Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-29 / 13. szám
2. oldal. Komáromi Lapos 1929 január 2 9 A tervezett négy városi bérházra kiirt tervpályázatok nem hozták meg a várt eredményeket. Jövedelmezőségi szempontból egy pályaterv sem nyújt kielégítő megoldást és csak a Jókai utcai kétemeletes bérházra érkezett be tökéletes pályázat A többi épitendő bérház tervére csak részlegesen adnak dijakat egyes pályázóknak. Az építési programból egyelőre tavasszal csupán a Jókai utcai bérház építése valósulhat meg. — Saját tudósitónk'ől. — Mint ismeretes, a városi képviselőtestület egyik régebbi közgyűlésén elhatározta, hogy nagyszabású építkezési pro grammot valósit meg, Ösz- 8zesen négy ház építéséről lenne szó, amelyek a város tulajdonát képeznék és amelyeknek építése által egyrészt a a munkanélküliséget csökkentenék, másrészt pedig a lakásnéiküliség problémáját oldanák meg jóidőre. A közgyűlés által elfogadóit terv szerint a plébánia helyén egy kétemeletes ház épülne, lakásokkal és a földszinten üzlethelyiségekkel, a Bercsényi utcában egy háromemeletes bérház épülne és a Temetőnél, a vasút mentén h ttvan egyszobás és konyhás lakásból álló munkásház épülne. A városi közgyűlés a javaslatot annak idején nagy elánnal fogadta el és úgy látszott, mintha ez a a lelkesedés nem pillanatnyi fellobbsnás lett volna, hanem a tervek csakugyan valóra fognak válni. Bizonyos, hogyha a város felépíti ezeket a hazakat, úgy Komáromban a lakásnélküliség kérdése hosszú időre megoldást nyer és a város tulajdonába olyan házak kerülnek, amelyet? idővel jelentős értéket képviselnek. A közgyűlési határozd után e nagyszabású építkezési akció felé közeledett még az a csekkedet, hogy az építészeti hivatal kiíratta a városi bérházakra a tervpályázatokat, amelyeknek jutalmazására a város összesen harminchatezer korona összegnyi jutalomdijakat tűzött ki, ami aránylag elég tekintélyes összeg és az építészeket, mint a pályázatok be is igazolták, szép számban csalogatta, hogy a tervpályázatokon résztvegyenek. A pályázatok benyújtásánál: végleges határideje tavaly december elsején járt le. A pályázók szép számban vetlek reszt a tervpályázatokon, összesen tizenhat pályázó adta be terveit az épitendő házakra, A terminus után a tanács kiadta a terveket az építészeti hivatalnak, hogy Schleisz Gáza városi kamarás készítsen j e’entést a beérkezett pályázatokról egy szükebb körű bizottságnak, amely négy mérnökből és két építőmesterből állott. Ennek a szükebbkörü bizottságnak a jelentése az építészeti bizottsághoz került, majd az építészeti bizottság utján a pályázatokról szóló jelentés a tanács eié, amely természetesen helyben hagyta az építészeti bizottság jelentését. A tanács már döntött is a pályázatok felett és most már a képviselőtestület határozatán múlik, hogy a tervek közül mi fog valóban megvalósul és mi marad ezután is cs8k terv, mint eddig volt. A tervpályázatok a városháza nagytermében vannak kifüggesztve, aki érdeklődik a város ügyei iránt, annak érdemes megtekinteni, mert a tervek között sok szép gondolat van, amelyeknek megoldása jótékonyan hifna a városra. Mindamellett a városi illetékes köröknek igazuk van abban, hogy a tervpályázatok mégsem hozták meg azokat a számításokat, amelyeket hozzáfűztek és a pályázatok közül nem egy van, amely olyan súlyos hibákká! készült, hogy jóformán tekintetbe sem lehetett venni. Alkalmunk volt a pályaterveket megnézni, amelyekről a következőkben számolhatunk be: A Jókai-u'cai bérházra összesen nyolc pályázat érkezett be. Ezek közül az első dijat (3500 K) az „U Kostola“ (Templom mellett“) jeligéjű pályázónak javasolják aki tervét sarokszerü megoldásban készítette el, ami úgy az épület külső képére, mint pedig a közben álló református templomra szép hatással van. A tervnek úgy a földszinti, mint az emeleti beosztása célszerű elrendezésű. Az évi bérjövedelem a tervhez csatolt számítás szerint 60000 korona lenne, ami a befektetendő 1,068 387 korona után 5’6 százalékos jövedelmet jelent, , Ebből a jövedelemből azonbrn m;íg leszámítandó az épü'et fentarttsi költsége. a tüzkárbizíosi'ás, adók, a kémény seprőmester évi számlája, csatorna- és vízdíj A ház a terv szerint a JVsaiu'cán nagyon jó hatást váítana ki a templom mellett nemes egyszerűségével és talán még azt is meg lehelne oldani, hogy a Jókai utcáról a Széchenyi u cára utat vágnának emellett a ház mellet». Az építészeti bizottságnak ás a tanácsnak erre a tervre vonatkozólag az a nézete, hogy az épi’ést minél előbb meg kell kezdeni és ilyen érlelmü javaslatot is fognak a közgyűlés eié terjeszteni. A Jőkai-utcái bérház terveire vonatkozó második (2000 K) és huimdlk dijat (1000 K) nem adjak ki a pályázóknak. A hátralévő pályázatok közöli még megemlítésre méltó az „Arsnyemb^r" jeligés pályázat, melyet nyilván a jeligéből következhetve kotpá romi pályázó készített el. Ennek a tervnek alaprajzi beosztása elfogadható lenne, azonban a lakások nagyrésre udvari, ami nem olyan értékes és kereset», min? az ucii lakás TjrvezésiSiibának mondható az, hogy a tervező nem volt tekintettel az épitendő épület mellett álló reformáíus templomra és a templom mellett három emeletes tűzfalat épít, ami esztétikai szempontból határozottan kifogásolható. Az évi bérjövedelem a csatolt kimutatás szerint 124000 koronás összeg lenne, ami a befektetett 2,293 677 korona befektetett tőke után í 5*4 százalékos évi kamat jövedelmet jelentene, A Nádor utcán és a Vármegyeház u'cán a p'ébánía helyén építendő kétemeletes bélházra összesen két pályázat érkezett be, ezek közül azonban sem az első dijat (5000 K) sem a második dijat (2500 K) nem ítélte meg a tanács egyik pályázónak sem, A bizottság, illetve a tanács csak a harmadik dijat (1000 K) ítélte oda és pedig a „Lakóház" jeligével pályázónak. Ennek a tervnek üzleti beosztása elfogadható lenne, azonban az a hiba, hogy az előírt hátműíer üzleti helyiség méreteit nem tartotta meg. Hiba még az is, hogy a házmesteri lakás lakószobája az uteafelőli frontban van elhelyezve, tehát egy értékes üzlethelyiség helyén. A lakőhelységek elrendezése elfogadható lenne, de a Vármegye- és Nádor-utca felől a párkány és attika nélküli megoldás nem szerencsés. A tervező különben a tervpályázati előírás feltételeitől eltért, amennyiben az előirt két emeletes épület helyeit három emeletes épületet tervezett. A bizottság a plébánia területére építendő ház tervei közül mág 1000 koronáért való megyéiéire ajánlotta a „Hitadás“ pályatervet, amelynek üzleti beosztása ugyancsak elfogadható, azonbtn hibája, hogy a pályázó az üzletek közepén pilléreket helyez el. Két lépcsöházat tervezett, lift azonban csak az egyik lápcsőházná! van, a Nádor-utcai értékes lakások ezért iifíiel csak kerülő ulon érhetők el. A homlokzat túlságosan egyszerű kivitelű és kifogásolható az ablakok keskeny osziopkőzőííi megoldása. Az évi házbérjövedelem a csatolt kimutatás szerint 27200 korona összeg lenne, ami a befektetett 3558100 korona tőke után 7 6 százalékos Kamatot jelentene. Ha a jövedelmezés szempontjából vizsgáljuk a terveket, úgy azt látjuk, hogy azok a befektetett tőke kamatját nem hozzák meg és így j ezeknek a pályázatoknak tulajdonképen ez a legnagyobb hibájuk De az is kérdéses, hogy az előirányzott kétszobás lakásért megfizetnék' e a hatezer korona, illetve a háromszobás lakásért a kilencezer koronát, mint ahogy kérdés marad az is, hogy akad e Komáromban a huszonhárom üzletre bérlő. A B'rcsényi u'cti házra vonatkozó tervek közül a bizottság legmegfelelőbb nek találta még a „Lux“ jeligéjű pályaművet, azonban e:t is csak a második díjra (2000 K) ajánlotta és úgy határoztak, hogy az e-iső dijat (3000 K) nem adják hí. Ennek a tervnek az a hi báj s, hogy nagy üzleti helyiségeket tervezett a pályái’ó a földszintre,amilyen nagy terjedelmű üzleteket a városnak azon a forgalmas részén nem lehet kiadni. Hr a terv megvaiósu'ásra kerülne, úgy a fö’dizlnten az üzíeu helyiségek helyett lakásokat keltene építeni, Felesleges volt három lépcsőházat is tervezni, ami crak megdrágítja az épitke zést és sok értékes iie!yai foglal el a három lépcsőfeljárai. A lakásbeoszlás mgyjában elfogadható, a homzoszat azonban gyári épülethez hasonlihtíó, nincs benne semmi disz. Az évi házbérjövedelem aki mutatás szerint 173.000 korona lenne, ami a befektetett 3 836 365 korona építési tőke után 5 9 százalékos kamatozási jelem. A többi tervnek még ennél is több lényeges hibája tan és azért úgy határoztak, hogy sem az első dijat (3000 K), sem a harmadik dijat (1000 K) nem adják ki. Egyébként jövedelmezőségi szempontból a terve« közül egyik sem fogadható el, mert nem hozzák mag a befektetett építési töke kamatját. Következnének a hatvan egyszobás konyhás munkáslaká30kra vonatkozó tervek. A bizottság itt úgy határozott, hogy kiadja mind a három dijai, azonban mégis kétséges, hogy ez a ház a Temető mellett fel fog épülni, med a tervek sem építészeti szempontból, sem költségvetési szempontból nem hozták meg a megfelelő eredményt. A bizottság úgy határozott, hogy az eiső dijat (30ű0 korona) az „1113“ jeligéjű pályázónak adja, amely jeiige mögött egy cseh pályázó lehet, mint a terv felírásaiból következtethető. Ennek a tervnek megoldását drágítja az, hogy az épületet csak kit emelet magasra tervezték. Ha a helyiségeket három emeletre osztotta volna be, úgy az építési költség valószínűen olcsóbb lett volna. Homlokzata gyári épület típus. Az évi jövedelem a csatolt kimutatás szerint 68.000 korona lenne, ami a befektetett 2,152 880 korona építési tőke után 3 15 százalékos kamatozási jelent. A második dijat a „Proletár“ jelige alatt pályázónak Ítélte oda a bizottság. Ennek a" tervnek alaprajzi megoldása elfogadható, ugyanígy a homlokzat is. A tőke kamatozása 38 százalékos. A harmadik díjai a „Munkás“ jeligével pályázónak nyújtja a bizottság. Ennek a tervnek tneg az a hibája, hogy annak ellenére, hogy hat külön lépcsőházat tervezett a pályázó, az egyes lepcsőhazak csak az udvaron keresztül i érhetők ei nagy kerülővel. Hiba es ! Ízléstelen az illemhelyeket az utca fa! lőii oldalra belezni. A közös fürdő a padlásra van helyezve, távol a lakásoktól, ami nem praktikus, a homlokzat elfogadható. Az évi jövedelem az építési költség 3 93 százalékos kamatozá- I sát jelentené. A tizenhat pályázónak összesen huszonhét pályatervvel részívest pályázatok eredményét ezzel nagyjában ismertettük is. A bizottság elvégezte munkáját és megállapíthatta, hogy pályázatok eredménye sajnos, nem mondható éppen kielégítőnek, nohi annak látszott, meri sok pályaterv érkezett be. A pályaterveknek legnagyobb hibája, ami miatt alig, sőt egyáltalában nem állhatják ki a kritikái, hogy jövedelmezőségi szempontból nem megfelelők, mert a befekteted tőke szükség kamatját egyik sem hozza be. A pályatervek után most már világos lesz az, hogy a városnak ez a nagy I lelkesedéssel elfogadott építkezési prog* ramjí alig f>g megvalósulni, légióként abban az arányban nem, ahogy azt tervezték és a tervoevett építkezések közűi csak az egy Jókai u'cai építkezés fog megtörténni, A többi bérház építkezés a város részére egyelőre semmiképen nem volna rentábilis üzlet, mert m nimilisan nyolc, esesieg kilenc százalék kamatoz is mellett lehetne I csak az építkezésekbe azzal a nyu[ godt gondolattal belekezdeni, hogy a város az építkezésekkel nem vesz I magára olyan súlyos anyagi felelősséget és terhet, amely a város, nak amúgy is eléggé kedveződen gazdasági helyzetére esetleg katasztrófában hatna. Di hí már itt toriunk, hogy a város néhány ezer koronáért hozzájutott pár tervhez, amelyek befeerüh-rr.ek a városi irattárba, akkor most már legalább az egy Jókai ulcsi építkezés keli minél előbb megvalósítani és a munkáslakások részére más megoldást kell keresni, esetleg egy munkástelep létesiiésévei, ami talán inkább megoldható tenne, mint a tervezett tömeg bérkaszárnya. Hi a Jókai utcai híz építését a közgyűlés efogadj i, aknor mára tavimat megindulhat az épiikezáR, úgyhogy ősszel már beköltözésre alkalmasak is lesznek ezek a lakások. A városnak azonban ' feltétlenül szüksége van olyan építkezésestre, amelyek révén a várót biztos jövedelemhez juthatna, ilyen feltétlenül szükséges építkezés lenne, amely már évek óta vár megoldásra, az uj vágóhíd felépítése, meri hiszen Komárom vágóhídja ma már nem felel meg a követelményeknek. Az uj, modern vágóhíd szükségét már annyiszor érezték, mégsem történt ebben az irányban komolyabb lépés, hogy ez a régi, évek óta hutodó terv csakugyan ; megvaíőiU jón. í A város legalábbis átlag százezer jj- korona haszontól esik el évente, I mert a vágóhídja nem felel meg a Követelményeknek. : A modem vágóhíd íerve, seríésvágó! híddal kiegészítve, már tizenhét év óta l kísérti a varost és mindeddig nem építették fel azt mégsem, pedig közgazdasági szempontból alig lehet már többé ezi a kérdést halogatni. Egy másik ilyen közápiikezés lenne a városi mozi, illetve a színház felépítése, amelyre vonatkozóan tudomásunk szerint a képviselőtestület mar többszőr határozott, sőt ha jól tudjuk a tervek is elkészültek. A szomszédos Érsekújvárban a város csak nemrégiben jutott egy nagyszerű színházteremhez, arneiy a városnak eddig is jó üzletet jelenteit, amíg nem bővítésié ki, de most, hogy teljesen modernül berendezte, meg inkább rentábilis vállalkozása lett a városnak. Nálunk Komáromban a helyzet az, hogy a színészeinek iti egyáltalában nincs oiíhona, noha Komárom lakosságának arányánál fogva jelentős állomása lenne a magyar szinikuüurának. A kuUurpalota nem ilyen célra épüit, lehat az nem is feiet meg. De ez a kérdés, amely összefüggésben van a város mozijával is, mmdenüépen aktuális ienne mar, mert a városnak egyébkent is szüksége lenne egy ilyen épületre, amelyet gazdaságosan lehetne kiaknázni. Van aztán még valami, amit a vá* rosnak föltétlenül meg keíl oidani. A vízmüvek kiegészítése ez. Az augusztus elsejei tüzkatasztrófa óta nem szabad elfelejtenie a városnak, hogy a vízmüvek egyáltalában nem feleinek meg a város mai viszonyainak. Különösen a nyári hónapokban volt mindig erezhető a nagy vízhiány éppen a vízművek tökéletlen volta miatt ts a lakosság panaszai állandóan fokozódtak, mert nem jutottak ivóvízhez. Hja város a vízmű vénén nem fog segíteni, akkor közegészség! szempontból ts nagy károsodás érheti, mint érte váratlanul akkor a városi, mikor a vízmüvek tökéletlen teljesítőképessége miatt a város egy része leégett.
