Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-29 / 78. szám

Ötvenedik évfolyam

78, szám.

Szómat, 1929. junins 29.

KOMAROMI LATOK

iiiftaniési 1* isshsslorák értékbe».

3í«Irtot»» é* r (lékre poétái »étküldéeeel. ?.gé*s ***» 80 K, léién* 40 £, negyeié»»» ?a K - Saiföldön 150 Ki. f«i <*im An t 8© fillér.

POLITIKAI LAP.

ALAPÍTOTTA i TUBA JÁNOS.

belelő» főtoierfeesztő GAÁL GYULA dr.

3ARANYAT JÓZSEF dr.

SierkeistSiég és kiadóhivatal Ridor-o SS,. Megjelenik hctenkint héromaxor >

i

! kedden, csütörtökön és szombatos.

Benes kisebbségvédelme

Komárom, — junius 28.

Külügyminiszterünk egy légionárius lap részére interjút adott a kisebbségi kérdésről, melyben kifejti véleményét erről a kérdésről. A kisebbségekre nézve igazán nincsen sok köszönet ebben az interjúban, de azért mégis annyi haszon van belőle, hogy megismerjük Benesnek, a kormányon levő miniszternek véleményét most már a maga valóságában és nem elejtett mondatokból kell azt összeállítanunk. Benes ugyanis a kisebbségi kérdést eddig olyan bagatell dolognak tartotta, amelynél előtte talán a délamerikai Uruguay állammal kötött kereskedelmi szerződés is fontosabb. Ezt a kérdést legszívesebben agyonhallgatta, ami szintén a véleménynek egy neme: kitérés a kérdés elől, mert az kellemetlen. Most nyilatkozott felőle elég terjedelmesen.

A kérdésnek nemzetközi vonatkozásait vizsgálva, arra a megállapodásra jut, hogy a kisebbségeknek mindenekelőtt százszázalékos lojalitást kell tanúsítani az állammal szemben. Ezt a népszövetségtől hozta, ahol szintén a lojalitásra helyezik a súlypontot. Tartunk tőle, hogy ezt a lojalitást itt megint ferdén értelmezik és összefogják téveszteni ismét az államot a kormánnyal. Mert az állammal szemben va'ó kisebbségi lojalitás elmegy a legszélső határig, mert az állam az a fogalom, amely a társadalmi rendet és minden jognak forrását jelenti. A kisebbségek tehát megtartják az állam törvényeit, sőt a kormány rendeletéinek is engedelmeskednek, bár azok igen sok esetben terhes kötelezettségeket rónak a kisebbségekre. Pontosan megjelennek a sorozásoknál és az adóhivataloktól kü dött sekklapokat is felhasználják az adókötelezettségek pontos teljesítésére. Szerintünk ez az állampolgári kötelezettségnek százszázalékos teljesítése, ami a lojalitás százszázalékával egy értékű.

Csehszlovákiában azonban a lojalitást a kormány is kívánja, már pedig mi a kormánnyal szemben ellenzéki állásponton vagyunk épen kisebbségi jogainknak szabotálása miatt. Ezek a jogok a csehszlovák törvénytárba is be vannak cikkelyezve, tehát mi a törvények végrehajtását követeljük, ami talán mégsem illojalitás, az alkolmánylevélre hivatkozunk lépten-nyomon és annak betartását tartjuk a kisebbségi jogok elismerése minimumának, ami talán szintén nem megy illojalitásszámba.

Benes további állítása, hogy a kisebbségek az államtól a kisebbségi jogok minimumát kaphatják nemzetközi vonatkozások szerint.

Ezt az állítást nem ismerhetjük el jogosnak akkor, amikor az állampolgári kötelességek teljes mértékét és a százszázalékos lojalitást követel meg tőlünk. A minimumon felül való kisebbségi jog kivívása a kisebbségek munkájától tügg Világosabb fogalmazás szerint'ez annyit jelentene, hogy a kisebbség álljon a kormány mögé és igy vívja ki jogait, támogassa a kormányokat kisebbségellenes magatartásában — igy Benest is, a százszázalékos lója itás és a kisebbségi jogminimum előharcosát

— rendezzen talán lampionos felvonulásokat is és adja bizonyítékát annak, hogy kormányképes politikát folytat; ezt verklizk az unalomig a magyarnyelvű kormánylapok is, amelyek a magyarságot aktivista politikára invitálják. Régi magyar közmondás, hogy egy sütetből elég egy kenyér. Az aktivizmust már megpróbáltuk és a Hodzsa-féle államférfiak — akik még az első klasszishoz tartoznak

— ravaszságokkal akarták pótolni az államférfim koncepciót a magyarsággal szemben.

Azt hisszük és az a benyomásunk, hogy a helyzet másképen áll Benes körül. Benesnek kisantant koncepciója megbukotlnak tekinthető. A cseh lapok a legnagyobb felháborodással és az ebből folyó kommentárokkal kisérték egyik nagyhatalom lapjának azt a megjegyzését, hogy elmúlt már annak az ideje, hogy Magyarország ügyeibe a kisantant olyan könnyű szerrel beavatkozzék. A kisantant koncepciója, Magyarország bekerítése megbukott, a kisantant izolálva maradt és ez az izolálás most Benest arra a lépésre késztette, amelyet nem akart megtenni : a kisebbségekről való tárgyalásra és a kisebbségeknek erre a tárgyalásra való barátságos hivogatására. Ma már a kisebbségek ügye a nemzetközi fórumnak állandó napirendjén van és fog is maradni. A madridi félmegállapodások rövid idő alatt el fognak tűnni a népszövetség asztaláról, mert a kisebbségi kérdésben van ma már annyi helyzeti energia, hogy az medret tud magának vájni akkor is, ha gátat emelnek elé a kisantanték.

A kisantant politikája azonban nemcsak Magyarországgal szemben tekinthető bukottnak, hanem főképen a Balkánon, ahol uj erők csoportosultak Jugoszlávia körül, ahol ma diktatúra uralkodik. Ezek az erők a kisantantnak ezt a tagját erősen sakkban tartják és megmozdulás esetében bekerítéssel és izolálással fenyegetik. A kisantantnak sérthetetlenségéről zengedezett

dicskölteményeknek vége.A mai külügyi helyzetben a súlypont elcsúszott a kisantantról ás ismét a Balkán felé gravitái, a viharzug felé, ahonnan a világháború is elindult s amely évszázados diplomáciai vetélkedések tárgya.

A kisebbségek egy rossz belpolitikának mindenkor nagy tehertételét jelentik. A kisantant belpolitikája ezzel a kérdéssel túl van terhelve. Hasztalan adott leckét a cseh miniszterelnök a két német miniszternek, akik fentartás nélkül csatlakoztak a kisebbségi követelések tekintetében a német kisebbségi liga követeléseihez, kijelentvén nekik, hogy ilyen nyilatkozatok csak a kormány megkérdezése után tehetők és ebben az esetben a kormány nem adta volna a hozzájárulását ahhoz : ez a nyilatkozat mégis elhangzott és ott van a világ fóruma előtt. Hasztalan akarja Románia elterelni a kisebbségi kérdésről a figyelmet és igér törvényjavaslatokat, decentralizált kisebbségi minisztériumot: mikor Amerikában együtt vannak az adatok a kisebbségekkel való bánásmód gyakorlati eseteiről és ezt

a román királyné látogatásakor is eléje tartották, a bankárok pedig begombolkoztak előtte. Jugoszláviáról és annak diktatúrájáról nincsen mit beszélnünk. A két népnek, a szerbnek és horvátnak évszázados ellentéte csak kiújult, de megoldásra nem jutott Racsics golyói után sem, sem pedig a diktatúra utján.

A kisebbségi politika lassanként a belpolitika tengelyévé válik még akkor is, ha Benes ujságkonszerneket alapit és megveszi az eladó külföldi sajtót, vagy lojáiisabban kifejezve, azokat tőle függő helyzetbe juttatja. A kisebbségek ügye csak egy esetben kerülhet le a napirendről: ha a kisebbségi jogok becsületes végrehajtására kerül egyszer a sor, ekkor ez a kérdés egész komplekszuma, a százszázalékos lojalitás, a jogminimum és maximum megoldódik magától és nem lesz szükség a külügyminiszter kioktatására, hogy a kisebbségek hogyan viselkedjenek, mert abban a pillanatban, amint egyenjogú állampolgárok lesznek, ez a kérdés tárgytalanná változik.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, — június 28. Befejezték a képviselőház üléseit.

A képviselőház a koalícióban kiújult viszályok miatt csütörtökön váratlanul nyári szabadságra ment. A viszályt a közélelmezési minisztérium megszüntetésének kérdése idézte elő, amelynél éles összetűzés keletkezett Srámek népjóléti miniszter és M csah iparospárti képviselő között. Ezenkívül a kormányban levő német miniszterek igen elkedvetlenedtek Udrzal miniszterelnöknek a kisebbségi kérdésben tett s őket dezavuáló nyilatkozata miatt, ami szintén válságossá t szi a koalíciót. A csütörtöki ülésen pedig a komunisták szóvá akarták tenni Fuse egyiptomi királynak prágai ünnepi fogadtatását, amit a ház elnöksége azzal akadályozott meg, hogy a napirenden levő javaslatok másodszori olvasásban történt elfogadása után az ülést berekesztette. Malypetr elnök záróbeszédében bejelentette, hogy az üléssel befejeződik a nyolcadik ülésszak nyári szünet előtti szakasza. A képviselőház három hónap alatt letárgyalt tizennyolc törvényjavaslatot, ratifikált hat nemzetközi szerződést. Ezt a munkát a képviselőház huszonkét plenáris ülésen és hatvan bizottsági ülésen végezte el. Végül bejelentette az elnök, hogy az házelnökség írásban fogja a legközelebbi ülést összehivni.

Koczor Gyula nemzgy. képviselő interpellációja a rimaszécsi községi képviselőtestület botránya ügyében.

Rimaszécs magyar községben 1928. év elején két képviselőtestületi tag indítványt tett a közgyűlésen, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének 70 §-a alapján a község tárgyalási nyelve a magyar legyen. Lovass Aladár községi jegyző az indítványnak napirendre tűzését megakadályozta, tárgyalását nem engedte meg, sőt a község birája ellen azért, mert az indítványt a közgyűlés elé vitte, a csendőrségnél feljelentést tett államellenes cselekedet miatt. Ebben az ügyben Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő és társai interpellációt terjesztettek a belügyminiszterhez, amelyben sürgős fegyelmi megindítását kérik a nevezett jegyző ellen a magyar nemzeti kisebbség nyelvjogának súlyos megsértése miatt. Az uj iskolaigazgatás Stefanek iskolaügyi miniszter expozéjában.

Stefanek dr. iskolaügyi miniszter a szenátus és képviselőház kulturális bizottságának külön tartott ülésén részletes expozéban ismertette tanügyi programját. E program keretében az uj iskolaigazgatást is ismertette, amelyre nézve kijelentette, hogy ennél a legnagyobb baj az, hogy nem egységes az iskolaigazgatás az egész köztársaság területén. Az egységesítést úgy képzeli el, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban az eddigi iskolaszék helyeit hasonló helyi iskolatanácsokat létesítenek, mint amilyenek a történelmi országokban vannak. Mint felsőbb iskolai hatóság szerepelne ezután a járási iskolatanács és az országos iskolatanács. Ezek egyharmad részben a tanítók képviselőiből állanának, kétharmada a járások, illetve az országos képviselőtestület tagjaitól, továbbá szakértőkből és pedig pedagógusokból és adminisztratív szakemberekből kerülne ki. A miniszter azon a véleményen van, hogy az iskolai hatóságokat teljesen el kel! különíteni a közigazgatási hatóságoktól, mivel a közigazgatási reform az országos hivatalokra amúgy is sok feladatot rótt, úgy hogy ezek egyedül úgy sem volnának képesek ezt a feladatot elintézni. A cseh népárt hivatalos lapja a földhivatal feloszlatását követeli.

A földhivatalban uralkodó tarthatatlan helyzet miatt már hónapok óta foly-