Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-01-26 / 12. szám

6. oldat. Komaromi Lapo» 1939 jaaaár 2 5. sajnos azonban a rádiumkészlet oly kicsiny, hogy a röngten sugarakkal tör ténő kezelést még sokáig nem lehet majd rádiumkezeléssel helyettesíteni. Csnti londoni professzor filmeket mulatott be, amelyek csodálatosan de­monstrálták a normális és egészséges, valamint a rákbetegségre h <jló szövetek fejlődését. A mikroszkopikut e’j írással felvett fil­mek egyú ta! a külömböző sugaraknak mindkét fajta szövetre gyakorolt hatá­sát is bamut itták. Ölvedi László legújabb verseiből:*) JÖHET-E CSODA? A kertünkben századok óta halálos vérrózsák teremnek. Van-e még célja, küldetése széthulló, árva nemzetemnek ? A Végtelenből egy perc a miénk s eltékozo'juk azt is, hiába. S mi leszünk tanulságul mindeneknek a Történelem tiszavirága. Vagy lángra lobban hült szivünkben a taposott máglyák parázsa ? Jöhet világot rengető csoda: öngyilkos fajtám feltámadása? UTAK. Százfelé futnak útjaink, szószékre, gyárba, ekevas melié, barrikádra sodor az élet. A boldogság piros virága ring a percek tündöklő taván: szerelem, forró mátka csők, az eljövendő gyermek pihés, ezüstös angyalszárnya tán. Ki tűzheti szivére majd e rózsaszálat? ösvényünkön a bánat és a gond fekete serege vágtat s vérszin zászlót lengetve felrobognak a gyilkoló hétköznapok: szitják a kis falat száraz kenyér pusztító, szörnyű forradalmát. Fegyvert szőrit minden marok és minden ösvény égő csatatér. Százfelé futnak útjaink, a harc örvénye szár. felé sodor. Tündérszigetre jut az egyik s kitűzi a pirosló rózsát.. A másik büszke, lobbanó, botor ábrándot üz és önmagában ég el, szós’ékcn vagy a csatatéren áll és döbbenetes megváltó igével hirdeti, hogy az élet erősebb, mint a sorvasztó halál... Boldogok a bákésszivüek, övék a boldogság virága, szerelem, forró mátkacsók, az eljövendő gyermek álma, s övék a csöndes alkonyat. S a mi útjaink meddig érnek? elpusztulunk, vagy átugorva gátját időnek és a térnek tán győzünk önmagunkon is : ösztönön, ábrándon, halálon ? avagy üszkös hamuvá leszünk s elégünk fáklyaként helyünkön, a véres barrikádon? *■) Abból az alkalomból közöljük e remek költeményeket, hogy a tehetséges fiatal költő holnap, január 27-én délután 6 órai kezdettel a Kultúrpalotában a Jókai Egyesület keretében szerzői délutánt tart. M. Palette „a Balaton kis tündéréről Simon Böskéröl A párizsi „Le Journal“ január 23-iki számában Maurice de Waleffe nagy cikket irt a Misa Europa-választásról. Február 7-én választják Párizsban a különféle országok missei közül a leg­szebb európai leányt, A cikk az elején közli Miss Hungáriának és Miss Ro­mániának, Simon Bőikének és Maria Ganescőnak az arcképét. Ez az a két szépségkirálynő jelölt, akiket Waleffe személyes vezetése mellett választottak meg. A cikkben be is számol a buda­pesti választásról. Többek közölt ezt írja: — A magyarok nagyon büszkék gyö­nyörű fővárosukra, amelynek egymillió lakos* van. És ép ilyen büszkék asszo­nyaik hires szépségére is .. . Valóban előkelő zsűri választotta meg Miss Hungáriát. A zsűri tagjai között volt egy miniszter, egy tábornok, egy hires színésznő, történelmi nevű mágnások és a különböző művészi csoportok vezetői. A dömőben kát magyar szép­­ségtipu j között kellett választani. Az egyik teljesen keleti típus volt, csak­nem : mongol Sötét arcbőr, igen fekete és kisszé ferde szemek a kiálló arc­csontok fölött kerek arc. A másik a hosszúkás arcú magyar lipus. Sápadt és szőke lány volt ez, csupa finomság, mint egy igazi nyugati hercegnő. Végül is ez a tipus győzött 17 szavazattal 12 ellenében Simon Erzsi személyében. 19 éves szőke fiatal lány ő, egy orvosnak a lánya, a Balaton partjának festői vidékéről. A Balaton Magyarország tengere, amelyben a fo gast halásszák, ezt a finom és fehér­­huéu halat, amely a legjobb az édes­­vizű halak között. A Balatonnak a kis tündére határozottan emlékeztet erre a fehérségre és arisztokratikus finomságra. A keze! hossTukásak s olyan finomak, mint amilyeneket a Van Dyck portré­kon lehet látni. Ezután leírja Mis Romániát is. Mariaora Ganesco 24 éves, komtanzai lányt választotta meg a bukaresti zsűri. Ez a fiatal lány egészen más típus, mint Miss Hungária. Izmos, erőteljes, kisportolt az alakja s erősen napbarni. tolt a bőre, Mi?s Franciaországot február 2 án fogják megválasztani és 7-én kerül sor ; Miss Európa kijelölésére. Uj könyvek és folyóiratok. Cs ászár István két könyvet ad ki Lapunk olvasói eiőtt novellái és ri­portjai révén a legelőnyösebben ismert a Híradó munkatársának, Császár Istvánnak neve. Meleg érzéssel, kiiüaő megfigyelő­­képességgel és hivatott tollal írja meg elbeszéléseit és cikkeit. Császár, aki mos! sajtó alá rendezle novelláit, ame­lyek töriéneimi vagy aktuális tárggyal, haditengerészeti eseményekkel, gaiáns históriákkal stb. foglalkoznak és bizony­ságot tesznek Császár sokoldalú irói képességéről. „Csillagégés“ lesz ennek a kötetnek a címe. Császár azovkivüi ifjúsági regényt is irt Mark Twain stílusára emlékeztető módon. I.y regényünk rendkívül kevés van, az ő müve tehát annál szívesebb fogadtatásra talaihat. „Ifjuxori kalandozások“ a címe a regénynek amelyet a benne megnyilatkozó érzések tisztasága és egészséges humora miatt a legmelegeb­ben ajánlunk az ifjúságnak. Mindkét könyv már a közeljövőben jelenik meg, igen olcsó áron, egyen­ként 15 koronáért. Előjegyzéseket elfogad a Híradó kiadóhivatala (Lőrinckapu-u'ca 11) vagy a szerző (Pozsony, Ferenciek tere 7), — Sohasem lehet kérdéses, hogy az estét az Otthon kávéházban fejez­zük be, ahol Kiss Jancsi jazz-zenekara hangversenyez esténkint nagy sikerrel. Kiss Jancsi jazz-zenekarát már nem keli bemutatni a közönségnek, sem figyelmeztetni a közönséget ennek a zenekarnak nagyszerű képességeire, a közönség már meggyőződött erről, ami a legszebb bizonyítéka ennek, hogy az Otthon kávéházban órákig szívesen elhallgatja a játékát a komáromi kö­zönség. A fővárosi nívójú zene, az előzékeny kiszolgálás miatt lett azután Komáromban szállóige az, hogy kelle­mesen és előkelőén mulatni csak az Otthon kávéházban lehet Kiss Jancsi zenekara mellett és ezért mindenki az Otthon kávéházba siet, hogy helyet biztosítson magának. H I B E K. i ! 1 EGYMÁS MELLETT. í Nézem, az embireket a vasúti váró- 5 teremben, ahogy a poggyászaik mellett ! ülnek a pádon és várnak a vonatra, * egy mis mellett. Az egyiknek bizakodó í az arca, a másiknak ideges és ttírel­­{ metlen, a harmadiknak gyűrött, lemondó, ] kétsegbeesett, megint egy misnak boldog \ mosoly ül a szájaszélére. Így ülnek I egymás mellett a vasúti váróteremben \ az emberek, leányok, asszonyok, férfiak, I diákok, munkások, kokottak, szélhámo­­sok, gyilkosok, költők, apostolok, ügy­nökök, vőlegények, öreganyókák, csak ülnek a poggyászaik mellett és vár­­f nak a vonatjukra. A vonatok jön­­j nek, mennek és az emberek, akik eddig j egymás mellett ültek, beszállnak, kiki | a maga maga vonaljába, amely a cél ; felé viszi őket. Hiszen csak egymás l mellett ültek eddig, egymás poggyászaik I mellett, amelyekben mindegyiknek, egy { kicsit a múltja volt becsomagolva, hogy ! a jövőbe vigye azt. Mindenkinek más j volt a podgyásza, mert mindenki csak \ egymás mellett ült és mindenki más cél | felé utazott, amint felszálltak a vona- I tokba egymás mellett. Senki nem kér­­f dezte meg tőlük a váróteremben, hogy \ miért ültek egymás mellett, amint vúr­­l ták a vonatokat, a vonatok miért men­­jj nek egymás mellett mis célok felé, f amint a kupékban egymás mellé lete­szik a poggyászaikat. Senki nem kér­dezte meg tőlük, miért ne lehetne egy­mással élni, egymással beszállni egy vonatba, egymással beérkezni egyetlen célba, amit egymással akarunk elérni. Az emberiség kis tragédiája az, hogy mindig csak egymás melleit tudunk élni, akkor is, amikor azt hisszük, hogy most egymással élünk. Senkinek semmi köze a másik poggyászához, a másik céljához. Miiyen jó lenne, ha az éle­tünkben mindnyájan ahelyett, hogy egy­más mellett, egymással élnénk, a szó legszorosabb értelmében, egymással ér­­nők el az egyetlen célt. Örök probléma marad ez, mint a fizikában a perbe, tuum mobile és sohasem tudjuk elérni azt, hogy mindnyájan egymással éljünk. Az élet tragikomédiája legfeljebb annyit enged meg nekünk, hogy olykor egy­mással szálljunk be a vonatba. KÖRNYEl ELEK. Orvoíi bir. Dr. Göndör Ábris fő­orvos rendel Kossuth-tér 7. sz. alatt 12—1 és 3—5-ig, Sjiux, quirz Kezelés. — SzaDtadu o rabok sdyaest». A sza­baduló fegyenessel támogató és gon­dozó egyesület Komáromi fiókegylete­­nes választmánya januar 24-en Vincze Aurél lörvényszeai elnóx vezetess mel­lett üiést tartóit, melyen foiydügyeseí intézlek el. Motsz Gíza állami főügyész, egyleti titsar több elbocsátás eiönievő fegyenc segély iránti kérőimét terjesz­tene elő es több Kérelmezőnek a ren­delkezésre álió anyagi eszközOKtiöz ké­pest, utixöHség-támogaiást szavazott meg a választmány. Majd Fülöp Zsig­­ffiond népbanki igazgató, egyesületi pénztáros jelentését vette tudomásul a választmány, amelynek ülését azután az elnök berekesztette. — Bírói áthelyezés. Nagy István dr. ítélőtáblái biró törvényszék tanácsel­nököt az igazságügy miniszter a rózsa­hegyi törvényszéktől a komáromi tör­vényszékhez helyezte ál. í — A Népjóléti Központnak. A komá­romi állami csehszlovák iskola tanulói 106 K összeget gyűjtöttek a Népjóléti \ Központ által fenntartott gyermeksonyha ] részére. A komáromi járási hivatal, mi- | ként a múlt évben, úgy ez idén is | 1000 K összege! utalványozott a gyer­­meskonyhj részére. Hatás köszönettel I nyugtatja dr. Alapy Gyula, a Népjóléti j Központ elnöke. — Ölvedy László szerzőt délutánja. Holnap, vasárnap a Kultúrpalotában nátha ragályosságát a szervezet megromlott ellenáíló­­képessége okozza. Edze testét tartós masszírozással. A náthát eredményesen le küzdi az ALPA menlhol-sósborszesz használatával. — Kérdezze meg orvosát, aki az »Alpa« bedörzsö'ést melegen fogja ajánlani. A száj rendszeres fertőtlenítése Alpával a legjobb szer nátha ellen. A higítatlan Alpa belélegzése jóleső hatást vált ki. Lakóhelyiségeiben fer­tőtlenítse a levegőt Alpával. Vásároljon »ALPÄT« eredeti csomagolásban, plombával. 2 a magyar irodalom ül ünnepet, melynek egyik kiváló reprezentánsa és a fiatal köuői nemzedéknek egyik legtehetsége­sebb tagjj. Ölvedy László tart sserzó­­délután\ Ö vidyt jól ismeri nemcsak a komáromi, de az egész sziovenszkói közönség is, amely tudjj, hogy ez itt élő kisebbségi nemzet lelke szólal meg a költő leikén keresztül. A magyar nem­zeti irodalom nagy tradícióihoz kapcso­lódó költészetnek ez a költő a legki­válóbb márkája. Két év óla Parisban él és tanulmányozza a nyugati kuliurát, mely ősmagyar emlékek es érzések ta­lajába oltva magyarrá változik lírájában. Ez a lira kezdetben kevés szinnei dol­gozott, de mo3t már kitágultak hori­zontjai és gazdag szociális tartalommal telileit. Ez Ö vedy mai költészetének nagy értéke es egyúttal jelentősége is. Az ifjúság költőjének holnapi előadásán bizonyára olt lesz mindenki, akit érde­kel a magyar irodalom és ennek nagy keretében elhdyezkedő sziovenszkói irodalom. Na hiányozzanak a magyar anyák, a magyar ifjúság, kiknek Ö vedy kiválasztott Költője. A szerzői déiusáuon jaksics József, a talemumos fiatat zon­goraművész mű iödik közre. A 6 órakor kezdődő előadásra belépődíj nincsen. — Baranyai József dr. kilenoadik könyve. Dr. Baranyai József városi könyvtáros, aki csak pár nőnappal ez­előtt adta ki a „Regi utazások Komá­­romvármegyében“ cimü kötelet 300 oldalra terjedő és sok évi kutatást kí­vánó munkát, most újabb könyvével lép ki a Könyvpiacra, amely a népszerű szerző kilencedik kötete lett. Dr. Ba­­ranyay József nemcsak a tudományos irodalomban voli hires, hanem a szép­irodalom terén is jelentős sikereket ért ei. Tudományos munkáiról sok elismerő bírálatot kapott, így többes között Ortvay Tivadar dr. európai hirü tu­dós oldalasat szentelt a Századokban Baranyay József dr. egyik munkájának ismertetesse. Most egy szépirodalmi munkát ád ki: Balog Etus éjszakái címmel. E kötetből mar hit (6) iv megjeleni es legközelebb a többi ivek is elhagyják a sajtót. A kötelet Komá­­máromi Ka ez Etdre európai hirü festőművész földink illusztrálta. E meg­jelenő kötetre meg visszatérünk. Balogh Eius éjszakai témája az, hogy a regé­nyek olvasásától romantikus hajlamú falusi Kislány hogyan pusztul ei egy szélhámos hálójában. — A fiatalkorú oűiösök statisztikája. Illetékes helyről figyelmeztettek, hogy lapunk csütörtöki számában „A gaz­dasági válság és az igazságszolgáltatás“ cimü cikkünkbe sajnálatos sajtóhiba csúszott be, amennyiben a fiatalkorú bűnözők száma 1928 ban nem 250 nel szaporodott az 1927 évi statisztikával szemben, hanem az 1927 évi számról 1928 ban 250>re emelkedett a fiatal­korú bűnözők száma. így megjegyez­zük azt is, hogy a fiatalkorú bűnözők száma tehát mégsem szapoiodott any­­□yira ijesztően, mint azt jeleztük, A cikknek egyéb adatai megfelelnek a tényeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom