei Nagy Dunából való kiágazásnál már régebben e! van zárva. Csak olvan he’yeken fegiuk a Nagy Dunát mint a belvizek befogadóját felhasználni, ahol a terepviszonyok miatt a Kisduna vagy a Vágduna felé való i levezetés költségesebb lenne. — A társulati területnek ezekre a « körzetekre való beosz’ása a társulat belső szervezetében is bizonyos változtatásokat tesz szükségessé, amennyiben a íártulatnak szándékában áll a vízjogi törvény intencióinak megfelelően minden egyes érdskeltnek j megadni a jogot ahhoz, hogy csak olyan műnek a beruházásához és í fenntartásához járuljon anyagilag ■ hozzá, amelynek létesítése és fenntartása részére hasznot biztosit és ? hogy az egyes körzeteknek meg- f tegyen az a joguk, hogy a saját | terütetókön végzendő betuházáso- f kát önállóan határozhassák el és | a társulat egyéb területei más kör- | zetek belvizlevezetési ügyeibe ne ! folyjanak be, mert ez nekik úgy sem érdekük. — A társulat területe hét ilyen kör- | zefre telt beosztví. Ez a körzeti be- | osztás azonban csak mint társulati » belső beosztás marad és ? sz epyes körzetek csak a társulat ! egyetemes vezetőségén kérésziül érinikeznek a külső fóiumokkal, mivel r körzetek teljes önállóságát viszont az érvédekezés közösé? midenkire egyformán kihaló szüksége és az egységes központi igazgatás célszerűsége teszi elkerülhetetlenné. A társulat november 29-én megtartott közgyűlésén a körzeti # beosztás folytán szükségessé vált alap- i RZ8bálymődo8itás a közgyűlés egy- | hanguan elfogadta és jelenleg a raődo- | sitott alapszabályokat a főídmivelés- j ügyi minisztériumhoz terjesztettük fel jj jóváhagyás végett. Csak azok jóváha- | gyáss után lesz a változás tényleges | kérészi ül vitele esedékes. — A körzetek belvizlevezetési rend- | szerinek rekonstrukciós műszaki terve- | inek készítése is most van kidolgozás alatt és három körzetre nézve, úgyszólván elkészültek már a tervek, mint a többiek is az 1930-as év folyamán előreláthatóan elkészülnek. Ezek a rekonsttukciós munkák természetesen több millió koronás becuhézást fognak igénybevenni, amelynek fedezését legalább felerészben állami i szubvenció alakjában reméljük, mig a másik részét hosszabb időre felveendő amortizációs kölcsön tor. májában akarjuk előteremteni, miután a társulat vezetőségének szeme előtt álandóan az az elv lebeg, hogy az érdekeltség jelenlegi nemzedéke a súlyos gazdasági viszonyok miatt erején felül ne legyen megtel helve. Viszont a társulat területén a belvízcsatorna hálózat rekonstrukciója nézetem szerint halaszthatatlanul szükséges, mert a jelenlegi rendszer mellett a társulat vezetősége nem garantálhatja azt, hogy az 1924 és 1926 évi belvizek által okozott és tízezer holdakat elárasztó áradások a jövőben elő ne forduljanak. Eddig Gyalőkay Miklós igazgató, főmérnök nyilatkozata. A társulat dekeltsége bizonyára örömmel és me*” elégedésstl veszi tudomásul ezi % széleskörű munkaprogramot, meiv hf" vatva van a csallóközi gazdatarssdalnm eminens érdekeit istápolni. Még élénken emlékeinek a csallóközi gazdák azokra az állapotokra, amelyek a közelmun ban előfordultak és mindenki fudia azt is, hogy Csallóköz földjének »er mékenysége és a benne rejlő ős»rő intenzív hassnosifása tisztán a vizűnek helyes megoldásától függ. Ennél jobb alkalma nem lehat az érdéit* >n • a kérdés megadásához, mert az átter nak is fontos érdi ke, hogy 8 mez gazdasági terményeket a belföldi term léssel fedezze és ne szoruljon beh< zalaira, mely a kereskedelmi mérW. súlyosan terheli. Az állam -zért teten leg az tíyen célú munkákat az eddiv, né! sokkal nagyobb mérvben »ámogafi*. * E^su,alnak <s fontos érdeke tehá, hogy a törvényben bizfositott állami támogatást igénybe vegye r' hogy az állam az erre a célra s gátó összegeket más érdekeltség ju tassa. Természetesen a kivitet"' Csaíiókö munkásai is megfelelő t alkalmakhoz jutnak, ami a e jólét előmozdítása felé jelentős !ón-s lesz a mai nehéz munkaalkalmak met?ett. Környei Elek mat Elsőrangú felsőszernyei [Horné Srnie] Portland^ __cement IH karteien kívül Ül Árusító: Keramika r.Bratislava-Pozsc Ventúr-utca 6. idóttgyek. Rovatvezető: Gallé István, ny. adótitkár. A Járási Ipaztársufat közli: Az összes adóvallomások beadásának határideje 1930 január elsejével esedékessé vált. Ezen határidő beainával szükségesnek tartjuk, hogy tagjainkat az egyes gdó nemekről röviden tájékoztassuk: A forgalmi adónál a nyers bevétel mulatóndö ki. A jövedelmi adóvallomás összes mellékleteinél is a nyers bevétel az adóvallomás alapja, azonban a törvény által megengedett levonások figyelembe vételével csak a tiszta jövedelem adói tátik meg. Az adózók egyrésze a nyers bevéte. és a tiszta jövedelem forgalmát összetéveszti. Egy gyakorlati példa élénken megvilágítja az ilyen téves és az adózó anyagi érdekét mélyen érintő megállapításomat. Az adózó bevallott egy adóévre 20.Ü00 Kcs forgalmat A : »dó vető hatóság 60 000 Kcs tó után adóztatta meg. Ezen fízeté
