Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-09 / 56. szám

Ötvenedik éviolyam.

56. szám.

Csütörtök, 1929. májas 9.

POLITIKAI LAP.

4 Ü is?ísetéíi ki ssekssiórák éfték-bea;

Jet fisa ét ríáékre po*t*i gséiküiáé#*bi! sfrs é»í* Sö X. Ííié'/I* 49 ÍR, Bejyeiám ; fő i. - IftMéőn 150 If, í

Tj88 esti» ár«« 80 fillér.

ALAPÍTOTTA? TUBA JANOS.

felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA tfar. Szerkesztő; B ARANY A Y JÓZSEF dr.

Tko VI. 8/27.

99.

A köztársaság nevébenl

A bratislavai Ítélőtábla dr. Gaál Gyula ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt indított büntető flgvben, melyben a komáromi törvényszék 1927. I. 31-én Ti. Vili 6/25/50. szám alatt Ítéletet hozol*, magánvédiónak a vétkesség tekintetében beadott felebbezése folytán, a Biatislevéban 1928 junius 27. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet:

Az Ítélőtábla az első bíróság Ítéletét a Blk 385. § 1. a) pontjában foglalt tárgyi semmiségi okból megsemmisíti és dr. Gaál Gyula 64 éves, ev. ref. valiásu, komáromi születésű és ugyanott lakos, vagyonos, a „Komáromi Lapok“ felelős szerkesztője vádlottat az 1914 évi XLI. Ic. 1. §-ba ü köző és az ugyanazon törvény 3. §. 1. p. értelmében minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek mondja ki, amelyet azáltal követett el, hogy 1925 augusztus 20 án megje'ent 100 ik számában „LeSiei és a szociáldemokraták“ cikket jelentetett meg, amelyben a főmagánvádlőról, dr. Leltei Jenőről a következők foglaltatnak: „íme, Leilei áldásáról még a cseh nacionalista l3p is igy ir.“ Ezzel vádlóit főmagánvádlőról oly tényt állított és terjesztett, amely őt, Valódisága esetén, közmegvetésnek tenné ki. Az Ítélőtábla ezért dr. Gaá! Gyula vádlottat az 1914 évi XLI, te 3. § II. fej. alapján, a Bn. 92. §. alkalmazásával 2COO Ke, azaz kettőezer Ke fő- és 80, szóval nyolcvan Ke mellékbüntetésre ítéli. Ezen büntetéseket az 1924. évi május 30-iki 124 számú törv. 22 §. értelmében behajthatatlanság esetén 1, szóval egy havi és 1, szóval egy napi elzárásra kell átváltóztatni. A pénzbüntetéseket az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell a komárnoi államügyészségnél végrehajtás leihével megfizetni az 1892 évi XXVII. te. 3. § ában előirt célokra. A komárnoi törvényszéknek meghagyja hogy ezen ítélet jogerőre emelkedése után határozzon, vájjon vádlott büntetése feltételesen felfüggeszfessék-e. A pótbüntetés az 1924. évi 124. sz. törv. 22 §. 4 bek. értelmében csak az esetben hajtandó végre, hogy ha a pénzbüntetést vádlotton, illetve a „Komáromi Lapok“ cimü napilap tulajdonosán, Spitzer Sándoron behajtani nem tehetett. Köteles vádlott az eddig felmerült büntetőeljárási költsége*, azaz 1576 Ke 60 f-t, valamint a jövőben felmeiülendő költségeket a kincstárnak megfizetni, mely költségekért az 1924 évi 124 sz. törv. 21. § t. bek. értelmében egyetemlegesen felel a fent említett lap kiadója és tulajdonosa is. Köteles vádlott a Blk. 480. és 478. §§. I. bek. értelmében főmagánvédló dr. Leilei Jenőnek 15 nap és végre • hajtás terhével 5000, szóval ötezer Xó büntetőeljárási költséget megfizetni, mely költségért a fenlemiitett 1924 évi 124. sz. törv. 21. §. értelmében egyetemlegesen felelős a „Komáromi Lapok“ újság már említett kiadója és tulajdonosa. Vádlottat, mint az említett napilap felelős szerkesztőjét, valamint kiadóját az 1924 évi 124. sz. törvény 14. § 1. bek. értelmében kötelezi, hogy az említett napilap azon számában, mely ezen ítélet jogerőre emelkedése utáni legközelebbi napon jelenik meg, vagy pedig a közvetlenül következő számban, az újság elején minden példányban közönséges nyomással ingyenesen és megjegyzés nélkül magyar nyelven tegyék közzé ezen Ítélet rendelkező részét. Védőnek panaszait és indítványait elutasítja.

A város üzlete

Komárom, —május 8

A város, mint olvas* uk, ismét az előtt az elhatározás előtt áll, hogy az államnak telkeket ád el, helyesebben kell eladnia. Komárom városnak egész lei ültté alig ötezer kataszteri hód és ebből a város arány'ag minimális területtel rendelkezik. Közlegeiőjének nagyobb részét annak idején a fö’dmives iskola céljaira adta át, ami elkeseredett és hosszú pert eredményezett ; majd eladta a kikötő céljaira egész rakpartját, tehát területének legértékesebb részét a pozsonyi kaputól kezdve lefelé, most pedig arról van szó, hogy ugyanezt a partot fölfelé, az öszszekötő vasúti hidig adja el, amely kerekszámban száztíz kataszteri holdat tesz ki.

Emlékezzünk csak vissza a régi rakpart eladásra, amely a kormány képviselői részéről igazán nem folyt a legfsirabb eszközökkel, akik háromnapos ultimátumokat adogattak a városnak, majd a munkásságot uszították fel ellene é3 a város törvényhatósága egy tál lencséért kénytelen volt eladni a kikötő mai telkét: két és télmillióért, melyből egyszerűen levonták a váios tartozásait és a maradék összeg kifizetését hónapokig szabotálták, amikor pedig egy itt járt minisztertől ezt sürgetni merészelte a város küldöttsége, ez a volt miniszter a társadalmi konvenciók és a kötelező' jó modorról megfeledkezve, hátat fordítóit a küldöttségnek.

A csehszlovák politikusok' azóta bizonyára megtanulták a politikai illendőség kiskátéját és udvariasabban viselkednek a várossal szemben, amely azóta már nem is törvényhatóság, hanem egyszerű kisközség. Mégis a legnagyobb óvatosságra intünk a kormány delegátusaival szemben, mert Komárom, ha eladja ezt az utolsó száztizholdját is, amelyen építhetett volna, akkor a holdba mehet telkekért. Mert Komárom természetes fejlődési vonala csak a pozsonyi országút két oldalán képzelhető el, a Duna mentén, a váro3 déli vonalának folytatásában, mely a Dunához igazodik. Ha tehát ezt a részt rendező pályaudvarnak adja el, ez annyit jelent, hogy a város sokkal erősebb gyűrűvel lesz körülvéve, mint a mai nádorvonal, vasúti pályatestekkel. Mig a mai területek a közeli Kisdunából olcsón és eredményesen feltölthetők, addig a cserébe kinált területek csupa árterület, amelyet semmi sem véd meg a Yág áradásaitól, emellett a várostól mégegyszerannyi távolságra vannak.

Ami pedig a moziépület [és területének átengedését illeti, azt semmi körülmények közt nem

képzelhetjük el másként, mint a városi gyökeres mozgószinházi jog egyidejű adományozása ellenében. Ha más városoknak nem is egy rr.ozgószinház joguk van, ha légionáriusok és más jogi személyek játszi könnyűséggel kapnak jogokat, miért nem kap a város, amely nem taksálható kevesebbre a légionárius uraknál, akik mindenféle hivatalokban helyezkedtek el és mindenféle más licenciákhoz jutottek. A város, mint ilyen, havonta 2—300 szegényt segélyez, ez a szám állandóan emelkedni fog, mivel a város mindenkit felvesz a községi kötelékébe szelekció nélkül, köztük olyanokat, akik öreg korukra terhére lesznek, ehhez képest tehát a város jövedelmeit is szaporítani kell.

Az eladandó területekkel elvész a parljog és a városi homok és kavicsbánya bevétele is, amelyek pedig elég jelentékeny hozamot biztosítottak a közpénztár számára. Nagyobb óvatosságra kell intenünk azokat, akik ebben az ügyben eljárnak és ne engedjék magukat megtéveszteni a munkaalkalom és más Ígéretekkel, mert itt a munkaalkalom mondjuk, egy nyáron tart, azután pedig a munkaalkalmaknak végleg befellegzett. Azután az eladásnál olyan szerződést kell kötni, mely a helyi munkaerőket védje, mert láttuk, hogyan tartják be a régi kikötő-szerződést a helyi munkásokkal szemben.

POLITIKAI SZEMLE.

Komáiom, — május 8.

A határon fekvő községek külföldi vagyona.

A trianoni szerződés következtében fölmerüli különböző vagyoni kérdések mindezideig elintézetlenül maradlak, noha az uj határok folytán az érdekelt államokra nézve fontos lenne végre ezeket a kérdéseket is elintézni. A prágai belügyminisztériumban pénteken miniszterközi értekezlet volt, amelyen a trianoni szerződés 249. és 256. szakaszának végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. A tárgyalás főanyagát főképen azon közintézmények és községek vagyonának fölosztdsa képezte, amelyeknek ingatlan vagyona az uj államhatárok következtébén két államhoz tartozik. A kérdésekben körvonalazták Csehszlovákia általános álláspontját. Magyarországgal valószinüleg július folyamán kezdődnek meg e tárgyban a tárgyalások.

A csehszlovák köztársaság megalapítói monarchisták voltak.

A nagy politikai affér, amely Kramár dr. és Benes külügyminiszter között támadt, általános pertraktálás tárgyát képezi a csehszlovák sajtóban. A szocialisták hevesen támadják Kramárt, akinek többek között szemére vetik, hogy monarchista érzelmű volt és orosz nagyherceget akart a cseh trónra juttatni. Kramár lapja, a cseh nemzeti demokrata Národni Listi hosszabb cikkben felel a szocialisták támadására és a cikk ismerteti Kramár dr.-nak a háború előtti működését és a háború alatti válságos helyzetét, amikor elzárSserkeixtóiég é* kiadóhivatala Hidoi-a. S§„ Megjelenik hetenkint háromisoi I

kedden, csütörtökön és szombatoi.

ták és halálra itéliék és az osztrák had vezetőség minden áron arra törekedett, hogy kivégezzék. Ez a lap izerint meg is történt volna, ha közben Ferenc József meg nem hal és az események másként nem alakulnak. Kramár a börtönből kikerülve is kockára lette életét, amikor a nemzeti forradalom élére állott. A lap beismeri, hogy Kramár dr. monarchista volt, de ugyanakkor a szocialista sajtó azt is megírhatná, hogy Masaryk Tamás köztársasági elnök is a monarchia hive volt és eleinte ő maga is orosz nagyhercegre gondolt, mert akkor azt akarta az egész cseh nemzet. Masaryk később megválíóztatta szándékát és angol herceget akart a cseh trónra ültetni.

Pártatlan becsületbiróság dönt

a Kramár—Benes afférban.

Sokféle hir kerüli forgalomba a sajtóban arra nézve, hogy miként fogják elintézni a Kramár dr. és Benes külügyminiszter között fölmerült ügyet. Fölmerült többek közölt az a gondolat is. hogy Benes a rendes bíróság előtt szerezzen magának elégtételt és a lapok igen nagy része követelte a külügyminiszternek távozását. A sok féle hírrel szemben a csehszlovák sajtóiroda hivatalosan közli, hogy az ügyet becsületbiróság előtt fogják elintézni. Ugyanis mind a két fé! késznek nyilatkozott arra, hogy a vitát Pospisil Vilmos dr., a csehszlovák nemzeti bank kormányzója és Schauer dr. prágai ügyvéd elé terjesszék pártatlan elbírálás végett.

Exminiszterek üzenetei az agrárpárt kongresszusának.

Kedden kezdték meg Prágában az agrárpárt kongresszusát, amelyen több mint ezer kiküldött vesz részt. A kongresszuson Stanek képviselő elnököl és a megjelentek általában nagy harcikedvet mutatnak, tekintettel arra, hogy az utóbbi időben az agrárpártot úgyszólván minden oldalról heves támadások érték. A kongresszus első napján Srdinko földmivelésügyi miniszter előterjesztette Svehla volt miniszterelnöknek üzenetét, aki elsősorban a mezőgazdák nagy jelentőségét méltatta, majd áttért a városi lakosságra, amelyet úgy jellemzett, hogy túlságosan anyagias és parazita hajlamú, Majd rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági munkát nem méltányolják eléggé. A gazda lebecsülése nemzetközi jelenség. Nem elég kiáltanunk, — mondja Svehla — hogy adjátok meg ami illet, hanem magunknak kell elvennünk azt, ami megillet. A volt miniszterelnök üzenetét állva hallgatta meg a kongresszus. Eredetileg úgy volt, hogy Hodza személyesen fog megjelenni a kongresszuson, de állítólag szlovenszkói elvbarátai azt tanácsolták Hodzának, hogy ne kockáztassa egészségét. Az ő jelentését Slavik volt kassai zsupán fogja felolvasni.

A cseh nemzeti szocialista párt Szlovenszkón tartja ez évi rendes kongresszusát.

Benes dr. külügyminiszternek minapi szlovenszkói látogatása a bevezető etappja volt annak az akciónak, amelyet a cseh nemzeti szocialista párt indít meg Szlovénszkőn. A párt, Benessel az élén, nagy tűzzel fog a munkának és hivatalos lapjaiban ugyancsak hangoztatja, hogy Szlovenszkót nemzeti öntudatára kell ébreszteni és Szlovenszkó részére ki kell harcolni a nemzeti és szociális egyenjogúságot! Benesnek az a célja, hogy régi politikai riválisát, Hodza dr.-t saját hazájában győzze le, hogy a szlovenszkói haladó szellemű rétegek fölött Benes vegye át a vezérletet. Hogy a külügyminiszter és pártja a legkomolyabban eltökélte Szio-