Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-09 / 30. szám

4 oldal. Komáromi L&pofc 1929. máreius 9. kéziünk meggyfizni exisztenciális érdé* keinkbe vágó e kérelmünknek ránk nézve a mindennspi falat kenyeret je­lenifi nagy horderejérfil a határszéli forgalmi hivatal ffinfik urát, ezúttal hálásan elismert jóindulata mellett is e kérdések egyike sem volt kimozdít­ható megrekedt mozdulatlanságából. | Most, amikor 0 szégos Hivatali El­­nök Urnái keressük a segítő, támogató kezet, amelynek cselekvő erejétől vá­rosi és járási iparosságunk és keres- ] kedöink szabad ipari mozgását akadá­­lyozó e korlátozások megszüntetését I várjuk, mély tisztelettel kérjük Országos Hivatali Elnök Ur oly értelmű rendelkezését, hogy a hnárezéli forgalomban minden vá­rosi és járási iparos és kereskedfi kérelmére kiállittassék az állandó igazolvány s hogy ezt a közleke­dési és forgalmi szabadságot ugyan­csak gazdasági erdekeins rovására bénító hidforgaimi zárórák eltörlése iránt a hidforgalom szabadságának a békeidőkével azonos teljes hely­reállításával a magyar kormánnyal egyetértőig rendelkezni méltóztás­sák. Ipartársulatunkat a tőrvény szervezte meg sz iparvedelem legitim szervévé. Mint érdekvédelmi szervezetnek, nem­csak joga, de kötelessége is a nemzet középosztályát képező nagy *paros és kerestiedői osztálynak nemcsak szel­lemi és kulturális, de anyagi ügyeiben is az érdekképviselet hitárain belül szavát nyomatéskal hallatni s vélemé­nyét megmondani s megkövetelni azt a jogot, hogy mindezekben a kérdé sekben, amelyek az általa képviselt, az állami életben jelentős su’yu társadé lom bármily természetű érdekmegnyi­­latkozásaival Összefüggésben vannak, meghallgattassék. Sajnálattal kell mélyen tisztelt Or­szágos H.vatali Elnök Ur nagybecsű tudomására hozni, hogy az érdekkép­viselet legszűkebb keretei közt is az ipari és kereskedő társadalmat legkö­zelebbről érintő eminens fontosságú kérdésekben melifiztetésrfil keli panasz­kodnunk. Kezdjük a Kerületi Munkásbiztositó Pénztárral szemben fennálló viszonyun­kon. Nem kivánjuk a régi gravament rég kifejezésre juttatott sérelmeinket ma hangsúlyozni, hogy kizárólag a munkaadó és a biztosításra kötelezet­tek által fenntartott ez intézmény ad­minisztrációjában a törvényben meg. alapozott autonómia eltörlésével a fize­tésre kötelmeiteknek semmi része, bele­szólása nem volt s hogy csak az in­tézmény fenntartóinak e teljes kizárása fokozhatta egyesekkel szemben ezt az alaposat képező sérelmet oly elvisel­hetetlen bürokratikus könyörtelenséggé, hogy a keresetienség, ipari pangás miatt a járulékfizetésével elmaradi fi­zetőköteles ellen sokszor a hátraléká­nál is magasabb összegű ügyvédi fel­szólítási díj hajtatott be kényszervígre­­haj'ás utján; de nem hagyhttjuk meg­említés nélkül azt a legu óbb elszen­vedett sérelmünket sem, mely ipartár­sulatunk törvényben biztositott hivatásán ejtelett. bogy a Kerületi Munkásbiztositó Pénz­tár most összeállított igazgatóságá­nak és felügyelöbizottsága tagjai­nak kinevezésénél a pénztárt fenn­tartó tagjai, hozzátartozói nevében ipartársulatunk meg sem kérdez­­telelt. Nem ismerjük a kinevezettek név­jegyzékét, de nem titkolhatnók aggo­dalmainkat, ha az adminisztráció e kér­dése a politika terére játszatott volna át. Azadókivetfi bizottságok megalakítása előtt meghallgattatott ugyan ipartársu­­latunk, amennyiben a kerti éti Ipar- és Kereskedelmi Kamara utján felhivatlunk javaslatunk megtételére, de iparosaink legnagyobb anyagi hátrányára nemcsak beajánlott szakférfiank közül nem ne­veztetett ki senki, de az adókivetfi bi­­zottságban iparos egyáltalán nem foglalt helyet s igy járásunk legalább ezernyi iparosának kereseti, jövedelmi adója megszabásánál nem akadt a