Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-11 / 70. szám

2, oida Komáromi Lapos 1929. j úniu3 11, POLIP szappan POLIO szappan POLIO szappan hogy Bulgária nem hajlandó lemondani Macedóniáról, amit komolynak kei! venni, mert Bulgáriát tényleg nagy igazságtalanság érte ebben a tekintet­ben is. Viszont Görögország sem tűr­heti, hogy a Bdfeán népeinek békéjét az a diktatórikus irányzat tartsa izga­lomban, amelyet a mai jugoszláv kor­mány képvisel. Szó sincs róla, nagy horderejű gon­dolat a balkáni kisantant megteremtése, amely ma még talán a kezdet legkez­­detén van, azonban nem lehetetlen, hogy hamarosan testet ölt. Siettetik ezt a Balkánon uralkodó állapotok, amelyek még a n?gy világháború után sem változtak meg, ahol a vérbosszú még mindig divatos és a politikai tömeg­gyilkosságok a skupstinában játszódnak le. Eivégre az ott élő államok saját létérdekük megvédésére kénytelenek szövetségbe tömörü'ni, amely szövetség szintén a béke egyik pillére kiván lenni, hogy a népek nyugalma minél hatha­tósabban biztosíttassák. A balkáni kisantant megalakításának tervét sokkal komolyabbnak kell venni, semmint hogy egyszerűen napirendre it hessen térni fölötte. Ha a Benesek kisantant­­jának megvan a létjogosultsága, annál inkább van meg létjogosultsága a balkáni államok szövetségének, amely az Európa déli részében élő népek sza­badsagát és függetlenségét lesz hivatva megőrizni és a konszolidációt meg­erősíteni. Épen ezért figyelembe keli venni azt a veszedelmet, amely most a Balkán déli részén meg indult s amely komoly szövetség magvát hordozza ma­gában. A képviselőtestület viharosan szenvedélyes gyű­lésen bizalmatlanságot szavazott Csizmazia pol­gármester ellen a vezető jegyző vétója dacára is. — Saját tudósitőnktől. — Komárom, —juaius 10 én. Komárom város képviselőtestülete I hétfőn dé'után gyűlt egybe negyedszer, í hogy tárgysorozatát végleg letárgyalja. Ezen a képviselőtestületi gyűlésen sze- t repelt Csizmazia György szociáldemok­rata polgármester ellen benyújtott bi­zalmatlansági indítvány, amelyet a kom­munista párt nyújtott be s amelynek tárgyaiáss elé nagy érdeklődéssel nézlek. A közgyűlésen, amelyen Csizmazia György elnökölt, első hosszadalmas vitát a munlíáspragmaiika tárgyalása okozla, amelyhez számos felszólalás hangzott el. Á polgári pártok le akarták vétetni a napirendről ennek tárgyalását, mert nem volt előzőleg elkészítve és igy, mig alaposan át nem tanu'mányoz­­zák ezt a kérdést, nem szólhatnak hozzá és nem szavazhatnak ebben az ügyben. A kommunista párt ezzel szem­ben azt akarja, hogy ne szabotálják tovább a munkáspragmatika elfogadását. Steiner kommunista képviselőtestületi tag felszólalására, amelyben a szociál­demokratákat lámadia, olyan nagy zaj támadt a teremben, hogy az elnöklő Csizmazia a gyűlést felfüggesztette tiz percre, majd tovább folytatva szava­zásra került a tanács és a pénzügyi bizottság javaslata, hogy az eddigi munkásokat az eddigi " munkabérek mellett vegyék fel a munkáspragmati­kába. Mellette 18 an, eliene 16-an 3 szavaztak. A közgyűlés legnagyobb vitáját Csíz- t mazia György polgármester tisztelet- j dijának megái lapiiása okozta. A járási jj hivataltól ugyanis egy határozat érkezett, amelyben a járási főnökség mint felettes ha­tóság helyt adott Hícker Rikárd, Stern Bernáí, Boidoghy Gyula és társai által benyújtott feiebbezés­­nek, amely szerint megfelebbezték egy régebbi közgyűlésnek . azt a határozatát, hogy a polgármester havi tiszteleidiját 2400 koronáról 1650 koronára szállították le, illetve ennyiben állapították meg. Geöbel Károly dr. (magyar nemzeti párti tag) szerint véletlen volt az, hogy a következő cikklusban is Csizmazia Györgyöt választották meg polgármes­ternek és szerinte egészen jogos volt a közgyűlés fizetésmegáilapitása, amiért kéri, hogy most a képviselőtestület ne vegye tudomásul a járási hivatal leira­tát, hanem azt felebbezze meg az or­szágos hivatalnál a városi ügyész által. Fried Miksa (zsidópárti tag) amellett érvel, hogy a képviselőtestület vegye tudomásul a járási hivatal döntését, mert a polgármester munkájával érde­mes a havi 2400 korona fizetésre. Steiner Gábor (komunista) a polgár­­mester fizetésének ügyét bizalmi kér­déssé teszi. Szerinte a szociáldemokrata polgármester