Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-04-11 / 44. szám
^tvenedik évfolyam. 44, «zám. CsAtörtök, 19129. Április 11. AROMI LAPOK ÜStuftiAß ái tMkttlov&k értékbe«: fcelykea 6c vüéfcre po»t»i BsétkOldéiiet l íeéis» 6»!® 30 I, téléVc® 40 K, neft*iéTi« S9 X. — Külföldön ISO Xí. y $■ cián ára I 80 fUiíc. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA s TUBA JANOS. •-V(dőy SősserVesítö: GAÁL GYULA dr. Sneflma«0t WARANYAY JÓZSEF dr. Sxeifceutótéf 6« kiadóhivatal: ládoM, M'„ Uefjeleuik bstenkiut bároBMxoi i kedden, csütörtökön és szombatom Arosszlelkiismeret Komárom, — ép-. 10. A cseh centralizmusnak politikája Sziovenszkóban megbukottnak tekinthető. Az egész politikai atmoszféra túlfűtött és olyan feszült, hogy annak elóbb-utóbb ki kell robbannia. Prága sakkhuzásai nem sikerültek. Ennek adnak hangot a cseh lapok, amelyek félénken kritizálják a szlovenszkói helyzetet, Hodzsa esetleges újabb akcióját és a Tnkaüggyel megsértett szlovák néppárt magatartását a jövendőben. Sziovenszkóban tehát valami nine en rendben és valami politikai meglepetés készül Ed írják a cseh lapok. E' a haug a rossz lelkiismeret hangja, amely őket eltölti annak a tudatában, hogy a mai helyzetben Szlovenszkó a maga jogaira hivatkozik, Mert hogy Ssiovenszkó mostoha gyermek vo t az állam életében, azt nem szükséges bővebben magyaráznunk, hiszen ezt bizonyítja iparunk és kereskedelmünk. A rossz lelkiismeret ezt mind tudta, de ezzel sohasem foglalkozott, ennek okait nem kutatta. Neki foutosak vollak a szlovenszkói szavazatok, amelyek cseh pártokra estek. Benes külügyminiszter az újságírók előtt rózsás szinü nyilatkozatot tett Európa jövője felől. A nagy fényességben egy kis árnyék látszik csak, amikor arról beszél, bogy Szlovenszkó és Ruszinszkó „néhány lüggő kérdését“ meg kell oldani. Hát bizony van egy és más megoldandó függő kérdés például Ruszinszkó autonómiája, amelyet a békeszerződések garantálnak. Sziovenszkóban pedig létezik többek közölt az úgynevezett kisebbségi kérdés is, amely eddig még teljesen rendezetlen úgy kulturális, mint gazdasági téren. Szlovenszkó politikai elégületlensége mindennap nő és azt mézesmázos ígéretekkel lecsendesiteni Dem lehet. Mert nem elég csak a jogokat gyakorolni, hanem az azokból folyó kötelezettségeknek is meg kell felelni, ezt pedig Ígéretekkel elintézni nem lehet. A tízéves kormánypolitika fényes gyümölcsei most kezdenek megérni és lehullani. Ezekkel pedig be nem érhetjük Nem lehetséges, hogy a történelmi országok élvezzenek minden előnyt Szlovenszkó és Ruszinszkó helyett, az előnyöket egyenlően kell felosztani. A szlovenszkói munkanélküliek felrándultak Prágába, ahol tudomásukra adták, hogy számukra nincsen munkaalkalom. Ha ennek a viszáját tekintjük, hogy hány cseh munkás, iparos, kereskedő, hivatalnok talál itt köztünk munj-aaikaimat, hány kapott földbirtokot, akkor ki kell a'akuini annak a meggyőződésnek, hogy helyzetünk javításra szorul. Ha ez politikai téren indul meg, követni fogja a gazdasági helyzetünk javítására irányuló általános mozgalom is. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — .•‘prilís 10 Benes külpolitikai látomásai. Az újságírók nemzetközi s-ftve -ége Prágáb.n kt nfeienciázik és e Halommal a szövetség végrehej ó hí o tssga tiszteidére B?nes dr. külügyminiszter dinert adott. Benes sz ujságúókhcz intézed beszédében nes c?ak az újságírás szabadságáról (!) szólott, hanem n fontos kü'potiükai kérdésekéi is megemíí tett*? és árok közeli megoldásáról nsgy opimizmursal bestéi*. Nagyon vészé iyes dolog külpolitikai kérdésekben jó solni — mordolfa Bene«. — de mégsem híbozona és megmondom azt a véleményemet, hogy néhány rövid év múlva megoldódik a jóvátételi kérdés, a rajnai kiürítés kérdése és ezzel elérjük Európa konszolidálását és pocijikáldsdt. Akkor majd megszűnik Amerika állandó fé e’me, hogy Európában zavarok támzdha nak. Olaszország egyezménnyel rendezni fogja Jugoszláviához való viszonyát. Belá hdő idén betűt tisztázzák a tengeri leszerelés kérdését, amikor is nr-jd aktuális tesz a leszerelő bizottság egv behívása Oroszország is néhány év múlva együtt fog működni Európával. Majd kijelentette, hogy lehet, hogy naiv opümis'ának tartják, de mégis azt áiiija, hogy igy lesz Az államférfiaknak akarníok keli, a politikának í-pugy. mint az újságírásnak erős akarattal kell birniok, ^melyet azután ketté kell választani. Prágai jelentés szerint a kü:ügyminíszter optimista kijelentéseit az újságírók élénk helyesléssel fogadták. Az iskolai ankét Prágában. A szená us ü!ásférmében megkezdődött az iskolai ankét Sfefanek iskolaügyi miniszter elnökletével. A miniszter beszédében többek között kijelentette, hogy ő a differenciális iskola hive, de ezt még egyelőre nem lehet megVElósifar,?, részben a Szovenszkóban és RuszinszbóbEn uralkodó érihe-A mi kedvezőbb helyzetünk Komárom, — április 10 Amióta Hodzsa Milán .visszavonult“ a politikától és beiegségének gyógyítása végeit a Tátrában tartózkodik politikai körökben sok találgatás kerül fölszinre, hogy az ambiciózus politikus, akinek váratlanul kellett távoznia, milyen terveket kovácsol a jövőre nézve, mert azt Csehsziovákiában.senki sem hiszi el, hogy Hodzsa lemondásával teljesen szakított volna a politikával. Javakorban levő, tettekre kész férfiú az agrárpárt e vezérférfia és aki közelebbről ismeri Hodzsát, az nagyon jól tudja, hogy távolról sem az az ember, aki márólholnapra ott hagyná a politikát, amely neki éitelő eleme és határtalan ambíciójának kiaknázandó területe. Cseh körökben idegesen tekintenek feléje, mert tartanak tőle, hogy az eddigi centralista politikának, amelyért oly sokat dolgozott, de amely mégis sutba helyezte, végérvényesen hátat fordít és a szlovákok egységes frontját fogja megteremteni, amivel sok keserű órát szerezhet még Prágának. A szloteilen konzervaiizmus részben pénzügyi nehézségek miatt. A középiskolák reformját akként akarja megvalósítani, hogy egységes, négyosztályos alapot ad a klasszikus és reálgimnáziumnak, vala mint a reáliskolának és a reálgimnázium nak. A miniszter u;án az előadók tettek jelentést, majd pedig hozzászólások következtek. A magyar tanítóság nevében Vásárhelyi Károly komáromi polgári iskolai tanár szólalt fel, aki a magyar polgári iskolának négy osztályos típusát kivárna újra éktbeléptetni. A pártfegyelemséítő kommunista törvényhozók ügyét kiadják a szervezeteknek. A kommunista pártban még mindig megoldatlan a válság. A párt törvényhozói egész nepon át tanácskoztak a klubüiésen, amelyen megjelent a 26 ellenzéki képviselő és szenátor is. Az ülés lefolyásáról a kővetkezők szivárogtak kí. A k’ubüléscn Haken képviselő elnökölt és hosszas viharos vita után arra a megállapodásra jutottak, hogy a 26 törvényhozó pártfegyelem, sértő nyilat! ozaíának ügyét az egyes választókerületek a kommunisía párt szervezeteinek adják át azzal, hogy maguk a választók döntsenek saját törvényhozóik ügyében A politbüró rózsaszínben látja a helyzetet s azt áíliíja, hogy a tömeg a mai vezetőség mellett áll, a 26 ellenzéki törvényhozó mögött viszont csak jelentéktelen cső port, úgy hogy a sorsuk megvan pecsételve A polhbüió ez állítása egye lőre csak puszia föltevés, mert a munkástömegeknek, a vezérek két csoportjának eddigi párviadalára nézve még nem volt alkalmuk nyilatkozni. Beavatottak szerint a csehszlovákiai kommunisía pártban a krízis mindaddig fog tartani, míg Moszkvában a Stalin és Rykov között kiélésedéit harc véget nem ér. vákok szintén hasonlót gyanítanak és rnár hallatszanak is ezok a bizonyos szirén hangok, amelyekkel Hodzsát a szlovákság valódi éíetérdekeinek szolgálatára hívogatják. Egyik legnagyobb ellenfele, a szlovák néppárti „Slovák“ is ilyen húrokat penget és felszólítja az agrátpárti vezért, hogy álljon Hiinka mellé. A sokféle újságcikk persze egyelőre csak tapogatózásban és találgatásban merül ki, meri maga Hodzsa hallgat és inkább gyógyítja torokbaj át a Tátra fenyvesei között. Most tehál legújabban az egységes szlovák frontról esik a legtöbb szó és a magyarság ssjlőorgsnumai is foglalkoznak a kérdéssel. A magyarság prágai napilapja is kifejezte véleményét ebben a kérdésben és a Slovák reagál is erre a cikkre, amelyben eddig szokatlanul tárgyilagos hangon figyelmezteti a magyarokat a köztársaságban való helyzetükre és azt mondja, hegy „magyar polgártársaink kedvezőbb helyzetben vannak, . mint a szlovákok", akiket a centralista ' irányzat nem kiméi. Éj figyelmeztet arra bennünket, hogy ez a háyzeí csak addig marad ilyen, amig a szlovákságot nem sikerül legyűrni, mert azután következünk mi, magyarok. A Slovák e megállapítása igen furcsa színezetűnek tűnik nekünk, mert nem tudjuk feltételezni még az annyira elfogult Síovákról sem, hogy ne tudná, mennyire valótlant áliit, amikor a csehszlovákiai köztársaság területén élő magyaroknak helyzetét kedvezőbbnek iűnteii föl, mint a szlovák nemzetét. Úgy látszik, hogy a magyarok ellen tíz év alatt oly számtalan esetben megnyilvánult kisebbségi jogcsorbiíás, negligálás, mellőzés és ledegredálás mii sem jelent az ő szemében, politikai, gazdasági és kulturális megrövidítésünket reánk nézve kedvezőnek tartja, az állampolgársági kálvária és a földreformból való kinullázás mind helyén való dolog abban az államban, ahová minden megkérdezésünk nélkül, szinte leltárszerü átadással kebeleztek be bennünket! Micsoda elferdítése a valódi helyzetnek, amikor azt írja, hogy a centralista kormányzat kíméli a magyarokat, de nem kíméli a szlovákokat, holott tudnia kellene, hogy Prágában mint hsrmadrendü állampolgárokkal számolnak velünk, akiket minden vonalon mellőznek, noha törvénykivánta kötelességünket jobban teljesítjük, mint a köztársaság sok államalkotó polgára! Nos és megfeledkezik a szlovák néppárt hivatalos lapja arról is, hogy épen az ő pártja milyen ellenséges viszonyban van velünk szemben és hogy minden alkalmat megragad arra, hogy a mikor csak lehet, támadjon bennünket, magyarokat. A helyzet igenis az, hogy minket magyarokat nemcsak hogy a csehek nem kiméinek, hanem még a szlovákok is ugyanezt cselekszik, akik örökösen a háború előtti viszonyok emlegetésével az hangoztatják, hogy a magyaroknak most visszafizetik az ezer éves jármot, a szolgaságot, amelyről nagyon jói tudja mindenki, hogy nem volt igaz, mert ha elnyomás alatt élt volna a szlovák nemzet a régi Magyarországon, akkor ma egyetlen szlovák sem beszélne saját anyanyelvén és nem lehetne államalkotó elem a csehszlovák köztársaságban. Hogy a szlovákoknak rosszabb helyzetük lenne a mi súlyos magyar sorsunknál, az egyszerűen meghamisítása a tényeknek, amelyek homlokegyenest mást mutatnak. Bizony, a magyar kisebbégi sors nem irigylésreméltó, a helyzet részünkre, mindig súlyosabb lesz és ennek elviselésében sem a centralista irányzat, sem a szlovákság nem nyújt semmiféle könnyebbiiést vagy támogatást. Egyedül járjuk a megpróbáltatás útját és nincs más erősségünk csak hitünk az igazságban, amelynek előbb vagy utóbb, de győzelmet keli aratnia, hogy kisebbségi sorsunk a köztársaság területén elviselhető és polgárhoz méltó legyen. .... ___________(,-) Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Water marni „Ideal*‘ ••1 A 99 nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében
