Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-21 / 61. szám

2. oldal, Komáromi Lapo* 1929. mája3 21. POLIO szappan POLIP i POLIO szappan szappan am külügyminiszter, a miniszterelnök nevében Bárczy István miniszter­elnökségi államtilkár üdvözölte. A német kormány közzé tett8 kisebbségi védelmi memorandumát. —május 21. Berlini jelentés szerint a német birodalmi kormány szombaton tette közzé emlékiratait a nemzetiségi kisebbségi kérdésben A terjedelmes memorandum abból indul ki, hogy a népszövetséget a nemzeti kisebb­ségek védelmére kötelezi a saját alkotmánya és a békeszerződések ben reáruházott hivatás. Az eddigi gyakorlat a véletlennek engedte át, vájjon a nemzeti kisebbségek pa­naszai a népszövetség elé kerü je­nek-e, ez a praxis pedig odavezeted, hogy a nemzetiségi kisebbségek jogai illuzórikussá leitek, tehát meg kell változtatni az eddigi gyakorlaíof. Egyenesen a népszövetségre háram­lik az a feladat, hogy állandóan és hathatósan őrködjék a kisebbségek jogai felett. Az emlékirat azt a ja­vaslatot veti fel, hogy a népszövetség válasszon egy széleskörű bizottsá­got, amely állandóan tanulmányozza és figyelemmel kisérje a nemzetiségi kisebbségek kérdéseit, mert az ed­digi eljárás tovább fenn nem tart­ható. A kiküldendő bizottságot az eléje kerülő panaszok fontosságá­hoz mérten ki kell egészíteni ma­guknak a panaszt tevő kisebbsé­geknek képviselőivel. Halálos szerencsétlenség a brünni repülőtéren. — május 21. Vasárnap folyt le Brünnben a re­pülőnap, amelynek főpróbáján ha­lálos szerencsétlenség történt. Hro­­nek Ferenc 24 éves fiatalember 4 óra 45 perckor felszállt egy repülő­gépen, melyet Rezler József kö­­nigrätzi pilóta és ejtőernyő feltaláló vezetett. Körülbelül 700 méíer ma­gasságban ejtőernyővel kiugrott a repülőgépből, az ejtőernyő azonban nem nyilt ki teljesen és így Hronek összezúzott testtel terült el a földön. Az ajtóernyővei való leugrást maga a pitofa akarta megkísérelni, mert ö volt az ejtőernyő feltalálója. Hro­nek sürgetésére mégis beleegyezett abba, hogy az ejtőernyővel Hronek ugorjon ki. Hronek leugrás elölt a brünni Heroklubban Rezler pilofa elölt reverzálisí irt alá s csak ennek aláírása után engedte meg Reszler azt, hogy Hronek leugorjék. Benes pártjának akciója Szlovenszkó meghódítására hat párttitkársággal és egy szlovák napilappal kezdődik. A cseh nemzeti szocialisták kon­gresszusa, amelyet a csehszlovák politikában nagy érdeklődés előzött meg, a pünkösdi ünnepek alatt folyt le Pőstyénben. Benes miniszier távol­­létében. A kongresszust Klofác szenátor, a párt elnöke nyilotla meg. Benes miniszier üzenetét Klouda szenátor olvasta fel Többek között a következőket üzeni Benes Szlo­­venszkóba. Nehéz harcok várnak reánk — üzeni Benes — úgy a belpolitikai, mint a külpolitikai harctereken s azért fontos, hogy felkészülten talál­jon bennünket ez a harc. Első köte­lességünk tehát, hogy erős államot építsünk ki magunk részére. Meg kell végre szűnnie annak a véres és gyűlöletes személyi harcnak, amely eddig piszkos árjával elöntötte belpolitikai éle­tünket. A pártpolitikai harc nem zárja ki a gentlemanséget és nem zárja ki a pártpolitikai érdekek nyugodimenetü érvé­nyesítését. A politikának azon­ban sohasem szabad ingerült­nek, haragosnak és piszkosnak lennie. A szocializmus gondolata sem ma­radhat többé — folytatja Benes üzenetét — a szűk pártpolitikai keretek között. A szocializmus a kor kifejezője lesz mindinkább s azért a szocialista párloknak nem szabad csak a szociális kérdéseknél maradniok. Az uj világnézetnek át kell ha­tolnia az életen s annak minden megnyilvánulásán. A tömegek önludaíra ébresztése nem lörténhet csak szociális és politikai irányban, hanem nemzetgazdasági és kulturális irányban is ki kell terjeszkednie. Az emberi működés egyik iránya épen úgy össze van kötve a másikkal, mint egymásra vannak utalva az egyes mesterségek és foglalkozások. Az ipar nem létezhet vevőközönség, a földműves kereskedő nélkül és megfordítva, és épen ezért nem szabad sohasem egyik osztály érdekeit a másik rová­sára érvényesíteni. A konkresszuson egyébként elhatá­rozták, hogy a párt egyelőre hat titkárságot állít fel Szlovenszkón és Pozsonyban legközelebb egy szlovák napilapot indíttat meg. A halálraítélt maffia. Mussolini harca a titkos társaságok ellen. Ezer gyilkosság a maffia bünlajstromában. Most, amikor annyi sró esik az j amerikai banditavilágról, mikor az ame- | rikai rablók trösztöket alakítanak, nem j mindennapi érdekességgel bir Európa | rablóvilágának, a maffiának története 1 és a vele kapcsolatban utóbb történt események, Itáliában, a nápolyi királyságban a múlt században alakultak meg a ca­­mórra nevű titkos szervezetek. Évszá­zadok óta működő titkos politikai tár­saságok csökevénye volt a camorra. Az emberi és nemzeti szabadság je­gyében alakult, de csakhamar rabló­bandává züllött. Tagjai esküt tettek a titoktartásra és társaik bosszújától félve, vakon engedelmeskednek főnö­küknek, Hasonló szervezet volt Szicí­liában a maffia. A kettő között ez volt a legveszedelmesebb. A maffia behálózta egész Szicíliát és valósággal rémuralmat teremtett. A legeldugot­tabb kis hegyi pásztorkunyhótól a fé­nyes palotáig mindenütt meg lehetett találni a maffia titkos tagjait. Csempészés, fosztogatások, zsaro­lás, rablás, bérgyilkosság volt a maffia hivatása, amelynek keze messzire nyúlt. Tagjai szövetséget es­küdtek és vérbosszút álltak az áruló­ikon vagy üldözőikÖD. A mindenkori kormányok igyekeztek megfékezni ezeket a szervezeteket, aminek azonban akadálya volt, hogy egyesek gyakran politikai célok el­érésére is igénybe vették a társaságok segítségét. A múlt század derekán még javában virult Szicíliában a maffia, A hatóságok valósággal tehetetlenül álltak vele szemben Állam volt az államban, rettegett hatalom, amely minden ellene irányuló törekvésért véres bosszút állt. A camorrák később lassan lassan meg­szűntek, de helyüket elfoglalták a mazzonik, amelyek hasonló szervezettel dolgoztak a Róma s Nápoly közti főldsikon, főként Caserta vidékén. A maffiák uralma pedig változatlanul to­vább tartott. Ilyen állapotokat talált a fasiszta uralom. Mussolini, aki megreformálta Olaszorsíágot, nem tűrte ezeket az állapotokat és elhatározta a maffiák uralmának megtörését A „duce“ ke mény kézzel fogo t hozzá a munkához. Volt bátorsága belenyúlni a darázs­fészekbe, amivel az eiődei csak csin ján bántak. Mozgósította a carabinieriket és 1926 elején megkezdődött a hadjárat a titkos társaságok ellen. Először a camorrák utódait, a moz­­zoniakat fogdosták össze. Nehezen ment a munka, mert a csendőrök sok helyen fegyveres elientáíiásra találtak, de aránylag rövid idő alatt sikerült megtisztítani tőlük Caserta környékét. Annál nagyobb feladatot jelentett a maffiák megfékezése. A fegyveres fa­siszta miiicia tagjaival megerősiíett csendőrhadtestek vonullak Szicíliába, i ahol a maffiák részéről kivétel nélkül ' mindenütt fegyveres fogadtatásra taiál­­: tak. I Eldugott falvakban, hegyek között, mocsarakban, pásztorkunyhókban húzódnak meg j a gyakran 100 — 120 főből álló ban i dák és csak véres harcok árán sike­­j rült kifüstölni rejtekhelyükből. Közel­­; harcok, kéziiusák zajlottak le. A ban- I diták egyes helyeket valósággal vár- I szerűen kiépítettek és formális meg-I szállással és ostrommal kellett elfoglalni erődjeiket. ^ Hónapokig tartott a küzdelem, amely­­j nek során tiz derék carabinieri hősi halált halt, a sebesültek száma pedig meghaladta a háromszázat, de végül sikerült ártalmatlanná tenni a maffiákat. A titkos társulatoknak négyezer tagját fogdosták össze és bíróság elé állították őket. Köztük volt a szicíliai Santa Cristina di Gela helység polgármestere is, aki titokban a környékbeli maffia élén állt és meg­teremtette a „nappal polgármester, éjszaka bandita“ eddig ismeretlen típusát. Közel ezer gyilkosság, számtalan rablás, foszto­gatás, lopás és zsarolás szerepelt az eifogottak büniajstroroán. Alig egy­­kettőnek sikerült kimosni magát. Csak­nem valamennyit utolérte az igazság­szolgáltatás sújtó keze és börtönbe került. A szicíliai banditák legnagyobb része fölött egy Gianpietro nevű bíró Ítél­kezett A biró a tárgyalások alatt nap nap után a fenyegető levelek tömegét kapta, A megmenekült banditák és titkos patróousaik megfenyegették, hogy életével lakói, ha szigorú Ítélete­ket hoz. Gianpietro azonban nem hagyta megfélemlitteni magát. Egymásután hozta a szigorú, de igazságos ítéleteket és a cinkosok nem merték beváltani fenyegetésüket. Néhány hónap alatt befejeződött a hadjárat. A gonosztevők lakat alá kerültek, a megmenekült kisebb cso­portok elszéiedtek és csendben meg­húzódtak. A hadjárat óta az olasz bűnügyi hatóságok statisztikája szerint ezeken a vidékeken feléré, sőt egyes viszonylatokban negyedére csökkent a bűncselekmények száma. A megmenekült maffiások azonban azóta újra mozgolódni kezdenek, bár mostani szereplésük eltörpül a régivel szemben. Itt ott megint felüti a fejéta msffia de kevés reménnyel, mert a csendörség és fasiszta miiicia nyomban rácsap. Mussolini ki akarja irtani még a maffia romantikus emlékét is, hogy véget vessen a rablóvilág csökevé­­nyeinek. Ma kezdődik Kassán az emberiség egyik legborzalmasabb bűnporének tárgyalása. | Tizenkét rablógyilkossággal vádolja a kassai ügyészség a cigány­­j banditákat, akik állítólag meggyilkolt áldozataikat megették. — május 20. Kedden kezdődik a kassai esküdt­szék előtt a szepsii cigánybanditák borzalmas bűntetteinek tárgyalása. Tizenkilenc cigány kerül a vádlottak padjára, a legszörnyübb bűncselekmé­nyek professzionistái, akik semmi mást nem csináltak egész életükben, csak loptak, raboltak és gyilkoltak. Tizenkét rablógyilkosság, ezernyi rablás, lopás és a bűncselekményeknek szinte fel­­soroihatatlaoul sok variációja terheli a tizenkilenc cigányt. Hat rablógyilkos ságot minden kétséget kizáróan felde­rített az esztendőkig tartó nyomozás, a másik hat gyilkosságra azonban csak gyanuokok vannak. Az azonban bizonyos, hogy ez a tizenkilenc minden érzésből kivetkőzött bestiális bandita éveken keresztül rabolt, erőszakosko­dott és gyilkolt mindenüt, ahol csak áldozatra akadt. Fiike Sándor, Trikanc Gyula, Hubák József, Stipák Pál, Ry­­bár Elek, Rybár Morgó, Rybár Sán­dor, Rybár József, Rybár Béla, Rybár Dezső (az egész familial), Csiszár Gyula Pupa, Zsiga Thuló, Zsiga József, Csemer András, Kónya Aladár, Kósza József, Pécsi Dezső, Horvát József, Díqcsó Rusó. Ezek azok a cigányok, akik a nevüket beieirták az emberi aljasságok íegborzongatóbb históri­ájába. Utón, falvakban, erdőben, patak mellett, ahol jártak, megsuhant a kabát alá rejtett cigány balta, megreccsent az emberi koponyacsont, és bárki, aki elébük került, apró gyermek, öreg anyóka, fiatal leány, katona, deli . le­gény, mindenki elpusztult baltáik, ké­seik, fegyvereik alatt. Amerre jártak, emberi csont jelezte útjukat Hogy a csontról hová lett a hús ? — ez még felderítetlen. Igeu nyomós gyanuokok szerint a csontról a húst megették ezek az áliatembsrek. Hogy hogyan gyilkolták meg Rus­nyák Pétert, Kőcser Istvánt, Riga Er­zsébetet, Kondecskó Lajost, Róth Dávidot, Imiing Andrást és az áldoza­tok egész sorát, — ez fog kiderülni a kassai esküdtszék színe előtt, ahova borzongva és elszörnyűködve fordul az egész világ közvéleménye. Egy asszony a holdban lévő földjével és házával megtévesztve csalt ki árut egy komáromi szabótól. — Saját tudósítónktól. — A komáromi rendőrségen a na­pokban megjelent Wolf Gyula Nádor utcai szabó, akit csak ősszel ért súlyos károsodás betöréses lopás által és feljelentést tett csalás miatt egy asszony Petrus Mária ellen, aki a Devin nevű hajón volt szakácsnő. Egyik napon megjelent a Wolf cég üzletében ez a Petrusné és ki­adta magát ott tehetős asszonynak, akinek Komjáton tiz hold földje és házai vannak. Ebben a hiszemben az asszony Wolfnál vásárolt 614 korona értékben szövetet és ruha­neműt hitelre, azzal a kikötéssel, hogy csak a teljes összeg lefizetése után övé a holmi, addig a tulajdon joga a szabót illeti meg; a kikötés még az is volt, hogy Petrusné havi száz-kétszáz koronában fogja tör­leszteni az összeget, noha abban állapodott meg Petrusné Wolfal, hogy a teljes összeg ki nem fize­téséig sem elajándékozni, sem eladna

Next

/
Oldalképek
Tartalom