Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-17 / 99. szám
4. oldal. Komáromi Lapok tehát» ha a Klapka fér még rerdezeflen területét kiaszfalíoznák és a Klapka szobor talapzata ! örül éktelenkedő fekete szederfákat haladék nélkül kivágnák, széles gyepággyal vennék körül, évelő virágokat ültetnének ennek közepébe és a mos;8ni gömbakácok helyett szebb fasorral szegélyeznék a teret, Különben ezt a várGS főkerlésze meg felelő mádon megoldhatná, A parkírozás megnehezítené a város székházának megközelítéséi is, azért a tér rendezésének ezt a módját, sajnos, el keil ejteni, de a tér kiaszfaltozását szükségesének tartja mindenki. A város és ufcarendezés sában tie feledkezzünk meg Klapka-lérről sem. végső fáz.itehát a Ismét összeül a tengeri leszerelési konferencia. Washingtoni jelentés szerint Hoover elnök tengerészeti szakértőkkel hosszabb tárgyalásokat folytatott a tengeri leszerelés kérdésében Polliikéi törökben olyan hírek terjedtek el, hogy Mac Donald októberben érkezik Amerikába és Hoover elnökkel tárgyalásokat fog folytatni. Remélik, hogy úgy ezek a tárgyalások, mini D;wes londoni amerikai követnek Mac Donalddal foiytafott tárgyalásai legjobb eredménnyel fognak járni és az Öt nagyhatalom, az Egyesült Államok, Angiin, Franciaország, Olaszország és Japán még karácsony előtt megtartják Londonban remzetköa leszerelési konferenciájukét. A 59- - Lapok jubileumához é. aptártsaink üdvözlete A SÍ. Juli támadása Komárom, £ ugusz'us 16 fii Két hete ennek, hogy a Komáromi Lépők jubiláris száma megjelent és a nepilepokíöl kezdve, csaknem valamennyi magyar lep megemltkezeii erről a nun mirdénmpi eseménytől. A már közölt lapszemléken kívül itt közöljük a Sejóvidék és a Csallóközi Hírlap k pkollégáinknak megemlékező soréit is. A rozsnyói Sojóvidék írja: 50 éves a Komáromi Lépők. A Komáromban megjelenő „Komáromi Lépők" c. leptánunk e hó 3-án töltötte be fonállá fának 50 éves jubileumát. E ki ünően szerkesztett lep kisebbségi nehéz ételünkben is megtartotta függetlenségét s bátran harcolt azokért az igazságokéit, amelyek minden egyes magyar leikéi, szivét beőijik ismeretlen fogalom volt előtte a megalkuvás s&zérí mi is szeretettel, testvéri együttérzéssé! a leg szívélyesebben üdvözöljük jubileuma alkalmából. * A dunaszerdahelyi Csallóközi Hírlap írja : — A Komáromi L-pok 50 éves jubileuma. 1880 ju ius 3 én jelent meg a Komáromi Lapok első száma, hogy tevékeny szócsöve legyen a magyar éleinek, üitörője a magyar ku túrának s az 50 évvei.ezelőtt útjára indult vi déki lepccska má már egyike a magyar a szlovenszkói magyar túl VK oszlopainak, mely ■4g egyetemes állóit és áll . a-megyar érudai s ku! ura .io s ápolására a lef nagt óbb j *an Megalapítója Tuba János AOinárcm városi aljegyző, ki később országgyűlési képviselőiéit. Ugyancásk ő volt hosszú éveiden kérésziül a lap szellemi vezetője is. Munka'áisai közö f talutjuk Szinnyci Józsefet, Takáts Sándort és számos neves magyar iró*. 1910 tői Kiss Gyula dr. komáromi ügyvéd volt a lep főszerkesztője. 