bizottság­ban senki, ki az adóköteles iparos egyéni s üzemi viszonyai s az általános ipari helyzet tekintetében csak halvány tájékozottsággal is birt volna. A követ­kezmény az, hogy a súlyos s aránytalan adóztatások a kisipar tengfidését a teljes lerom­lásig juttatják. S miután iparosaink s kereskedőink e súlyos adózási helyzetét a minden for­galmat megbénító kegyetlen télnek szigora is válságossá tette, ehelyen azt a kérelmet kell mélyen tisztelt Elnök Úrhoz intéznünk, hogy iparosaink és kereskedőink adóval hátralékban ma­radt tömegei részére kíméletet tanúsí­tani és méltóztassék aziránt rendelkezni, hogy az adóvégrehajtások a kere­seti alkalmak idejének elkövetkez­téig felfügge8zte8senek s részlet­­fizetéses engedélyeztessenek. Ugyancsak a gazdasági érdekek szem­szögéből tesszük észrevételeink tárgyává a járási képviseletbe a törvény által szakértőkként berendelt képviseleti tagok kinevezésé körül tapasztalt teljes mel­lőzésünket is. A kamara felhívására távirati utón jelentettük be külön a ke­reskedelem, külön az ipari szakma kép­viseletére különös hivatottsággal bíró két tagtársunkat, akiknek nevét azonban hiába keressük a kinevezettek névjegy­zékében, mintha az ipari és kereske­delmi érdekek szolgálata teljes felesleges munkatér volna a járási képviselet gaz­dasági tevékenységének keretein belül. Mintha elgyengült iparunk a térvesztett kereskedelmünk tatpraállitása nem is az érdekeltség és hivatalos szervezetek összefogó munkásságát követelő köz­érdek volna. Mintha a kamara is javas­latunk bekivánásával már kimentednek tartotta volna érdekvédelmi hivatásának teljesítését, holott ipariársulatunk éppen e hivatásnak a miniszteri hivatalos szo­bákig elérő hatékony kifejtésébe vetett bizalommal várta érdekvédelmünknek a járási képviseiben leendő megszólalását. Qizdasági érdekű sérelmeink között soroljuk fel a nyelvtörvénynek a kisebbségek javára jogokat biztosiló rendelke­zései teljes negligálását a hatósá­gok részéről. Nemcsak a hivatalos rendelkezések s azok kiadványai kizárólag egynyelvüek, de községi jegyzők a hozzajunfordmó ip erősembereknek a hatóságokhoz be­adandó kérvényeit is államnyelven írják meg, tehát még a nem hivatalos s mel­lékkeresetként vállalt magánmunkát is az ügyes-bajos fel által meg nem értett államnyelven végzik s igy a kérelmező a kezébe adott Írásból azt sem tudja, mit tartalmaz s megfelel-e azon érde­keknek, melyekből annak megfogalma­zását kívánta. Ipartársulatunk ugyan minden hozzáfordu'ó tagjának az ipar­törvény alkalmazásának teljes gyakorlati ismeretével egész önzetlenséggel áll rendelkezésére a hatóságokkal való mindennemű írásbeli érintkezésének közvetítésében, de a járás községeiben iparos és kereskedő legközelebb talál­ván a község jegyzőjét, csak a már elkészített beadvánnyal jelentkezik az ipartársulati irodában, mely minden edd'gi buzgalma ellenére, ma még nem lévén az államnyelv ismeretének birto­kában, úgy az ily magánkérvényeket, mint a hitóságoktól érkező közbeszóló végzéseket, véleménykéréseket, határo­zatokat, rendeleteket külön fizetett for­dító úján kénytelen megértené tenni a maga számára. Ugyanígy kell megfi­zetnie a társulat minden tagjának a kezeihez kézbesített hatósági rendelke­zéseket, mert még az iparigazolvány és iparengedély is csak államnyelven állít* tátik ki. Tehát úgy az egyes polgárnak, mint a törvény által létesített iparvé­delmi szervezetnek külön meg kell fizetnie azt, hogy az egyik a hatóság őt illető rendelkezését megértse s a másik, a törvény által ráháritott ipari közigazgatási, tehát hatósági feladatait végezhesse. Egyedül a pénzügyigazgatás területén Iá jutc a nyelvtörveny és vég'ehaj'&si rendelet teljes érvényesülését legalább is 95°/0-os magyarságu járásúikban, pedig