Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-15 / 72. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1989. junius 15. Legszebb ^FÉRFI FEHÉRNEMŰT Strand kosztümöt, gumi cipőt, sapkát, gyermek sokkerlit, Trikót, Vászon divat zsebkendőt, angol mo8óselyem harisnyát, Vulkán s bőrkoffert, férfi Sport harisnyát, Selyem apachkendöt, Bőr Ritikfllt, Nyakkendő újdonságokat meglepő olcsó árban vásárolhat „Elbert“ divatáruházában. Nailor-u. 19. Sport és szekrény gyermekkocsik 75—960 K tg, Tetra Babakelengye. Aki a szappanhoz, az csakis szappannal mo3! POCSÁTKO TESTVÉREK Kosice, Fő-utca 42. szám. Telefon 336 és 437. 203 Telefon 336 és 437. Majiáth püspököt annak az intézetnek jubileumán, melynek megalapozásával elévülhetetlen érdemeket szerzett s annak történetével úgyszólván egybeforrott. Azoknak a zsenge gyermekeknek nagy serege, kiknek szivébe a Majiáthiskola a szép és jó iránti érzéket, leikébe a tudás vágyát csepegtette, ma már egyetlkint mint komoly férfiak szerepelnek az élet küzdelmes harcában s tisztelettel veszik körül iskolájukat s nem múló hála érzelmeit hozzák ajándékul e nap emlékének azzal, hogy alapítványt tesznek a jubileumkor egy szegénysorsu növendék továbbtanulásinak elősegítésére. Aranyossy László dr. ügyvéd, az intézet volt növendékének kezdeményezésére ösztöcdijalapitvány létesül az egykori tanítványok adományaiból, amivel a legszebb díszt kölcsönzik az ünnepségnek. E jubileum megünnepléséhez hozzájárulnak a jelenlegi tanítványok is, akik a tanítótestület vezetésével díszelőadást rendeznek a katolikus Legényegyesület színháztermében, hegy ezzel is kedves emléket szerezzenek az ünneplő közönségnek. A jubileumi ünnepség az intézet tiszteletben rokonult szivek meleg forrásából fakad. Ezen érzelmeknek szép és megható kifejezése lesz a megemlékezés, méltó a jubiláló Majiáth isko-Komárom, június 15 én. j Komárom járás választmánya tegnap pénteken Fodor Adolf főszolgabíró elnöklete alatt ülést tartott, amelyen több fontos tárgy szerepelt, így többek közt Komárom város 1929. évi költségvetése is. Napirend előtt a komárom—örsujfa'usi ut ügye szerepelt, amelynek helyrehozataláért a város beállított a költségvetésébe 110,000 koronát, mert az állam csak ilyen feltétellel volt hajlandó ezt az útszakaszt kezelésébe átvenni. Az örsujfalusi utat tehát most már a legközelebbi napokban munkálatba veszik és igy remélhető, hogy hamarosan ismét haszná'ható állapotba kerül ez a fontos útszakasz. Ezután következett a napirend létárgyalása. Krisztinusz Emil és özvegy Gaál Mihály né kegydiját havi 150 K-ról 300 K-ra emelték fel. Nagyobb vitát okozott Sándor Ernő, Jakab István és Schleis Géza városi tisztviselők ügye, hogy a városi üléseken való részvételért honorárium illesse meg őket. A városi képviselőtestület ilyen értelmű határozatát a járási hivatal elutasította javaslatával. A városi képviselőtestület határozata mellett Hacker Richárd szcc. dem., Mező István kommunista és Király József keresztényszccialisfa bizottsági tagok szólaltak fel. Király József indítványa mellett, hogy fogadják el a városi ke pviselőfesfülei határozatát, szavaztak hárman (Hacker, Mező és Kiiáiy), ellene ketten, mégis a járási hivatal javaslatát fogadta el a választmány, mert Király indítványa mellett nem szavaztak többséggel. A „járási választmány tudomásul vette Őrsujfalu villanyositását. Nagyobb vitát okozott Korcáiom város 1929. évi költségvetése. A járási Iához, a magyar kultúra templomához. A jubileum alkalmából a rk. egyházközség vezetősége az alábbi meghívót kocsájtja ki: Meghívó a komáromi rk. out. egyházközség díszközgyűlésére. A komáromi rk. autonom egyházközség intézete, a Majiáth-fiúiskola, jelen tanévvel alapításának 60-ik évfordulójához ért. j Ezen örvendetes tényt az egyházközség 1929. évi junius hó 23-án, délelőtt 11 órakor, a Majiáth-iskola dísztermében tartandó díszközgyűlés keretében ünnepli meg, melyre az egyházközség igen tisztelt tagjait tisztelettel meg- jj hívja a komáromi rk. autonom egy- j házközség elnöksége. A díszközgyűlés i programja a következő. 1. Lavotta: A j reményhez. Előadja a Komáromi Rk. I Egyházi Énekkar Molecz Tivadar kar- , nagy vezetésével. 2. Elnöki megnyitó \ és ünnepi beszéd Tartja: Müjer Imre dr. í apái plébános, a komáromi rk. aut. \ egyházközség elnöke. 3. A Majiáth- j iskola 60 éves története. Felolvassa: j AÍOpy Gyula dr, a komáromi rk. aut. j egyházközség világi elnöke. 4 A kül- j döttségek üdvözlései. 5, A volt taDÍt- ; ványok ösztöndijalapitványa a jubileum alkalmából. 6. A Majiáth iskola igazgatója az itézet nevében köszönetét mond a díszközgyűlésnek. 7. A pápai himnusz. hivatal a költségvetésbe 10,000 korona tűzoltói pőtadó kivetést javasol kivetni. A Magyar-Komárom részére szállított vizért a viz árát negyven fillér egységár helyett egy korona egységárban javasolja megállapítani. Igó Aladárnak és társainak a pófdijta vonatkozó tételét törölte a járási hivatal a költségvetésből. A járási hivatal javaslata rámutat arra, hogy a város a kórházi alapból hét és fél milliós kölcsönt vett fel és ezért figyelmeztetik a város vezetőségét, hogy legközelebb az ilyesmit előbb a választmány elé kell terjeszteni. A gázgyár évenként félmillió deficittel dolgozik. A járási hivatal javaslatával szemben pótinditványok hangzottak el. Hacker Richárd javasolta, hogy a munkásházak béreit ne emeljék fel száz százalékkal, hanem csak negyven százalékkal. Indítványozz?, hogy a süketnéma intézet és a tüdőgondozó támogatása részére a város nagyobb tétéit állítson be a költségvetésbe. Mező István kommunista indítványozz?, hogy a szociális népjóléti célokra 50.000 korona helyett 250000 korona legyen beállítva a költségvetésbe. Szavazás utján azonban ezek a pótinditványok nem kerültek elfogadásra és a választmány elfogadta a járási hivatal javaslatát. Ezután még a járási képviselőtestületnek legközelebb, körülbelül két héten belül megtartandó ülésének napirendjét állapították meg, amely előreláthatólag rövid negyedóra alatt fog lefolyni, mert alig kerül érdekesebb ügy a tárgysorozatba. A napirend után Fodor elnök válaszolt még Király Józsifnek régebbi interpellációira. A veszettségre vonatkozóan megtették az intézkedéseket a járás területén. A gutái egyházi énekkar I az alapszabályait már egy éve beadta, azonban még mindig nem intéződött el jóváhagyása s noha a fölvény szerint az alapszabályok benyújtása után negyven nappal később megkezdheti az egyesület a rrűködést, a gutái egyházi énekkarnak mégsem engedélyeztek meg egy előadást. Fodor válaszát Király nem vette tudomásul. A járási hivatal belső berendezését a járási főnök egy komáromi bútorkereskedőnél rendelte meg. Dr. Alapy Gyula urnák íarfományi képviselőnek Szliács fürdő. Komárom, 1929 junius 12. • Kedves Gyula barátom 1 A „Komáromi Lapok“ f. hó 8 án megjelent száméban olvastam hozzám intézett kedves nyÚtleveledet, melyet abból az alkalomból intéztél hozzám, hogy az általam már négy hónap óta folyiatott „Séták Komárom utcáin" cimü leírásomnak bejelentettem a végét. Végtelenül meglepett ez a kedves leveled, melyben azt Íred, hogy ezt a cikksorozatomat mind átolvastad s az Téged is szórakoztatott, sőt arra nézve pedig aki majd ennek a szegény s minden elemi csapás által sújtott városunknak ujabbkori történetét megirni fogja, azt dokumentumnak is tartod. Nagyon kösrönöm ezt a meg nem érdemelt s előlegezett elismerésedet, sőt kívüled még köízönöm Komárom városa több őslakosának, akiknek nevében is kifejezted azt Köszönöm annyival is inkább, mert bátortalanul kezdettem annak megírásához. De ha Te Irta : Dr. BARANYAY JÓZSEF. Szóval a sok fény és pen p i után lásrunk egy kis hátborzongató dolgokat, amelyek Velence rémuralmát juttatják eszünkbe, amikor a tizek tanácsa és az irquizitorok tartották kezükben a halaimat és őrködtek Velence felett. Egész V.lencét dermesztő rettegésben tartották, A tizek tanácsának titkos kémei, ügynökei, besúgói előtt nem voltak zárt ajtók. A palotákat ép úgy figyeltette a tizek tanácsa, mint a kunyhókat. A legelőkelőbb állami méltóságok, a patríciusok, sőt az idegen hatalmasságok nagykövetei se voltak biztonságban, hogy a legtitkosabb beszélgetéseiket is nem hallja.e meg a kém. Es ha az illető meg is bizonyosodott arról, hogy a leghívebbnek látszó alkalmazottja kém, nem csinálhatott lármás nem küidheite e! az alkalmazottat, mert ez biztosan az életébe kerülhetett volna. Az állami irquiuiió 1454 június 12-én kelt alspszabalvainak 6. pontja azt mondja: Az itélőszéknek, úgy a ne messég és po^árság, mint a nép kö reiben, világi és egyházi rendéiben a lehető legnagyobb számú megfigyelői, kémei legyenek. Minden nyílás, ki- és bejárás szemmel t rtandó leginkább papok vegy zsidók által, ezen emberek kedves Gyula barátom, akinek a toll csak akkor kerül ki a kezéből, ha annak barázdákat szántó hordozója kifáradva nyugodni tér, — Te is érdemesnek tartottad azokat végigolvasni, akkor megkaptam azon nem remélt elismerést, hogy mégis érdemes volt a múlt porából kikotorászni ezen kis visszaemlékezéseimet s nem vallottam kudarcot, hogy nem hivatott kézzel mertem hozzánj ülni a tollhoz ezen mozaikrészek megíráséhoz. Ami pedig kedves levelednek azt a részét illeti, hogy tekintve koromat, talán kissé elfáradtam s ha kipihentem magamat ismét akcióba lépek s folytatni fogom leírásomat, lehet, hogy igazad van s a Te ösztökélésed is felbátorít arra, de csak akkorra ígérem meg azt, ha a még eddig nem tapasztalt, illetve érzett, váll- és karizom fájdalmaim elmuinak vagy enyhülnek, mely most bizony egy kissé elkedvetlenített, Akarom is hinni, hogy talán még elmúlik, mert hisz Uram Isten még csak öíven éve műit annak, hogy a régi örvény szerint nagykorúvá lettem. Ugyebár belátod, hogy szerény igényű vagyok s nem vágyom még automobil után sem, csak ezen kis bajom javulását várom 8 akkor talán mint aki egy kis próbát kiállott ismét megcsendül bennem a régmúlt idők emléke, megszólaltalom a gramofonomat, hogy egy egy lemezt ismét iepergessen. Kedves leveled, mely úgy megörvendeztetett mint egy 8-ik osztályt végzett komáromi gimnazistát az érettségi bizonyítvány, mégegyszer megköszönve, kellemes üdülést kiván a Téged köszöntő, üdvözlő s tisztelő barátod s hived Vaskó István. (10. FOLYTATÁS.) I feltűnés nélkül tudván becsempészni magukat bárhová. Amennyiben az ifélőszék bárkinek a halálát szükségesnek találná, a kivégzés soha nyilvánosan nem történhetik. Az elitéit (Fokban, éjnek idején, az Orfano csatornába fullasztandó be. (Dessiwffy Arisztid fordítása az olasz eredetiből.) A tizek tanácsa kezei hosszúak voltak és nagyon messze elértek. így pi. Zsigmord magyar királyt is megakarta mérgeztetni és amint 1415 július 3-án keit elhatározásából kitűnik, a titkos tanácsnál jelentkezett egy egyén — aki azonban ismeretlen akar maradni — ajánlkozott, hogy 4 hó leforgása alatt a magyar királyt megöli. Ezért a csekélységért a magát megnevezni nem akaró emberbarát 35 ezer aranyat kér. Tekintettel arra, hogy Zsigmond magyar király sok borsot tört Velence orra alá, a tizek tanácsa ráállt az alkura. Amint mondám, ha valaki rájött arra, hogy kém van a szolgálatában, azt némán tűrni kellett, mintha semmit se vett volna észre, még azt se tehette, hogy azt mondta volna a kémnek, hogy én több fizetést adok, mint a tizek ranácsa. Ezt a kém nem fogadhatta volna el, mert a kémekre is na-A járási hivatal jóváhagyta a város 1929. évi költségvetését Egyéb ügyek a járási választmányi ülés előtt. — Saját tudósítónktól. — OLASZ ÉG ALATT (Kóborlások olasz földön)