1921. óta a lap élén Gaal Gyula dr, nyug. polgármester áll és a szerkeszsője Baranyay Jőzsf f dr., főrr unkatársa Alapy Gyula dr. és Falőp Zsigmond, segéd szerkesztője (Krcpelka) Környei Elek. A lap Spitzer Béla kiadásában jelenik meg hetenkini háromszor, kedden csü törlőkön és szombaton s széleskörű olvasóközönséggel bír. Ez év augusztus 3 án jelent meg az 50 éves jubileumi ■ száma, 36 oldatos terjedelemben, mely alkalommal a magyar köíétet poliiík?i vezetői, a nagy magyar lapok vezérei, Komárom város és környékének számos e-őkeiősége kereste fel a lapot üdvözletévé va$y dolgozatával. E jubileum alkalmából, mely a magyar nemzeti kisebbségeknek is jelentős ünnepét képezi, testvéri üdvözletünket kü’djük s K várijuk, hogy nehéz, de magasztos hivatásának betöltésihez adjon erői és kitaríást a magyarok Istene. * Az ür.nrpi hangulatba — hiába nin csen öröm üröm nélkül — az érsekújvári S’ovensi-y Juh támadó éíü hire v«gvü ; ezt is Köz ütjük a teljesség /. gtit, hjgy lássa a magyar közönség, hogy .mbőlünk s szabad levegőt is mennyire irigyijk ezek a Juhek. A vit- Tit'loe kis hír jgy hárg ik: — A Komáiomi Lopok jubileumához. 1849 fugusz'us 3. r apján alapították a Komáromi Lapokat, mely a napokban ünnepi 50 éves fennáiiéfá*. Legjobb bizonyítéka a szabadságnak, amelyet a mi republikénk nyújt a magyaroknak, hogy ez az újság — bár már gyakran kihívta sovén és támadó Írásmódjával a szlovák közönség ellenszenvét — a fordulat u!án is létezik szünet nélkü!. Magyarországon szlovák lapnál hasonló valami nem történhetett volna. Itt látni legjobban a magyarok „elnyomása,", ahogy enői a magyar ellenzékiek beszélnek. A Komáromi Lapok jubileumi számában is olyasmiket hoz, amelyekkel eláru'ja a saját gondolkodásmódját. Hisz köze! van a hálái! Olvassuk egyebek közt Gjőry költeményé! is és terme e soroka: „Jó ipám, ne nézz ránk az égtől, Mit 82cmorkcdj hogy nem úgy van, < hogy volt, Mii bú uij, hogy megválóról; a földi“ (Arut/n az idézet fordítását közli a ifp — és csík egy srót, egy Knyzges szót harr isit még benne) * Ne mar? d unk adósak a SL Juhnak. Ez a kis le pccska elíatulía nfpihp kollégáinak a imgyerokka! szemben tanusiiott ellenszenvét, akiknek mindig a mi fejünk fáj és mindig mivelünk van bajuk. Hogy a se jót ajtóik élőit mennyi seperni való akad, arra roppant tanulságokat nyújt épen a most folyó pozsoryi négy per. Máfodszcr figyelmeztetjük a Juhot arra, hogy minkit nem 1849 euguszlus 3. alapítottak, mert ekkor nyo’cvsnéves jubileumot ül ünk - vo’na, Ha az Isten segít, majd talán ehhez is elérkezünk szubvenció nélkül is, amelyet nem mondhat ei mir den kis vidéki kérészéletű ispr c?ka. A Juh feje attól fáj, hogy mi a fordulat után is „szünet nélkül“ megvoliui k. Csakugyan így van, mi létezni merészkedtünk és meréfzkedünk £ őt az igazságot támadó élle! is meg szól tuk Írni. Az elnyomásról ped g kár dadogni, mert a Juhékat ötven év alatt sem kobozták volna el annyiszor, mini a K. L.-at az utolsó évtized utolsó évében. Azután a Gvőry vers! A bis hamis juh rosszul tudja a saját any8nyelvét és nekünk kell kiigazítanunk, magyaroknak, hogy főid annyit jelent, hogy zero; vlást pedig annyit jelent, hogy haza. Hogy a SÍ. Juh a Győry versében előferduló föld szót hazával helyettesig, ez olyan kis műfordítás, amihez már hozzá vagyunk mi szokva. A mi egyenes szavainkat ki szokták forgatni sz értelméből és a?okba mindig irredentát és láziíási magyaráznak bele. Ennél nekünk sokká! több eszünk var, mint azt a vidéki Juh gondola, aki bizonyosan piros csizmát kép az árulkodóért gazdáitól. — Urvasi hírek. Mr. Ph, et M U. do Neumann jenő‘ szülész- és nőorvosspecitiüsía, Bri-isi.va-Pozsony, Vídcö löp-ű 62 sz. (Stefánia kávé házzal szem, bér), Rerdei dé’előtt 9—12 óráig és deluán 2—4 óráig. Lieőebry fond. Tel. 28-88. r A iragyar pártok akciója a többtermelés érdekében, Vetcmogmintavásár augusztus 25-étöl szeptember 15-ig. — súg. 16. A magyar pártok együttműködése először a gazdasági téren erősítendő. E gazdasági együttműködés első sorban a magyar gazda anyagi helyzetének a javulását fogja megteremteni, amelyre ugyancsak nagy szükség van, • A magyar pártok gazdasági együttműködésének egyik eredményes megnyilatkozása lesz az fuguszlus 25-étői szep’ember 15 ig megtartandó vetőmagmintavásár Losoncon és Léván. E vetőmegmintavásárra nézve az alábbi tájékoztatót adták ki. 1. A vetőmagmintavásár célja: a gabona, takarmány és egyéb kapásnö vényveiőmagvak értékesítésének és beszerzésének elősegítése. A nemesített vetőmagvak, az újabb terme*z!éfi módszerek, termelési eszközök, anyagok stb. bemutatása. 2. A vetőmagmintavásár helye és ideje: Losoncon 1929 íugusztus25 (Ő1 szeptember 8-ig és Léván 1929 szept. 8 tói szept, 15 ig. 3. A vetőmagmintavásár tárgya: az őszi gabona, takarmány (póttakarmányok), kapásnövények, vetőmagvak, műtrágyák, növényvédelmi szerek stb. termelési anyagok, eszközök. 4. A ve’őmagiriim&vásárra beküldendő minta mennyisége legalább 2—5 kgr. 5. A vetőmagmintavásár helyidija mindkét vásárra 50 korona, mely őszszeg a bejelentéssel egyidejűleg beküldendő. Diszüvrgek vagy tányérok használati dija mintánként az egész vásár tartamára 10 koiona. Kívánatra a katalógusba hirdetést is felveszünk. A hirdetés ára 25 korona. 6 A bejelentési határidő: 1929 évi augusztus hő 20. A bejelentés és a minta a magyar nemzeti párt országos mezőgazdasági szakosztályának címére (Losonc, Köztársaság tőr 2) küldendő be, 7 Eladási jutalék, A vdőmagminía* vasáron eszközölt eladások vagy felveti megrendelések értéke u án 2% jutalék a miniavásár költségeinek a fedezésére. Az crtékesitési. megbízás a!< pján a vetőmagmintavásár irodája is elvállalja. 8. A velőmfgmintavásárra a belépés díjtalan. A katalógus megváltása kötelező. 9. A minták Losorcra szállításának és visszaszállításának költségei a kiállítót terhelik. A tisztán reklámcélokat szolgáló minták kívánatra a mezőgazdasági szakosztály losonci központi irodájában állandó megőrzése dijtala nui elfogadtatnak. Minden a vetőmagminfávásárra! kép ctolaios kérdésbín dijtaisru! nyújt felvilágosítási a magyar nemzeti párt országos mezőgazdasági szakosztálya (Loforc, Köztérsaságíér 2) és az országos keresztény szocialista párt tör ponti irodája (Pozsony, Hosszúutca 23). A mrgyar pártok országos mező gadasági szakosztályai nevében: Böhm Rudolfé Kristóff Sándor, országos pártigazgatók. A magyar cserkészeket ünnepelték Londonban. Londoni jelentés szerint a 838 magyar cserkész kedd ette óta Lord Ro'hermere vendége. A cserkészcsapat londoni tartózkodása alatt a londoni városházára vonult, ahol Sir John Knil! helyettes lordmajor üdvözölte őket a távollevő lordmajor képviseletében. A városi tanács tagjai ünnepi díszben fogadták a magyar cserkészeket, A cserkészek küldöttsége bronzkoszorut helyezett el lord Ro hermere háborúban elesett fiának, Harold Alfréd Harmtworinab sírjára. Reklám áruház (Zwickel Béla) Komái no, Baross-u 12. Felhívjuk a n. é. közönség fi gyeimét nagy őszi kötöttáru raktárunkra azzal a megjegyzéssel, hogy az emelkedő árak miatt szükségletét nmlőbb fe > dezzfc. í 1929. augusztus 17. természetes gyógy és asztali vi Fölerakat Komárom és vidéke részére KOHN JÁHAB TELEFON 139. SZ. Titkári jelentés, a Vörös Kereszt Egyesület 1928. évi működéséről. Irta és felolvasta a Komáromi Csehszlovák Vöröskereszt Egyesült tnek 1929 június 9-én tartott első évi rendes közgyűlésén dr. Kalvariszky Jenő gyermekorvos, titkár. Folyt, és vége. Útiköltséggel lábunk el egy a férje állal elhagyott két gyermekes családanyái, hogy sz Öleihez uiazhassor. Épigy több ízben saját költségünkön küldöttük elhagyottá nyilvánítóit gyermekeket a Rimaszombati gyermekmer helyre, hogy a hiva'alos eljáráshoz szükséges időt igy is megrövidítsük. Mindent összefoglalva segifeni igyekeztünk mindenkin, mirden bajos dolgában, aki egyesületünkhöz fordult és ha ez teljes mértékben nem is sikerült mindig, az soharem egyesületünkön múl lőtt. Egyesületünk tagjainak száma az első év végével 400 ra emelkedett és 6 alapító, 10 adományozó, 371 működő és 50 segélyező tagot számláltunk. Hogy ez a tagszám egyesületünk 6 hónapos fennállásához viszonyítva milyen szép eredmény, azt legjobban más tesfvéregyesü'ebe! való összehasonlításból tudhatjuk meg. így egyik szomszédos 25 ezer lakost számláló városban festvéregyesü’etünk 5 évi fennállás után is csak 380 tagot számlál. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy városunk társadalma már ezen rövig idő alatt is megtette magáét, pedig a taggyüjiésre vonatkozólag még semmiféle kifejezettebb propaganda kifej ésére nem volt alkalmunk. De minden reményünk meg van arra, hogyha városunk társadalma megismeri egyesületünk altruisztikus működését, a tagok száma meg fog sokszorezédni. Jótékony működésűnket külörösen a hivatalok és les üietek adományai tették anyagilag lehetővé. így a megszűnt anya- é3 csecsemőgondozó egyesü'et megmaradt vagyonából 4000 K-én felüli összeg ju'ott egyesületünknek. A járási hivalel 2000 K án felüli összeget, a Haladás asztaltársaság pedig 2C0 K t küldött karácsonyi ajándékképen sz Anya- és Csecsemőgondozó intézetnek. ELŐ helyen kellene megemlítenünk azt a megértő gondolkodást, mellyel Komárom városa viseltetik egyesülelünk és annak jótékony inlézményei 'ránt. 1928 évi íöllségvetésben 50.CQ0 K t irányzóit elő anya- és csecsemőgondozás címén és nem rajta rru’ott, hogy ezen összeg a mai napig még kifizetésre nem kerülhetett. A csehszlovák Vöröskereszt kő: ponfja az 1928. évben csak természetbeni támogatással lehetett egyesületünk segítségére, tekintve hogy kötött évi költségvetéssel dogozik. Bár nem tartozik szorosan ez évi jelentésünkhöz, meg kell említenünk, hogy 1929. évre már 12 000 K án felüli összeg áil rendelkezésünkre a Turéc S?t. Máríoni divíziótól. Amint mér jeleztük, egyes üle'ünk legfőbb programpontját a szociális egészségügy éa annak propagálása képezik. Kénysz riíve az Anya- és Csecsemőgondozó intézetet larlbaijuk működésben. 1928 szrpt. 1-én kezdette meg az intézel működését, miután 1C00 darab kétnyelvű rCpirabal az összes érdekelt csa!ádokai és hivatalokat a működés megkezdéséről értesítettük. Az in;ézef működéséhez szükséges propaganda céljából., 1500 drb. falragasz* \