együtt dolgozott a múltban a polgári pártokkal. De elég érv az ellen, hogy bizalmatlanok legyenek vele szemben, a járási hivatal dicsérete, azé a járási hivatalé, amely a földmunkás j sztrájk idejében nem volt hajlandó tárgyalni a munkásokkal, hanem csen- i dőrökkel akart véget vetni a sztrájknak. ] Ugyancsak cserben hagyta a polgár- . mester a városi munkások bérmozgal- j mát, amelynek akkor a kommunisták | az élére álltak. Fleischmann (zsidópárti): Ez az üzlet j (derültség). Steiner ezután kijelenti, hegy a kom­munista frakció nevében nem veszi tudomásul a járási hivatal döntését, egyúttal kéri, hogy a bizalmatlansági indítványt, ami egyébként a napirend ; 95-ik pontja, ezzel együtt tárgyalják le. j Steiner beszéde alatt a szociáldemok- ; rata képviselőtestületi tagok állandóan 1 közbeszólnak és a zsj végleg akkor tör ki a terem-- f ben, amikor Csevár kommunista helyettes polgármestertől, aki Csíz- j mazia ügyének tárgyalása alatt elnökölt, mert Csizmazia kiment a teremből, Kadlecovics állami ve­zetőjegyző megkérdezte, hogy haj* j landő e a bizalmatlansági indít- j ványt szavazás alá bocsájtani Mire a helyettes polgármester azt mondta, hogy igen, Ksdiecsovics vezető jegyző vétót jelentett be, még j mielőtt a szavazás megtörtént volna. . A teremben erre óriás lárma tört \ ki, amelyben alig lehetett hallani a \ képviselőtestületi tagok szavait, a-nk \ egymást kiáltották túl Kadlecovics j felé, hogy előre megakadályozni | nincs joga a főjegyzőnek egy olyan \ ügy felett a szavazást, ami külön- f ben a napirendre van felvéve. Kadiecovics magából kikéivé kiál- 5 tolta a képviselőtestületi tagok felé: f — Nem engedem az állam tör- i vényeit lábba! tiporni! Koczor Gyula (magyar nemzeti párti) dühösen az asztatracsapva: A főjegyző ur tiporja lábbal az állam törvényéit, nem mi. Kénytelen vagyok a leghatá­rozottabban visszautasítani a főjegyző ur vádaskodásait. Ha mi, a képviselő­­testület az állam törvényeit lábbal ti- | pórjuk, ott van az államügyészség, amely- g nek hivatása, hogy ezt megakadályozza, i A főjegyző ur tartsa be először az ál- | lám törvényeit 1 I Kadlecsovícs főjegyző: A bizalmat- \ lansági indítvány nem tartozik a köz- íj gyűlés elé, ezt nem engedi a törvény! i Geöbel Károly dr. (magyar nemzeti i párti): Tessék megmutatni a törvényt, * nem lehet csak úgy a levegőbe | beszélni 1 A nagy lármában nem lehetett sem- I mit érteni többé. Csevár helyettes pol- | gármester erre tiz percre felfüggeszti az ülést. A szünet alatt a képviselőtestületi ta­gok mind a főjegyző felé sietnek és izgatottan tárgyalják az elhamarkodott vétót. Szünet után szavazásra kerül a sor. A főjegyző vétója eiienére is letárgyal­ják a polgármester ügyében a járási hivatal leiratát és a bizalmatlansági indítvány!. Geöbel magyar nemzeti párti megmagyarázza feiszólalásábzn, hogy ők már akkor voltak bizalmatla­nok Csizmazia ellen, amikor megválasz­tották őt polgármesternek, min hogy ők nem is szavaztak reá akkor sem. Stei­ner kommunista pedig azért szavaz meg pártjával együtt bizalmatlanságot a polgármester ellen, mert elárulta a munkásügyet és ők csakis osziáiyön tudatos munkást akarnak látni a pol­j gármesteri székben. A szociáldemokrata és a zsidópárti felszóisiók Csizmazia mellett érvelnek és kormánybiztossal fenyegetnek, ha a képviselőtestület bi­zalmatlanságot szavaz meg a polgár, mester ellen. Szavazásra kerül a sor, előbb a járási hivatal leiratára vo­natkozólag szavaznak, amit szava­zattöbbséggel 21:13 arányban nem vesznek tudomásul és a járási hi­vatal határozatát megfeiebbezik az országos hivatalnál. Ugyancsak 22:12 arányban bizalmadanségot szavazod meg a közgyűlés Csiz­mazia György polgármester elten. A főjegyző feniarioíta vétóját. Ezután a közgyűlés a tárgysorozat többi pomját tárgyalta iecjekéiy érdek­lődés mellet*. A közgyűlés este tízkor ért véget. Szerelmi féltékenységében főbelőtte magát egy hadnagy. — Saját tudósítónk tói — Hétfőn reggel véres szenzációra éb­redtek fel a Királypűspök utcai lakók, akik a kora reggeli órában izgalommal tárgyalták a szerencsétlen fiatal had nagy tragédiáját. A Királypű .pök utca 57 szám aíatt lakott szerelmesével együtt Fialó. Ferenc a 12 ik gyalogezrednél szolgálatot teijesitő Hadnagy, Hétfő reggel 5 óra után kissé ittas állapot­ban került haza egy mulatságról, majd nemsokára szobájában revolverével főbe lőtte magát. Halála azonnal be­következett és miveí búcsúlevelet nem Komárom, junius 10-én. hagyott hátra, öngyilkosságának köz­vetlen oka nem ismeretes, bár környe­zete úgy tudja, hogy az öngyilkossá­got szerelmi féltékenységében követte ei. A fiatal, jómegjelenéíű, érzékeny­­lelkű hadnagyot az utóbbi időben el­­kedvteleniíette szerelmese, aki kétség­ben hagyta őt. A helyszínen hamaro­san megjelent Himmler Imre ár., a ka­tonai kórházban szolgálatot teljesítő orvos, már csak a beállott halált konsta­tálta. A holttestei- elszállították a ka­tonai kórház halottaskamrájába. Ä Délszlovenszköi Villamosművek R. T. közgyűlése. Szombaton délután tartotta meg a Délszlovenszköi Villamosművek Rí. első rendes évi közgyűlését a városháza nagytermében. Kuchár műszaki tanácsos nyitotta meg a közgyűlést, majd Kunov­­janek igazgató főmérnök előterjesztette jelentéséi. Bejelentette, hogy a Délszlo­­vanszkói első mérlegében közel negyed millió korona nyereség mutatkozik, a melyből a részvényesek 2%-os oszta­lékot kapnak. A megfelelő alapszabály­­változtatások után a r. t. alaptőkéjét 5 millió koronáról 12 millióra, az igaz­gatóság létszámát 12-ről 16 ra emelték fal, melyei a lókéban való részesedés Komárom, — június 10. arányában be is töltöttek. A közgyűlés után az uj igazgatóság tartóba alakuló ülését, amelyen Kuchár műszaki tanácsost újból megválasztot­ták a társulat elnökévé, mig alelnökké — Hirsch Géza, az eddigi aielnök he­lyébe — Holola János dr. nemzetgyű­lési képviselőt, Érsekújvár városbiráját választották meg. A végrehajíőbizottgág tagjai Cerhey tanácsos, Valenta kor­mánytanácsos, Lőwenstein gúlái fő­jegyző és Hirsch Géza lettek. Uj fel­­ügyelőbizottsági tagnak Alapy Gyula dr. tartománygyüiési képviselőt válasz­tották meg. Halálos autószerencsétlenség az örsujfalusi országúton — Saját tudósítónktól. — Kontárom — junius II Lapzártakor értesülünk arról a halá­los autószerencsétlenségről, amely mára virradó éjjel történi az örsujf alusi ország­úton Mint ismeretes, ez az ut a legelha­nyagoltabb állapotban van. A Pozsony­ból jövő teherautóban három ember ült. Az autót Kricsek Sztaniszlav vezette, ski súlyos sérüléssel fekszik jelenleg a kórházban. Megállapították, hogy Kri­csek részegen ült a volán mellett és állítólag a refíektosfényben meglátod Biztosítsuk választói jogunkat! Felhívás az őslakossághoz. A múlt évben lezajlott tartománygyü­­lési és járási választás alkalmával min­­den oldalról hallottunk panaszokat, hogy az őslakosság soraiból rengeteg vá­lasztó neve maradt ki a választói név jegyzékekből 8 igy nem kaptak szavazó cédulákat, amiért nem is szavazhattak. Ennek főoka azonban az volt, hogy választó polgáraink legtöbbje nem tar­totta érdemesnek a betekintésre kiállí­tott választói névjegyzékekben utána­nézni, hogy neve benne van-e lajstrom­ban s igy természetesen elmulasztotta a törvényes határidőt is az esetleges föllebbezésre. Aki tehát a mostani sza­vazásnál ezen okok következtében nem szavazhatott, az azt saját hibájának volna egy emberi, aki elő! ki akart térni, azonban a kormánykereket meg­fordítva, az aulő felfordult. Janácíik Gábor agyalapi törést szenvedett és azonnal meghalt. Az au'ón volt még egy harmadik ember is, aki a szerencsétlenség után Őrsujfsíu felé ment és azóta nyoma­­veszeít. Az autót és a halottat, meg a részegen suyosan megsérült soffőrt Komáromba szállitoíták. Az aulő karos­szériája összezuződoif. tudhatja be. Hogy ez újra meg ne ismétlődjék, ismét felhívjuk az őslakosság figyelmét arra, hogy az állandó választói név­jegyzéket most állítják össze és arra, hogy junius 15—22-ig bezáróan ezt a névjegyzéket közszem­lére fogják kitenni a városokban a város­háza kapui alatt és a választási iro­dában, vidéken pedig a községi elöl­járóság helyiségében. Mindenkinek kötelessége, hogy utána nézzen, vájjon benne van-e a neve a választói névjegyzékben, mert az egyre jobban közeledő nemzetgyűlési válasz­táson csak az szavazhat, akinek nevét a választói névjegyzék föltünteti. Ez talán az utolsó alkalom a nem­zetgyűlési választások előtt, hogy va­laki választói jogosultságát érvényesít­hesse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom