Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-14 / 32. szám

ötvenedik évfolyam 32. szám. Csütörtök, 1029. március 14 POLITIKAI LAP. 38iu»láai tg atítaúsnik értékfenas SatfkM TÍittn fwtá *sétk.aidé*«*i i é-«® SO S, Miérté 40 S, a«gyedév*» aa £, — Külföldön ISO K6. *> y*<# ssáfia &f» i 60 Sitiié. ALAPÍTOTTA t TUBA JÁMÖSL FsleíSs főszerkesztő: GAÄL GYULA dir, Sserkessiő: BÁRÁNY AY JÓZSEF «Lr. ..........min iubib .................... .....UHUI■! ANTONIUS ÉS PETŐFI ]RTA: KÖRlNYEÍ elek. Az emberiség halhatatlansága az emlékezés. Martius idusának em­léke: Julius Caesar. Ez az emlék Julius Caesar emberi nagyságának halhatatlansága. lm eljött Márkusnak idusa, szólt megnyugodva Shakespeare tragédi­ájában Caesar, amikor egy sereg néppel jött a Capitoiiumba vivő ut­cán. Igen Caesar, de nem múlt el, figyelmeztette Caesart a Jó3 hangja s Martiusnak idusán a Nap csak úgy nyugodhatott le, miután Anto­nius elmondta emlékbeszédét Caesar holtteste felett és vádbeszédét Bru­de a magyar gondolat- és faj tó­szabadság bölcsője előtt, ez a szó­nok nem egy öreg Antonius volt, de egy fiatal magyar Tyrtaeus: Petőfi Sándor. Évek jöttek, sok Martius idusa múlott el és a márciusi magyar ifjú­ságról minden évben megemlékez­tek. Az emlék most is a magyar szabadság eszméjének halhatatlan­ságát jelenti. Csak éppen ha Petőfi Sándor mégegyszer [odaállna a Nemzeti Muzeum elé, nem fiatal magyar Tyrtaeus lenne többé, ha­nem félő, hogy úgy kezdené el beszédét a magyar szabadság holt­teste előtt, mint az öreg Antonius kezdte meg emlékbeszédét Caesar teteme előtt: Temetni jöttem és nem dicsérni, Vájjon enne mégegyszer már­ciusi ifjúság akkor, ha a magyar Tyrtaeus helyett a magyar Antonius szólna meg Martius idusán ? POLITIK ftl SZEMLE tus ellen, aki Caesarnak térdelve csókolta meg kezét, miközben gon­dolatában már Caesarba döfte kard­ját. S szólt Caesar erőszakos halála előtt: Te is fiam Brutus ? Úgy halj meg Caesar! — mikor Cascanak orvul támadt nyakdöfése, a többiek­től kapott döfések és végül Brutus nak, akit mindnyájuk közt legjob­ban szeretett, döfése után meghalt a szenátorok ülésén. Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni, — kezdte hires beszédét Antonius a nemes rómaiakhoz Caesar teteme előtt, — A rossz, mit ember tesz, tűi éli őt, A jó gyakorta sirba szád ve'e, Ez legyen Caesar sorsa is — mondta Antonius, amikor Caesar bűnéről beszélt, aki Brutus szerint nagyravágyó volt és Brutus derék, becsületes férfiú: de Antonius beszéde végén a római nép mégis igy kiálltott fel: ó szá­nandó eset, ó neme3 Caesar, ó siralmas nap, árulók, gazemberek, ó véres látomány, bosszút kell ál­­lanunk, égess, gyújts, ölj, vágj, ne hagyj egy árulót is életben. És Shakespeare tragédiájának ötödik felvonásában a philippi-i síkon Bru tus ezekkel a szavakkal omol kardjába: Caesar, most légy nyugodt, nem öltelek meg fél ily örömest! Martiusnak idusán az emberiség Julius Ciesar emlékében halhatat­lan. Ennek a halhatatlan emléknek gyújtott örökké égő fároszt Shake­­spear, a ködös Albionnak ez az évszázadokon keresztül is tiszta­­látású nagy fia »Julius Caesar« cimü tragédiájában. * Martius idusának emléke: a ma­gyar ifjúság is. Ez az emlék a magyar szabadság eszméjének hal­hatatlansága. Nyolcvanegy évvel ezelőtt a Nem­zeti Muzeum előtt is beszélt egy szónok, mint egykor Martius idusán a római nép eiőtt beszélt Antonius. Ennek a szónoknak beszéde nyomán azonban nem tört ki lá­zadás, csak határtalan lelkesedés és egy szebb jövő iránti bizalom öröme, ez a szónok nem egy holttest előtt mondta el beszédét, Komárom, — rnárcus 13. Mayr- Harting igazságügyi miniszter szerint nem várhatók közeli választások. A német kereszíénjsiocialista párt Franzensb-dban ölési tarlót’, amelyen Mayr Harting i ga z sá g ü g y nrJ n i szí er h n z­­szsbb beszédei mondott. Beszédében h ingozt itta, hogy a megegyezésnek lésre ked jönnie, de ez a megegyezés a nemzetek fcözö nem ped g a pártok között jöjjön létre. A barátságos együtt­működés, az érdekeken alapuló össze­szokik fokozatosan meg fogja valósí­tani azt az állapotot, amelyben min­denki eléd azt, amit az élet megkövetel. Majd megállapította a miniszter, hogy a német kormánypártiságnak eredménye, hogy javulások es?le hetők nyelvi kér dásekben, iskolai és tisztviselői kérdé­sekben. Sok tekintetben maguk a né­met tisztviselők a hibásak, hogy nem tudtak nagyobb eredményt elérni. Az állami tisztviselők rendszeresítésével az összes állásokat betöltötték és igy — a német miniszter szerint — näheren Ír hét a esetiekről azt kívánni, hogy a németek érdekében a magasabb állá­sokból cseheket visszahivjanaR!) Végül kijelentette, hogy közeli választások nem várhalók, mert a koalíció nem taríja szükségesnek, hogy átadj r más koalíciónak a helyét, vagy pedig hogy más pártokkal kibővitse magát. Korlátozni akarják a papképviselők számát. A kormány németnyelvű félhivatalosa a 8zlovenszkói képviselők köréből nyert értesülés alapján azt Írja, hogy a szlo­­verszkói püspöki kar legközelebbi konferenciáján olyan határozatot fognak hozni, melvszerint jövőben a felsőbb egyházi hatóságok a szlovenszkói római katholikus klérus kaihoükus lelkészek jelölését a választá­sokon csak a legszükségesebb mérték ben engedik meg. A püspöki kar új jelöléseket nem engedélyez s a világi papok kezében levő szenátusi és kép­viselői mandátumok eddigi számát is csökkenteni fogja. A terv szerint a jö­vőben csak minden tiz laikus képvise­lőre eshetik egy-egy pap képviselő. A klérus tagjai csak mint szakértők fogják képviselni a katolikus pártokban a katolikus egyház ügyeit. Az arra vonat­kozó javasiat a szerzetes rendekben már érvényben levő rendszeren alapszik. Úgy látszik, hogy a püspöki kar ezen politikai numerus clausus tervét az a viszáiykcdás teremtett meg, amely a legutóbbi időben a szlovák néppárt három pap képviselője között vthemens erővel tört ki. üem lesz új szlovák néppárt. h 82j ó egyrészében azt a hírt ter­jesztettek, hogy Juriga és Tomanek képviselők, akiket kizártak a szlovák néppárttó:, uj szlovák néppárt alakí­tásával foglalkoznak. Egyes lapok szerint a két képviselő máris megkezd e az új párt alakításéhoz szükséges előmunká­latokat. Az új párt neve egyes lapok szerint „nyugatszlovenszkéi szlovák néppárt“, mások szerint pedig „szlovák keresztény néppárt“ lenne. Tomanek megcáfolta ezt a hírí, aki kijelentette., hogy furigdval együtt távol állnak attól a gondolatul, hogy belátható időn belül új pártot alapítsanak, avagy az agrár­pártba lépjenek. Juriga és Tomanek megvárják először ügyük befejezését, a Tuka-ügyben való döntést és csak azután fog ssját jövőjük felől dön!eni. Stefánek érdekes magyar cikkei a háború alatt. Az uj nemzeímüveiődési miniszter, Stefánek a háború alatt tudvalévőén lapszerkesztő volt és magyar lapokban is megjelent több cikáre. Az Ungvárt megjelenő Határszéli Újság egyik mos­tani számában Stefánefcnek két mägyar nyelven írott cikkét ismerteti, amelyeket sz iakolaügyi miniszter 1917 ban irt a „Tíszavölgy“ és a „Görögkatoiikus Szemle" c folyóiratokba. Stefánek ekkor azt irta. hogy a magyar kormány bűnt követ el, ha nem magyarosítja meg a máramaiosi ruszineket, sMk maguk kí­vánják a magyarosítást. A ruszinoknak nincs irodalmi nyelvük, nemzeti jelle­gük eszméjét mesterségesen találták ki ruszcfiS agrárius körökben, a nép azon­ban ilyesmire nem gondo1. Ezért nem szabad a magyar kormánynak őket cserbenhagyni abban a pillanatban, amikor iétován vágyódnak valamilyen orientálódás u!án. Eíábük kel! tartani a magyar nyelvet és a magyar kultúrát, úgy, hogy nemcsak lélekben, de nyelv ben is magyarok ki váljanak. Siefánek­­nek eme érdekes cikke szí látszik iga­zolni, hogy nem is olyan régen, még nem gondolkozott úgy az uj úkolaügyi miniszter a magyarságról, mint most. irrum A bolgár király Bécsben fülbaját kezelteti Boris bolgár király tegnap este nővé­rével, Eudexiával Belgrádon és Buda­pesten át érkezett Bécsbe gróf Rilsky név alatt. A királynak fülbaja van s utazásának célja az, hogy egy fülorvost konzultáljon. A pály?.udvaron minden hivatalos fogadtatás elmaradt, minthogy a király inkogniíó utazik. Sx«rl»Kit6ié| ás kiadóhivatal) Mádoiu, Megjelenik hstenkint háromssoi l kedden, csütörtökön és szombaton, A jóvátétel Komárom, — március 13 Hetek óta tanácskoznak Párisban Franciaország és Németország szakértői ez amerikai elnök vezetése alatt a jóvá tételről. Ezek a tanácskozások gyakor­latilag ki akarták fejezni pénzbelileg is Németország kötelezettségét Francia­­országgal szemben. Hetek tanácskozá­sainak hősies védelmi munkáját végezték a németek a francia szakértőkkel szem­ben, akiknek politikai szerepét csak­hamar nyilvánvalóvá tette az a hallatlan követelés, amelyet Németország egy­általán nem képes teljesíteni. A német birodalmi bank elnöke visz­­szautazott Berlinbe és ezzel a tanács­kozás holtpontra jut. A francia sajtó idegessége nem ismer határt és h3 most nem is a boche-osat szidalmazzák, de természetesen mindenért a németeket teszik felelőssé. Így volt ez már a há boiú óla és igy is lesz sokáig. Francia­­ország beleélte magát abba a tudatba, hogy Németország mindent megfizet, ami baj csak történi a háborúban. Németország gazdasági helyzete azon­ban nem olyan, hogy azokat & mérték­telen követeléseket teljesíthetné, ame­lyekkel a franciák felajzották közvéle­ményüket. A németek elmennek gazda­sági teljesítőképességük legszélső hatá­ráig, azon íul természetesen nem mehet­nek. Mert, hogy a jóvátételt az amerikai köicsönök felvételéből fedezzék, ellene mond az észszerüség. Ebben az esetben Németország évszázadokra vazallusa lenne az Uniónak pénzügyileg. Franciaország nem ilyen szentimen­tális, neki mindegy akárhonnan veszik a németek a pénzt, csak fizessenek. Minél leigázottabb a német nemzet, Franciaország annál nagyobb bizton­ságban érzi magát. Es neki ez nagyon fontos. Lementeni minéi mélyebbre a német nemzetet, ez Franciaország be nem vallott programja. Szerencse, hogy ebbe a kérdésbe más hatalmak is bele­szólnak és nemzetközi utón oldódik meg a kérdés, mert ellenkező esetben Franciaország szívesen önbiráskodnék a maga ügyében és néhány száz évre megszállva tartaná a Rajna vonalat, amivel mindent elérne: biztonságot, pénzt és időt. A párisi békés tanácskozás nem ve­zetett eredményre, most következnek a világ pénzügyi kapacitásai, akik majd elbírálják, hogy mit tud Németország teljesíteni. Nagy szerencsétlensége a németeknek az ellenőrző biztosnak, Parker Giibertnek opíimiztT üst sugárzó jelentése, amelyet most a franciák ellene használnak ki és állandóan a német rosszakaratról beszélnek. A franciák még nem tudják, hogy ahol nincs, ott nem lehet keresni. Hoover német származású N’.wyorki jelentés szerint a lapok erős fentartással közölnek most egy hirt, amely szerint az American Heraldic Society tudósai kiderítették volna, hogy Hoover elnök német származású. Az elnök állítólag egy baden- badeni családból származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom