Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-05-11 / 57. szám
2. oldal. Komáromi Lamofe I9S9. május 1'1. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ mosószappant! Győződjék meg rólal tűrhetetlen állapotok javítása s főleg a vadvédelem érdekében is. Szóval e mozgalom hivatva van a vadászat szép mesterségét visszavezetni ama ideális alapokra, melyekre azt a hosszú gyakorlati tények és a természet kincsei iránti szeretet építették. A járási vadászati védegylet megalakulása óta már egy ízben tartott íáto= gátolt választmányi gyűlést, hol legfőképpen ama rendkívüli teendők képezték a megbeszélés tárgyát, miket a rettenetes hideg tél szülte vad pusztulások és vad pusztítások (esznek szükségessé. E tárgyban a védegylet választmánya javaslattal fordult a közigazgatási hatósághoz oly értelemben, hogy a rendkívüli állapotokra való tekintettel gondoskodás történjék a vad rendkívüli védelme érdekében. Országos hivatal ennyit sem akar javaslatba hozni, mert hiszen ha elfogadta volna a járási hivatal indítványát, amelyet a legszigorúbb skrupulózitással készítettek el az itteni régi vármegyeházán, akkor nem kérne be külön felvilágosítást Komárom városától, hanem jóakaratulag fölterjesztené a belügyminiszterhez a szanálási alapból való részesedés céljából. Nem lehet eltitkolni megütközésünket e játék feleit, amelyet nem tartunk méltónak sem a városhoz sem az Országos hivatalhoz, de kénytelenek vagyunk így jellemezni ezt a huzavonát, amely csak késlelteti a végső megoldást és amelyből világosan látszik, hogy Komáromot elakarják ütni az őt jogosan megillető segélytől. Hiszen 1928. már régen elmúlt, az 1929 ik év ötödik havában vagyunk már és még halvány kilátás sincsen arra, hogy mikor hagyják végérvényesen jóvá az 1928 évi költségvetést. Valóságos szaboiálága ez ennek a városra nézve nagyhorderejű, életbevágó kérdésnek, amelynek elintézetlen volta a legsúlyosabb helyzetbe sodorja a várost. Költségvetés nélkül nem lehet adminisztrálni, ez evidens, de a város mai helyzetében a jóváhagyott költségvetés azt a nehézséget volna hivatva elhárítani, ami a beruházási kölcsön folyósítását ma megakadályozza. Mert a kölcsöntnyujtó intézet csakis akkor folyósítja á város részére a pénzt, hogyha a város jóváhagyott költségvetését bemutatja. Amíg a város jóváhagyott költségvetéssel nem rendelkezik, addig a beruházási kölcsönből egy fillért sem utalnak ki. Azt minden komáromi ember tudja, hogy a város az utcák rendezési munkálatainak befejezését és a lakásépítkezéseket csak akkor A hegedű. Irta: Büky György. Leszakadt róla már régen a húr. A por azürke vattával takarta be árva testét és nem akadt ember, aki oda* kölcsönözze neki a lelkét, hogy sirva fakadjon. Hosszú esztendők közönye sülyesztette a hallgatás tengerébe. Ütött-kopott testénél talán csak a gazdája lelke volt kopottabb. A család és a hegedű horizontjáról, száz esztendőnél is több ideje már, hogy véres alkonyba zuhant a művészet napja, amikor a büszke ős, a császári udvarok daliás hegedűse egy királynői kaland miatt börtönbe került s a magával vitt hegedűn olyan szivhezszólóan játszott, hogy belehasadt a szivei Azóta sok fiú és sok unoka hadonászó ujjai fojtogatták a nemes hangszer torkát. Színtelen szorgalom és hiú tehetségtelenség verejtékezték be nyikorgó fáját, amig végül halálrakinzottan foglalta el helyét a szekrénytetején . .. Róna Gergely, az utódok hosszú sorának utolsója, börtönőr volt. Apjától és nagyapjától örökölt szigorú, de léleknélküli kegyelettel őrizte meg a hegedűt. Évenkint egyszer-kétszer kézbe vette, megtörülgette, elcsodálkozva forgatta meg bütykös ujjaival a töredezett hangolócsavarokat, cifra nyílásán keresztül belekukucskált a belsejébe és sehogy sem tudta megérteni, hogy hasonnevű őse ebből a hangszerből csalta ki azokat a csodálatos hangokat, amikkel királyasszonyok szivét nyerte meg magának. Ilyenkor egy keveset elgondolkozott a hagyományon, a mesén, valami kis áhitat surrant bele a szivébe, a szeme apró szikrákat tükrözött, valahol mélyen meghajthatja végre, hogyha pinie lesz. Mivel pedig ezt a költségvetéstől tették függővé, költségvetés azonban nincs, egyelőre nincs kilátás arra sem, hogy a várós a maga elé kitűzött feladatokat teljesíteni tudja. Hogy ennek milyen káros következményei lehetnek szociális és gazdasági vonatkozásban, azt itt szükségleien hangsúlyozni. A munka nélküliség réme Komáromban máris felütötte fejét, igazán megdöbbentő, hogy ezzel mitsem törődnek a felsőbb hatóságok. Az Í928. évi költségvetés megmagyarázására vonatkozó számvevőségi választ a napokban tartandó közgyűlés el fogja fogadni és megküldi Pozsonyba. Mi lesz a következménye, kiváncaian várjuk, az előjelek azonban nem biztatnak valami jóval. Arra mindenesetre el lehetünk készülve, hogy olyan sürgősen aligha nyer elintézést a költségvetés, mint amilyen égetően szüksége volna arra Komáromnak. aaanHHHOHHBHBnH» A vadásztársadalom megmozdulása. Komárom, —május 10. Már röviden hirt adtunk arról, hogy úgy Komárom város, mint a komáromi 5 járás vadász társadalma a közelmúltban megalakította a a^rási vadászati védegyletet, mint az országos vadászati védegylet helyi csoportját. Igaz örömmel üdvözölhetjük csak a legszebb sportok egyikének érdekében megindított eme mozgalmat, mely hivatva van egy táborba gyűjteni az igaz vadászokat nemcsak a vadászokat érintő közös ügyek közös védelme céljából, de egyben az e téren uralkodó s immár borzongott a lelke, mint tavaszi szélben a virágos fa. Azután újra visszatette a hegedűt a szekrény tetejére, hosszú időre elfelejtette megint a családi hangszert, a családi mondát és mint katonás, szigorú börtönőr folytatta fakó életét. Róna Gergely pontos ember volt. Komoly és megbízható. Az egész fogház tudta, hogy nem lehet vele tréfálni. Azok a rabok, akiket őrá bíztak, jó kézben voltak. Az ő szakaszán sohase történt baj. Az ő szeme mindent észrevett. Soha nem tekintette embereknek a rabokat. A fogoly egyszerűen csak fogoly volt, aki valami tette folytán nem érdemelte meg, hogy embernek számítsák I Öt soha nem is érdekelte ezeknek a bűnösöknek a lelkivilága. Zárkózott közönnyel végezte szolgálatát. Szóba sem állott egyikkel sem. Felelet nélkül hagyta a válaszért könyörgőket. Meg se hallotta a szitkozódókat és tompa fásultsággal viselte el a siránkozók szivettépő hangját. Ha nehéz rab érkezett a fogházba, rendesen Róna Gergely gondjaira bízták. így érkezett meg egy napon Lyubovszky Kazimir is. Amikor átadták neki, megtudta, hogy halálraítélt, hogy ügye már az utolsó fórum előtt áll és hogy menthetetlenül akasztófára kerül. Megtudta azt is, hogy Lyubovszky Kazimir hegedűművész I . . . Ettől a pillanattól fogva valami apró nyugtalanság költözött bele az életébe. Maga se tudta mért, ezt a foglyot jobban megnézte. Látta, hogy halálosan sápadt az arca, sötétlobogásu a szeme és a szája csak egy apró, véres vonal a büszke áll fölött. Nem lehetett öreg. Vézna testéből fiatalos ruganyosság áradt, a bőre még a börtönben is üde maradt. Folyó hó 5 én pedig rendes taggyűlés volt dr, Aranyossy László védegyleti elnök elnöklete mellett, mely gyűlés is több fontos ügyben határozott. így a gyűlés jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki Komjáthy István választmányi tagnak a védegylet érdekében kifejtett ama ténykedéséért, hogy a járás területéről több uj tagot nyert meg a védegylet ügyének, majd pedig a parlamenti tárgyalás alá kerülő kis vadász törvény tervezetének egyes sérelmes pontjait tárgyalta meg és elhatározta, hogy ismét memorandummal fordul az illetékes helyekre, hogy a törvényen különösen a vadászati tilalmi idők tekintetében az itteni viszonyokhoz mérten némi váltóztatás tegyen eszközölve. így a nyúl lövése csak szeptember hó 15-től legyen megengedve szep'ember hó 1-je helyett, a fogoly lövése pedig augusztus hó 15 étői szeptember hó elseje helyett, mig a vadlud lelövése korlátozva egyáltalán ne legyen, mert ez utóbbi vad itt tömegesen jelenik meg, mint átvovuló vad s gazdaságilag jelentékeny kárt okoz. Korlátozni kívánja a túzok leiövését is a védegylet olyképen, hogy csupán a kakas vadászata engedtessék meg. A törvénytervezet ama pontját pedi g, hogy engedély mellett tojárgyüjtés eszközölhető, a védegylet teljesen törölni javasolta, mert ez igen sok visszaélésre adna alkalmat. Hason’óképen javasolta a 3 ik £ nak Js mqgváitőztatását olyképen, hogy ne csak a törvénytervezetben felsorolt két esetben lehessen a tilalmi időket rendeleti utón megváltőztatni, hanem igenis minden indokolt esetben, vagyis ez a jog, mint diskrecionáiis jog adassék meg az illetékes hatóságnak. A járási vadászati védegylet eddigi rövid működésével is megmutatta, hogy Róna Gírgely megleste a kezét. Karcsú, hosszú ujjak. Csupa ideg, csupa nemes vonal. Megnézte a magáét. Merev, nehézkes bütyök. Alig mozgó Ízületek. Legföljebb a puskát tudja kezelni. Hátra dugta a kezét és nagyot sóhajtott. Amikor egy éjjel a fogoly az ablakhoz jött és kiszólt hozzá, meg se ütő dött rajta. Mintha várta volna. A hangja suttogott, folytottan beszélt, mégis úgy hallotta, mintha valami különös zengés viharzana elő belőle: — Testvéri Állj meg egy szóra! Róna Gergely nem ment tovább, mint ahogy szokta, hanem megállóit és várt. Maga se tudta, mi történt vele. S a fogoly beszélt lázasan, gyorsan, suttogva: — Testvér! Hegedűt adj be nekeml Egy hegedűt! És meglátod, hogy angyalok repülnek be a cellákba és Isten lépését hallod meg a folyosón! A börtönőr összerázkódott és tovább ment. De ezen az éjjelen többször is megállott a hegedűművész cellája előtt és megrendültén hallotta könyörgését: — Testvéri Halálra Ítéltek 1 Nem sokára végem! Adj egy hegedűt és lemuzsikálom a menyországot ebbe a pokolbal Testvér! Könyörülj! Róna Gergely sohase érezte olyan nehézaek a szolgálatát, mint ezen az éjjelen. A cella ablakán keresztül mint két parázs sütött ki a fogoly szeme és forró, lázas szájából, mint perzselő kígyók másztak elő a szavak, hogy a börtönőr fülén keresztül belekússzanak a leikébe és ott fenekedtől forgassanak fel mindeut. És ez igy ment több éjjelen egymásután. A hegedűművész könyörgése már eszelős volt. Már csak a lélek leküzdhetetlen vágya ösztökélte újabb CSILLAG< erem! üde, tiszta, tetszetős arcbőrt csinál; nappali-éjjeli használatra 8 és 12 Kő Csillag szappan hozzá 4 50 Kő Csillag hajszesz megszüntet minden hajhullást, korpásodást. Ára 10 Ké Csillag hajpetrol megszünteti a haj beteges zsirosságát. Ára 10 és 15 Kő Csi-iag tyúkszem radikál-gyökerestül irtja a tyúkszemei. Ára 6 Kő Csillag iábfürdősó legjobb szer Iábizzadás, bőrkeményedés, lábdaganat és fáradtság ellen. Ára 6 Ké 9 Kapható kizárólag a Csillag gyógyszertárban Bratislava, Kozia-ulica 33. Új telefónszám 30-94. Naponta postai széiküldás. céljának minden tekintetben megfelelni kiván, miért is minden pártfogást és támogatást megérdemel. Vddászok tehát egy táborba! Sorakozzunk mind kivétel nélkül a mi egyesületünkbe, hogy egyesüli erővel kivívhassuk mindazt, mit sportunk megérdemel ! A védegylet törekvése és munkája egyébként mindenkit érdekel, érdekli az összes községeket, melyek területeik után busás jövedelmet élveznek, mert a vadászati védegylet az ő érdekeiket is védi akkor, midőn a vad hathatós védelmét vette progmramjába, de érdeke ez az egyesülés minden polgárnak is, meri a vadászat eredményében bárki is részesülhet. A vadászat sport, mi ezt tartjuk! A legszebb sportok egyike, mert bevezeti az embert a természet nagy templomába, hol megtisztul a szív, felfrissül a gondolái! Vadász Bajtárs! ezért sorainkban a helyed! Siess és jelentkezz felvételre ! Nimród. Hitelt nyújt gyárosoknak, gyártóknak és kereskedőknek kik mindenfajta gépeket, apparátusokat, autót, traktorokat, motorcyklit, kerékpárokat, grammutonokat, zongorát, bútort, irodai gépeket es .hasonló tartós cikkeket részletfizetésre árusítanak. Ungar S. bankháza Bratislava, Ventur-u. 20. és újabb kitörésre és Róna Girgely ott állott mozdulatlanul a cella előtt, hallgatta az extázisbán átszellemült fogoly ostromát s a lelke mélyén megborzongott valami, mint tavaszi szélben a virágos fa . . . Egy ilyen éjjeli szolgálat után otthon levette a szekrény tetejéről a régi hegedűt, reszkető kézzel törölte meg a réteges portól, megsimogatta ütött-kopott testét és arcához szorította. Hosszú ideig ült egyhelyben. Átcikkázott agyán minden, amit az apja mesélt, a nagyapja mesélt. Darabos, nehéz mozgású lelke lassan feloldódott, körülölelte a hegedű átmelegedő fáját, királylányok, császári asszonyok mozogtak előtte, látta, hogy csókra nyújtják piros szekfüszájukat az ő daliás, hegedűs ősének és belesápadt, amikor odáig jutott képzeletében, hogy katonák verték bilincsbe és börtönbe hurcolták nemes Róna Gergelyt, a hegedűművészt. Megdöbbenve érezte, hogy az arcához szorított hegedű életre kap és úgy ver, úgy zakatol, mintha valakinek a hasadozó szive dobolna benne utolsót. Ijedten kapta fel a fejét és megbabonázOttan nézett a hegedűre. Nem tudta' most már, a hegedű vagy az ő szive vert olyan bomlottan ? Másnap húrokat vett a városban . .. Felszerelte a hangszert és vonót, még gyantát is szerzett hozzá. Azután katonásan jelentkezett az irodában az igazgató ur előtt: — Igazgató ur, jelentem alássan, az 59 es fogoly hegedűért könyörög! Az igazgató csodálkozva nézett rá. — Mi az, Róna? Maga nem szokott ilyen dolgokkal hozzám jönni ?1 Róna elvörösödött és csak ennyit feleli: — Halálraítélt! Gondoltam, bejelenteml — Majd a siralomházban, Rónai Addig nem. Úgyse tart már soká az egész
