Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-04-27 / 51. szám
Ötvenedik évfolyam, 51. szám. Szombat, 1929, április 27, KOMÁROMI POLITIKAI LAP. SÍ í liaetéd Ál caehMlOT&k Mtéfcbe« Salyta* és vidékre poitai isétkOldéiiei tutim Svtm 33 K. téiévr. 40 K, nefysdévr« W K. — KtUÍOIdön 150 Ki. p J98 mán ára l 80 fülé». ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. felelős Szerkesztő r GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Sxwrke»*t5»éf éa kiadóhivatal: ládor-u. tt„ Megjelenik hateokint hironuior l kedden, csütörtökön és szombatos. A magyar egység1 felé Komárom, — ápr. 26 A magyar egység gondolata nem uj gondolat. Tíz évnek minden keserűsége, megpróbáltatása, küzdelmeinknek sikertelensége mementő gyanánt állította elénk ezt a nagy kötelességet, mely tiz esztendő alatt nem volt képes a magyar tömegeket politikailag, de még gazdasági és kulturális tekintetben sem közös nevezőre hozni. A komoly megfontolások talán korábban sem hiányoztak, ma azonban az egység gondolata már halasztást nem tűrő módon nemcsak politikai szükség gyanánt, hanem egyúttal leiki szükséget gyanánt jelentkezik minden téren. Kulturális téren ez a munka szépen indult és mind n magyar embernek, csatlakozott légyen az bármilyen párthoz és legyen bármilyen társadalmi osztálynak tagja, megérlelődött lelkében az a gondolat, hogy magyarságunkat egyedül azon a módon tarthatjuk meg, ha közös erővel lépünk fel minden elnemzetlenitő törekvés ellen első sorban természetesen az iskolázás terén. Cselekvésre késztet bennünket az a körülmény, hogy az elnemzetlenitést most már számokban is meg lehet állapítani. A magyar iskolák száma nem nőtt, hanem fogyott és hatezernél több magyar iskolakötelest veszítettünk el. A teljes kulturális autonómiát követeljük, mert csupán ez segítheti meg nemzetünket az ellene megindult támadások el'en. Ami az iskolán kívüli kultúrát illeti, az szépen halad előre különösen a falvakban, ahol a vezető osztály, sőt sok helyen — és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozottan kiemelni — maga a nép veszi a kezébe az önmivelés ügyének vezetését. Megállapíthatjuk, hogy a falvakon a művelődés vágya főleg az ifjabb nemzedék lelkében él és ezt a vágyat a nemzeti kultúrával kell kitölteni. Intelligenciánk is mintha ráeszmélne a közös munka tudatára és szükségére, mert ennek igen sok jelét látjuk. Az egyetemi ifjúság körében is forrongás tapasztalható, ahol a nemzetközi irányú és a magyar közmivelődésre nem kívánatos, a magyar hagyományokat felrugó radikális szocializmust hirdetőkkel szemben a mérsékelten haladó irány győzelmét kell várnunk. Gazdasági téren a közÖ3 bajok és sérelmek, a közös vérveszteség, amelyet elszenvednie kellett az itt élő magyarságnak, melyet vagyoni helyzetében a földreform, hadikölcsön, vagyondézsma és a súlyos adók teljesen ruináltak, szinte parancsoló szükséggé teszi a közös védelmi front megszervezését. Ez az egyes gazdasági rétegek szervezkedéséből áll. A magyar gazdának, legyen az kis- és nagybirtokos, a magyar iparosnak, a magyar kereskedőnek közösek a bajai, közöseknek kell lenniök tehát védelmi eszközeiknek és a segély eszközeinek is. A gazdák tömörülését követnie kell az iparososztály szövetkezésének is, amely már megtörtént és a magyar munkásságnak nemzetközi elhelyezkedése sem mehet végbe anélkül, hogy idegen nemzetiségek fel ne szívnák az osztályvédelem és osztályharc ürügyei alatt. A munkásság jó része belátja ezt és szervezkedésében első sorban nemzetiségét védi. A politikai egység sokáig ábrándnak bizonyult. Hiszen voltakidealista politikusaink, akik ezt az egységet hangsúlyozták. Épen Komárom volt az a hely, ahol még az első vá-Komárom, — ápr. 26. Magyar nemzeti párti képviselők interpellációi. A magyar nemzeti párt képviselői több fontos ügyben interpellációt in téztek a különböző miniszterekhez. Az interpellációkat a képviselőház csütörtöki ülésén osztották szét a képviselők közöd és azok a következők: Szent- Ivdny József nemzetgyűlési képviselő a pénzügyminiszterhez terjesztett be interpellációt a szilvatermelés értékesítése tárgyában. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő két interpellációt nyujfott be és pedig egyet a nemzetvédelmi miniszterhez a komáromi várerőd belső kőrútjának elzárása mialt s a másikat a földmivelésügyi miniszterhez a Vág balp-rti ármentesi'ő és belvizlevezető társulat autonómiájának felfüggesztése tárgyában. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő az összkormányhoz intézett interpellációt Turiszakállas község közlegelő-igénylési kérelmének nem teljesítése tárgyában. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő pedig a földmivelésügyi miniszterhez és a külügyminiszterhez intézett kérdést Ladányi Károly dr. ipolysági volt állami állatorvos nyugdíjaztatása ügyében, ugyan csak ő az összkormányt is meginterpellálta az államosított érsekujvdri reálgimnázium tanárainak átvétele tárgyában. A képviselőház ülései. A képviselőház csütörtökön és pénteken ülést tartott. A képviselőház elnöksége a további ülésekre nézve úgy döntött, hogy a jövó héten még május 3-án és 4-én lesz ülés, a további legközelebbi ülést pedig május 24-ére hivják egybe. A birák és a főiskolát végzett állami tisztviselők fizetésrendezése. A koalíció szenátusi nyolcas bizottsága a főbb pontokban már megegyezett a bírák és a főiskolát végzett egyéb állami tisztviselők fizetésrendezésének kérdésében. A fizetésrendezésre nézve két törvényjavaslatot készítenek, az egyikben a birák, a másikban a főiskolát végzett állami tisztviselők fizetélasztások előtt megalakult a Magyar Nemzeti Párt, melynek alapszabályait az akkori katonai diktatúra idején a soviniszta Srobár miniszter nem vette tudomásul. A magyar pártok azonban ehhez a programhoz közelednek és lassanként el fognak érkezni a közös utón a közös programhoz is. Ma a fennálló pártkeretek mellett ez még nem lehetséges, de igen is megvan a lehetősége annak, hogy közös pártkeretek ellenére is közös célokban együtthaladjanak a magyar pártok, ami eddig is megtörtént és ha a választókat az urnák elé hivják, oda is egyesülve menjenek, amivel kétségtelenül nagyobb erőt tudnak már a közös választási agitációval is kifejteni. Ezt az élet kívánja igy, a magyar élet, mely szintén felállítja velünk szemben követelményeit s parancsszava elől kitérésnek helye nincsen. sét szabályozzák. Ha a fedezet kérdését elintézték, mindakét javaslat a szenátus alkotmányjogi bizottságához kerü’ A havi fizetésrendezés 20 millió, a főiskolás tisztviselők fizetésrendezése pedig 150 millió koronás költségtöbblettel jár A szenátus nyolcas bizottsága arra törekszik, hogy a birák anyagi helyzetén a törvény meghozataláig ideiglenes formában adminisztratív utón enyhittessen A két javaslat az 1926 évi fizetésrendezési törvény novellája címét viseli. A birák alapfizetése az első fizetési osztályban évi húszezer korona lesz, mely a tizedik osztályig osztályonkint kétezer koronával egészen 38 ezer koronáig emelkedik. A Kramár - Benes affér hullámai. A politikai köröket erősen izgatja az az affér, amely Kramár dr. kritikája folytán közte és Benes külügyminiszter közöd fölmerült. Az ügy elintézésére némelyek szerint egy külön pártatlan bíróság lesz hivatva, amelyhez Kramár Írásban nyújtaná be állításainak indokolását, amelyre Benes szintén írásbeli választ 8dn». A csth nemzeti demokrata párt köreiben úgy beszélik, hogy a kínos ügyet Udrzal miniszterelnök fogja elintézni, aki maga lesz a döntőbíró. Eredetileg Kramár a koalíció nyolcas bizottsága elé akarta vinni az egész ügyet és ott akarta megindokolni, hogy miért használt olyan éles szavakat Benesről. A bizottság azonban, mint ismeretes, elhárította magáról ezt a feladatot. Vannak azonban olyán vélemények is, hogy mivel Kramár dr. beszédét a Národni Listy leközölte, semmi akadálya sincs annak, hogy Benes külügyminiszter a beszéd sérelmes részeiért a sajtóbiróság előtt keressen magának elégtételt. Benes külügyminiszter ellen különben a szlovák nemzeti demokraták végrehajtó bizottsága j is állást foglal, amely Ivánka Mi'án 1 elnöklete mellett tartott ülésében Kramár dr. elnöknek egyhangúan háláját és elismerését fejezte ki és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Benes-féle politikai módszerek elítélésében a szlovák nép és a szlovák pártok óriási többsége a párt mögött áll. Benes dr. külügyminiszter az egész vonalon magával szemben találja a pártokat, de még mindig nem jött arra a gondolatra, hogy beadja lemondását, amint ez minden más országban természetes következménye volna hasonló támadásoknak. Éles ellentét az agrárpárt és a cseh néppárt között. A koalíció parlamenti nyolcas bizottsága ülést tartott, amelyen Srámek miniszterelnökhelyettes, Vlasák pénzügyminifzter és Srdinko földmivesügyi miniszter jelenlétében hosszasan tanácskoztak a parlamenti munkaprogram összeállítása felett. A tanácskozás tárgyát az agrárpárt régi javaslatai, az elemi károk állami biztosítása és az álla'behozatali vámok képezték. Ezek a javaslatok már régebb idő óta komoly ellentéteket váltottak ki sz agrárpártiak és a cseh néppártiak között és a szerdai ütésen a cseh néppárt delegátusa, újra kijelentette, hogy klubjának határozata értelmében a javaslatot kereken elutasítja és róla még esi mecsetébe sem bocsátkozik. A néppárt elfogadhatatlannak találja az elemi károk biztosításáról szótó javaslatot, mert annak végrehajtása teljesen az agrárpárt befolyása alá jutna. A néppárt e tárgyban külön javaslatot terjesztett be és csakis saját javaslata alapján hajlandó a többi koalíciós párttal tárgyalni. Sérelmesnek tartja a néppárt azt is, hogy a földmivelésügyi miniszter a néppártnak azt a követelését, hogy a mezőgazdasági tanácsokba való választást elrendelje, — nem teljesítette. A nyolcas bizottság késő estig tanácskozott, de ezekben a kérdésekben nem tudott konkrét eredményt elérni. Hősök emléke a r. kath. templomban. Berecz Gyula szobrászművész tervei. Komárom, április 26. Már évek óta felszínen van a terv egy hadiemlék emelése tárgyában, mely a Szent András templomban nyerne — esetleg egyik oltárnál — elhelyezést. A katolikus egyházközség kimondotta, hogy ehhez hozzájárul és egyben felhatalmazta az egyházközség vezetőségét arra, hogy ebben az ügyben legjobb belátása szerint járjon el. A kezdeményező lépések már meg is történtek és társadalmi utón mintegy tízezer korona áll a kegyeletes cél megvalósitására. Sajnos, ez az összeg ahhoz, hogy egy monumentális és a templom méreteinek megfelelő hősök emléke létesüljön, nem elegendő. Várni és tovább kell gyűjteni, ami azonban szintén nem kívánatos. Ha minden komáromi katolikus ember megtenné kötelességét és egy minimális összeget felajánlana erre a kegyeletes célra, csakhamar összegyűlne az emlékmű kiviteléhez szükséges 40—50000 korona. Az egyházközség vezetősége felkérte Berecz Gyula szobrászművész föidinket az emlék megtervezésére, aki ezzel most készült el és a kultúrpalotában kiálli-Vas&rnap, április lió 28-án, délután 4 érakor „Gül Baba“ operett 3 felvonásban, a Katolikus Leaényegyletben Jegyelővétel: Derass, Nádor-utca. 315____________________ POLITIK« SZEMLE
