Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-05-28 / 64. szám
Ötvenedik évfolyam 64, szám, Kedd, 1ÖS9. május SS KOMAROMI POLITIKAI LAP. Sslíísetési ás ssskssiosik éstékfces: §5«Sw&8» és «-iáékí* postai síátMtáéaseí t ; «gW isse S3 K, félévre 4® 5, mfflz&ém ; S3 SE, — I.üliöiáSn SSO Ki. *»y»s »aássa éra < 8® fillér. ALAPÍTOTTA I TUBA JÁNOS, Felelős főssetfeesxiő: 6AÁL GYULA dsr. SxerketóíS: BARAMYAY JÓZSEF d*. SxerkeutStég és kiadóhivatal} Kádoi-e, ££,, Megjelenik hetenkint háioffixxoi l kedden, csütörtökön és szombaton, POLITIKAI SZEMLE —— Komárom, —május 27. Junius 4-én ül össze ismét Belgrád után. Komárom, — május 27. Akisantant tanácskozásának vége. A’felköszöütők elhangzottak, a sztereotip hivatalos nyilatkozatot megfogalmazták ; a kisantant egységes és mindenben teljes az összhang a három állam kormánya között. Azután elutaznak a külügyminiszterek hazafelé, mint akik jól végezték dolgaikat. A nagy egység azonban valahogyan mégis csak sántít, hiába nyilatkoznak felőle, hogy az nem változott. Például az orosz kérdésben is teljes az összhang, Benes faltörő ágyúját hiába vontatta fel, a szovjet elismeréséből ugyancsak nem kér a kisantant másik két állama, pláne Románia, amely féltve ragaszkodik Besszarábia birtokához. Csak az a baj, hogy sem a hatalmak, sem a kisantant két tagja nem garantálják ezt a birtokot számára. Hazamentek a kü.ügyminiszterek dolgukvégzeiten, de mintha valami mégis mego datian maradt volna. Mind a három állam földreformot csinált és mind a hárem állam ellen a panaszok egész sorozata vár megoldásra a hágai nemzetközi döntőbíróság előtt. Ebben is egységre lenne szükség. Románia kijelentette, hogy fütyül a döntőbíróságra, amely reánézve ebben az adott esetben kedvezőtlen határozatot hozna. Románia csak azt tartja meg a békeszerződésből, ami reá nézve kedvező, vagyis nem hajlandó a külföldi vagyon épségét garantálni, Jugoszlávia elfogadja a döntőbiróságot, Benes mit lehetett egyebet, minthogy mellé állott, bár nem valami szívesen az agrárdemokrácia erősen problematikus ügyében. Hangsúlyozták a középeurőpai jó viszony fejlődését, de arról nem szóltak, hogy hány katonát szerelt le a kisantant. Legalább is a prágai hadügyminiszter ismét emelni akarja költségvetési részesedését. Arról nem beszéltek, hogy a fegyveres béke mennyibe kerül, mert Románia fél az északi vörö3 kolosszustól, Jugoszlávia Olaszországtól és Csehszlovákia vájjon ki ellen tart fegyverben százötvenezer katonát, amikor összes szomszédjai, Németország, Ausztria, Magyarország leszereltek. A kisantant érvényét újabb öt évre meghosszabbították, tehát újabb öt évig nem várható leszerelés, az igazi békének előfeltétele, holott a kisantant korrekt viszonyban van minden állammal és ez a viszony állandóan javul. A lengyel külügyminiszter, aki pünkösdjét Budapesten töltötte, igen diplomatikus formában nyilatkozott a kisantantról, amelynek egyik tagja, Románia, a lengyel köztársaságnak szövetségi képviselőház. A képviaelöház két mpig tarló ülését pénteken elnapolták és a képviselők megint szabadságra mentek. A képviselőházban élénk politikai vita foiyt SvthSa voif miniszterelnöknek az agrárpárthoz intézett ismeretes üzenete körül, a szociáldemokraták élesen támadták az agrárpártot Svth’ávai együtt, akit Sianek agrár párti elnök veit védelmébe. A képviselőhöz foglalkozott a kényszermunkatelepek létesítéséről szóló törvényjavaslattal, de szavazásra nem került a sor, mert a ház határozatképtelen volt. Majd a szlovenszkéi és ruszinszkói bortermelők saját termésű borának kiméréséről szólő törvényjavaslatot tárgyalta a képviselőhöz, amely ezt a törvénytevaslaíot első olvasásban elfogadta. Elfogadták második olvssáíban a kisegítő iskolákról szóló törvényjavaslatot és több mentelmi ügy elintézése után a képvise'őházaí elnapolták. A házelnökség határozata szerint a képviselőház legközelebbi ülése kedden junius 4-én, délután 3 órakor lesz. Ugyanazon a napon a szenátus is ülést tart. A képviselő ház junius 4 én tartandó ülésén a szíovenszkői italmérési engedélyről szóló törvény módosítása, a vadászai!’ törvény reformja és a csendőrök fegyelmi szabályzata szerepel, Mire kell a nemzetvédelmi miniszternek az újabb 80 millió. A jövő évi költségvetés összeállításán már dolgoznak az egyes minszténumokb n. Nemrégiben jelentették a lapok, hogy a nemzetvédelmi minisztérium részére az eddigi összegen felül még nyolcvan millió koronát fognak beiktatni. A nemzetvédelmi minisztérium azzal indokolja meg a költségvetés emelésének szükségét, hogy 1926 év óta, amikor ugyanis a nemzetvédelmi minisztérium költségvetésének keretei! 1400 millióban állapították meg, ujübb katonai törvények rendkívüli kiadásokkal terhelték meg a nemzetvédelmi tárcát. Ilyen volt például a póttartalékos rendszer bevezetése és az aih dnagyi állások rendszeresítése, úgy hogy fulajdonképen a 80 millió költségvetési többlet csupán a már eszközölt kiadások utólagos fedezetét fogja nyújtani, mig a legénység ellátásának feljavítását és a továbbszolgáló altisztek fizetésrendezését célzó újabb törvényjavaslatok költségvetési fedezete már nincs belekalkulálva a nyolcvan millióba. Vagyis ez utóbbi törvényjavaslatok következtében előálló újabb költségek fedezésére újabb emelésre lehet kilátásunk. Nehezen valósulhat meg a katolikus blokk. A holtponton levő belpolitikai viszonyokban a megindult blokkalepitási mozgalmak között a legújabb a szlovák néppárt hivatalos lapjának kezdeményezése a szlovenizkói katolikus blokk megteremtését illetőleg. Csakhogy ennek a blokknak a megalakítása óriási nehézségekbe ütközik, A legnagyobb gese. A budapesti látogatások, melyek Olasz- és Lengyelország részéről lezajlottak, valahogyan más perspektívába helyezik a kisantar,tot, amely idejemúlt intézmény és távolról sem az, aminek magát nevezi, a békének őre. A békét nehézséget a cseh néppárt okozza, amelynek vezére, Srdmek népjóléti miniszter állást foglalt a terv ellen és kijelentette, hogy a cseh néppárt kitart eddigi politikája me'lett és nem folytathat olyan biokkpoiilikáf, amely a felekezeti érdekeket a nemzeti és állami érdekek főié helyezné. Srámek jelenleg még kezében tartja az egész pártot, tehát sovén iokápalrioíizmusbó! hallunt sem akar még a cseh—német— szlovák katolikus blokk megalakulásáról. Viszont azonban S’esek, a cseh nép párt országos főtitkára és Csűrik, a néppárt munkásszervezeténsk vezére egyöntetűen azt hangoztatják, hogy az összes katolikus pártoknak szociális téren együtt keli működniük. Csak az ősszel döntenek Juriga és Tomanek mandátuma ügyében. A szlovák néppírt annak idején kizárta kebeléből Juriga és Tomanek nemzetgyűlési képviselőket, nem sokkal ezután pedig petíciók,dott be a képviselőház elnökségéhez a két kiakolbolitott képviselő mandátumának megsemmisítésére nézve. A képviselőház elnöksége a kényes ügyben nem tudott dönteni és azt áttette a választási bírósághoz. A Budapesten vasárnap délelőtt avatták fel a háborúban eleseti hő; ök emlékét, amely ötszázezer magyar katona emlékét örökíti meg. Az emlékművet az Andrássy u! végén a milleniumi emlékmű szomszédságában helyezték el. Budapest fe’lobogőzva, ágjudörgés ás harangzúgás közben ünr.epeíie meg a felavatást, amely olyan határtalan és impozáns részvétül történt, amilyenre az u olsó királykoronázás óta nem emlékeznek Budapesten. Az ünnepségen a kormányzó, a kormány, a katonai hivatalok, a társadalmi egyesületek, a diplomáciai kar, a vármegyék kiküldöttei, úgyszólván az egész ország képviselete vett részt. A kormány nevében Bethlen miniszterelnök mondott betzédeí. — Nem sírni és nem ünnepelni jöttünk ma ide — mondo ta Bethlen István — t hhez az emlékszoborhoz, ame'y 5C0.0C0 katona hősi halálának emlékét örökíti meg, akik számon kérik tőlünk azt, amiiől számot adni nem tudunk: az elveszted háboiut és az elvesztett országot. Ez a szobor há Iánk és ragaszkodásunk jele azok iránt, akik vérükkel pecsételték meg káiváiiás sorsunk végítéletét. Nem hatalmi vágyból fogtunk fegyvert mi kis magyar nemzet, nem hiúságból, csak érdekeink és életünk védeimére. Ehhez a szoborhoz nem sirni kell jönnünk, hanem eiőt meríteni Magyarország újjáépítésére. Az élet örök törvénye, hogy egy kulíurnemzet, amely saját mulijánem a szuronyok biztosítják, sem a katonai repülők; ezek az imperializmus eszközei és uj háborút készítenek elő. Már pedig az uj háboiut az emberiség többsége prohorreszkálja, akár támadó, akár védelmi háború. i választási bíróság minden valószínűség szerint c?ak az ősszel fogja tárgyalni a petíciót. Zaleski budapesti látogatása és a kisantant. Ismeretes, hogy Benes külügyminiszter, a kisantant összekovácsolója úgyszólván állandóan azt hirdeti, hogy Lengye!o;sság belép a kisantaníba, amellyel egyébként is együtt halad. Zaleski lengyel külügyminiszter épen azokon a napokon lett Budapesten látogatás*, amikor a kisantant Beigrádban tanácskozott és a szövetségei meghosszabbította. Ez az esemény a kül, földi diplomáciában nagy feltűnést keltett és a világsajtó terjedelmes cikkekben foglalkozik Zaleski látogatásával, amelyből igen érdekes következteíást vonnak íe. A csehszlovák sajtó is kimerítően cikkezik és a Vecerni List Zaleski budapesti látogatásával cáfolatát látja Benes ama állításának, hogy a kisantant és Lengyelország egy u’ön haladnak. Lengyelország és Magyarország budapesti barátkozása, a lap szerint, Mussolini érdeme. Ezzel szemben pedig a kisantant és Csehszlovákia mindjobban elszigetelődik. így azután nem csőd?, ha Masaryk köztársasági elnök ismételten magyar határkiigazitásró! beszél. Csehszlovákia külpolitikai jelentősége évről-évre csökken és diplomáciai téren vereség vereség után éri. nak fájdalmából táplálkozik, nem pusztulhat el, bármilyen csapások hullanak is rája. Hőseink nem haltak meg hiába — fejezte be Bethlen István — mert hősi haláluk emléke elkísér bennünket az uj Magyarország feltámasztásának munkájában. Bethlen István beszéde után átadta a szobrot Sipőcz Jenő dr. polgármesternek, majd a szobor megkoszoiuzára kerüli a sor. Az első koszorút Horthy Miklós kormányzó tette a szoborra. Feltűnést keltet*, hogy az olasz követség katonai attaséja is megkoszorúzta a szobrot, A szobor leleplezése után Hor hy Miklós kormányzó vezetésevei elvonult a honvédség a szobor előtt. Elkészül a betegsegélyző pénztárak választási rendjéről szóló törvény. A Prsger Presse jelentése szerint a betegsegéiyző pénztárak választási rendjéről szóló törvény már készülő félben van. A népjóléti minisztérium a törvény nagyobb felét már eikészítette és eszerint a választott delegáltak minimális száma 40, maximális száma 80 lenne és négy évre fogják megválasztani őket, éppen úgy a póttagokat is. A biztosító körzetét a választás végrehajtása végett választási körzetté alakítja át a betegpénztári intézet elöljárósága. A választási bizottság a betegpénztári intézet elnökéből és a kinevezett tagokból áll. A választási bizottság, ha a tagoknak több mint a fele jelen van, jogérvényesen szótöbbséggel határozhat. A jelölő listákat, ha a biztosító intézettnek tizeze nél több tagja van, legalább húsz biztosittónak és legalább ötven választónak kell aláírnia. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat I Ötszázezer elesett magyar katona emléke körül gyűlt eiybe Mag yarország vasárnap délelőtt.
