Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-01 / 66. szám

1929. június 1. Komáromi Lapok 3. oldal. A migrén ideiglenes roaszullét! Ha szenved tőle, dörzsölje homlokát és halántékát eredeti ALPA menthol-sósborszesszel. I Kü önösen jól hat a bo­rogatás fele vízzel higított „ ALPA“-szesszel. „ALPA“ sósborszesz ere­deti csomagolásban min­denütt kapható. ! mánya é‘helett volna, Etek csak akkor következtek volna be, ha egy uj magyar forradalom nem üde volna el trónjáról Ferenc Ferdinándot. II. Ferencnek nevezte volna magát a trónon és igazi despota uralkodó leit volna. A nemzetiségeket le akarja ke­­nyerezni Magyarország feláldozáséval, de csalódott volna számításéban, mert a nemzetségek a régi irredenta moz­galmak eredményeképpen elszakadtak volna a monarchiától és tragikus kö­rülmények között, amelyekbe belekap­csolódott volna a magyar forradilom, darabokra huMott volna Nagy- Ausztria. Ebben a széthullásban pedig Tisza István egy más forredalom, egy uj magyar szabadságharc vértanúja lehe­tett volna. Eladta a lefoglalt sertéseket Csalás bűntettével vádollan állott a komáromi kerületi bíróság előtt Czett­­msjtr Imre mint testes, Z itvai János, pedig mint bűnsegéd perbdei íakősok, mert a vádirat szerint 1927 j inuír ha­vában 23 dirab sertését Zsitvaioak el­adta, aki pedig tudta, hogy Czeíimajer eilen bizfot i?ási végrehajtás van be­adva és Brsztcmák Józsefnek ezáltal 4021 korona kárt okozott. Cíettmajer b. ismerte, hogy a sertéseket eladta, de nem érzi magát bűnösnek, mert őneki is van követelése Biszternákon Zsitvai beismerte, hogy megvette a sertéseket, de arról nem vo't tudomása, hogy Czetsmajernek nem lett volna szabad a sertésekei eladnia, az értük járó 3900 koronát ki is fizette. A kerületi bíróság az enyhi őszakasz alkalmazásával Czett­­msjeri feltételesen balhéi fogházra ilélie eí, Z-iivaií pedig felmentette a vád következményei olót. C'.eltmajert kötelezte, hogy a fe!té;e!es idő alatt a sértettet köteles kielégíteni. Az állam­­ügyész, a v d ott és védője megnyu­godtak az Ítéletben, a sértett képvise’ője azonban felebbezést jelentett be az Íté­let ellen Zsiivai felmentése miatt. Az állam újabb telekvásárlása a dunai kikötővel kapcsolatban A városi hajlacdő cserélni megfelelő kincstári telkekkel. A katonai kórház telkét kéri, vagy a szénszállítmányok után tranzitó részesedést. — Felállítják a diákok számára a szabad uszodát. — A kommunisták napirend előtti fel­felszólalásai. — Beható jelentés a város gazdálkodásáról és üzemeiről. — S ját tudóid ónktól. — Komárom, — május 31. A város májusi rendes közgyűlésére na^yfonioaságu ügyeket fűitek ki, ame lyek Komáröm gazdasági érdekeivel BPMMfffig!ggi3BgggäCg3Baga^£gH5BSBaBa&^ tanácsos ur — a közhivatalnok köte­lesség« ... főként ebben a hivatalban... Andalító sóhaj szállott fel a tekin­tetes ur kebléből, aztán karja fellendült mintha repülni akarna és váratlan moz­dulattal a tanácsos ur keskeny vállára ereszkedett, barátilag és súlyosan. — Te Kálmán, én rettentő boldog vagyok. Olyan boldog. Én a világok ura. A tanácsos ur úgy megdöbbent, hogy a vállát is elfeledte kihúzni a tekinte­tes ur karja alól. Aztán mégis kiegye­nesítette magát és kisictett a szobából. Szepora köhögése még sokáig behal­­laiszott. A tekintetes ur eiálldogáit kissé, aztán felfedezett egy alkalmas fotelt és súlyos álomba lógatott fejjel, bő ölébe ereszkedett. A tanácsos kétszer, háromszor vé­giglobogott a folyosó boltive alatt. Mikor visszatért, ravasz mosoly világí­tott bajusza mögött. — Mondja, Kucsera ur, — kérdezte egy öreg Írnoktól — volt már maga szerelmes? A dijnok ijedt haptákba állt és nem mert felelni. — És ha volt, mit érzett akkor? — faggatta tovább a tanácsos ur. A dijnok szégyenkezve hajtotta le fejét s nagyon akadozva mondta: — Hát, nagyságos tanácsos ur, mintha enyém lett volna az egész világ. — És persze, maga a világ ura. — No, tetszik tudni, ahogy az ilyen fiatalok szokták, szabadkozott Kucsera ur — talán méltóztatik emlékezni, — tette hozzá bizalmaskodva — szemé­lyességből is. A tanácsos úr bágyadt mosollyal nézett ki a napsütéses égre. Talán eszébe jutott valami? Talán az, hogy egyszer az „életben mindenki volt a világ ura? Ő is az akart lenni. És csak igen szoros összefüggésben vannak. Az összes tárgyak közölt kétségkívül a legfontosabb az állam alia! a B;ne­ez a hivatal jutott a világ helyett. Aztán megköszörülte torkát. — Ugyan kérem, kedves Kucsera úr, kísérje csak haza az aljegyző urat Alig­­hanem igen jól érezte imgát valahol. Hát ez megtörténik a fiatalsággal. S az írógépek billentyűi fölött egy pillanatra megálltak a kopogó ujjak Lázas mun­kától borzas leáoyfejek emelkedtek az ég felé s a nap jókedvű mosolya suhant el mosolygó arcukon. A tanácsos úr köhögése is úgy csilingelt, mint csiszolt velencei poharak csengése. A tekintetes úr pedig szelíd nevet­­géiésscl ballagott le a lépcsőkön, Ku­csera úr karján Mondatai akart valamit a kapusnak, aztán csak a kezével intett feléje És kint az utcán egy kirakatban Napoleon nézett rá fekete rámából, gömbölyű, puha kezét a kabátgallérja mögé sülyesztve. A tekintetes úr meg­állt a kép előtt s orra az üveghez kop­­pant, amint mosolyogva odaintett. — Szerbusz Napóleon. Aztán megingott kissé. Riadtan né­zett föl az égre, mert hirtelen úgy látta, hogy ott ugyanakkor mintha a nap is a földre akart volna menüi. Még sze­rencse, hogy Kucsera úr kellő pillanat­ban a tekintetes úr hóna alá nyúlt, egyenesre igazgatva lázongó testét, s ezzel megakadályozta, hogy soha nem látott kozmikus katasztrófa következ­zék be az égen. — Majdnem leesett a nap, — sóhaj­tott föl a tekintetes úr megkönnyeb­bülten, — Oh semmi, semmi, csak tessék szépen reám támaszkodni, mindig én reám, — bátorította Kucsera ur. Mert vannak esetek, amikor valaki épp azért nem ura már magának, mert ura lett az egész világnak. És ez az eset is az volt. Pontosan az. A régóta híres POCSÁTKO szappan CSAKIS POCSÁTKO név-vel és gyárépület védjeggyel van forgalomban! CSAKIS ennek a jó minőségéért szavatolunk!! POCSÁTKO TESTVÉREK Kosice, Fő-uiea 42. szám. Telefon 336 és 437. 203 Telefon 336 és 437. dűlőben és a Duna mentén a vasúti hídig húzódó területnek kisajátítás?, : melyek a kikötő te’jes kiépítéséhez az j állam részéről megszerzendők volnának. Az országos hivatal kiküldöttei még április 29 én tárgyaltak a tanács tag­jaival ebben a súlyos kérdésben és a május 29 én, szerdán megkezdődött városi képviselőtestületi közgyűlés a tárgyalásról fölveti jegyzőkönyv alapján vitatta mrg a kérdést. A vitában különösen a polgári pár­tok képviselői veitek részi, akik azt kívánták, hogy a város vagyona egy ré8záns.k kényszerű átadásával szem­ben megfelelő rekompenzációt kapjon a város, fkár csere úján a kircstári területekből, akár pedig a komáromi kikötőkben hajókra rakományozott szén­­szállítmányok után tranzitó vámszedési jog megadása által. A ‘polgári pártok tagjai élőit a Dunaparti területeknek 1922 ben a város soha ki nem hever­­heiő súlyos veszteségével történt el­adása lebeged és ezért olyan föltételek felálíiíását követeüék, amelyeknek tel­­í jesüésável a város veszteséget nem j szenvedhet Voltak ugyan ellenvélemé­nye^, különösen a széntranziió-vám j követelésére nézve, azonban a közgyű­lés végű' is olyan határozatot hozott, amely szerint \ a kisajátítandó területekért már fel­­j ajánlott kincstári területeken kívül vagy a katonai kórház egész tel­két, vagy ped g a szénszá'litmá­l nyok utáni vámrészesedést kivárja kártalanítás fejében, t B.haíó vitában foglalkozott a köz­gyűlés a város által kikü'döt; gazda­sági felülvizsgáló bizottság egyik tagjá­nak, Kollányi Miklós képviselőtestületi tagnak nagy körültekintéssel és minden kis részletre kiterjedő szakszerű jelenté­sével, amelynek több üdvös javaslatát tette magáévá a közgyűlés A jelentés rámutatott a város egész gazdálkodása körül és az egye3 üzemeknél tapasztalt hibákra, amelyeknek sürgős megszün­tetésére indítványokat terjesztett eiő. i A közgyűlés egyébként a kommunista \ frakció interpellációival é3 napirend ; előtti felszólalásaival kezdődött és a ! tárgysorozatnak este9óráig letárgyalt öi pontja közölt fzerepelt a diákok ré­­l szére felállítandó szabad uszoda támo- 1 gatása, amelyhez a közgyűlés, a tanács­nak javaslatára, a város pénzben és anyagban való segítését megszavazta. * t ’ seknél nagy eltérések muíatkoztak a közönség karára. A felszólaló szerint vagy a mérleg rossz, vagy a mérleg kezelője nem mér jól. Indítványozza, hogy a közgyűlés függessze föl állásá­ból a mázsáiét és vizsgálja meg a vá­rosi mázsát. Csizmazia György városbiró válaszá­ban bejelentette, hogy a legközelebbi tanácsülésig meg lesz vizsgálva a má­zsáié működése, akii ellenőriztetni fog munkájában. A felmerülő panaszokról a tanács fog elsősorban intézkedni, de a felfüggesztés addig lehetetlen, amig ellenőrzés utján meggyőződést nem szerzett a váro3 a mázsakezelő állító­lagos vétkességéről. Ugyancsak a helyettes városbiró beszélt a gyűlések megtartásának ide­jéről és kifogásolta azt, hogy a szakbizott­ságokban este 8 órán íul nem lehet tanácskozni. Mivel most nagy munkaidő van, véle­ménye szerint nyolc ólán iul is lehetne tanácskozni. (Fdkiáíiások : Persze éjfé­lig! Talán reggelig!) Majd hirtelen for­dulattal a mezei munkásoknak a napok­ban csúfosan meghiúsult sztrájkjáról be­szélt, amire nézve előzetes bejelentést nem tett és ezért többször felszólította az elnöklő városbiró, hogy maradjon a tárgynál. Közben nagy zsjongás támadt, amiért a közgyűlést föl Kellett függesz­teni. Mikor a szünet véget ért, Csevár helyettes városbiró befejezte beszédét és követelte, hogy a tanácskozások este 8 órán túl is folytathatók legyenek. Csizmazia városbiró jelenti, hogy a képviselőtestületnek V3n egy közgyűlési határozata, amely szerint a közgyűlések fél 9 óránál tovább nem tarthatók, a szakbizottságok ülésére nézve kimon­dottan nem történt határozat. A köz­gyűléstől függ, hogy e határozatát meg­­> változtassa. A közgyűlés többsége azonban ragaszkodik e tárgyban hozott határozatához, amelyet a szakbizoihágok 1 üléseire nézve isjárványesnek tart. Majd rátért a közgyűlés a városbiró­­; nak | Geőbel Károly dr. tanácstag inter­pellációjára, a március 29 iki köz- 1 gyűlésen adott válaszának tárgya­lására. \ Még a novemberi közgyűlésen inter­pellált Geőbel dr. a város gazdálko­dása, a Kossuth téri kövezés, a tiszt­viselői előlegek, az aszfaltjárda költsé­j A május 29-én délután 5 órakor | megkezdődött városi közgyűlést Csíz­­; mazia György nyitotta meg. aki a for­­* msságok elintézése után külön üdvö­­| zölíe Kcdlecsovics Béla d-. állami fő­­] jegyzőt, aki e’sőizben vett részt a köz­­j gyűlésen és kérte, hogy a varos érdé­­| kében fejtsen ki hasznos munkásságot. \ A főjegyző válaszában kijelentette, hogy 1 működésében az állam és a város ér­­j deke fogják vezetni, a jog, igazság, I egyenlőség és szeretet elvei szerint fog munkálkodni és kérte a zavartalan együttműködéshez a képviselőtestület ! tagjainak megértő támogatását. A kommunista képviselőtestületi ta­gok nevében Csevár Ferenc helyettes városbiró napirend előtti felszólalásában a Kossulh-féri városi mázsáiénál tapasztalt állítólagos hibás méré­seket tette szóvá és több konkrét adattal 5 igyekezett bizonyítani, hogy a méré­/' a; öli smtsemsMie mMm! A szerencse áiiaiküiönösen kegyelt l Ilii felhívja Önt a most kezdődő 21, és!, osztály­­sorsjátékban való részvéteire. Legmagasabb nyeremény jutalom­mal együtt esetleg Ke 2,000000 Főnyeremény 1,000.000 Ke 175.000 drfa sorsjegy. 87.500 nyeremény. Vegyen még ma sorsjegyet, hogy öa is 2,000,000 Kc-t nyerjen. Vi V« v* Ke: 80.— Ke: 40.— Ke: 20.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom