Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-01-08 / 4. szám

ötveuedik évfolyam. 4 srzfiiiJ. Kedd, 1929, január MAROMI POLITIKAI LAP. £'3'ií.Bt^5Í á>. Mak<slOT&k iítékboa; ié ab fess és »iáéira postsi stétkfl!áé»*si j j Sít és« én» 80 S, félén» 40 X, nsifsáéTta j 13 5, ~ Külfölden 150 18. y»» -ssáai ér» j 80 Píllésf. í ALAPÍTOTTA! TUBA JANOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dir« Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. gierkasstSséf és ki*dóhiT»tiü: Mádor-e, St„ Megjelenik hstenkint háromison kedden, csütörtökön és szombetos. A lengyel-orosz probléma Komárom, — jár», 7. Azt meg keil adói, hogy a szov­jet urai értenek a politikai és diplomáciai kártyák keveréséhez és az egész világot sakkbari tudják tartani, például a leszerelés kérdé­sében is. A legújabb sakkhuzásuk a békeajánlat Lengyelország ré­szére. A leugyelekke! tudvalevőleg azért nem voltak jó viszonyban, mert a hatalmas rmsszkabiroda'om jórészét elvették még pedig igen tekintélyes számú ukrán nemzeti­ségű orosszal egyetemben, akik igy kiejtek a SS3R. hatásköréből és befolyása a'ói. A lefolyt liz év a!att eleget ide ge3ítetták a közvéleményt a lengyel határ mentén lefolytatott hadgya­korlatok, amelyből az egész világ azt következtette, hogy egyszer mégis csak elkövetkezik a nagy leszámolás. A viszony sem volt valami túlságosan jó a két állam között, a kere^kede mi kapcsolat is -a legkezdetlegesebb, az állandó szovjelagitáció következlében pe­dig a lengye' törvényszékek töme­ges fogházbüntetéseket szablak ki a szovjettel együttérző kommunis­tákra. Ezek után az előzmények után a dip omáciában óriási feltűnést keltett a szovjet diplomácia aján­lata, amely a két állam közt az ellenségeskedések egyszer s min­denkorra való kiküszöbölésére irá­nyul, tehát sokkal több, mint az úgynevezett non aggression paktu­mok és lényegében megegyezik a nyár folyamán Parisban ratifikált Kellogg paktummal. Maga az ér­dekelt Lengyelország volt legjob ban meglepetve az ajánlattól. A lengyel kormány valami politikai vagy diplomáciai tőrt sejtett, amely- ; ben nem szive en fogatta volna meg magát. A szocialista ellenzék azonban kitörő örömmel fogadta az ajánlatot, amelyet igen nehéz visszautasítani anélkül, hogy kom­plikációk ne állanának be. Mig igy a lengyelek tanakodnak, hogy a nagy szerencsével mit is csináljanak, addig „Románia maré“, a Nagy-Románia egyik kétségből a másikba esik, mert a Lengyelor­szágnak telt ajánlatot ő fogadta volna el a legszívesebben és két kézzel is kapott volna utána. Ro­mánia azonban nem kapott aján­latot a szovjettől és aligha is tog kapni, mert Besszarábia birtokáról Moszkva nern fog lemondani és csak alkalomra vár, hogy ezt ér­vényesítse. Ebből pedig európai konflagráció lehet és ezért remeg Románia, mert ilyen nagy kava­rodásnál kockára van téve az egész »nagy« birodalom jövő sorsa is. A lengyelek nem tehetnek mást, mint e fogadni az orosz ajánlatot, amelynek nem látnak a veséjébe. El kei! fogadniok azért, mert a legokosabb do'og magát bebizto­sítani, de a dilemma ezzel nem nyer maradéknélküli megoldást, mivel nem tudni, hogy nem csem­pészbe be a s:;óvj t a bi'kegalamb képében a szovjet agitáció! is, amire j A poliiikai helyzetben semmi víliozás j sirc-i, a koalíció egyelőre a várakozás j álláspontján a kormánytól reméli, hogy i a su’yos kérdés jk megoldására né ve valamilyen kezdeményezést tesz. A kor j mány maga Uh tétlen és az oszmicská- 5 tói várja a górd usi csomó megoldását, j a koa'iciós nvo'cas pádig csak a na I.pókban fog összeüni, ho£y kitárjon | valamit a kormány részére. A hiten I össze keüed volna^a szenátusnak ülnie, j hogy a migánúkaimazoLak bizlositá­­j Sára vonatkozó «örvényí ie árgyalj1, azonban Hrubar, a szenátus elnöke kit hétre Mo»v országba u azod és ssiát kijelentése szerint csak január 15 ike után leiz megtartva a szenátus Ülése, Lehet ezorb-n hogy még később fog ösreüini a szená us, amelynek egyes tagjai egyébkén! a je!z*í! törvény­­jav3sla!on több rei tíbeli módosítást kí­vánnának véghezvinni; azonban az csz­­micska ezta'igha bgja engedni, tekin­tettel arra, hogy ezzel az állam pesz­­tűse csorbát szenvedne. Politikai Kö­rökben arról is beszélnek, hogy az oszmicska ülésén a szlovák néppárt szóvá fogja tenni.Tuka letartóztatásának ügyét, ami csak újabb komplikációra adhit alkuimat. Január 12 éré hívják össze az országos képviselőtestületet. Hosszas vajúdás után végre össze­hívják az országos képviselőtesiülelektf. L°gelőbbaruszinszííói íadományi képví-A jugoszláviai kormány válsággal kap­csolatban Síndor király kiáltványt bo­csátolt ki a néphez, amelyben kimondja, hogy a szerb-horvát-szlovén királyság 1921. évi junius 28 iki alkotmánya nincsen többé érvényben. pedig Lengyelországnak igazán nincsen szüksége. Ezzel az import­tal szemben minden államban ti­lalmi vám áll feon, főleg pedig a szomszédos Lengyel köztársaságban, mely nem akar a szent orosz bi­rodalom sorsára jutói és bele­­ju-ni a vörös paradicsomba. szlovenszkói országos képviseletei pedig január 12 én hívják össze. Ez lesz az első ülés, arre;yen az országos elnök mond megnyitót, a képviselőtestület tagjai esküt tesznek és megválasztják maguk közül az országos választmány tagjait. Érdemleges ülés csak január hó végén tesz, amelyre külön fogja az országos elnök a képviselőtestület tag­jait meghívni. Podkarpatska Húsban a hivatalos lap is megállapítja az ellenzék győzelmét. A cseh néppártnak hivatalos lápja, a Svoboda, s a iszfikát állított föl a Sör­­rományi vátaaztásokmk Podkarpatska Ruiban elért eredményéről A lap az ellenzéknek határozott győzelmét álla pitja meg, amennyiben a kormánykoa­lícióra leadott 90.000 szavazattal szem­ben 137C00 az ellenzéki rzavazat. A lep a koalíciós pútok közötti „jő" vi­szonyra is következtetni enged, mert egész nyit tan azt írja az agrárpártról, hogy ez a párt szavazatainak nagy részéi különböző fenyegetésekkel zsa­rol a ki, kilátásba helyezve, hogy a községek nem részesednek az erdők, legelői és földek feloszlásában és szub­venciókban. ha nem szavaznak az ag­rárpártra. Podkarpatska Rus egész hi­vatalos apparátusa egyenesen kénysze­rűébe a népet arrs, hogy szavazzon ez agrárpártra. I yen körülmények között szó sem lehet a választások tisztasá­gáról és a meggyőződés szabadságáról — Írja a l?p, — ami a Podüarpafska Rusbsn történik, sz nem egyéb, mint az sgrárpirti alkormányzó diktatúrája * és Potemkin rendszer. — január 7. Az ui kormány tagjaihoz a király a miniszterek eskütétele után beszédet intézett, amelyben bejelentette, hogy a parlamentarizmus nem orvosolta a bajokat és ezért a miniszterek most már egyedül a királynak tar­toznak felelősséggel. remélik, hogy az uj kormánnyal az eddigi balkán rendszer végleg meg­bukott. Nagy érdeklődés mellett kezdte meg előadássoro­zatát a Komáromi Keres­kedők Testületé. A Komáromi Kereskedők Területe iagjíi társulati életének felélénkiiésére elhatározta legutóbb tartót» vát »sztmányi ülésén, hogy" szakismer-Mteijswő elő­adássorozatot rendez. Hoyy a választ­mány e dicsáre.re érdemes terve meg­értésre talált a kereskedő társadalom­ban, igazolta az az elénk érdeklődés, amely az előadás sorozat első eiőadá savai szemben megnyilvánult. Január 6-án nagyszámban összegyűlt kereske­dői!, valamim a helybeli kereskedelmi tanonciskola növendékei jelenlétében nyiioita meg Fried Jenő társulati elnök az e őMásokat, amelyeket a jövőben a gyakorlati üzletembereknek a praktikus : kereskedelmi élei külömböző jelenségei­ről tartandó ismeretterjesztések, viták ! fognak élénkíteni. j Eső előadóul a Testület Ivdnfy 1 Gíza ipartársulaii titkárt kérte fel, aki „ A tisztességes verseny védelme" címen íarioita meg szakelőadását. Az előadás bevezetésében ismer teile a kereskedelmi versenyt, majd a verseny védelem szükségességének kapcsán részletes is­mertetést nyújtott a tisztességtelen ver­senyről szóló törvényről, s annak tudo­mányos színvonalon álló magyarázatá­val, az egyes törvényes rendelkezések fejtegetésével s a törvény alkalmazási j módjainak felsorolásával mulatott az ! egyes veráenyjeíenségekre, amelyek a tisztes kereskedelem teréről eiiminá* landők lennének. Kitért eiő3d fsában a tisztes kereske­delmet és ipart veszélyeztető u. n ár­rontásokra, slenderozási cselekményekre, is A gyakorlati kereskedőnek, iparosnak okozott báron felüt a közvetítő keres­kedelemben, vagy az ipari különböző munkákban érdekelt iparágakban is cxisíenciákóf tönkretenni alkalmas « a versenytiszfesség elvével szembt helyez­kedő ez eljárásokat is a versenyszabá­lyok betartását aiérdekelt kereskedők és iparosok egymás közti megállapodásá­val ajánlja kiküszöbölni. Az előadás köz­ben s végeztével élénk viía indult meg a megjelentek közölt a felvetett kérdé­sekkel kapcsolatban, bizonyságául an­nak, hogy az előadás oly témái érin­tett, amely a kereskedőtársadaímat legközelebbről érdekli ás érinti. A több mint két őrás előadói és vitaest bere­kesztésével Fried Jenő elnök köszönetét mondott az előadónak s annak a remé­nyének adóit kifejezést, hogy a jövőben hasonló, közérdeklődésre számot tartó kérdés felvetésével a testületi élet élén­­keboé télelére a tagok támogatását számíthasson.-.'t* POLITIKAI SZEMLE Komárom, — j uír 7. A szenátust csak január második felében hívják össze. seiet tag iáit hívják egybe január 10 re, a Jugoszláviában a király felfüggesztette az alkotmányt és feloszlatta a szkupstinát Diktatúra Jugoszláviában. Az ország minden törvénye egyébként érvényben marad mindaddig, amíg, ha csak szükség fe! nem merül, a király rendeletével meg nem szünteti érvé­nyességét. v y Az uj törvényeket a király hasonló ukázzal fogja kihirdetni. Az 1917 évi szeptember 11-én megalakult szkups inát a király feloszlatottnak nyilvánította. A kiáltványban a király erélyes h ingon megparancsolta az állam minden ható Ságénak, hogy ehhez a!kaiitfsv>kodjék és mindenkinek, hogy a rendelőinek engedelmeskedjék Figyelmeztette, hogy tartsák szem előtt, hogy az állam üdve a legfőbb törvény. A belgrádi lapok élénken kommentál ják az uj kormányt és e keseredni han­gon adnik kifejezést a hegemoniszfikus és a cerrtralista uralom bukása miatt. Az uj kormányzat cúj», hogy szigorúin jugosz’áv poii'ika révén sz alkotmányos uralom helyreállításáig kiküszöbölje a pártpolitikai harcokat. Az uj kormány kinevezése Belgráddaí szemben viszont megnyugtatta Zágrábot, ahol általáno­san az a vélemény, hogy az uj kor mány kinevezése ez eddigi belgrádi kamáriüáknak a megszűnését hozza magával. A horvát lapok cikkeikben — A magyar kormány hozzájárult t párisi magyar ház építéséhez. Buda­pesti jelentés szerint a magyar kormány hozzájárult a párisi Magyar Ház építé­séhez. Ebben a házban fognak össz­pontosulni az összes párisi magyar intézmények. A M3gyar Híz a népjó­­iéii minisztérium fennhatósága alatt fog állam és a párisi magyarok küldött­ségben hivlák meg Vass Józsif népjó­léti minisztert a felavatásra, aki elfő*­­gsdsa a meghívást. A felavató ünnep ségen megjelenik a kormányzó képvi selője is, aki ezüst téglát fog illeszteni a házba. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom