Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-11 / 70. szám

70. szám. Kedd, 19S9. juntas 11 Ötvenedik évfolyam. m u r A n n M T POLITIKAI LAP. SSfilseté*! & ssíkMilcvák éitékisn: Helyi©» éi vitákre postai wétküláéwsi; ; igfes évse 50 K, t&évrs é& í. ntgjziárrt I S8 I, - Sülídldön 130 K£. g I« ssáa ár* i 8Q fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős f&mkesztő: GAÁL GYULA á*. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. ; £itrke»*i6*é| és kiadóhivatal; Midot-e, Sgl I Megjelenik hstenkint hirouuioii kedden, csütörtökön és szombatos. Á tiiliáslált lwM§i 1929. június 10. Benes külpolitikai expozéja már esztendők óta a kisantant dicsére­tével az európai kitűnő slátuskvó zengedezésével és a viszonyok örvendetes javulásával vannak tele. Ezenkívül Benes expozéjához szo­rosan hozzátartozik az is, hogy kifelé állandóan hangsúlyozza az elégedett ki-ebbségek jó helyzetét, akik sokkal többet kaptak, mint amennyit nekik a békeszerződések biztosítanak. Európa persze halvány sejtelemmel sem bir arról, hogy a kisebbségek nagyobb része, úgy né' met, mint magyar, Benesse! ellen­zékben van. Európa c-ak a két német kirakat minisztert látja,akikre állandóan reámutogat a külügymi­niszteri sajtópropaganda: ime, lás­sátok, a mi kisebbségeink elége­dettek, velünk együtt dolgoznak, lcjálisak, mert ki vannak elégítve, sőt többet is kapnak, mint amennyi nekik járna. Most az expozé után melegében megkapta Benes a német kritikát a szociáldemokrata párt részéről, amit aligha tesz a kirakatba a két német miniszter mellé. A magyar nemzeti kisebbség nyugodtan tér­hetne napirendre e felett az expozé felett, amelynek a kisebbségekre vonatkozó része abszolúte nem fedi a valóságot és a tényekkel ellen­kezik, mégis szükséges, hogy a magyarság nyilatkozzék a kisebb­ségeknek arról a jólétéről, amely­ben vannak. Lehet, hogy vannak a magyar kisebbség közt olyanok, akiket le­­kenyereztek és akiknek azért jól megy a dolguk, de ezekkel a ma­gyarság nem azonosítható. A magyar nemzeti kisebbségnek nem borra- j valókra, hanem jogokra és sza- j badságra van szüksége. Hogy a jogok és a szabadság dolgában hogyan áll a magyar kisebbség, elég, ha a fö'dreformra utalunk, amelyet ez ellen a kisebbség ellen hajtottak végre. Ezt a földhivatal í hivatalos kiadványában tette nyil­vánossá. A magyarságot a földre­formból kizárták. Alakítanak föld­­bérlő szövetkezeteket, ahol a sze­gény földnélküli Jánosokat meg­fejik holdanként kétszázhusz ko­rona erejéig előleg címen, azután beterelik az agrárpárt aklába, amely­nek ki kell váltaniok a párnáját, különben nincsen bérlet. Erre Be­nes elfelejtett hivatkozni, mikor azt hangoztatta, hogy idebenn sok­kal többet érünk el, mint külföldi támogatással. Nem beszélt a magyar kisebb­ség állampolgársági ügyéről sem, a magyar hontalanok tízezreiről, akik genfi útlevéllel egyszer be­mutatkozhatnának a népszövetség tanácsának, mint boldog nemzeti kisebbség, amelynek jogai közé POLITIKAI SZEMLE Komárom, — juoius 10. A képviselőház legközelebbi ülései Nemsokára bekövetkeiik a nyári szünet és a törvényhozás tagjai pi­henni mennek. De a szünet előtt még több fontos ügyet el keli intézni. A képviselőház elnöksége elhatározta, hogy kedden és szerdán ülést tart, ezenkívül még junius 18. 19-én és 20-án lesznek ülések, de ezenkívül még junius utolsó hetében is tart a képvi­­seiőház ülést, amelyről később dönte­nek. A holnapi ülés napirendjén a csendőrségi szabályzat szerepel, de a képviselőház még a nyári szünet előtt le akarja tárgyalni az orvosi javaslato kát, valamint az elintézendő kereske­delmi szerződéseket és néhány iskolai javaslatot. Félhivatalos közlés szerint a koalíció elhatározta, hogy a iskáskérdést véglegesen rendezni fogja és az ügy tár­gyalására a kiküldött parlamenti al­bizottság a szükséghez képest a parla­menti nyári szünet alatt is folytatni fogja munkáját. Abban az esetben, ha csak provizóriumban állapodnak meg, a törvényt úgy fogják megszövegezni, hogy az alapját alkossa a későbbi lak­bérrendezési törvénynek. A közélelmezési minisztérium eltörlése. A közélelmezési minisztérium a for­dulat utáni években nagy fontossággal birt, mert az akkori viszonyok nehéz­ségei megkövetelték, hogy a kötött gazdálkodás idején legyen egy forum, amely a lakosság élelmezéséről intéz­ményesen gondoskodjék. Azonban múl­tak az évek és a viszonyok konszoli­dálása következtében a szabid keres kedelem újra elfoglalta közgazdasági szerepét a köztársaságban, ami a köz­­élelmezési minisztérium fenfariását las san feleslegessé teile. A koalíció nyo cas bizottsága most elhatározta, hogy a közélelmezéú minisztériumot likvidálják és e döntés értelmében 1930. julius 30 án meg jog szűnni. A közélelmezési minisztérium ügykörének nagy részét a belügyminisztériumba oszíjárt be s ott külön osztályt fognak létesíteni. ■HOBBanuBaannH tartozik az adófizetés és a kato­náskodás, ezenkívül szép csende­sen joguk van sétálni is a fal mellett. A külügyminiszter ur pártja, a nemzeti szocialista párt volt az, amely nem akarta annak idején még azt a vékonydongáju, prob­lematikus értékű törvényt sem megszavazni, amelyet az állam­­polgárságról hoztak és amely pár ezer embernek megszerezte az ál­lampolgárságot hol tízezer, ho! húszezer, hol kevesebb koronáért, amelyet végrehajtás utján is be­szednek. Benes hivatkozhatnék rá, hogy úgy oktrojálják az ötven éve itt élő magyar »idegenekre« az állampolgárságot. Egyszer már nyilatkoznia kel­lene afelől is, hogy a kisebbségek állampolgári szabadsága teljesen korlátlan és nincsenek osztályokba sorozva. Hogy a hadsereg nagy­vezérkarában, tábornokai, törzs­tisztjei közt több magyar nemzeti­ségű is akad, a tisztek közt ezer­nél is több szolgál. Felsőbíróságok­nak, minisztériumoknak magas-A kormány csak 18 milliót ád Szlovenszkónak az államsegélyből A kormánynak 140 miliő áll rendel­kezésre, amely összegből az állam­segélyeket kiutalványozhatja, azonban az államsegélyt kénye-kedve szerint osztja fö! a kormány és csak igy tör­ténhetik az meg. hogy Szlovenszkó ré­szére az őt megillető mintegy 40—50 millió helyett csak 18 milliót utalvá­nyoz ki. Szlovenszkó országos választ­mányának pénteki havi ülésén bejelen­tették, hogy a kormány ugyan elfo­gadta teljes egészében Szlovenszkó költségvetését úgy, ahogy az országos választmány megállapította, azonban az állami segélyalapból nem lúd többet folyósítani, mint 18 milliót. Az 1929. évi költségvetést úgy állította össze az országos választmány, hogy az állami segélyalapból 51 millió korona szub­vencióra számítottak, ameiy összeg Sziovenszkót az igazságos elosztási kulcs szerint meg is illette volna, de a prágai belügyminisztérium a költség­­vetés első átvizsgálásakor csak 8—Í0 milliót akart adni és azt akarta, hogy a költségvetés tételein csökkentsenek. Ezt az országos választmány nem volt hajlandó- megtenni és újra felterjesz­tette a költségvetést a belügyminiszté­riumba, amely most jóváhagyta ugyan a költségvetést, de a jogosan igényelt államsegély helyett jóval kevesebbet utalványozott. Ä jóváhagyásban tehát nincs sok köszönet. Szabályozzák a tanfelügyelők ügykörét. Az hkoiaügyi minisztérium elkészí­tette a kerületi tanfelügyelők ügykörének szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A jayasiat szerint a kerületi tanfelü­gyelők közvetlen felügyeletet gyakorol­nak a köz- és magán elemi és polgári iskolák és az ebbe a kategóriába tar­tozó egyéb tanitézetek felett. A javaslat rendelkezik mindazon teendőkre és in­tézkedésekre vonatkozólag, amelyek az iskolák látogatására, az adminisztrációs munkákra, a h’Iyi iskolaszék feletti felügyeletre irányulnak, A kerületi tan rangú bírái és főlisztviselői is van nak a magyarok sorából, ezenkívül nácselnikok, csendőrök, fináncok és hivatalnokok tizezerszámra eszik az állam kenyerét. Ilyen statiszti­kával azonban, amely bizonyítana is, Benes Eduárd soha nem jött elő. Ő elméletből beszél: a kisebb­ségeknek jő dolguk van, többet kaptak, mint a törvény kívánja. Ha ezt mi kétségbevonjuk, az mit sem tesz, mert az expozét nem nekünk, hanem a külföldnek mondja. A külföldön súlyos cseh­szlovák információs pénzekért (évi tizennyolc millió) belekerülnek a Matin be é3 a Petit Parisien-be és más lapokba. Ezek azt hirdetik, hogy nem boldog a német a biro­dalom határain belül és a Magya­­országoa, csak a csehszlovákiai kisebbségeknek megy igazán jól a dolguk, minderről hatvanhárom kommunista törvényhozó tehet ta­núságot a nemzetgyűlés két ka­marájában, akiket csupa boldog választópolgár küldött be oda örö­mében. felügyelőket a kormány nevezi ki és áltemí tisztviselői jelleggel bírnak. Hlinka mégis csak legyőzi Jurigát. A csehszlovák lapokban az a hir jeleni meg, hogy Jurigát a felsőbb hatóság eltiltja a íelkészi tenndők gya­korlásától. Ej a hir ebben a formában korainak mondhitó, de mindazonáltal meglehet állapítani, hogy Jurigának kevés kilátása van arra, hogy egyházi téren Hlinkáva! szemben csatát nyerjen, A Lidové Noviny értesülése szerint az egyházi hatóság Juriga ellen hozott ítéletét, minden valószínűség szerint a feltbbezési forum is megerősíti és Ju­riga részére nem marad más hátra, mint kanosszát járni. Juriga azonban ezt el akarja kerülni és nyugdíjaztatását fogja kérni, ami az egyházi hatóságok bizo­nyos jóindulatával meg is történhetik, még mielőtt a föifüggesztési itélc! jog­erőre emelkednék. Hlinka tehát győztes maradi Juriga fölött ezen a téren is és most az a kédés, hogy Juriga mit fog kezdeni. Annyit meg lehet állapítani, hogy Jurigának a szlovák néppáríba való visszatérése lehetetlenné vált és Jurigának más pártban kell elhelyez, kednie. Ha a Íelkészi funkciók teljesí­tésétől fölfüggesztik Jurigát, akkor a szlovák néppárt ellen elhatározott ak­cióját is végleg e! kel! ejtenie. Balkáni szövetség készül. Komárom, — junius 10. A kisantant belgrádi konferenciája idejében pattant ki az a hir, amely fa balkáni államok antantjáról szól. Török­ország külügyminisztere tett erre nézve nyilatkozatot és e nyilatkozat szerint arról van szó, hogy Törökország, Gö­rögország és Bulgária egy uj szövetség megkötésén tanácskoznak, ameiy a balkáni antant néven a közel jövőben fog létrejönni. A hirt eddig még nem cáfolták meg és mindenesetre érdekes, h3 épen akkor kerül a sajtóba, amikor a kisantant meddő konferenciát tart a három utódállam minél szorosabban való összekovácsolásáról. Mert ma már világos, hogy a beJgrádi konferencia eredménytelenül oszlott szét,. sőt vol­tak egyes kérdések, amelyekben a há­rom állam a legeüentéiesebb álláspon­tot foglalta el aszerint, amint azt külön érdeke megkövetelte és a balkáni szö­vetség megkötésének híre csak meg­erősíteni látszik azt a körülmény*, hogy a kisantantnak a mai küpoíiíikai vi­szonyokban már alig van valami külö­nösebb értelme s ha mégis fönnáll, az nem annyira a szövetség szilárdságát, mint inkább politikai taktikát jelent. Benes dr., a csehszlovák köztársaság kü’ügyminisztere minapi expozéjában a sok bppáliák között nem tudott egyet­len szót sem találni arra, hogy vájjon a balkáni szövetség megalakulásának hire elfogadható értesülésen alapul-e vagy sem, pedig ha a Balkánon létre­jön egy újabb kisaníant, annak jelen­tősége igen közelről fogja érinteni Be­­nesnek kedvenc kreatúráját is, mert annak éle tagadhatatlanul a kisantant egyik szövetségese, az aránytalanul megnövekedett Jugoszlávia ellen fog irányulni, akinek balkáni vezetőszere­pébe nem hajlandók szomszédai bele­nyugodni. A szerb diktatúra nemcsak bent az országban, de a határokon túl is éreztetni akarná hatalmát, Macedónia határán napirenden vannak a határ­mentén az összetűzések, amelyek bent az országokban politikai gyilkosságok­ban robbannak ki. Bulgária egyik mi­nisztere csak a napokban jelentette ki Olaszország egyik légügyi vezetőjének,

Next

/
Oldalképek
Tartalom