Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-02 / 27. szám

Ótvenedik évfolyam. 27. szám, Szombat, 1080. március BlStisstégi és «jpfe«!o7Ík értékbe*: Strici» éi vitték;« postai í*éíküiéé*iipl 2 é«9 SO £, tétévre 40 í, negyeééru 30 S. — fiöifőtáőn ISO Kfi. * gr»» mára iia i SO Ítlléí. AROMI LAPOK POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA i TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA és. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Sserketiiösé* él kiadóhivatal s Hádoi-n. 33,, Megjelenik hetenkint háromuor i kedden, csütörtökön és szombati»!. Sin isii POLITIKAI SZEMLE Komárom, — márc 1. Az iskolaügyek uj minisztere a csehszlovák állameszmé! nem csak szavaiban, hanem nyelvében is ki­fejezésre juttatta: beszédének első felét cseh-, a másodikat pedig szlovák nyelven mondotta el hiva­talának elfoglalása alkalmává’. Ste­finek beszédével fölöslegesnek tart­juk, hogy foglalkozzunk. Ennek a beszédnek a szinlelenségénél leg­feljebb tartalmi könnyűsége verse­nyezik. Frázisok éí szónoki fosfcu­­lusok nem póto'hatják a gondola­tok hiányát. Stefánek miabzter ur, aki egyike vö t egész politikai metier je alatt a leghangosabb csehszlovákoknak és egyben a legszélső nacionaliz­mus határmesgyéjén állóit, mikor mindég és mindenkor a nemzeti kisebbségekkel húzóit ujjat, most hallgatagságba burkolózott, amikor nemcsak beszélnie kellett volna a kisebbségek kultúrájáról is, hanem azt egyenesen elvárta tőle, a köz­vélemény. Stefánek a négymillió németről és az egymillió magyar­ról egyszerűen megfeledkezett, bi­zonyára azért, mert a bemutatkozó alkalmával még sem lehet ünnep­rontó még egy miüiszter sem. Kíváncsian vártuk vo’na meg­nyilatkozását a magyar iskoláró’, amelyről hivata'i előde sokkal be­szédesebben nyilatkozott. Pedig Hodzsa is magas tenorból kezdte nyilatkozatát a magyarokról . . . két évtized múlva már nem lesz magyar kérdés... Később azonban ennek a napóleoni stilusu mondás­nak elmondta az ellenkezőjét is: a huszadik században nem lehet nemzeti kisebbségeket megsemmi siteni, majd a lélekrablást ítélte el, amelyet az erősebb nemzet iskolái követnek el, a gyengébb nemzet gyermekeinek erőszakos beiskolá­zásává5. Stefánek minderről hallgatott. Nem beszélt az elemi iskoláról, a középiskoláról, az egyetemről, a szakiskoláról, amelyekben az itt élő magyarság oly irtózatos károkat szenvedett kisebbségi életében. Ez a hallgatás azonban mindent meg­magyaráz. Hiszen a stefáneki men­talitást megismerhettük, amikor a pozsonyi iskolaügyi miniszteri ki­­rendeltséget vezette az elmúlt de­­cennium elején. Mi éreztük és be­csültük fel azokat a károkat, amelye­ket abban .az években szenvedtek magyar iskoláink, amelyekkel nem egy, hanem tiz panaszos memo­randumot lehetne tele írni és a kisebbségek sorsával majd egyszer komolyan - foglalkozó nemzetközi bizottság rendelkezésére bocsátani. Stefánek hallgatása mireánk, ma­gyarokra nézve hangos programot jelent: az agyonhallgatást. Ez a Komárom, — március 1. A képviselőház márciusi illései. A koalíció nyolc s bizottsága végre valahára hosszas tanácskozás után meg­­áilepiiolta a képviselőhöz márcushivi ülésének programját. E megállapodás s?erint a képviselőház roá*c us 6 án, 7 én és 8 án, majd 12 én 13 án, 18-án és 19 én fog ütést tartani, amely után megketd k a húsvéti szünetei. A kije­löli ülések tartama alatt a képviseíőház lefogja tárgyalni a lakóvédelem és az építkezési törvény novelláját. Március 13 án elnöki kézirattal berekesziik az őszi ülésszako’, 19 én megnyitják a ta­vaszi ülésszakot, amikor a.u:án a hús véti szünet veszi kezdetét, amely egy hónapig tarh Megfognak jelenni a béketárgyalások okmányai. Szüliö Géza dr, az országos ke­­resziényszocialista párt elnöke inter­pelliert intézett Benes Ede dr. külügy­miniszterhez a békekonferencián bemu látott csehszlovák okmányok nyilvá­nosságra hozatala tárgyában. Az inter­pellációra Benes most ed a rr eg Írásbeli válaszán ame’y szerint a külügym n:8z tériumban most dolgozzák fal a háború Matti é'6 a bábut u utáni diplomáciai tárgyalások dokumentumait. Ezeket az okmányokat nyomtatásban is meg fog­ják jelentetni. Mihelyt ezzel a rnu nka­­val elkészültek, a háború u áni tárgya­lások ás a béketárgyalások okmányai kerülnek sorra, ame vek azutén szintén meg fognak jetenni nyomtatásban is. Kinevezték Labaj dr.-1 unifi­­kációs miniszternek. Szerdán kél elnöki kérirat je'ent meg, amelynek elsejében a köztársaság elnöke fölmenti Gazsik dr.-1 az unifi­­kációs miniszteri hivataltól, a második kézirat p?dig Labaj Lajos dr. szlovák néppárti nemzetgyűlési képviselőt nevezi ki Gazsik utódává. Az elnök kézirata végre megoldotta a régóta húzódó népfaj, melyet ebbe az államke­­retbe soroztak az önrendelkezési jog teljes figyelembevétele nélkül, kulturális életét azonban ezek el­lenére ki akarja és ki fogja élni. A kisebbségi kérdés napirenden van és Európának meg kell tudnia az igazságot, hogy a békeszerződések magasabb kultúrájú nemzetet sza­kítottak szét, Nekünk kultúránkat meg kell tar­tanunk, bármilyen kedvezőtlenek erre nézve a viszonyok. A kultusz­miniszter hallgatásával szemben a mi nemzetünknek egy kötelessége lehet: minél nagyobb munkát vé­gezni irodalomban, tudományban, népmivelésben és művészetek terén. Ez legyen és ez lesz a programunk. A miniszter hallgatása annál kevésbbé megokolt, hiszen . min­denki tudja, hogy Stefánek is a is a magyar kultúra neveltje. S Stefánek Antal, a budapesti Alkot­mány cimti katolikus néppárti napilap egykori munkatársa nem is tagadhatja meg azt, hogy a ma­gyar kultúra területén is dolgozott. Az nem von le semmit ennek a ténynek a komolyságából, hogy kérdést s az unifikációs minisztert táncéra ismét a szlovák néppárt tagjai sorából neveztek ki minisztert. Igaz ugyan, hogy Hünka és párlja mindent elkövetlek, hogy ezuiisl jelentékenyebb minisztérium vezetését kapják, azon­ban ez csak a kormány teljes uj,á­­szervezése esetén lehetséges. Politikai körödben Hiinka vereségének tekintik az ügy ilyen elintézéséi, azonban a szlovák néppárt mai helyzetében kény­telen belenyugodni a köztársaság elnö­kének elhatározásába. A képviselőház mentelmi bizottságának ülése. A képviselőim mentelmi bizottsága legu'óbb fartőit ütésén elhatározta, hogy jtvasolni fogja a képviselőháznak, hagy Kreibich kommunista képviselőtől, mivei kényszerítő ok nélkül egy egész éven át távolmaradt a parlamenti munkától, hat hónapra vonja meg képviselői fize­tését. Kreibich képviselő ugyani« ré­gebb idő óta Oroszországban taríózko dik. A bizottság ezenkívül elhatározta, hogy Sieiner Gábor, Mitzner, Fedor Miklós és Hruíovsfey Igor képviselők kiadatását javasolja a képviselőháznak. Meghosszabbítják a lakóvédelmi törvényt Máscius 31 én jár le a lakóvédelem­­ről és az építkezés előmoiditásaről szóló törvény és így szükségessé válik mindkét törvényre nézve az újabb in lézkedés. A lakóvédelmi törvény gyöke­res változtatásra szoiu’na, azonban a népjóléti minisztérium mindeddig nem készült el a megfelelő javaslattal, A koalíc ós parlamenti pártok nyolcas bizottsága egész napon át tanácskozott ebben az ügyben es végül azt hatá­rozta, hogy a lakóvédelemről szóló törvényt minden változtatás nélkül folyó év október 31-ig meghosszabbítják. Az építkezések előmozdításáról szóló tör­vény is november l-ig marad mai alakjában érvényben. Ezalatt az idő ennek idővel teljesen hátat fordított. Azért a magyar kultúra jegyét egyik napról a másikra eltörölni nem lehet A magyar iskola eddigi szenve­dései után még jöhetnek megpró­báltatások, annak ezt a teherpró­­bát el kell bírnia mindaddig, mig egyszer a kisebbségi kérdés telje­sen megoldásra jut. Mert hiába van becikkelyezve a törvénytárba a békeszerződés, amely egyenlő jogokat biztosit kultúrában minden nemzetnek és minden kisebbség­nek, ezt majd a későbbi törvény­hozási intézkedések fogják lelkiis­meretesen végrehajtani. A magyar nemzeti kisebbség ezer főiskolai hallgatót küld az egyetemekre. Ezt a prágai kormány úgy értékeli, Jiogy egy magyarul is gyengén be­szélő szlovák anyanyelvű lektort ajándékoz a kisebbség számára. Stefánektól nem várunk rendszer­változást, de őrt fogunk állami a magyar iskola oldalán és kulturá­lis életünk minden posztján, hogy az a csekély maradék-jog, amely ma a miénk, még kisebbre le ne olvadjon. alatt kidolgozzák az uj törvényjavasla­tokat és letárgyaltalják azokat a parla­menttel, úgy, hogy az életbe léptetendő törvény hosszabb időre, mintegy 8—10 évre fogja rendezni ezt a problémát. ,,Tanulmányi bizottság“ a kisebbségi kérdésben. Mint ismeretes, a Népszövetség leg­közelebbi ülésén a kisebbségi ügyek is szóba kerülnek és nagy viiábra van kilátás a nagyhorderejű probléma meg­oldásának tárgyalásánál. Az euró. pai nemzetiségi kongresszus főtitkára Amande dr. cikket irt e kérdésről és két javaslatrót tesz említést. Az egyik javaslat szerint kisebbségi bizottság alakítását tervezi a Nípszövelságnél, ami ellen azonban különböző kifogáso­kat emellek, a másik javaslat a Nép­­szöveiségnél szakértőkből kiküldendő tanulmányi bizottságot indítványoz és a cikk szerint ezt a javaslatot valószínű­leg el is fogják fogadni. A szlovák, néppárt Jurlga és Tomanek helyébe uj tagokat kíván behívni. Hünka András, mint a szlovák nép­párt elnöke kérvényt nyújtott be a kép­­viselőház elnökségéhez, amelyet arra kér, hogy Tomaneket és Jurigát fosz­­szák meg képviselői mandátumuktól. A kérvényhez húsz mellékletet csatolt Hiinka, a mellékleiek annak igazolá­sára szolgálna)?, hogy Tomanek és Juriga képviselőket becstelen és tisz­tességtelen üzelmeik miatt zárták ki a pártból. Majd kéri, hogy helyükbe Rov­­nianek Pétert és Placho Dezső dr.-t hivják bs a nemzetgyűlésbe Hir szerint a képviselőház elnöksége a képviselők­nek mandátumuktól való megfosztására nem lát elegendő komoly okot fenn­forogni. Árvízveszély Komárom, — március 1. Húsz nap múlva kezdődik a hivata­los tavasz; a hőmérő odabünn tizenöt­fokos hideget mér. Künn a mezőkön sok helyen méteres hóréteg borul a földre. A Dunát jégpáncél takarja sok száz kilóméteren keresztül. Mi lehet ennek a vége? Mindenkinek lelkében olt ég a balsejtelem, hogy ha nem segit rajiunk a természet kifürkész heilen rend­je, akkor nagy megpróbáltatásoknak lehetünk kitéve a reánk következő he­tekben. A Csallóköz népe aggódva fekszik le és aggódva ébred, mert nem tudja, hogy az őszi vetése helyén tud-e majd a nyáron aratni j Ezek az aggodalmak alaposak is. Mert nemcsak az árviz tehet helyrehozhatlan károkat, hanem a belvíz is, ha az idejekorán el nem takarodik. A Csallóközi Ámentesitő és Bel vízlevezető Társulat teljes készen­létben várja az árvédekezést és arra fel van készülve. Mit jelenhez ? Emberi számítás szerint és fél század tapasz­talatai alapján a tapasztalt legmagasabb vízállás ellen védekezni képes. De lehet-e a (ermészet őserejét sémákba foglalni, nem okozott-e a hatalmas Amerika föld­jén a Missisippi gátszakadása milliár­dosra menő károkat, amely falvakat sodort el és városokat merített viz alá! A veszély minden árvizes kilátás előtt nagy és annak jcien:Ő3égét csak utána tudjuk felbecsülni, de előzetesen kiszá­mítani nem vagyunk képesek. A mű­szaki tudomány meg tudja becsülni, hogy az Alpesakben és a Tátrában hiny köbméter és hány tonna hó van, amelynek le kell folynia a folyókon a tengerig. Csak az a kérdés, hogy ez a mérhetetlen vízmennyiség lassúbb vagy T t

Next

/
Oldalképek
Tartalom