Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-13 / 71. szám

71. gzám. Csütörtök, 1039. junins 13 • * Ötvenedik évfolyam. POLITIKAI LAP. SiSSsetéai it ístósgloíák értákbeaj SttfksB éj víáéin postai eséUcttléésí^l; #?f8 8© K, félévre 49 X, nefysáévzs SSS I. - Hfilföldön 150 &Í. tyű mám ára s 80 ffflir. ALAPÍTOTTA? TUBA JAMOS, Féielös lőszersesstő: GAÁL GYULA ár, Sseitaiő: BÁEAMYAY JÓZSEF dr. | Síerketstóséf és íi*áóhÍT*t»í; SádoJ-8. SSL Megjelenik httenkint Mioumoi i i kedden, csütörtökön és szombaté*. POLITIKA^ SZEMLE Mit is tajnánt cserélte? Komárom, —június 12. Komárom város, szegény határ­­városka, mindenünnen elkésik; ez­előtt hat esztendővel itt járt — akkor még törvényhatósági jogú városban — egy miniszteri taná­csos, aki háromnapi időt szabott arra, hogy a város a Jegérfékesebb telkét, a Knduna partját adja el az államnak a megszabott feltéte­lek slatf, A város a statáriumszerü feltételeket eifogadla és az állam volt az a szerződő felek közül, amely nem tartotta be a szerző­dést és a telek árát késedelmi ka­mat nélkül csak félév múlva fi­zette ki deputáciőzásra, kérésre és könyörgésre. Azóta a polgárok egy kicsit kijózanodtak és az állammal valamivel szigorúbban alkusznak. Például a kikötőépités után a rendező-pályaudvar építésénél is­mét telket akar venni az áíiam a várostól és a város pótolni akarva az elmulasztottakat, feltételül szabja meg, hogy telekért telket kér, a város közepén éktelenkedő katonai kórház telkét, amire úgyse Jesz szükség, ha egyszer majd mégis muszáj lesz leszerelni és tíz ko­rona Iranzitó vámot a kikötőbe befutó szénvaggononként, meg a mozgőszinházjogot, amelyet már a legpiszkosabb' kis falvacska is meg­kapott. Erre az országos hivatal urai megbicsako’ják magukat é3 azt felelik, nincsen katonai kórház­telek a számotokra, nem kaptok mozijogot és sző se legyen a tran­­zitő vámokról, nem, nem, soha, nie, nie, nikdy! Megértettük kéremalássan orszá­gos nagyurak, hogy így is lehet tárgyalni egy elszegényedett ma­gyar határvároskával. Jön a kisa­játítás és a két kataszteri hó dat elveszik forgalmi áron, hiszen azt ismerjük a szociális földreformból, ahol egy ho’dnak az ára hétszáz koronától egészen nyolcszáz koro­náig is felemelkedhetett természe­tesen nem készpénzben, hanem négyszázalékos papirosokban, ame­lyeknek a forgalmi ára körülbelül a nevérték ölvenszázaléka. Miért ne kaphatna ezernégyszáz korona névértékű értékpapírt a renitens Komárom város, amely olyan bo­torul ragaszkodik az ősi magyar földhöz ? Nem adják oda cserébe a ka­tonai kórházat sem, ahonnan fé­nyes nappal szállítják azt, amiről nem szabad jól nevelt gyermekek­nek se beszélni és a kórházi hi­giénia illata már százméteres kör­zetben penetrálja a környéket a város kellős közepén. A város is kérhetne kisajátítási jogot, amelyet alaposan meg is tudna okolni, vájjon megkapaá-e a belügymi­nisztertől, a községek és városok legfőbb urától? Komárom, — július 12. A képviselőház ülései. A képviselőház kedden ülést tarlóit, amelyen a csendőriő;vényt tárgyalták. A képviselőház elnöksége a munka program további megállapítását tár­gyalta és úgy határozóit, hogy ezen a héten csütörtökön és pénteken lesz ütés s a jövő héten ugyaicrak két ülést tart a képviselőhöz Egyelőre még nem K h tett megállapítani, hogy mikor kezdődik a nyári S2ünef. Kisantant- demurs Budapesten. Már napok óta írják a csehszlovák Irpok, hegy a kisantant hirom állama demarsot intéz a maeyar kormányhoz, amelyben tiltakozik Bethlen István gróf magyar miniszterelnöknek május 26 ári a hősök budapesti emlékművének ieleple zésekor mondott beszéde miatt. Ez ügyben Benes dr. kü.ügyminiszmr, a külügyi bi zoíiságban szintén nyilatkozatot tett és jelezte, hogy demarsot fognak átnyúj­tani Budapesten. A kis antant dsmar­­sát kedden délelőtt Waikó Lajos ma­gyar külügyminiszter diplomáciai fo­­j ^adónapján cd ák á*. A csehszlovák és \ jugoszláv követek szóbelileg tiltakoztak \ a beszéd ellen és egyuual kijelentették, 1 hogy ők emiatt az eset miatt a jövő­­j ben nem vesznek részi hasonló nem- 1 zeti ünnepiken és megismétlődés ese- 5 tén a népszövetség előd is szóvá te szik sz ilyen ügyet. Walko miniszter válaszában kifejtette, hogy a magyar kormánynak ismeretes az az álláspontja, hosy a békeszerződést igazságtalannak, tehát megválíoztatandőnak farija és erre békés eszközök igénybevételével álían dőan törekszik Ezt az álláspontot Bethlen miniszterelnök a magyar kép­­viseiőházban már többször kifejtedé és ezt szögezte le május 26-iki beszédé ben is. Ami az ünnepélyekről való tá­volmaradási illeti, a miniszter utalt arra, hogy a kormány a fontosabb ünnepekre meg szokta hívni a diplo­máciai tesíüieíet. Amennyiben a Buda­pesten akkreditált diplomáciai testület egyes lagj.i cpportunusnak tartják tá­volmaradásukat egyes ünnepségekről, az természetesen saját megítélésükre tartozik. Így Magyarország követei is Nem lehet beszélni a tranzitó­­vámról sem, még csak az kellene! Tranzitóvám, az nincsen. Vámot csak az állam szed. Elavult gon­dolkozás feleleveníteni a középkori áruátszáliitási jogot. Evvel ne is töltsük a drága időt, szólnak az országos hivatal küldöttei: a sze­neskocsik ingyen futnak a város területén és mi is ingyen várako­zunk a hid előtt, mig a vonat­kolosszusok negyedórákig tolatnak, de nem mondhatjuk, hogy nem figyelmes irántunk, magyar ősla­kosokkal a dunai révhivalal, mert nagy póznára kiíratta, hogy meg­értsük: Pozor na vlak! Egyszóval Komárom nem kap­hat semmit. Gsereüzlet nincsen. Se kórház, se tranzitóvám, se mozijog. Érsekújvárban négy mozi van, a többi városban is van annyi, amennyi csak kell. Komá­romban csak kettő volt, a város becsukni volt kénytelen. Építeni szívesen építene egy mozgószin­| már több ízben nem jelentek meg az utódállamok egyes ünnepein vagy diplo­máciai fogadásain Walkó külügyminisz­ter ezután a román követet fogadta, aki írásban adta át kormánya tiltako­zását, amelyre Wsikő is írásban fog válaszolni. A két magyar párt választási együttműködése. Az országos kereszii'nyszocisiista párt végrehájió bizottsága Pozsonyban Sziillő Géza dr. országos pártéit ösj vezetésével ülést tartod, amelyen a pártvezér nagy­szabású beszámolót mondott a politikai helyzetiől. A végrehajtó bizottság fog lakkozott a keresztérsyszocialisía pártnak a magyar nemzed párthoz való viszo­nyával és hosszabb vila után egyhan­gúan úgy határozlak, hogy a végrehajtó bizotígág utasítja a párivezeíőség tátrai gyűlésére kiküldött bizottságot, hogy a választási együttműködés tárgyában tár­gyalásait a magyar nemzeti párttal most már halaszthatatlanul vegye jel és ja­vaslatait még e hónap folyamán a vég­rehajtó bizottság elé terjessze. A nem állami nyugdíjas tanítók egyenjogeisitása. Az iskolaiig) i minisztérium, mint azt annak idején jelentettük, íötványjavis latot készít a szlovenszkói és ruszin szkői nem állami iskolai íanitók és tanárok nyugdijának rendezésérői. A törvényjavaslat már elkészült, a minisz­tertanács elfogadta és nemsokára a parlament elé kerül. A törvényjavaslat vonatkozik mindazokra a szlovenszkói és ruszinszkói nem állami elemi és pol­gári iskolai tanítókra, akik 1925, de­cember 31 -ke előtt vonultak nyugdíjba, vagy jóllehet csak e után az időpont után nyugdijaztatíak, de nem estek az 1926. évi fizetésrendezési törvény ren­delkezése alá. A javaslat vonatkozik mindazokra a nem állami óvónőkre és nem állami középiskolai tanárokra is, akik eddig az 1874. illetve 1894. évi törvény alapján kspíák nyugdijiüetmé­­nyüket, amennyiben csehszlovák állam­polgárok, szlovenszkói vagy ruszinszkói tanintézetben működlek és a köztársa­ság ellen semmiféle bűncselekményt nem követtek el. A njugdijillelék a házat, hiszen az egyik mellett szé* pen elférne a másik is, nemes versenyre kelhetnének, hogy me­lyik mulattassa olcsóbban a kö­zönséget. Ámde megint megszólal a tagadás ősi szelleme: nincs mozi­jog sem! Hát miért nincsen? Hát mit vé­tettünk mi? Miért proskribálják ezt a várost mindenből, ahol kapni lehetne és miért veszik el — ki­sajátítás utján is — az utolsó darabka földjét, ezt kérdezzük mi, ha nem kérdezi más. De bízunk benne, hogy azok, akiket illet, megteszik a kötelességüket, első­sorban a járási hivatal, mely is­meri a város helyzetét, mert is­mernie kell, nem fogja homokba dugni a fejét és a magyar tör­vényhozók is megtalálják a hang­jukat és beszélni fognak a ketté­darabolt városról lenn a határszé­len, amelynek eddig minden kéré­sére a zordul hangzó nem volt a válasz. nevezettek hátramaradottjainak is jár A (ösvény 1928 január elsejével vissza­menőleg bir érvénnyel és az a célja, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói nem állami tanítók, óvónők és tanárok nyugdíj tekintetében egyenjogosultakká legyenek az úgynevezett uj nyugdíja­sokkal. A fasiszták és szláv szocialisták egy pártban. Siribrny volt minisztert tudvalévőén pártja, a cseh nemzeti szociaiisla párt, több társával együtt kizárta kebeléből, amire Síribny megalakította a radikális szláv szocialista pártot. Egy prágai je­lentés szerint Stribrny pártja meggyara­podik a fasisztákkal, akik a Gijda ve­zetése alatt megindult mozgalom számos kudarca után most menedékei keresnek és beolvadnak a radikális szláv szoci­alista pártba. A fasiszták között két tábor küzdött egymással, amelyek közül az egyik a nemzed demokrata parihoz kívánta csatolni a fasiszta szövetséget, a másik csoport, amely Paulusz veze­tése alatt áll, Stribrny pártját jelölte ki a fasiszták jövő otthonának, A harc végül is a Paulusz csoport győzelmével végződött és igy a fasiszta csoport rö­videsen beleolvad a radikális szláv szocialista párlba. Meghalt Andrássy Gyula gróf. —junius 12-én. Budapesti jelentés szerint a Pajor­szanatóriumban, ahol operáció után gyógykezelték, kedden délután 6 óra­kor meghalt Andrássy Gvula gróf 69 éves korában, Andrássy Gyula gróf fia volt a szabadságharcot követő provizó­rium utáni Magyarország miniszterel­nökének, majd az osztrák-magyar monar­chia külügyminiszterének. A forradalom előtt Károly király meglepetésszerűen külügyminiszternek nevezte ki, a forra­dalmi időket Svájcban töltötte. Amikor IV. Károly király másodszor érkezett vissza Magyarországba, hogy trónját visszafoglaija, Andrássy csatlakozott hozzá és a megalakulandó kabinetben vállalta a küiügyminiszterséget. A király­nak az országból való eltávolítása után Andrássy is fogságba került és csak hetek múlva engedték ki a pestvidéki törvényszék fogházából. Feleségének első házasságából származó leányát Károlyi Mihály gróf bírja nőül. A legi­timisták egyik vezérüket vesztették ej benne. A Mac Donald kormány a Rajnavidék kiürítéséért — junius 12. A MacDonald kormány program­jába vette a Rajna-vidék kiürítését, amely szeptemberben kezdődne meg és 1930 januárjában lenne befejezve. Az angd megszálló csapatokat minden esetben vissza lehetne hívni tekintet nélkül arra, hogy Franciaország és Bel­gium is készek-e a megszálló csapatok visszahívására. Ebben a kérdésben a szocialistákat a liberálisok, sőt a kon­zervatív pártiak közül is többen támo­gatni fogják. A Mac Donald kormány további programmiere, hogy a nyolc órai munkaidőről szóló vashingtoni egyez ­ményt rátifikálja. Ugyancsak szándé kában van a munkáskormánynak, hogy Oroszországgal helyreállítsa a diplo­máciai összeköttetést és életbeléptesse a kereskedelmi szerződést, amely mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom