Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-05-02 / 53. szám
! B29 májas 2. Komáromi Lapok 3. oldal Kecskeméti Lipól dr. nagyváradi fő* j rabbi Becsben megáldotta ezt a frigyet, amely akkor Európa számára szenzáció volt. Wertheimstein Rőzsika London egyik legelőkelőbb asszonya lett, a világ hatalmasainak közvetlen környezetében, aki előtt bármikor kinyílik a Buckingham palota kovácsolt vasdiszkspuja. Ss Rotschiid bárónő ma is csak olyan ! egyszerű nemességében és megjeiené- j Bében, mint egy valódi poigári urinő, i aki igazán az, minden különösebb j predikátum néikü!. i A temetőben több az ismerős Természetes zárkózottságát nem adta j fel Nagyváradon, Aranka nővéréi jött í látogatni, aki nem mozdulna e! a világ j minden kincséért régi városéból és ki- j ment Cséhtelekre a családi fészket meglátogatni. Skóciában van egy birtok, j amelyet több ezer hotdss mesterséges j ősvadon, mesterségesen összehordott hegyek, sziklás vadregényes tájak, mind emberkéz müvei tesznek a világon pi- j ratlanná. I — Inkább erről mondanék le, — j mondotta közeli ismerősének, — mint Cséhtelek egyetlen barázdájáról. A Riíók uccai kúria nem volt h rágós itt tartózkodásuk alatt sem, A neszfogó szőnyegeken fehér bóbitás magyar szobalányok és angliai magyar komornája szaladgáltak, hogy teljesítsék a három úrnő parancsait. Mert itt volt vele 19 éves leánya is, a fiatal Rot- EChüd baronesse, aki ha nem is tökéletesen, de elég jó! beszél mamagyaru!, az anyja nyelvén. A baroness lelkesedve, proscenium páholyából kihajolva tapsolt a színházban Fráter Lóránd magyar dalainak. Máshol és máskor nyilvános helyen nem* is jelentek meg. Csak az Újságíró Klubban voltak még egy délután. A baroness egyedül kóborolva kezében remek Kodak jávai, elég Eüfün feltűnt még Váred külső perifériáin. Házakat fényképezett, a régi várat, embereket, arcokat, cigányokat állított míg, hogy lekaphassa őket. Különösen a katonaváros düledező viskói tetszettek neki legjobban, Nyilvános helyen még csak egyszer voltak. A temetőben. Lovag Wertheimstein Alfréd és felesége sírboltjánál. Európa leggazdagabb anyjának szeme végigkurrant az obileszkeken, az aranybetűs nevek mindenütt ismerősök. — A városban már alig találtam ismerőst, szólott — és sóhaj szakadt ki a melléből, mint bármely szegény özvegy asszonyéból, akit az idők múlása nem hagy érzéktelenül... Veszett kutya borzalmas garázdálkodása Csallóközben Csicsón hat embert mart meg. A sebesülteket a kassai Pasteur intézetbe szállították. Újabban mind gyakrabban és több helyen jelenik meg a nagy veszedelem s rémület, melyet az itt- ott feltűnő kóbor veszett ebek garázdálkodása okoz. Még emlékezetes, hogy alig egy éve a komáromi járási hivatal rendelkezésére nagy szigorra) kiirtották három csallóközi községben, Csicsón, Kolozsnérnán és Komáromfüssön az összes kutyákat az egy esetben jelentkező veszettség miatt. Az alábbi eset bizonyítja, hogy ez nem volt gyökeres orvoslás és vaismi más sokkal hatékonyabb általános intézkedésre volna szükség. A legradikálisabb mód lenne, ha az egész ország területén kiirtanák az összes kutyákat; ezt azonban nem ajánlhatjuk, sőt sok tekintetben szükséges s nagyon üdvös a kutyák nevelése, ha tekintjük a vadászat ügyét, vagy nézzük a pásztorokat, a falusi népeket, akik nem luxusból, hanem szükségből tartják a házőrzőket, mert bizonyos, hogy ritkábbak a lopások is, ahol jó házőrző eb vigyáz éjszaka a gazda portájára, különösen oly községben, ahonnan a csendőrség is távol esik. AJárási és országos hivatalok gondiát kell, hogy képezze a nagy veszedelem, a veszettség elleni küzdelem és óvintézkedés. Mindenesetre a hatóságoknak modot kell keresni arra, hogy * következő zzomoru esethez hasonló meg ne történjék : F. hó 29 én, hétfőn este nagy zaj, lárma verte fel Csicsó község csendjét. Gyermekek sírása, felnőttek ijedt vészes kiabálása csőditette ki az u'cára az embereket s hamarosan elterjedt a rérn hír, hogy veszett kutya garázdálkodik a községben s már többeket mfg is harapott. Karót, vasvillát kapva űzőbe vették a veszett ebet, de az? a beállott sötétség miatt szem elől vesztették. Nagy rémület vett erőt a község lakosságán mikor megtudták, hogy edd;g már hit személyt, köztük hármat súlyosan megmart. Súlyosan megmarta Szép Etus 9 éves kisleányt, kinek kezeié jé? harapta át teljesen, S itás Erzsébet 54 éves asszonyt, ki? nyakán harapott meg, Varjú Jánosné 35 éves aszszonyt, kt mikor látta, hogy faléje ro han s nincs már ideje menekülni, ijedten kap‘a fel kezeit sekkor felugorva hónaalját marta meg, könnyebben megharap'a Mészáros Pált. a községi biró 15 éves fiát, Molnár L^jos 36 éves muiká’t, s Srabó Ilona 9-éves leánykát. Még nagyobb is lehetett volna a veszedelem, mert a fentieket íj nem egy helyen, hanem az egész Llut befu va, hol az u'cán, hol az udvarokon, hová szintén berohant, harapdalta s fer őzte meg, de az üldözés elől elmenekülve valahol elbújt. Egész éjjel kutatták, végre hajnal fiié reá akadtak s Tárnok Sándor két lövéssel lementette. A rövid idő azonban elég vo?*, hogy a nevezett sebesülteken kívül még körülbelül tiz kutyát is megmarjon, melyeket szintén agyonlőttek. Reggel kiszállt a községbe a netnes: ócsai orvos g a járási állatorvos, s mivel a jelek szerint a veszettség két; ségíelen, intézkedik, hogy a sebesültek | azonnal eiszáliittassanak a kassai kórház P-isteur osztályára. A Gulyát megvizsgálva, megáilapiotfák, hogy az fajvsdász'f uíya, s a nyakán egy övön függő ebbárca voll: Csiiizradvány, 54 sz. felirattal. A nyert adatokból a hatóság dolga lesz megállapítani, hogy ki az a c Fúradványi lakos, akinek a kutya tulajdona volt s nem terhili-e bűnös könnyelmű5ég síért, hogy a szigorú ebzárlat melleit a kutyája szabadjára engedve ily pusztítást vihetett végbe. Szükségesnek 'árijuk egyúttal megjegyezni, hegy gondoskodni kellene az i leiékes köröknek arról is, hogy a pozsonyi kóihtz mellett is felálliítsssék egy Pasteur intézet s igy nem kellene a szegény csallóközieknek a 400 km. távolságra levő kassai vagy prágai Pasteur intézetbe menniök hasonló veszedelem esetén. A Mancika és a Józsika szomorú regénye. Öngyilkos lett egy szerelmes fia. — A féltékenység gyilkolta meg. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — április 29. Vasárnapra virradó hajnalon Prohászka József 19 éves érsekujvári asztalossegéd szüleinek házában felakasztotta magát. Az öngyilkosságot a fiú édesanyja fedezte fel reggel fél 6 órakor, akinek kétségbeesett sikoltozására előrohantak a szomszédok, majd rövidesen a helyszínre érkezett dr Roth Miksa városi tiszti főorvos, aki már csak a beállott halált konstatálhatta. Ezer célunk van, törtetünk, rohanunk, verekszünk az élettel és alig érünk rá egy ilyen rövid rendőri hírre felfigyelni. Pedig mennyi könny, mennyi bánat, megfeneklett öröm, — milyen megrázó dráma hu -ódik meg a szűkszavú jelentés mögött. Prohászka József életvidám, jókedélyö, szorgalmas és józan fiatalember volt, aki 19. életévének egész lelkes rajongásával beleszeretett K. Mancika 17 éves érsekujvári kisleányba. A csinos K. Mancika a dolgok rendjemódja szerint viszonozta a jóképű Prohászka József vonzalmát, A fiatalok barátságát a szülők is szívesen látták s mindenki egy boldog emberpár egy másratalálását vélte a két gyermek felhőtlen egymásrataláitságában. Nem is lett volna semmi, ha történetesen K. Mancika nem lett volna nagyon csinos s Prohászka József nagyon féltékeny. Az utolsó időkben számtalanszor volt emiatt civódás kettőjük között. A fiú nagyon lelkére vehette ezeket a mindgyakrabban megismétlődő összezördüléseket. Mindinkább szótian, komor, szomorúan rosszkedvű lett a nemrég még életvidám fiatalember, Ki tudja, milyen nagy testi túrákat vívhatott meg önmagával, mikor egy szomorú vasárnapra virradóra leszámolt mindennel, amit megélt, nem kért többet reá váró örömöket az élettől és három, kusza betűkkel megírt levelet hagyva hátra, búcsút mondott az éleinek. Az első levél a szüleinek szólott, MODELL 1929 LÄUFER és TÁRSA. Bratislím Stúr ulen i telefon © Kérje az autó díjmentes bemutatását! akiktől szomorú szívvel vesz búcsút, a másik a szerelmének, K. Mancikának, akit azzal vigasztal meg, hogy a síron túl még találkozni fognak. A harmadikat a mindig rendes és rendszerető Prohászka József az újságírónak irta, akinek a kíváncsiságát a következő szavakkal elégítette ki: Tisztelt újságíró Ur! Halálom oka egy leány szerelme és az igaz csalódás küld a sírba, Prohászka József született 1909. aug. 11, meghal 1929 IV. 22. — A szerencsétlen véget ért fiatalembert nagy részvét mellett kisérték utolsó ujjara. R-Á-D-I-Ó M-Ű-S-O-R Péntek, május 3. Budapest. 9 15: A rádió házi-íriójának hangversenye. 9 30: Hírek. 9.45: A hangverseny folytatása. 12: Déli harangsző az Egyetemi templomból, időjárásielentés. 1205: Gramofónhangverseny 12.25: Hírek. 12 35: A hangverseny folytatása. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 14.30: Hírek, élelmiszerárak. Í6: Józsa Rezső mesél a gyermekeknek. 16 45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. 17.10: Terescsényi György novellája: „Atanya“. 17,40: Sovánka Nándor és cigányzenekarának hangversenye. Teleky Sándor magyar nótákat énekel. 18 50: Francia nyelvoktatás. (Dr. Gírzó Miklós) 19.25: Németh József előadása: „A jubiláló állami térképészet“. 20: „Lengyei est“ a lengyel nemzeti ünnep alkalmából. U;ána kb 22: Pontos időjelzés, időjárásjelentés és hire's. Majd: Farkas Jenő és cigányzenekarának hangversenye a Spolarich-nagykávéházból. Bratislava (Pozsony), 16.25: Délutáni hangverseny. 19.16: J L Bella „Smied Wieland“ cimü operájának közvetítése. 22 20: Kávéházi zene közvetítése. Brno (Brünn). 1230: Déli hangverseny. 19: J. L, Bella „Smied Wieland“ cimü operájának közvetítése, 22.20: Kávéházi zene közvetítése. Kosice (Kassa) 12: Déli harangszó 12,05: A szalónzenekar hangversenye, 17,10: Gramofónhangverseny. 20,15: Operaáriák. 20 45: A szalónzenekar hangversenye. Praha. 11*15: Gramofónzene. 12 30: Déli h ngverseny. 16*25: Délutáni hngverseny. 19: J. L. Bella: „Smied Wieland“ c. operájának közvetítése. 22*20: Szórakoztató zene. Wien. II: Délelőtti zene. 16: Délutáni hangverseny., 17 25: Zeneakadémia. 20: Vidám-est. Utána Esti hangverseny. Szombat, május 4. Budapest. 915: Hangverseny. 9 30: Hirek, 9 45: A hangverseny folytatása. 10: A Budapesti Nemzetközi Á umintavásár megnyitó ünnepélyének helyszíni közvetítése. 1020: A h ingverseny folytatása. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárás jelentés. 12 05 : Perüs Jenő és cigányzenekarának hangversenye. 12*25: Hirek. 12*35: A hmgverseny folytatása. 13: Pontos időjelzés, időjárás és vízállásjelentés, 14 30: Hirek, élelmiszerárak. 16: Sebestyén novellái: A mecénás, Mindenki boldognak született. Felolvassa a szerző. 16 45: Pontos időjelzés, időjárás és vízállásjelentés, hirek. 17 10: A Szociális Missziótársulat előadása. 18: Gramofónhangverseny. 19: Dunántúli költők estje 20 : Nép. szintűüelőadás a Stúdióból : „Juhász legény, szegény juhászlegény*. Magyar mesejáték 3 felvonásban. 22 15: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. 22 30: Másfélóra könnyű zene. Bratislava (Pozsony). 17.30: „A csók“, hangjáték. 19: Fúvószenekari hangverseny. 22.25: Kávéházi tánczene közvetítése. Brno (Brünn) 12.30: Déli hangverseny. 1805: Operaáriák (német nyelven). 19.05: Zenekari hangverseny. 20: Milos Cares: „Am Petrin“ c. hang játékának közvetítése. 22.25: Kávéházi zene közvetítése. Kosice (Kassa). 12. Déli harangszó. 12 03: A szalónzenekar hangversenye. 20: Esti harangszó 20.15: A szalónzenekar hangversenye. Praha. 11.15: Gram afőnzene. 12.30; Déli hangverseny. 19,15: Fúvószenekari
