Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-07 / 55. szám

4. oldal. Komiromi Lapok 1989. május T. 2500komáromi diák nyáron fürödni szeretne Uszoda kell Komáromnak! — Mentsük meg a komáromi, gyermekeket a vizbefullástól! — Adjunk nekik alkalmat az egészséges viz- és napfürdőre! Komárom, — május 6. Amit a következőkben elmondok, azért adom elő itt a lapokban, mert ha akár az érdekelteknek, akár azoknak, akiknek a segítségére ebben az ügyben számíthatnánk, külön külön el kellene mondanom, akkor mire mindenkivel személyesen beszélhetnék, arra a Vág vize el is folyna, pedig hát az uszodát, hogy in médiás aquas kezdjem, ott akarom, hiszen higiénikus szempontból mind a Nagydunát, mind pedig az álló, poshadt Kisdunát messze felülmúlja. Azonkívül ugyanis, hogy a Vág néhány fokkal melegebb, nagyon sok ásvány és gyógyfürdői vizet hord le felülről. De szavam van most másokhoz isi Képzeletemben egy nagy olvasó, ill. hall­gató közönség előtt állok, akik között ott van, hogy többet és más korosztályt vagy „rangot“ ne számítsak, a komá­romi iskoláknak összesen több mint 2500 diákjáért nyáron a fürdés alkal­mával különösen aggódó szülői tábor. Ha a városban nincs uszoda, ezeknek a gyermekeknek egy jó része egész nyáron vagy nem fürdik vagy nagyon ritkán fürdik vagy C3ak élete veszélyez­tetésével. (Talán nem kell megemlíte­nem a múlt év szomorú tapasztalatát, amikor két gimnazista egyszerre fulladt be a Vágba.) Miért? Mert nem volt a városnak uszodája; mindem komáromi ember jól emlékszik arra a sok szemre­hányásra, amelyet kapott a város és az iskolák egyaránt: az előbbi, mert nem gondoskodott a leszerelt uszoda pótlásáról, az iskolák, meri hogy miért nem vigyáznak arra, hol fürödnek a gyerekek! Mintha bizony erre volna mód és eszköz vigyázni. Mert tegyük föl, iskolai évben el is vezetné egyik másik pedagógus az ifjúságot fürödni, úgy járhatna könnyen, mint a tyuk a kacsáival — ahány gyerek, annyi ve­szedelem! A cserkészek, tudjuk, úgy szokták ezt megoldani, hogy kötelet feszítenek ki s ezzel jelölik meg a ha­tárt, meddig szabad bemenni, de velük is annyiban lehet ezt néhányszor meg­tenni, meri erősebb fegyelemhez van­nak szoktatva, kevesebben vannak és általában mind tudnak úszni. De hogy a szót ne szaporítsam, men­jünk tovább: nemcsak a diákságnak, hanem a komáromi közönségnek is szüksége volna uszodára. Ám marad­junk csak diákjainknál, akiknek egész­sége annyira megköveteli a gyakori szabad fürdést, mint a mindennapi kenyeret. Tessék csak összehasonlítani a cserkésztáborból hazajött fiukat azok­kal, akik itthon maradtak és nem fü­­rödtekl Érdemes volna statisztikát ké­szíteni arról a szomorú állapotról, hogy a nyár folyamán a 2500 tanuló közül mily kevés fürdik I Miért kell tehát a fürdés? 1. Megköveteli ezt az ifjúság egész­sége. Nyáron az itteni gyermekek csak egy nagyon kis része van abban a helyzetben, hogy akár mint módosabb szülők gyermeke, akár mini cserkész, valóban mehet olyan helyre nyaralni, ahol legalább a fele nagyvakációt für­déssel, levegőzéssel töltheti. A nagyob­bik része itt marad a városba: ahol azonban a fürdési lehetőségnél nagyobb a porfürdő, pedig de sok már eddig is a tüdővészesek száma I 2. Uszodára van szüksége az ifjú­ságnak azért is, mert ez lenne az egyet­len hely, ahol a gyermek úszni tanu'hat. Hogy erre mily nagy szüksége van, bizonyítja a sok szerencsétlenül vég­ződő fürdőzés vagy csónakázás. (Erre azt mondja majd valaki: hát ne menjen a vízre! Feleletem: Hát még a komá romi gyerek se menjen a vizbe?) 3. Uszoda volna az a hely, ahol az iskola padjaiban elgyengült tüdő és vér a nopfürdőzés által egyedül tud úgy helyrejönni, hogy a következő szep­temberben ismét tovább ronthatja d. e 8—1-ig és d. u. 2—5 ig a poros iskola a pad-kalodában görnyedő tanuló*. De nem elég csak az uszoda szük­ségességét kimutatni, hanem ki kell terjeszkednem arra is, hogy mért nem lehet a gyermekek fürdőzési lehetőségeit a véletlenre bizni. Tegyük föl, hogy szülő a gyermekét hosszú könyörgések után végre elen­gedni fürödni. Hová megy a gyermek? 1. Elmegy fürödni a Kisdundra. Ha a sportházhoz megy, az nem az övé, ott nincs ahol levetkőzzék, ott csak azoknak szabad fürődniök, akik a sportegyletnek a tagjai. Ha odébb megy, onnan a rendőr kergeti el, mert hogy az a közerköcsiség ellen van. (De kényesek lettünk egyszerre!!) Tehát elmegy a Kisduna legvégire a vízmüvek felé. Olt most titkon levet­kőzik, gyanútlanul bemegy a vizbe — egyszerre csak jön egy hirtelen mély rész... vagy következik a hináros rész... a szülő azt gondolja, hogy a gyermeke fürdik, pedig hát élet-halál között lebeg. Ha egyedül van, nincs aki segítségére menjen... ha többen vannak, hősködnek s egész biztosan veszélynek teszik ki életüket, mert hát nekik „át kell uszniok a Dunát.,.“ de ezt már elfelejtik, hogy a viz köze­pén még mindig van annak a kis szívnek ideje arra, hogy görcsöt kap­jon ... a fejnek, hogy elveszítse a fejét... a léleknek, hogy elveszítse a lélekjelenlétét. Hogy azonban a Kis­­duna — mert nincs cirkulációja és a hajók sok szennye, olaja miatt — egészségtelen fürdőhely, azt feleste ges is említeni I 2. De tegyük fel, hogy elmegy a Nagydundra. Mondjuk ursujfalu felé. Tegyük fel, hogy a gyermek olyan helyen állapodott meg, ahol a viz fo­kozatosan lesz mély. Jól van. Fürdik. De evés közben jön meg az étvágy. Mindig beljebb és beljebb megy. .. s egyszer csak ottmarad. Még csak nem is keresheted ! 3. Ám válassza a Vágót. A Vág a városhoz közellevő részein hirttlen mély (már szélén 3—4 méter mély). Óit fürödni nem tud, hacsak biztosan nem jó úszó. Tehát mit tesz ? A tal­pakra mászik s onnan próbálja leló­­gaíni a lábát. Itt olt a talp mentén le is lép... aztán bátorságot nyer... próbái úszkálni... (Odahaza a szülő készíti az ozsonnát... de a gyermek­nek már rém kell se vajas kenyér, se kávé, mert a talp maga alá szívta és ott fulladt meg a jövő generáció egy nagyreményű tagja.) Jelzem, bárki rémláíónak mondhatna, ha tavaly két gimnazista nem fulladt volna mag a Vágban. Ám mondja va­laki, hogy azok maguk voltak az okai De én elmondom az esetet újra. A két fiú a többi társával elment fürödni. Ugy-e ez nem rossz? Ugy-e ezért nem lehet őket elmarasztalnunk, mert ez egészséges, helyes dolog.Most mi történik ? Elmennek a Vágra. Ott a talpakról fürdik a sok diák. A mi bol­dogult Kubicsek Mihály, eminens diá­kunk, — mivel az uszoda hiánya miatt az előző években nem tudott megta­nulni úszni — félve bár, de mégis be­lelép a vizbe, hiszen a többiek is igy csinálnak mindennap és azoknak sem történt semmi bajuk. De most az egy­szer megcsúszik s a hirtelen mélybe esik. (Drága szülők és pedagógusok I I Ez pontosan igy, ahogyan akkor tör­tént, az idén szintén megtörténhetik I Az alkalom lehetőségei és a fizika tör­vényei ugyanazok, s a diákok mindig szelesek és meggondolatlanok I) Kubi­csek VII. es gimnazista fuldokolni kezd. Most mikor legnagyobb a ve­szedelem, jön egy másik is 1 Mivel a magyar fiú vérében van az önfeláldozó szeretet: az egyik kis gimnazista utána véli magát és ki akarja a fuldoklót menteni... de ez magával rántja ... a szülők odahaza éppen azon beszél­getnek. hogy ki tudj», hogy hol jár most a fiuk... a tanárok konferenciára gyűllek össze s meg is dicsérték, hogy milyen szépen tanult és hogy a szülők nagy örömére lehet még ... de ezt mind hiábavalóvá teszi már a Vág, mert társaik jelenük, hogy a két fiú belefulladt a Vígba. Kedves Olvasóm! Van fiad? Ugy-e szereli a vizet? hogyne szeretné! De biztos vagy-e benne, hogy amikor elengeded fürödni, viszontlátod e isméi? Jó úszó a fiad? Akkor is veszély fenyegeti, mert — ha más okból nem is — de fuldokló tár­saiért beugrik s az magával rántja be a mélybe. Jajt Szinte hallom,amint ez a két fiú a zsoltárossal énekli ne­künk: A mélységekből kiáltok .,. hoz­/O. r> LÄUFER és TA STÚR UTCA 7 , Bratislava TELEFON 22-87 © Kérie as auf é dfimenfes bemutatását! zátok, komáromiak, vigyázzatok gyer­mekeitekre. Komáromban a fürdésnek az isko­lások részére csak az a három módja van: mindenki átlátja, hogy mind a három mód tökéletlen, a szülőkre, ne­velőkre nem megnyugtató és legtöbb­ször életveszélyes. Mit kell tehát tennünk? Meggondolni azt, hogy egy olyan uszodának a megépítése, mely legalább is az iskolák részére megfelelne, nem tartozik a lehetetlenségek közé. Tegyék ezt az ügyet magúiévá a városi tanácson kívül az iskolák is. A gimnáziumnak 450, a polgáriaknak 360, szlovák iskoláknak 400, a községinek 700, a Majláth-iskolának 250, az apá­cáknak 270 növendékük van. A komá­romi diákság számát igy a főiskolás és ipsrostanonc diáksággal együtt kb. 2500 ra tehetjük. A fürdő szezon meg­kezdődik június l ével, tehát még az iskolai évben, amikor ez a sok diák valóban együtt is van. Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy azok, akiknek legjobban keli a fürdő, az iskolák tár sadalma, amelyért mindent fel kell áidoznil Fontosabb ez, mint bármi más! Ennek a sok gyermeknek a fürdőz­­tetése egészség szemponljából már az iskolai év folyamán — osztálykirándulás képen — úgy d, e. 11. tői 1-ig és d. u. 2—4 ig nagyon fontos volna... legalább is van olyan fontos, mint a kuhuifilm vagy a földrajz-latin Hiszen ilyen alka­lommal nemcsak !ég-, nap , vízfürdőt vesz a gyermek, de szappant is hozhat magával... és a tanár-tanító hozzászok­tatja a fürdéshez. Ha az iskolai évben kényszerrel oda visszük a vízhez és jól mogmosdatjuk, mcgnapfürdőztetjük.., megszereti és maga is kívánni fogja. Mert nagy báj az is, kedves olvssóim, hogy nagyon sok komáromi gyerek nem is szereti már a vizet, napot: ezeket már 20 lépésről megismerem, mert fehérek és kényesek. A leányokról meg ne is beszéljünk! Az úgynevezet élet­boldogság 80% ban az egészségid1, edzettségtől, egészséges idegrendszeríő! függ. Ezt kell a felnövekvő generációnak nyújtanunk! A junius, julius, augusztus, szeptemberi, tehát 4 hónapi, azaz egy­­harmadévi rendszeres nap-, lég-és víz­fürdő tudná ezt biztosítani s mi ezt nem használhatjuk ki ifijuságunk e fontos ügye érdekében. Mo.st pedig rátérek az uszodater­vezetre. Olyan uszodát, amilyen volt a régi városi uszoda, csak úgy máról holnapra elő eremieni nem lehet. Utána néztem a dolognak és könnyen kereszlülvihetőnek és a fenti célokra alkalmainak találnám a következői: A Vágnak (ha válogathatunk 3 folyó között, csak ez jöhet szóba) olyan ré­szén 1 ellene ezt felállítani, ahol a viz fokozatosan mélyül. A parttól kb. 3—4 méternyi távolságra négy derrb talpat kell U alakban úgy elhelyezni, hogy a parinál levő egészen sekély viz és az U alatu talpelhelyezés áltat egy kb. 15X15 m nagyságú lükör jön létre. A talpakon lenne hely a kabinokra és a rfpfürdőzésre. A fokozatosan mélyülő viz 40 cm tői 2,50 méter mélységig haladna. A tükör három szélén a tal­pak mellett hosszú úgynevezett kutos­­tor-póznák volnának a földbe leverve és a ta'p széléhez rámázva, úgy azon­ban, hogy a viz áradása-apáiya alkal­mával az így keletkezett kalitka három oldala föl le csúszhatna a talpak ha­sonló mozgásával. Nem volna tehát en­nek az uszodának úgynevezett kosara, hanem csak oldalai, hogy a fürdőző a ialp alá ne kerülhessen, mig a feneke a vizfenék lenne. Közepén kötéllel és táblával jelzés lenne, ahol t. i. a nem úszók részét az mélyebb víztől meg­­különbezfefjük. A talpakról két Irambo­­lin vezetnf: egy a tükörbe, egy pedig a szabad Vágba, ahonnan ugorhatnak a felnőtt és önmagukért felelős jó úszó emberek. A talpalnak a szabad Vág felé eső oldalain működhetne nagy­szerű kényelemmel az az úszómester, aki kötélen kükre módon lógathatná ezt, akit úszni tanít. De most hogy ál­lunk a kabinokkal? Ugye az drága? No, e2t is meg lehet oldani. Az a né­hány kabin, ami a lu'ajokra rá kerü'ne, csak veiközésre-öltözködésre való, e műveletek u'án a fürdőzők a ruháikat erre a célra készített polcokon álló re­keszekbe, mint mindmegannyi ku'ccsal ellátott szekrénykékbe helyezhetnék, en-

Next

/
Oldalképek
Tartalom