Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-05-04 / 54. szám
1929. május 4. Komáromi Lapok 5. oldal. Egyáltalában hallani se akar róluk. Ez bizony nagy hálátlanságra vall. Ennél talán csak az a hálátlanság nagyobb, amelyet Ausztria mutatott, amikor a földarabolt Magyarországból még ö is elfogadott egy részt, abból a Magyarországból, amely évszázadokon át védő bástyája volt Ausztriának a tatárok, a törökök ellen és amely súlyos milliókkal járult évente Ausztria régi adósságainak a törlesztéséhez és amely ország az éléstára volt szintén évszázadokon keresztül. Ez bizony furcsa dolog, de ennél még furcsább dolgok is jutottak az eszembe ott a schönbrunni volt császári parkban. Bécs fényt, gazdagságot j köszönhetett a bécsi császároknak és \ végleg száműzte őket és hallani se jj akarnak róluk, ellenben bár a magyar | történelem legsötétebb lapjait (3 vasvári l béke, Zrínyi meüőztetése, Vesselényi, j Zrínyi, Frangepán, Martinovics vérpadja, * az aradi tizenhárom s az 1849-t-i idők sok-sok vértanúja, a bretciai hiéna őrjöngése, a Bt eh-korszak s<b ) mind a bécsi császárok írták, mégis vannak ' magyarok odaát, akik nagyon is sírnak a bécsi császárok uralma u'án és azt minél előbb szeretnék viszontlátni. Ezek a furcsaságok és értheletlenségek foglaltak el egészen, amikor a császári park fenséges képet nyújtó utjain jártunk. Majd a schönbrunni állatkert gazdag gyöj'eményeit tekintettük meg, ahol igazán példás rendet és tisztaságot láttunk. Az állatok jól táplálták, tiszták és jól gondbzott8k. A majom, a madár, az elefánt és a víziló ház itt is éppen olyan kedvenc szórakozó helye a közönségnek, mint minden világváros állatkertjének. Ezek a házak zsúfolásig tele voltak néző, nevetgélő közönséggel. Amikor lassú lép'ekkel elhagy'uk a császár nélküli császárváros egyik legszebb helyét, Schönbrunnt, eszünkbe jutott, hogy minden múlandó, minden véges, a trónok, a hatalmas dinasztiák fénye, erőssége mind pára, köd. Hogyan is mondja Várady Antal egyik hatásos költeménye, A strassburgi harangok refrénjében: Kincs, pompa, fény, rend, munka, rang, Köd, pára mind... fent és alanti Igen, ez a refrén kongott, bongott a fülemben állandóan, mert a Habsburg dinasztia hatalma, fénye, gazdagsága ma már „köd, pára, mind fent és alant!“ Schönbrunnból aulótexin a Práterbe mentünk és jól mulattunk a komáromi Fischer rádióreklamos kollégái, a látványos bódék kikiáltóinak szédületes nagy mondásain, amelyekkel becsalogatják a közönséget a panoptikumokba, plasztikomokba és egyéb látványosságokba. Természetesen mi is felültünk az óriási nagy kerékbe. Itt eszembe jutottak a komáromi Legényegylet kedves műsordarabja „A nótáskepitány“ egyik bájos duettjének a kezdő szavai, hogy Fölülünk az óriási nagykerékre És úgy széliünk föl az égbei Ha az égbe nem is visz fel ez a hatalmas, dunai hid vasszerkezetére emlékeztető óriási állványra fölszerelt óriási kerék, de elég magasra főiviszi az embert. Az óriási kerék mindegyik küllője végére egy vasúti kupé van erősítve, amely lassan emelkedik föl a magasba. Pompás panoráma tárult elénk. Ott fönn a magasban Ipovitz József barátom jó hasznát vette tengerész sasszemének, én meg a pompás prizma látcsövemnek, amely állandóan a nyakamban lógott. Bécs lámpái kezdtek kigyulladni s a hatalmas sugárutak, körutak, strasszék és ringek tüzvonaiként rajzolódtak ki a villamos lámpák fényében. Szinte sajnáltuk, hogy a kocsi lassan sülyedni kezdett velünk. Azt mondják, hogy a gyengébb idegzetüek e sülyedésnél tengeri betegségbe esnek. No, természetesen ilyesmi velünk nem történt meg. A gyors soffői képző látványosságot is megnéztük többek között. Itt minden előzetes tanulmány nélkül soffőr lesz az ember és vidáman vezeti a pompás autókat. Mindjárt