a törvény általános érvényű, s az egyik igazgatási ágat s az egyik hatóságot fpp u y kötelezi, mint a másikat. S mégis nekünk, ipartársulat­nak a törvény végrehajtásának legfősépp az iparhatóság részéről súlyos sérelem­ként érzett elmulasztása okából a for­dításokra felhasznált költségeket ki kell szakítanunk az iparvédelem küiömböző terein produktiv felhasználható s tag­jaink megterhelésével fedezett kiadá­sainkból. S ha méltóztatik megengedni Elnök Ur, bátorkodunk nagybecsű figyelmébe ajánlani az ipari közigazgatásnak külö­nösen a kisembereket súlyosan érintő késedelmességet is. Nem vizsgáljuk, hogy a muliban sérelmesen tapasztalt késedelmes hatósági rendelkezések az iparügyek nagy tömegével szemben aránytalan számú munkaerők elégtelen­ségében gyökereztek-e, vagy az alkal­mazottak csekélyebb fokú munkabírása tolta ki a beadványok elintézésének idejét, de tudunk eseteket, hogy két év előtt folyamatba tett enge­délyezési eljárás során folyamodó kihágási bíró elé állított, amiért kenyérgondok kényszere alatt az engedély kikézbesítését nem vár­hatta, s dolgozni kezdett. Ugyanaz a hivatalos késedelem ered­ményezi a kontárbajok megszünteté­sének lehetetlenségét. Amikor a meg­nehezült megélhetési viszonyok közt a kisiparos a legcsekélyebb garasos ipári munka keresésére is rá van utalva, nem tűrheti ölhetett kézzel képesítés nélküli egyenek jogosulatlan ipari munkáját, s igy állandó a kenyérharc iparos és kontár köz Itt. Ipariársulatunk a hizzá­­érkezett sok panaszt eljuttatta az ille­tékes hatósághoz, de a legtöbb esetben — építési ügyekben — nem érhette el azt a célját, hogy a hatóság a törvény szigorával a kontárra azonnal lecsapva, megakadályozza a vállalt munka kivitelét, ezáltal a munka megrendelőjét is s általa a közönséget is jövőben óvatos­ságra intve a legitim ipar szolgáltatá­saihoz utalja. Pedig nemcsak a jogosult magán érdeket sérti e ponton a kése­delem, de a közérdeket is, mert ami kor, mint a legtöbb esetben a hatósági intéz­kedés akkor jön, mikor a munka már befejezteiett, és a kontár elvitte tiltott munkája jutalmát, a jogosult iparos újból és újból elesve szakmájába vágó egy egy kereseti lehe­tőségtől, a maga és családja fenntar­tásában és legyengült adófizetési képes­ségében szenvedi el a kereseti veszte­séget, mig a kontár közterheket nem viselve, adókat nemfizetve jogosulatlan munkája egész gyümölcsét megtorlás nélkül élvezi. Csak egy esetre mutatunk rá, midőn egy kontárkodás elleni feljelentés ügyében a hatóság csak hónapok eltelte után rendelte e! a tárgyalást. Az ógyallai járási hivatalnál tett a tár­sulatunk egy gőzmalom építésének vál­lalása s jogosulatlan építése miatt a panaszt még múlt év május 7 én első­sorban is a nem jogosított építőipa­rossal végeztetett épitőmunkának azon­nali letiltását kérve. Ezirányban azon­ban mai napig sem történt hatósági rendelkezés. Ugyanazon panaszlolt ellen több ízben, evekkel ezelőtt is tettünk feljelentést, de a járási hivatalokban hónapokig fekszenek jelentések, kérel­mek, az iparosság nagy elégedetlensé­gére, sőt érdeksérelmére anélkül, hogy intézkedés történnék azokban. Ez a késedéimesség s az eső utáni köpö­nyegként nagy későn alkalmazott enyhe megtorlás a jogosulatlan munkának azonnali letiltása helyett csak a kontár­kodás terjeszkedésére 8 merészebb elö­ntésére alkalmas. Néma saját hiúsá­gunkról szólunk, amelynél a munka­­torlódás mellett is bizonyos gazdasági érzéket tapasztaltunk iparügyeink inté­zésénél, de mert állandó szoros kapcso­latban áilván az ipmársulatok legna ­gyobb részével, tudjuk, hogy az admi­nisztráció késedelmességéről itt előadot­tak az országos helyzet képét tüntetik elő 8 ezirányban felhangzó áilalános panasz orvoslása egész Sdovenszkó iparának javára fog szolgálni s orszá­gosan fogja az iparosság érdekeit biz­tosítani, ha ezen tarthatatlan állapot egy generális erélyes rendelkezéssel s a kisipar helyzetét ismerő tanult és képzett tisztviselők alkalmazásával meg­szüntethető lesz. Mélyen tisztelt Országos Hivatali Elnök Ur! Kisipatunk és kereskedelmünk testén feltárt mindezen sebek azonban helyi eredetűek. De ezeknél még sajgóbb mardosással égetődik bele a kézmű vességgel foglalkozó kispolgári társa­­dalműnk törzsébe a szlovenszkói gyár­ipar leépítésével a történeti országok gyáriparának juttatott egyoldalú s a mi rovásunkra eső támogatás, a Sz'o­­venszkó részére osztályrészül esett gyarmati helyzet alárendeltsége. A tartományi kormányzat feladata Harc a spanyolnátha ellen 1 Legjobban védekezhetünk a nátha ellen a száj-, orr-üreg és a gége alapos fertőtlenítésével ALPA sósborszesz által. • • Öblítse gyakran száját hígított Alpával. Néhány csepp elég egy pohár vizbe. A higitatlan „AIpa“ belélegzése kitünően hat. Fecskendezzen szét lakó­szobáiban „A 1 p á t“, ezáltal fertőtleníti a levegőt. Kérjen kizárólag eredeti „ Alpát“ 919 sértetlen plombával. f országrészünket ez ipari elnyomott helyzetéből kiemelni és Szlovén­­szkó iparát és kereskedelmét a mesterségesen rárakott béklyóktól megszabadítva, országos színvona­lában a történeti országokéval azo­nos magaslatra emelni. S e törekvésében a jövő ipari nemze­dék hivatásának tudatára ébresztése s az ipar fejlesztése és fellendítésének munkájára előkészítése, elméleti kiké­­peztetéséről való gondoskodás az or­szágos kormányzatnak elutasithatlan, de hálás teendője. Csak arra mutatunk rá, hogy míg a történeti országokban minden 200 önálló iparosra jut egy tanonciskola, Szlovenszfcón 1700 ipa­rosiak kell tanórai tekintetében be­érnie egy tanonciskolával. Nagy erőt, súlyt képviselne a szlo­­venszhói kisipar e bajainak orvoslásá­ban az ipartársulatok országos szövet sége is, ha tagjai erejének összesítésé­vel állhatna saját érdekei: az ipar és kereskedelem szolgálatában. De éppen azért, mert létrthozása s munkáj nak eredményessége a tagok, az egyes ipar­­társulatok önséntes, szabad elhatáro­zásától függő társulati akaratban gyö­keredzik, szervezkedésének csak ezen egy cél .szolgálatát biztosító minden nemzetiségi veileitást kikapcsoló, tagjai teljes egyenjogúságát tiszteletben tartó alapelveken kellene felépülnie. Szlovenszkó ipari fejlesztése oly cél, amely megérné, — ha egyesek annak ismernék fel — még ez ál­­dczaihozatalt is. Az országos közigazgatásnak pedig hi­vatása volna az általános hangulatot előkészíteni, a kedélyeket megnyerni a békés, harmónikus együttes erőkifejtés­hez Szlovenszkó ipari boldogulása áráért. S midőn ezek után Országos Hiva­tali Elnök Urat magas állásában ipar­­társulatunk nevében személyesen is üdvözölve, írásba foglaltan átnyújtjuk ip r és kereskedelmünk helyzetkepét nyújtó e kérvényünket, mély tisztelettel arra kérjük Elnök Urat, hogy a határ- ;< széli forgalomnak az iparjogtulajdono­sok részére különleges helyzetéből folyó korlátlan megnyitásával 8 a dunahidi közlekedés időbeli korlátainak el'ávolí­­tásával ipartársulatunkat érdekvédslmi hivatásának teljesitésé&en támogatni 8 gyors iparügyi közigazgatás bevezeté­sével s az ipar és kereskedelem érde­keinek szolgálatában a hatóságok meg­értő együttműködését Szlovenszkó ipari közigazgatásának tengelyévé tenni mél­tóztassék. Fogadja Országos Hivatali Elnök Ur ipariársulatunk megkülönböztetett tisz­teletének és nagyrabecsülésének őszinte megnyitvánitását. Boldoghy Gyula s. k, elnök. 940 ingatlantulajdonosoknak 8°lo kamat mellett gyorsan eszközöl Ungár 8. bankháza, Bratislava, Ventur utca 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom