Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-02-26 / 25. szám

25. szám. Kedd, 1930. íebraár 30 ötvenedik: évfolyam. POLITIKAI LAP. fRSIÍsftógi ix sBBisssioTás énékbes; •felytatt 6» vicékre postai Métkfildéweí s s géga %vr* 80 S, félévi# 40 2, i>eiyi4éTi* 23 2. - Eülföidön 150 2i. gj9a isim ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. 8zerkesstSség is kiadóhivatal: Kidor-n. 88. Megjelenik hstenkint háromuoil kedden, csütörtökön és szombatos. Hátra van a fekete leves. Komárom, — fahr. 25. Az antant beadta a fe'szabaditás számláját a csehszlovák köztársa­ságnak, mely kerek számban har­­. mine miliiárdot tesz ki, tehát Cseh­szlovákia három évi bevételének megfelelő összege. A kormánypár­tok is felhördülnek eonek a hatal­mas összegnek hallatára és szemre­hányásokat tesznek Benes örökös külügyminiszternek, hogyan van az, hogy az antant hű szövetségese jóvátételt fizessen az antant részére. Az egyik agrárpárti lap éieshangú cikkében meg is jegyzi, hogy a harminc milüárd kivetése azt je­lenti, hogy a kü földi köéökben való befolyásunk csökkent. Tökéletesen egyet értüak ezzel az aggodalomma1. Bizony ez temérdek pénz és talán megfizetni sem lehet. Mert háromszor annyi adót, mint most fizetünk, mégsem , lehet. Nem is valószínű, hogy ezt a horribilis összeget megfizethesse a csehszlovák állam, legfeljebb, ha erre Ifü!földi kölcsönt fog felvenni. Ha már a fizetésnek a jogcímé­nél vagyunk, akkor a magyar nem­zeti kisebbség is jogosan veti fel a kérdést, hogy milyen címen fi­zesse a magyar nemzeti kisebbség a jóvátételnek ezt a nemét, amely kisebbséget tudvalevőleg az antant eddigi önállóságától megfosztotta és akarata és megkérdezése nélkül kisebbségi sorsra kárhoztatta. Fel­vethető a kérdés, hogy egyáltalán jóvátétel tárgyát képezheti-e a ki­sebbségeknél a csehszlovák felsza­badítás müve, amely a kisebbsé­gekre nézve nem hozott előnyöket. Megvagyunk arról győződve, hogy sok viz fog lefolyni a Dunán addig, mig ez harmincmilliárd be­folyik az antant feneketlen zsák­jába. Mert az uj államoknak egé­szen más dolguk van, mint ilyen összegeknek kisajtolása polgáraik­ból. Természetesen ily nagy összeg előteremtésében a legszélesebb ré­tegeknek kellene résztvenniök, hogy az egyáltalán megfizethető legyeD, Most azután nagyszerű tere nyílik a nemzeti áldozatkészségnek azok soraikban, akik magukat követke­zetesen államalkotóknak nevezik. Mert vannak az ellenzéken is ál­lamalkotóik, akiket Udrzsal mi­niszterelnök államalkotó ellenzék­nek nevez, a csehszlovák szociál­demokraták és a cseh szocialisták, akiktől joggal elvárhatjuk, hogy ma­gukra vállalnak egypár miliiárdot. Mert nem elég a dicsőségben sütkérezni, hanem ott is kell lenni, ahol annak az árát kérik. Az állam­alkotók nyúljanak a bugyellárisba és a párisi számlát fizessék. Ők láiják úgyis annak minden hasznát. POLITIKAI^ SZEMLE Komárom, — február 25-Két napra van munkaprogramja a képviselőháznak. Kedden déluián ül össze újra a kép­viselőház, hmét megkezdődik a par­lamenti rrunka. Ei a mun&a azonban igen szűk keretekben fog egyelőre mozogni, mert csak két mpra ludott az elnökség munkaprogramot összeál­lítani a képviseiöház részére. Ritifikálni fognak több már régen megkötött kül­földi kereskedelmi szerződést s több mentelmi ügyet fognak tárgyalni, de hogy a legégetőbb kérdésben a lakás­­védelem ügyében mikor fogja a nép jóléti minisztérium a megfelelő javasla­tot beterjeszteni, ezt senki sem tudja és az érdekeltek óriási tömege nem is sejti, hogy április elsejével miképen akarja rendezni a kormány ezt az igen kényes és fontos kérdést. Kudarccal végződött a kisantant gazdasági a volt iskolaüpyi miniszter vissza vonul a politikától. Most azonban bizonyos politikai körökből az a hir szivárgott ki, hogy Hodzsa még a legutóbbi na­pokban is fontos tárgyalások it folyta­tott a szlovák néppárt két kizárt kép­viselőjével, Jurigával és Tomanekkel. Ebből a tárgyalásból arra következtet­nek, hogy Hodzsának messzemenő cél­jai vannak a szlovák néppárttal ízem­ben. Azt mondják, hogy Hodzsa a nép­párt pillanatnyi ziláltságát ki akarja aknázni az agrárpárt javára és segéd • kezet nyújt jurigának és Tomaneknak arra, hogy a pártszakadást sajtójuk kiépítésével mennél teljesebbé tegyék. Már a Tuka affér napirendre tűzése, amelyhen nagy szerepet tulajdonítanak Hodzsának, eredetileg is arra volt szánva, hogy Szlovénszkőn a szlovák néppárt pozícióját megingassa,a néppárt hege­móniáját megtörje, aminek következté­ben a megerősödött agráriusok ragad' hassák magukhoz a vezetést. Hodzsa újabb beavatkozása folytán várható, hogy Szioyenszkón megint ki fog éle­sedni a két párt közötti szövetséges viszony. Vj szlovák néppárt alakul ? A szlovák néppárt kizáró határoza­tára Juriga Nándor hosszabb cikkben válaszolt lapjában és e válasszal kap­csolatban különböző hírek keltek szárnyra. E hírek között nagy érdeklő­dést keltett az, amely arról szól, hogy Jtuiga és Tomanek a lehelő legrövidebb időn belül uj szlovák néppártot alapí­tanak és a legközelebbi választáson, amely hamarosan bskövétkezhetik, már mint az uj párt vezérei indulnak harcba Hiinka ellen. Ezt a hirt azonban ebben a formában nem erősitik meg, de arról is van szó, hogy a kizárt képviselők csak akkor fognak uj párt alakításába, ha ügyük teljes elintézést nyer és ha a Tuka ügyet is befejezték. Ezni a szenet m lűM tan-Masszát Egy méiermáz8a szén ára: másfél korona. konferenciájának előkészítése. Mint ismeretes, a kisantant államok képviselői az elmúlt héten konferenciát tartottak Bukarestben, amelyen a jövő­ben tartandó gazdasági konferencia mó­dozatait és irányelveit tárgyalták meg. A két napig tartott értekezletet csü­törtökön Gafencu román delegátus beszéde zárta be. A záró jegyzőkönyv részletesen ismerte'i a iervbeved gazda­sági konferencia programját. Bukaresti politikai körökben ezzel szemben az a felfogás került felszínre, hogy az elő­készítő értekezlet teljes kudarccal járt, mivel a záró jegyzőkönyvben egy szó sincs a tervbevelt gazdasági konferen­cia helyéről és időpontjáról. Az értekezle­ten Jugoszlávia Csehszlovákiával került szembe és a két áiiam között fennálló gazdasági érdekellentét elsimítására semmi remény sem mutatkozik. A nagyantant 30 milliárd jóvá­tételt fizettet Csehszlovákiával, Mint a bomba, úgy csapott le a po­litikai körökre az agrárpárt lapjának, a Vccernek szenzációs cikke, amely ar ól szól, hogy állítólag harminc mil­liárd korona jóváiételi összeget kel! a Csth szlovák köztársaságnak fizetni, amelyet a nagyantant követel Cseh­szlovákián. Ezzel kapcsolatban a neve­zett lap többek között azt Írja, hogy a közvélemény joggal kiváncsi, hogy mi van ezzel a kérdéssé*. Nem lehet tagadni azt, hogy a kö;ponti hatalmak elleni harcban nagyban megsegítettük az antantot. Bent az országban és a határokon (ul is értük dolgoztunk. Az összes frontokon gyengítettük Ausztriát, elősegítettük annak bukását és ezzel a szövetségesek győzelmét a központi ha­talmak felett. A mi légióink tartották a szövetségesek frontját Oroszország­ban az orosz hadsereg felbomlásakor. Hogy ez a csehszlovák katonai segít­ség mit jelentett a szövetségeseknek, mindenki előtt ismeretes, nem tudjuk megérteni, hogy nekünk fizetnünk kell­jen, mig Ausztria kölcsönöket kap. Fizetjük az adósságokat rendesen, de harminc milliárd korona jóvátétel, — ez tulajdonképen büntetés azért, hogy felszabadítottuk magunkat. A cikk végül követeli, hogy a külügyminisztérium derűsen világosságot az ügyre, mert tudni akarják az adófizetők, hogy meny­nyit és miért kell fizetniük! Hodzsa nem vonul vissza a politikától. Hodzsa Milán váratlan lemondásából a párlok lapjai arra következtettek, hogy — Saját tudósítónktól. — A komáromi, munkanélküliek meg­keresték Csizmazia György polgármes­tert, hogy.fegyen lépéseket abban az irányban, hogy a kikötőben a Dunába esett szenet kihalásszhassák. Az egyik munkás szerint, aki ezzel a kéréssel fordult a porgármesteihez, a kikötő partja mentén a Dunában legalább nyolcvan-ki­­lencven vaggon mennyiségű szén lehet, amely apránként esett be a Duna vi­zébe, amikor a vaggonokbó! az uszá­lyokra rakták át a szenet. A megra­kott taligákból rendszerint leszokott esni egy-két kiló, amely idővel, miután ezek a szénrakodások már a kikötő létezése óta folynak, csakugyan nagy mennyiséget képez és ha nem is lehet olyan biztosra venni, hogy nyolcvan­­kilencven vaggon mennyiségű szén le­het a kikötő mentén a Duna medrében, de bizonyos, hogy nagy mennyiségű szén hullott be, amelvet érdemes meg­menteni. Csizmazia György polgármes-Rövid távirat hozza a hirt Braziliá­ból, hogy meghalt Buryban György János magyar vallásíudós. Egy furcsa ember költözött el, a budapesti utca jólismert alakja, aki nagy szakállal, a leghidegebb télben is mezítláb járt az utcán, szórakozottan nézve maga elé. György János számos társadalomtudo­mányi és vallási munkát irt, elmondta véleményét a hitről és a haladásról, a becsületes államról és az étet igazi céljairól. Rákosligeten volt egy kis háza. Ott kapta özvegyea váratlan hirl: György János vér hasban meghalt. Félévvel ezelőtt utazott ki Dél Ame-Komárom, — február 26. ter a munkanélküliek részére átiratot intézett a közmunkaügyi minisztérium­hoz*, amely a kérést áttette a pozsonyi vezérpánzügyigazgatósághoz, majd pe­dig folyammétnökséglisz, amely hivatva volt dönteni eboen az ügyben. A pol­gármester a napokban kapott választ erre vonatkozóan az illetékes ténye­zőktől és a válasz alapján a munkanélkülieknek megengedik, hogy a Dunába esett szenet ki­halásszák, azonban szükséges, hogy azok a munkanélküliek, akik erre a halászatra vállalkoznak, előbb a folyammérnökségnél és an­nál a cégnél, amely által bérelt partrészleten kívánják a szenet kihalászni a Dunából, írásbeli en­gedélyt szerezzenek. A fcurizőum ezentúl az: hogy a szenet nem bányásszák, de — halásszák. Ezenkívül minden kihalászott egy mé­­terrnázss szén után 1 50 fillért kell fizetni a foiyammérnőkségnek. rikába. Az volt a terve, hogy íolszto­­jánus -telepet szervez Brazíliában, ott próbálja terjeszteni tanait, amelyek itthon siket fülekre találtak. Eredetileg az volt a terve, hogy gyalog zarándo kol el Kínába és ott próbálkozik meg a telep felállításával. Barátai azonban lebeszélték erről a tervről és György János kevés pénzzel és harmadosztályú hajójeggyel útnak indult DM-Amerikába. Nem ez volt az első esel, hogy át­hajózott az Óceánon. Háromszor volt már Amerikában és mind a három tengeri utat fantasztikus és kalandos körülmények között tette meg. Beállt hajófütőnek, rakodómunkásnak, egyszer elrejtőzött a hajó szénraktárában. Ame -A „mezítlábas apostol“, Győryjános meghalt Brazíliában A kolozsvári unitárius teológia tanárának pályája Erdélytől Braziliáig. — február 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom