Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-01 / 66. szám
Ötvenedik évfolyam. G0. szám. Szombat, 1929, jnninsll. KOMAROMI POLITIKAI LAP. BlSfisetéii fa siehislorik értékbe*: islybw éi viiékre postai uétkflldéiiel: \ igén éna 80 K, félévre 40 K, negysíéYfe j 30 K. — Külföldön 150 Ki. «ryae nám éra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dbr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség éi kiadóhiratai: Mádor-a. H„ Megjelenik hstenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI^ SZEMLE Az ismeretlen magyar katona. Komárom, —május 31. Budapest, a régi és az uj Magyarország fővárosa nagy ünnepet ült a. múlt vasárnapon, melyen képviselve volt az egész magyar nemzet azoknak a magyaroknak a kivételével, akik a nemzet testétől elválasztva uj államkeretekbe kerültek a történelem és a győztes nemzetek parancsszavára. Mi úgy érezzük, hogy ez a budapesti ünnepség még sem volt teljes, mert hiányoztak a magyaroknak azok a százezrei, akik együtt harcoltak a nagy háborúban. Hatszázezer magyar katona pihen idegen mezőkön s jeltelen sirok alatt a világnak mind a négy táján. A magyar katona vitézsége, legendás bátorsága mind hiábavaló volt: a háború elveszett és vele elveszett a magyar nemzet egysége is. Pedig mi nem viseltünk hóditó háborút, a magyar katona nem azért harcolt Szerbia, Oroszország, Románia területén, hogy területeket szerezzen, hanem azért, hogy a házi tűzhelyét megvédje; azért, hogy az orosz kozák ne itassa a lovát a Tisza vizében, hogy határainkon belül az otthonunk védve maradjon. Az ismeretlen magyar katona, a Gyürkőzz János, a Rohanj János, gyürkőzött és rohant, amikor parancsot kapott; ott hagyta életéta csatamezőkön vagy a hadikórházakban, ahol általa nem értett nyelven beszéltek hozzá a körülötte forgolódó idegenek, akikre hiába bizta utolsó izenetét az elhagyott hitveshez, szerelmes párjához, a gyerekekhez és édes szüléjéhez. Az ismeretlen magyar katona a magyar történelem legkimagaslóbb alakja, mert szent fogalommá változott. A hatszázezer vitéz hősi halott közül mennyit sirat a Csallóköz, a Mátyásföldé, a Garam és az Ipoly völgyei, a nógrádi lankák és a Rima vize mellett élő magyar falvak népe, meg a többi része az egykori országnak! Erre az ünnepre nem voltunk hivatásosak, mert közben uj országhatárok keletkeztek, amelyek a háború alatt nem voltak. De a mi hősi halottaink is a magyar vitézség nsgy époszának voltak csodálatos hősei. Az ismeretlen magyar katona sírja nagy és szent szimbólum, mely átfogja a tragikus magyar földet bűvös erejével és a nemzeti élet történelmébe beleírja egy titáni küzdelem minden szép és szomorú emlékét, a végtelenbe vesző orosz steppéket, az isonzói poklot, az albán halálvölgyeket, az orosz fogolytáborok borzalmait, amelyek magyar sírokat takarnak. A ti emléketekhez szárnyalt az ünnep fohá-Komárom, május 31. A. magyar nemzeti párt körzeti gyűlése Vágsellyén. A magyar nemzeti párt vagsellyei körzete nagyszabású gyűlést tartott, amelyen a körzeti tiszi újítást is megej ették. A gyűlésen megjelentek Holota János dr., iff. Koczor Gyula n mzetgyülési képviselők, jaross Andor, a komáromi kerület elnöke és a párt tagjai inpozáns nagy számban. Az ülésen Jaross Andor beszédében a párt tagjait összetartásra és állandó alkotó munkára buzdította. Koczor Gyula nemzeígy. képviselő a belpoli ikai helyzetről adott tükörképet és többek közölt rámutatott arra, hogy a nagy küzdelmekben, — mint most is — fel szokták néha fedezni, hogy vannak magyarok is Csehszlovákiában, hogy van magyar kérdés is, amelyet rendezni kellene, de mint mondják, csak akkor, ha a magyarok lojálisak lesznek. Mi teljességgel visszautasítjuk az illő jalitás vádját, mert nyílt, becsületes nagy ellenzéki küzdelmünket nem lehet egyszerűen az- illo/alitás vádjával elintézni. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Holota János dr. nemzgy. képviselő mondott beszédet, amelyben részletesen ismertette a szociális biztosítási törvényt, a vámtörvényt, az állampolgársági törvényt. Bírálta a közigazgatási törvény rendelkezéseit 8 foglalkozott a magyarokkal szemben megnyilatkozó békülő szellemmel. Mindenfelől hangzik a jelszó: a magyarokkal ki kell békülni. de béke és nyugodt munka csak akkor lesz. ha jogos kívánságainkat teljesítik Morvay Jenő körzeti titkár és Ágh László mezőgazdasági előadó beszámolói után a tisztikart választották meg. A körzet uj elnökének Ajtics Horváth Dezső vágvecsei föld- ' birtokost választották meg egyhangúlag, aki lelkes hargu beszédben ígérte meg, hogy körzeti elnöki minőségében mindon tudását magyar testvéreinek érdekében fogja felhasználni. A gyűlés ezután lelkes hangulatban oszlott szét. Kramár dr. memorandumát átadták Benesnek. A Kramár- Benes afférnak egyik új bb etapja az a terjedelmes memorandum, amelyet Kramár készített Benes politikai módszeréről. Ez a memorandum képezi alapját a döntő bírósági eljárásnak. Kramár hangsúlyozza, hogy nem akarta Benest személyében megtámadni, hanem tisztára csak a belpolitikában követett módszerei ellen harcolt Majd végigelemzi Kramár a belpolitikai eseményeket 1919 lől 1922 tg és külön fejezetekben tárgyalja le azokat az eseteket, amelyek Benes kifogásolha ó eljárását tanúsítják. Ezekkel az esetekkel akarja Kramár igazolni, hogy Benes módszerei megérdemelték a szigorú, jogos kritikát. Benes Belgrádból vaó visszatérése után fog válaszolni a memorandumra. sza és özvegyeknek, árváknak könynyekhe fűlt imádsága,ismeretlen magyar katonák, akik már boldogok vagytok, mert nem tudtok semmit a jövőről, amelyért harcoltatok. A jövő nemzedéke elátkozza a háborút és nem akar embervért látni, nem akakönnyet törölni, jajszót vigasztalni, hiszen ti megbünhődtétek a magyar jövendőt és a balsorstól tépett nemzedéknek minden szenve-Machácsek lemondását tudomásul vette a szlovák néppárt. A szlovák néppárt titkári állását töltötte be Machácsek Pál dr. nemzetgyűlési képviselő, aki a múlt héten lemondott ezen állásáról. A szlovák néppárt képviselői és szenátorai Rózsahegyen ülést tartottak és Machácsek dr. lemondását tudomásul vették. Machácsek dr. egyik legagilisabb vezetője volt a szlovák néppártnak, amely 1922-ben választotta meg főtitkárnak és a párt megerősödése körül nagy érdemeket szerzett, amit az 1925. évi választások eredménye bizonyít legjobban, amikor a szlovák törvényhozók száma megkétszereződött. A szlovák néppárt ellenfelei Machácsek távozását mint Tuka első áldozatát könyvelik ei, azonban a Slovák ezzel az állítással szemben teljes határozottsággal jelenti ki, hogy Machácsek önszántából mondott le állásáról, mert a jövőben inkább tudományos munkálkodásnak akarja szentelni idejét. Lapelkobzások Rozsnyón. Rozsnyó város rendőrfőnöke egymásután több ízben elkobozta a Rozsnyón megjelenő „Sajó-Vidék* c. magyar hetilapot a benne foglalt olyan közlemények miatt, amelyek rendtörvénybe nem is ütköznek. így például egy ízben azért kobozta el, mert a slovenskói csehszlovák lapok nyomán leközölte a köztársasági elnöknek Nikolsburgban és Feldsbergben mondott nyilatkozatait. Ebben az ügyben Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez, akitől azt kérdezi, hogy hajlandó é a dolgokat megvizsgáltatni és a cenzor túlkapásait megszüntetni. Orvosi kamarák felállítása. A cseh és német orvosszövetség képviselőket küldött ki az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról szóló törvényjavaslatnak megvitatására. A kép viselőház egészségügyi bizottságának hét tagú albizottsága a napokban ült össze az orvosszövetségek képviselőivel és megtárgyalta a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit. Az orvosok képviselői hangoztatták, hogy elfogadják ugyan az orvosi honoráriumok minimális tarifájának alapeivét, de a leghatározottabban tiltakoznak a maximális tarifa behozatala ellen, valamint a magánorvosoknak nagy járványok és hasonló alkalmak esetére való mozgósítása ellen. A németek azt az óhajtásukat is kifejezték, hogy az orvosi kamarák vezetőségében az egyes nemzetiségbeli orvosok arányosan legyenek képviselve. A hetes albizottság jelentését a másnap tartott ülésen tárgyalták le. — Minden archibát leghamarabb és legjlányosabban eltávolít „IZA“ kozmetikai intézet Pozsony, Stefánia ut dósét. Leborulunk nagyságod előtt Ismeretlen Magyar Katona, aki a harcban kemény voltál, fajtádhoz hű maradtál, a legyőzött ellenséghez emberséges tudtál lenni és harcoltál, hogy megvédjed családi tűzhelyedet, országod határait és utolsó percedig magyar és ember maradtál. Ezért vagy és leszel szent előttünk ismeretlen magyar katona! Megegyezés előtt a jóíátételi konferencia. — május 30. Páriűsi jelentés szerint a jóvátétel! német szakértő delegáció a kővetkező közleményt bocsátotta ki: Úgy a hitelező államok szakértői, mint a németek is már napokkal ezelőtt készeknek nyilatkoztak a konferencia elnöke által megjelölt átlagos összeget a 2050 aranymárkát elfogadni, noha a megállapodások és egyes feltételek magyarázata körül még véleményeltérések mutatkoznak. Ezek most tisztázva vannak és olyan magyarázat jött létre, amely úgy a hitelező államok, mint Németország számára is elfogadhatónak látszik, feltéve természetesen, hogy a még nem tisztázott feltételek tekintetében sikerülni fog megegyezésre jutni. ttilfiUO (Foly. és rége.) Jókai, az ember, példás és egyenletesen harmóniku8 családi életet élt. Első hitvese óvta, kényeztette, mint egy gyermeket s igy a családfő teljesen a gondos asszony befolyása alá kerül, mert mindig megmaradt lényében valami a gyermekből. Élete alkonyán 74 éves korában másodszor is házasságot kötött, mely miatt családjával teljesen meghasonlott és napjait teljes visszavonultságban töltötte. Hálás nemzete félszázados írói jubileuma alkalmából elkészíttette munkáinak 100 kötetes nemzeti kiadását és fejedelmi írói honoráriumot adott neki az akkori gazdasági viszonyokhoz képest. Nemzet és király elhalmozzák az elismerés és a kitüntetés minden hálás és megérdemelt külső jelével és melegebb országos ünneplést nem ért nálánál magyar iró. 1904 év elején családjával Nizzába utazott, a vasúton meghűlt és ebből eredő tüdőgyulladás oltotta ki a leggazdagabb és legtermékenyebb magyar életet, május 5 én. Irodalmi hagyatéka igazán fejedelmi kincs, mely évszázadok életére szól, gazdag örökség, kiapadhatatlan kincsesbánya Jókainak írói munkássága. Nagy alakja nem csökkent, de az idők távlatában csodálatosképpen megnőtt. Tüneményes pályafutása olyanná teszi őt, mint regényhőseit, akik a legszebb hőstetteket végzik el és utána a legnagyobb nyugalommal folytatják foglalkozásukat. Tudta-e a költő, hogy milyen szédítő magasságra nőtt ki korából? Alig hihetjük. Az ő tudatában az élt, hogy hivatást teljesit, mint Jenőy Kálmán, Berend Iván és Tatrangi Dávid. Huszonötévé, hogy elvesztette őt nemzete. írói élete, alkotásainak monumentális hatása arra tanítanak, hogy benne egészen és maradéktalanul élt a nemzet lelke és igy a magyar Géniusznak kivételesen lehetett olyan kegyeltje, aki nemcsak korának élt, hanem a jövőnek is alkotott. Jókai müvei a magyar jövőt hirdetik, melyben rendületlen kell hinnie minden fajához hü magyar embernek még a sorscsapások közepette is. Jókai példája éljen köztünk elevenen, aki hat évtizeden át, sötét időkben nemzetének könnyeit törölgette, jajjait tompította és hitét erősítette. Jókai Mór, magyar költő, fejedelem, ki ott pihensz Budapest központi temetőjében, halálod negyedszázados évfordulóján síremlékhez is jutottál a mai *) A Jókai Egyesület 1929. május 6-én rendezett Jókai ünnepén elmondta Alapy Gyula dr. 9. II. em.
