Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-25 / 76. szám
70. szám. Kedd, 1029. janius 25 Ötvenedik évfolyam. S#!isstéfi át sgetalorák értéiEb«: é« víáékte postai **étkfiláéssai i Sg&re évi* 8® K, félávrs 4® K, Eegviá^«. «8 S. - Külföldön 150 Ke. I*«»® s®£n» ^rsa i SO fiftöv-ALAPÍTOTTA t TUBA JÁNOS. Felelős föeserkesztő: GAÁL GYULA é»Sverkeextő: EARAWYAY JÓZSEF dr. Sssrki«*t6«ég és kiadóhivatal; Hádor-a 83., Megjelenik hatenkint hárotatxot s kedden, csütörtökön és szombatos A földmunkás sztrájk véres epilógusa Gútai legények virtuskodásból agyonütöttek Csallóközaranyoson egy húsz éves legényt Részletes tudósítás a 3 oldalon. Egy jubileum Komárom, — junius 24. Komárom város katolikus egyházközsége fényes ünnepet ült vasárnap, iskolájának hat évtizedes fennállásának ünnepét. Minden megmozdulás, amely a magyar kultúra szent ügyével függ össze, kedves előttünk, hiszen minden kis csermely, minden kis patak és folyóvíz bele torkollik az egyetemes magyar kultúra nagy folyamába, mely évezredes medret vájt magának. A vasárnapi ünnepen nevek hangzottak el, akiket már a mai nemzedék alig ismer: Meszlényi Gyula apátplébános, a későbbi szatmári megyés püspök, az iskola a*apitója és fentartási eszközeinek buzgó előteremtője, Molnár János apátplébános, hitének bátor és harcos védője és Majláth Gusztáv Károly gróf, Érdé y apostoli lelkű püspöke, a komáromi katolikus isko ának fejedelmi bőkezüségü jóltevője azok a nagy nevek, amelyekre hálás emlékezés történt, mint az iskola lelkes védőié és pártfogóié, akik előtt meghajtotta a kegyeletes emlékezés zászlaját. Ezek a nevek elválaszthatlanul forrtak össze évtizedek csendes múlása alatt az intézménnyel, amely viszont e város kulturális életének volt számottevő tényezője. Az iskola vázlatos történetének előadásában elősorolt nevek viselői, j akik ebben az iskolában szívták magukba a tudás elemeit, a közéletre is nagy nyereséget jelentenek és beszédes tanúi az iskola nemzetnevelő nagy munkájának. ; A tanítói munka megbecsülése ; volt a második nagy mozzanata ennek az ünnepnek, ahol hálásan emlékeztek meg a tanítványok a j régi kidőlt oszlopokról, kiknek vál- i lain az iskola terhe évtizedekig nyugodott. Ennek a nagy ragaszkodásnak és elismerésnek a gyögyörüen beszélő jele volt az, ami- \ kor a régi tanítvány bemutatta arról az ösztöndijalapitványról szóló okiratot, amelyet a régi hálás nemzedék tesz a jövő nemzedék számára. íme a kultúrának nagy átfogó ereje, amely nem szünteti POLITIKAI SZEMLE Komárom, — junius 24 Az 1930. évi költségvetée. A jövő évi áliami költségvetés össze álhtásáí már megkezdték az egyes minisztériumokban A minisztertanács a nyári szünidő előtt még legfeljebb kétszer háromszor ül össze és ez üléseken foglalkozni fog az 1930 évi költségvetési előirányzattal is Az egyes minisztériumok lárgyalást folytainak a pénzügyminiszterrel a saját költségvetésük tárgyában, a pénzügyminisztérium az egyes tárcánál jelentékeny levonásokat tesz nehogy a jövő évi költségvetés az ideit lényegesen tuihohdja. A lakásbizottság lassú munkája. A iakáskérdés megoldására a koalíció egy külön bizottságot kü dö t ki, amelynek 8z a feladata, hogy az iddigi lakástörvény megfelelő módosítására nézve előkészületedet tegyen. A lakásbizottság azonban igen lassan halad előre munkájában. Pénteken kelleti volna ülést tartar ia, az ülést össze is hívják, de a bizottság tagjainak többsége elutazott Most hé főre akarták halasztani az ülést, azonban ekkor sem lett volna megtartható, mivel a bizottság szlovák néppárti képviselője az Ooi ünnepségek miatt nem jelenhetett volna meg az ülésen, így tehát csak kedden tar hat ülést a bi o tság, mely eddig c^ak a lakóvédelmi javaslat első paragrafusát tárgyalta le és megvitatta a 31 ik paragrafust, amely arról szól, milyen iakáskategóriák esnek majd ki a lakóvédetem alól, A lakásbizottság a nyár folyamán nem fog ülést tartani, mert a bizottság több tagja, igy maga az elnök is, juüus 15 én hosszabb szabadságra mennek. „A kisebbségeknek 100százalékig lojálisaknak kell lenniük.** Benes Ede dr külügyminiszter egyik prágai cseh revünek, a „N se Dóba“ munkatársának interjút adott, amelyben ismételten nyilatkozott a kisebbségek meg a kapc-olatokat sohasem az alma materrel, ahol az ember ismereteit szerezte és előkészült az élet nagy munkájára. Hála az alapítók nagy munkájának, amely az iskolát életrebivta és az egyháznak, mely azt áldozatos lélekkel fenntartotta a magyarság javára. Hála azoknak is, akik minden munkájukat ennek az intézménynek szentelték és egész életüket a magyar kultúra és a valláserkölcsi nevelés szolgálatába állították. • A szép ünnephez mi is csatoljuk a jókivánatainkat, a ma krónikásai l helyzeté;ől. A kérdésről többek közölt a következőket mondotta: A kisebbségi kérdést nem lehel általánosítani. A kisebbségek nemzetközi védelmével sohasem lehetnek elégedettek a kifejlett, erős kisebbségek, amelyeknek igényeiket kizárólag belpolitikai utakon kell ér vényre juttstniok. Ha az ilyen kisebbségek megnyugtatást akarnak szerezni a nemzetközi fórumokon, nyilvánvaló, — úgymond Benes — hogy propaganda céíjábó! teszik A kisebbségeknek száz százalékig lojálisaknak kell lenniük és sohasem lehet részükre biztosítani a maximumot: az abszolút egyenlőséget és igazságosságot, (I) hanem egyedül a minimumot, tehát a kulturális és politikai fejlődést, a többit saját maguknak kell munkájukkal és energiájukkal kiharcolni. Benes miniszter kijelentette, hogy az újságok és az agitációfe eddg sokkal többéi ártottak, mint használtak a kisebbségi kérdésnek. Hiányos kimutatás a szlovenszkói földreformról. A szlovenszkói földreform végrehajtásának közeli befejezése kapcsán a félhivatalos Ceskoslovenská Republika statisztikai adatokat közöl a szlovenszkói földosztásról. E statisztika szerint Szlovenszkón 340640 hektár földet osztottak föl, ebből maradék birtokra jutott 42345 hektár, vagyis 12 43 százalék, telepítésre pedig 23012 hektár. Kisebb parcellákra jut 138280 hektár mezőgazdasági föld és 136393 hektár egyéb föld. A lefog iáit f öldeknek 25 százalékát osztották föl. A félhivatalos statisztika adós maradt azoknak az adatoknak fölsorolásával,melyek a fölosztásnak nemzetiségi ku!cs szerinti végrehajtására vonatkoznak. Nem mutatja ki hogy hány magyar és hány szlovák földigénylő jutott földhöz, de kihagyta azt is, hogy a maradékbirtokosok között milyen arányban vannak képviselve a csehek a szlovákok és magyarok ? Az egyoldalú statisztika igy nagyon hiányosan lett összeállítva. és a helyi közélet tevékenységének figyelői, akiknek minden magyar kulturális megmozdulásra fel kell figyelnünk és a múlt nagy hagyományaiból le kell szűrnünk a jövőre vonatkozó tanulságokat. Üdvözöljük a Majláth iskolát, városunk e régi tanintézetét, mely ezer és ezer derék magyar munkás polgárt és a közéleti kitűnőségek nagy tömegét ajándékozta a magyarság részére. Kívánjuk, hogy munkája legyen zavartalan és eredményes a jövőben is épen úgy, amint az a maliban volt. Pihenni megy a parlament. Komárom, — junius 24. Még néhány ülés és azután nyári pihenőre oszlik szét a képviselőház. Junius 28 án berekesztik a tavaszi üléssz kot es szeptemberig nem lesz ülés a Rudolfinumban. Nemi csendes irónia van abban, ha a lörvényhozó urak nyári pihenőjéről beszélnek, mert a prágai pirlament évek óta arról nevezetes, hogy az év jó háromnegyed részében szünetel a munka és alig negyedévet fesz ki az az időtartam, amely alatt foglalkoztatja a kormány a képviselőket, Nirc? a világon még egy olyan parlament, ahol olyan keveset dolgoznának, { mint a csehszlovák köztársaság törvényhozó tes'ületében. Mert ebben az or| szágban a parlamenti munka tulajdon[ képen a különböző bizottságokban folyik j le, a bizottságokra fektetik a legfőbb I súlyt, ha dolgoznak valamit, akkor csak Ia bizottságok előkészületei jelentik a munkát, maga a képviselőház csak arra szolgáló fórum, hogy a demokratikus házszabályok értelmében a képviselők ! elh darják beszédeik felolvasását és ! azután szavazzanak — egészen kivilá- i gos reggelig ... j Most mégis arról kell beszélni, hogy 1 a képviselőház nyári szünetet tart és annak kapcsán önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy vájjon miben merült ki annyira, mit dolgozott a képviselőház, hogy p hennie kell. Azt azonnal meg lehet állapítani, hogy általánosan nagy jelentőségű kérdést nem volt képes elintézni a tavaszi ülésszakban. Hogy csak egyetlen, évek óta megoldásra váró problémát említsünk: a lakástörvény tervbevett módosítása még ma is a kezdetlegesség stádiumában van. Hogy sikerül-e a koalíciós pártok között a megegyezés, azt igen nehéz volna megjósolni, mert hiszen a koalíció pártjai között nagyon is eltérőek a nézetek ebben az ügyben. Jellemző azonban a köztársaság parlamentáris viszonyaira, hogy egy ilyen elsőrendű szociális ügyet képtelen elintézni, dacára annsk, hogy fő és albizottság „készíti elő“ már hosszú hónapok óta a módosító javaslatot. Apropos! A bizottságok! Valóban a legszebb parlamentáris intézmények, amelyekben a pártok néhány tagú képviselői végzik a nagyfontosságu előkészítő munkát. Hogy a legtöbb kérdés felett hónapokig kotlának a bizottság tagjai, mitsem lesz az ülések végnélküli hihuzása mutatja a szorgos parlamenti munkát, valójában pedig valamelyik kormánytámogató párt makacs ellentállásán törik meg minden megegyezési kísérlet. Mert a koalíciónak a megegyezés, a kompromisszum az éltető eleme, természetes fentartója, csakhogy a megegyezés rendkívül sok fáradságos munka árán születik meg