az óriási kerék mellett van a barlangvasut. Aki a budapesti vurstli práter barlangvasutját látta, az nem látott semmit. Ez vagy hússzor akkora és hatalmas magasságot ér el. A benne való bolyongás eltart vagy félóráig, de csak etős idegzetűeknek ajánlom, mert szédületes sebességgel és szakadébszerü meredeken valósággal úgy zuhan alá a liliputi vasút a benneülőkkel. És ez a hajmeresztő zuhanás vagy tizszer megismétlődik. Ipovitz barátom becsalt ide, de többször nem ülnék föl rá Amikor zuhantunk a mélységbe, mindig az járt az eszembe, mi lesz, ha a kerék eltörik és a sínből kiugrik a kocsi. Közeledvén az ismerkedési est ideje, siettünk villamoson vissza a városba a Rathhauskellerbe, ahol a Lloyd utazási iroda utasai részére külön asztal volt fön'ariva. Nekünk más programunk volt és mi csak rövid ideig voltunk együtt a kedves társasággal és siettünk, hogy az éjjeli Bécsből is lássunk valamit. Hogy is van az a régi kabarédal: Látta-e már Bndapestet éjjel ? Jöjjön kicsit tekintsünk csak szé||el. Ne töltse az éjszakákat alva, S akkor lesz majd Pestről is fogalma. Ez a régi, kopott dal jutott eszünkbe Bicére vonatkoztatva. Első állomásunk egy tipikus bécsi sörcsarnok volt, a Májusi gyöngyvirághoz címzett, a bécs—pozsonyi villamos vasút végállomása közelében. A helyiség művészi fafaragásokkal van fedve és nürnbergi stüusu szobát utánoz. I't láttam a világ vagy legalább is Bécs legkövérebb emberét és pedig ingyen. Nem úgy mutogatták, mert mint söröző vendég ült a közelünkben. 180 kilót nyomott és polgári foglalkozására nézve mészárosmesier. Megjegyzem, hogy ezt a rettenetes nagy testű embert nem most, hanem visszatértünkben láttuk ebben a sorházban. Visszajövetelünk leírásában újra rátérek, mert ekkora darab emberrel nem lehet egyszerre végezni. Végre fel virradt re^nk a hajnal (könynyü volt neki, egész éjjel aludt, nem uey, mint mi). Hétfőn reggel, március 25-én a bécsi Os'banhofnáf találkoz unk mi utitárssk. összesen tizenhármán voltunk és érdekes, hogy ettől a rossz kabala számtól egyik utiiárs, még a hölgyek sem féltek, sőt maguk & hölgyek hangoz'atták, hogy ez a szám szerencsét feg hozni-A tizenhárom u’i'árs a következők voltak: Máriássy Tiborné nyug. főispán neje Lőcséről, aki most u'azott tizenhetedszer Olaszországba, R dványi Ernő jószágigazgató és neje Homonnáról, Dezső Sándorné táblabiró neje Hornon náról, Krause Tivadarnó főerdflmérnök neje Homonna, Dr. Székács István ügyvéd és neje Losoncról, Ondera János papírgyári cégjegyző és neje Poprádról, Henzel Margit cellulose gyári tisztvi selőnő Rózsahegyről, Simkó Gusztáv az utazás vezetője, a kassai L'oyd iroda igazgatója Kassáról, Ipovitz József gyáros Komáromból, Dr. Baranyay József lapszerkesztő Komáromból, már t. i, jómagam. Két fönttartott egymás melletti külön szakasz várt már-bennünket a velencei gyorsvonaton, ahol kényelmesen elhe lyezkedtünk. Minden dicsekvés nélkül mondhatom, hogy mi komáromiak az első félórában beleveztünk az utitársak rokonszenvébe, szeretetébe. Ipovitz barátom az olasz nyelvudása, én meg ős humorom révén nyertük meg a rokonszenvet. Á tatlan tréfa, móka, viccelődések szipoikái még kellemesebbé tették az utat. Ha az egyik szakaszban tovább mókáztunk, a másik szakasz már zúgolódott és hivott bennünket, hogy ott is tartsunk inspekciót, Végtelen kedves, felejthetetlen emlékek fűződnek ehhez az úthoz. Gyorsan surranjak el az állomások : Mädling, Baden, Semmering, Kindberg, Kapfenberg, Bruck, St. Michael, Klagenfurt, Krunpendorf, Pörtschach am Wőr herseé, Willach és végül az olasz határállomás: Tarvisió. Kedves olvasóim 1 Az olasz kék ég alatt vagyunk. (Folytatjuk.) Major István kommunista nemzetgvüiési képviselőt hat hónapi börtönbüntetés kitöltésére hívta be a komáromi ügyészség. — Saját tudósítónktól, — Komárom, — május 3. Még 1925 május elsején Major István kommunista nemzetgyűlési képviselő beszedet mondott Komáromban a kommunista népgyülésen. A beszédben több olyan részlet vol*, amely mialt a komáromi kerületi biróság annak idején hat havi börtönbüntetésre Ítélte e! Major Istvánt. A komáromi kerületi biróság ítéletét a pozsonyi felsőbíróság is jóváhagyta és a legfelsőbb biróság is megerősítette. A legfelsőbb biróság döntése a napokban érkezett le a komáromi államügyészséghez és ennek alapján az államügyészség most behívót küldött ki Major István nemzetgyűlési képviselőnek, hogy hat havi börtönbüntetését, amelyet a rendtörvény 15 ik szakaszának 3-ik pontja alapján izgatás miatt mértek ki rá, kezdje meg a komáromi kerületi bíróság fogházában. nemzetkSzileg ismert MHy Kellemes nyaralóhely, pompás vidékkel Wienből 35 perc alatt elérhető Naponta cca 100 vasút és 80 villamos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanatórlum, 41 nagy szálloda, penslők, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden áron. Világhírű kénesfürdők! »Iszapcsomagolás« Ivókúra Szőlőkúra Remek strandfürdő! Űgetőversenyek, autó-, motor- és csónakkirándulás. Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép parkban. Több mozgószinház állandóan változó műsoiral. Villamos, taxiautó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítással szolgál: mi IIH BEI IK Telefon: Baden 243. 00 _________________________________a A komáromi „Jókai Cserkészcsapat“ tizenötéves története. 1914. Irta: Beszédes Lajos öregcsirkész. Ezután a csónakverseny következeit. A pozsonyi kapunál héf csónak állott föl. Nádasdy Bandi hármas sípjelére egyszerre csaptak az evezők a Duna vizébe s a csónakok gyorsan siklottak tova a vizen. Elsőnek a „Tibor" érkezett be, melyben Beszédes, Kóczán és Nádasdy a második a „Turul“ lelt, melyben Lenhardt, Szaló és Windisch evezlek. Ezzel mi megnyertük Kubinszky Lajosné úrnő csónakunk keresztanyja által felajánlott első dijai: egy „Légy résen!“ feliratú tortát, a második csónak legénysége pedig szintén a csónak keresztanyjától András Jánosné úrnőtől adományozott doboz szaloncukrot. Szünet alatt a cserkészek maguk főzte cserkész-teával vendégelték meg a csónak-keresztanyákat, akik viszont süteménnyel és cukorkákkal látták el a fiukat. Végül még a bálnavadászat nevű vizi csónakjátékot, utána a vízből való életmentést mutatták be a fiuk. A vizbeesett Hittrich Gábor, aki legjobb úszónk volt, a mentő Nádasdy Bandi volt. Gábor annyira hűen játszotta a fuldoklást, hogy a közönség, nem lévén beavatva az életmentés kulisszatitkaiba, komolyan aggódni kezdett, csak akkor nyugodott meg, mikor a sátorban mesterséges légzés alkalmazása ulán sok kérés és csiklandozás után felnyitotta szemét. A cserkészinduló eléneklésével fejeztük be az ünnepélyt. A sikerült, kedves ünnepély rendezése körül igen sokat fáradozott a csapat derék tanár parancsnoka, aki mindig szeretettel buzgólkodik a cserkészek ügyeinek intézésén. Június 11-e kuítur esemény napja: Megjelent a Jókai könyvnyomda r.-í. nyomásában a „Cserkész-nótáskönyv“ tetszelős kis füzet, a dalokkal amelyeket Karle Sándor főgimnáziumi tanár, a komáromi cserkészet megteremtőjének vidám cserkészei énekelni szoktak, amikor kirándulnak a szabadba. A tutajnótákon kívül van benne egészen uj j komáromi születésű nóta is. Édesanyám a kis kertben varrogat, Nadrágomra varr|a fel a gombokat. Mikor varrja, azt gondolja magába, hej 1 Ez a fiam, Pista fiam nadrágja. Édesanyám kétesztendős koromba Kötél kellett volna az én nyakamba. Mért nem dobott bele a nagy Dunába? Mikor mondta „Áll, áll Isten babája.* LflU FER'i í SlSftlRATSSLfiUA| STÖR-UTCA 7 ^ TELEF. 22-B71