Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-01-22 / 10. szám

Ótvenf'dik évfolyam. ÍO. szám. Kedd, 1989, január 88. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA í TUBA JÁNOS felelős főszeriesítő: ÖAÁL GYULA dsr. Szakmáé; EAR ANY AY JOISEF ér. riiiiíiail-EgMis ■■ — inn ii Komárom, — január 2i, Az agráristák kibékültek Benessel. Még a drcensberben megtartott tsrfo­­mányi váiasztá^ok alkalmával jelent meg sz agríirislák egyik lapjában az a cikk, amelyben bojkottot hirdetlek Be nes kü'Ogyrcinisz er eilen, kijelentvén, hogy az olyan párt miniszterével, amely az állam ellenségének tartott kommu­nistákkal is kész együttműködni, agrár párti miniszter nem tárgyalhat a mi­nisztertanácsban. B;nts jó máidéi hó napig nem is jeleni m?g a minis?,teii tamcsban, ami nagy feltűnést Keltett, azonban az agrárpárt többször meg­ismételte, hogy B?nisi bojkodáljs. A köztársasági elnök szerda es!i vacso ráján, amelyen a kormány tagjai és a koalíciós pártok képviselői veitek részt, a cseh agráipári miniszterei és törvény­hozói elfeledve a bojkottot, tgy asztal­­\ ná! ültek Benessel, akivel sokan kö j sülök ivén barátságosan el is beszél ! geítek. Szóval megtörtént a kibékülés, ! az agrárpárt meghajolt az elnök tekin j téiye előtt, azonban csak fegyverszüne­­í tét kötött, még pedig feltételekkel, Az ! agráriusok ugyanis bebgveznek abba, hogy parfameníi őrzi ülésszak b?feje zéséig elintézze a határidőhöz kötött legszükségesebb ügyeket, da a iavaszi ülésszak megkezdésével lejár ennek a revcrzálisnsk érvényessége és a?, agrá­riusok újra .előállnak pártprogramjuk legújabb követésével. Ezek szénát ieháf őszig illetve áprilisig újra szent a béke és Bines már a legutóbbi mi niszleitanácion részt is vett. A cseh néppárt nem enged a miniszter elnökhelyettesi állásból. A belpolitikái válságnak egyik leg­súlyosabb kérdése a beteg miniszter­elnök helyett« sértek kijelölése, illetve ezzel kapcsolatosan annak a fontos elvi kérdésnek eldöntése, hogy agrá>párti., vagy cteh néppárti legyen-e Sveha helyettese. A cseh néppárt országos vezetőségi kedden fog ülést íar!ani és ekkor fog a minisztereit ö? helyettes kérdésében is állást foglalni. A cseh néppárt nem hajlandó mindaddig a miniszterelnökheiyettesi funkciót az ag­ráriusoknak átengedni, amíg a többségi pártok nemi döntenek arról, hogy to­vábbra is kormányozni akarnak, azaz amíg nem döntenek arról, hogy akar­nak-e uj választásoké! vagy sern. Ha sz agrárpárt, uj választásokat akar, akkor pontosan meg kell állapítani azoknak jdőpontjáí. Hí e kérdésben megegyeznek, akkor meg keli egyezniük abban a munkaprogramban is, amelyet a választásokig végre kell hajtani Márciusban parlamenti választások lesznek? D círa annak, hogy az agráriusok kibékültek Banes külügyminiszterrel, a belpolitikai válságot nem sikerült el­simítani Kitűnt egyébként i3, hogy msgábí n az agrárpartban is nsgv szét­húzás tapasztalható. A Srobár— Hodzsa küzdelem két részre osztotta az agrárpárt tagjait, de súlyos problémája a pártnak ezenfelül Svehia utódának kiválasztása, akinek személyében íz agrárpárt nem tud megegyezni. A pártban dúló válság következményei egyelőre még belátha­­tatlanok, a válság egész nyíltan a párt szervezéseiben kezdődőit és a Srobár-— Hodzsa ügyben érte el tetőpontját. Az agrárpárt mindamellett sz időelőtti vá lasziásokat sürgeti és már ulasuotía is a párt a titkárokat, hogy tegyék meg az előkészületeket a márciusi választá­sokra A román akadémia érdekes állásfoglalása a magyar nevek kérdésében. — január 21, Kiss L’íjos csornakereszfuri csángó gazdának a mull év márciusában fia született, akit L helnek akart keresz­­telleh.i A jegyző Kiss Lajost maga t ló idézte azzai, hogy efféle magyar nevet az snyakönyvbe hivatalosan be írni nem lehel Azt ajánl?* a csángó gazdának, hogy a román nyelvben legközelebb áll a lehel szuszog szónak megfelelő Spiru név, ezt Írjak be az anyakőnyvbe s gyermek nevéül. A csángó gazda szabadkozott az eilen, a jegyző azonban kijelentette, hogy az ujs, ti ötíei ha nem is Sphunak, de AiÉxosd.íunak fogják hívni. A gazdi a vajdahunyadi jérisbiró­­sághoz fordult orvoslásért. A vajda­­hunyadi járásbíróság a kérdés előtt ta­nácstalant állván, felirt a román aka­démiához ée véleményt kéri. A buka­resti román tudományos akadémia döntése a napokban érkezett meg és s?,6 szerint a következőképen szói: „Lehel (kiejtve Lelu Lelő vagy Lelj egy X, századbeli magyar vezérnek neve, legendás személy a magyaroknál és régi krónikáik beszélnek róla. A Le­hel név a keresztény magyaroknál is megmaradt és igen sokan használták, különösen a Fekete Kőrös vidékének Bcse Greogor családjánál, mely azt állítja, hogy Lehel vezér családjából veszi eredetét. Lehel a magyaroknál mint családi név is előfordul, például Lehel Ferenc festőművész. Sí-Jtüském él mkssiOTák ézíétómsi Seiyfcn é* triáékre posta? B<6tkftkWs»al: ígBís írsa 80 Jt, tétén* *0 £, n«|yWéws $a í. — XttlMtáöii ISO Ki. »»lse ára * 80 fillér. Melyik dicsőbb, melyik nagyobb? Komárom, — január 21. Ez a kérdés foglalkoztatja Szlo­­venszkó közvéleményét. Mind a kettő honalapító és vezér és most arról van szó, hogy rne!yikük tett nagyobb szolgálatot, ki volt na­gyobb szlovák akkor, amikor ki kellett állni a placcra. Az agrárius párt hatabna-ságai, Hodzsa és Srobár, kü/d-nek a hegemóniáért. Az egyik miniszter voít, az első, aki a teljhatalmat gyakorolta s akinek működéséhez a legszomo­­rubb emlékek fűződnek. A másik most is miniszter, az iskolaügyek minisztere, ravasz és parlamenti iskolákat végzett poilikus, Buda­pest nagy ellensége, bár politikai neveléséi olt szerezte. Srobár és Hodzsa a két pólus ma nemcsak az agrárpártban, hanem az egész köztársaságban is. Nem az a kérdés, hogy ki a legény a csárdában, és nyiit küzdelemben döntsék ei a külömbségeket és nézeteltéréseket, hanem az, nogy ki tudja jobban kompromittálni a másikat. Hodzsa tiz év óta felszí­nen van és ott is tudott maradni, Srobárnak el kellett tűnnie a poli­tikai sülyesztőn. A propagácsna kancellária nem volt európai stilus és a jobb érzésüek eleget szégyen­keztek is helyette. A rózsahegyi politikai horizont még Szlovenszkó­­nak is szűknek bizonyult, pedig igazán nem volt elkényeztetve a providenciális államférfiak nagy tömegétől. Oh az a barátság, az a politikai kluberkö’cs, amely a sz’ovák és a cseh pártokban olykor-olykor kiüt­közik, nagyon sok tapasztalatot nyújthat nekünk, magyaroknak is. Mi sem vagyunk valami összetartó nemzet, de a cseh és a szlovák példa mellett igazán meg lehetünk magunkkal elégedve. Ezek a poli­tikusok folytonosan azt zengedezik egymásról, amit a legnagyobb ma­gyar lírikus irt egyik atyai jó­akarójáról: nem én téptem ie hom­lokodról, magad tépted le a babért. Ezt az elvet vallja Srobár, a kva­litásokban klasszisokkal gyöngébb politikus Hodzsával szemben, akit Hodzsa »apánk« nak neveztek e! a kormánypénzen nyomtatott ma­gyar nyelvű újságok és a kormány­pénzen Prágába felcsőditett köztársa­sági magyarok, akik szemeiket lesü­tik a magyar emberek társaságában. Srobár apánk már memoárjait irja, ami az öreg politikusok szó­rakozása. Ezekben a memoárok­ban nagyokat döf Hodzsán agrá­rius közvetlenséggel és honfitársi jóindulattal. Hodzsa nem védeke­zik szenvedélyesen, egy-egy beszé­dében tér ki rá és cáfolgat. A memoár irodalom azonban fel fog lendülni és abból sok mindent meg­tudunk mi is, hogyan hódítottak meg bennünket ama bizonyos turőcszentmártoni deklaráció után, amelynek állítólag titkos klauzulája is volt. Nem tudjuk eldönteni, hogy melyik dicsőbb, melyik nagyobb: Srobár-e vagy Hodzsa ? Azt hisz­­szük, hogy ezt maguk a szlovákok sem igen tudják, akiket a kérdés elsősorban és közvetlenül érdekel. Ebből az a tanulság, hogy mé­gis mozog a föld, még az agrárius párt alatt is, amely alatt pedig igen olcsón szerzett földterületek állanak. Ezeket a nagy szociális vivmányu reformmal egyetemben perük vissza a külföldi birtokosok a hágai nemzetközi bíróság előtt. Srobár memoárjai még életében jelentek meg a rózsahegyi kirur­gusnak, aki még nem tudta meg­tagadni magától azt az élvezetet, amelyet az irásműnek hatása kelt a politikai vizeken. Srobár köve belepottyant a folyóba és most nagy hullámgyürük keletkeztek nyomában. Mekkora súlya volt a kőnek és elevenereje, azt könnyű­szerrel kiszámíthatjuk ezeknek a köröknek az átmérőjéből. I Sierk&MÍŐ«é| ét kiadóhivatal: 3ádoi-s< SS» í ^ Megjelenik hctenkinl h&romixo; i | kedden, csütörtökön és szombaton, Közérvényes szabályok szerint az ös* szes kuifuráit népeknél a családi nép tradicionális helyesírássá! a család tag­jai által szabadon választhatók: Slurdza, Mihályi, Vajda, Erdélyi stb. A kereszt­nevet azonban közős névnek kell te­kinteni. melynek minden nyelvben meg van a megfelelő kifejezése. Románul Joan, Nikoiaj, németül Johann, Ni­kolaus, rmgyaru- János, Mikiós. Eze­ket a neveket a hsvataloä iratokban és ez anyakönyvekbeií az állam nyelvén kell Írni. Di ha a hivatalos nyelvben nincs megfelelő kifejezés, mint ahogy ál! Lehel esetében, melynek a román nyelvben nincs megfelelő kifejezése, keit ég jogo3, hogy az eredeti nyelvnek megfelelően Írják. Bianu, a román akadémiá vezériiikára.“ A román akadémia döntése követ­keztésen a vajdíhunyadi járásbíróság elrendelte, hogy a kis csángó vissza­kapj i Lehel nevét. Afganisztánban folyik a Tér. — január 21. Az Afganisztán nyugati határa mentén élő Surkni törzs fellázadt. A kor­mányzó kivételével az összes afgán tisztviselőket meggyilkolták, Az elme­nekült Atnanullah királynak sikerült Kandaharban hatalmába keríteni a repűiőáilomás tizenhét repülőgépét és most híveket toboroz, hogy tavasszal megtámadja Kabult, Az indiai kormány rendeletére valamennyi Indiában él© afgán herceget internálták. A Katolikus Piknik. — 1929 január 20. — — Saját tudósítónktól. — A lezajlott Katolikus Piknik az idei farsangnak jelemős eseménye volt, mely fényes erkö'cü sikerrel végződöd és anyagiakban is jelentős összeget ered­ményesed a kegyeletes célr». A piknik ez idén is a legmelegebb támogatásban részesült a katolikus íátsadaiom részé­rői, mely a rendezőség kérelmére úgy ételekkel, min! pénzbeli adományokkal szeretettel támogatta a vállalkozás*. A nagyszerű büffében már este nyolc óra körül mozgalmas volt az élet. A háziasszonyok sorából özv. Guóth La­­josné, a Szent E;zsebet Egylet elnök­asszonya vezetése alatt Bursák Julia, Gallé Istvánná, özv Fritz Pálná, özv. Patay Lászlőné, Prágay Erzsébet és Tetéz, özv. Schmidt Ferencné és Szé­­kelyi Anna és Vilma buzgólkodtak a piknik látogatóinak vacsorájáról, melyet a Mária Kongregáció mozgékony és előzékeny höigytsgjai szolgáljak fel. A piknik látogatói sorában ott láttuk dr Majer Imre apátpíébánosi és a se­­gédlelkészi kart, dr. Alapy Gyula egy­házközségi világi elnök, tartomány­­gyűlési képviselőt, Richter János sze­nátort, dr. Gefferth Elek ítélőtáblái birót, dr. Kállay Endre, dr. Mihola Ferenc, dr. Peredi Géza ügyvédeket, Höltzl Gyula városi főszámvevöt, dr. Horváth Cézár, Sárossy Etele, dr. Hajdú Lukács és Biró Lucián főgimn. tanárokat, Dosztál Jakab kereskenelmi és iparkamarai tanácsost, Balogh Mik­lós járási bizottsági tagot, Gallé István nyug. adóhivatali főtisztet, Hajdú Gá­bor nyug. bírósági tisztviselőt, Zech­­meister Sándor és Horváth Isíván (ven­déglős) városi tanácstagokat és a tár­sadalom számos kiváló szerepet betöltő tagját. Nagy számmal volt képviselve iparos és kereskedő osztályunk is és a társadalom minden rétegé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom