Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-02-14 / 20. szám
2. oldal, Komáromi Lapoft 1929. február 1 4. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ SJ, mosószappant! Győződjék meg róla! Szibériai időjárás Komáromban. Komárom közelében 41 fok volt a hideg. — A szegény iskolás gyerekek. — A gyermekkonyha áldásos működését biztosítani kell. — Megdermedt iskolásfiuk. — Elfagyott fülek, kezek, lábak. — A vizek fenékig befagytak. — A halállomány is pusztul a vadállomány mellett. — A kis gerlék története. — Ml lesz, ha hirtelen beáll az olvadás? Saját ludósiiónklól. Komárom, — febr. 13. A rettenetes időjárás dermesztő kegyetlensége még egyre tart. U*yan a tegn: p és ma beállott hóesés enyhítette a nagy hideget, de mi sem mutatja az időjárás abnormitását, mint az a körülmény, hogy tegnap és ma dacára a hóesésnek, mégis 16—20 fok hideg között ingadozik a hőmérséklet, holott az már évezred s tapasztalat a mérsé kelt földövön, hogy hóeséskor 0 fok körül szokott állni a hőmérő higanyoszlops, mert hiszen a h'fcépíődés hid git von el. Elképzelhetjük, hogy milyen hideg lenne, ha most nem esne a hó, amikor igy is 20 fokot ért el a hideg. Vasárnap reggel bent a városban 28, a dunai hidiknál 33 fok hideg volt, de ed mind ulsrámyalta Komárom közelében, az Ö sujfalu melletti Szent- Pat pu z!án tapasztalt hideg, ahol Ruükay Bda földbirtokos Kint a szabadban, egy sző ősaróra erősített fel egy hőmérőt, amely vasárnap reggelre negyvenegy fok hideget mutatott. A pragii meteorológiai intézet jelenti, hogy a köztársaságban a legnagyobb hideg Budweisiben volt, ahol szinten 41 fok volt a lehűtés. Szóval Komárom vidéke is elérte ezt a rekord hideget. Szibériai hadifogságból hazatért véreinktől halljuf, hogy ez már valósággal szibériai hideg, sőt az ottani átlagot ez a negyvenegy fo<os hideg már jóval átlépte, mert ott sincs mindennap még harminc fokos hideg te és a tiz fokos hidegek is elég gyakoriak. Hogy mit szenved e rettenetes hidegben a szegény nép, ezt még elkép élni is nagyon nehéz. Ginduljunk a deszkákból összetákolt ku .yhóara, amelyek hasadekait nem Ithei jól izolálni a szél és a hideg ellen. A városban lakó itkolás gyermekek is sokat szenvednek, amikor reggel 8 órara bent kell lenni az iskolában. Reggel mindig dermesztöbb a hideg és ezeknek a csöppségekn k ebben a dermesztő hidegben heil reggel korán az iskojába, ovódaba menni Sokszü ő nem küldte be a kisebb gyermekeket a reggeli órákban az iskolába. Úgy halljuk, hogy a nagy hideg miatt az iskolákban 8 óra helyeit 9 órakor fog ezentúl kezdődni a tanitás. A szegény családoknál, »hol fütellen szobában vannak, az iskolába küldés nehéz probléma, mert ha a gyerekek valahogyan bevergődtek az iskolába, ott egész n?p legalább melegen lehet nek és drlben a gyermekkonyhán meleg ételi kapnak, amíg ot.hon bizony dermesztő hideg és éhség az osztályrészük. H>8zen ha már a szegény gyerek beju ott az iskolába, akkor csak segítve van a szerencsétlenen, de legtöbbnél az odjuás a rettenetes, mert legtöbb gyeresnek nincs rendes téli ruhája, lábbelije és igazán Isten csodája, hogy még nem fagytak meg az utón, mert tudnunk ken, hogy nemcsak a város terültéről, de a várostól messze fekvő m-jorokból, tanyákról, pusztákról és telepekről jönnek be ezek a szerencsétlen gyerekek ebben a rettenetes, a szibériai időjárást is túlszárnyaló dermesztő hidegben. A gyermekkonyha vezetőségétől hallottuk, hogy a napokban az úgynevezett Kabátfalváról az iskolábt igyekvő szegény gyerekek közű! n hinyan az utón megdermedve összeestek. Szerencsére arra ment egy kocsi, az szedte fel őket, de h* a kocsi egy negyed órát késik, már megfagynak a szegények, mert már akkor kezdett rájuk borúim a tnegfagyást megelőző álom. A naposban egy ököinyi gyereket hoztak be a Kovícti Tihamér féle gyógyszertárba, Az ököinyi emberke valamelyik majorból jött be az iskolába, de útközben a füle rettenetesen lefagyott. A gyógyszerész vattába takargatta be a szegény gyerek elfagyott fűiéit és aztán a laboránssal orvoshoz küldte. Könyörületes szivek mozduljatok meg! Sürgősen megindítandó a gyűjtés a szegény gyerekek téli íuhával vaió ellátása érdekében és addig is legalább füivádőket kell venni ezeknek a szerencséden kis gyerekeknek. Pár koronába kertti egypár faivédő. Adakozzunk erre a nemes célra. A pénzbeni vagy természetbeni adományokat szerkesztőségünk nyugtázás mellett a rendeltetési helyére jattá ja, A puszták, tanyák földesuraif, bérlőit frl xérjük, hogy a tanyájukon lakó iskolás gyerekeket kocsival szállítsak be es ki. A gyerekszállitó kocsit ponyva ellenzővel Keli ellátni, amint a gyümöicsáius kocsiknál látható. Ezenkívül bőségesen ki Kell bélelni szalmával, hogy útközben meg ne fagyjanak a gyereke«. Da ez csak egyik oldala a dolognak. A társad dómnak kötelessége a gyermekkor yhctról is gondoskodni, men ha a társad dóm segítsége elmarad, akkor ez az áldásos intézmény hamarosan beszünteti a működését, az katasztrófát jelent az éhező, fázó gyerekekre nézve. Az odahaza meleg, sokszor hideg ételhez sem jutó gyerekek itt a gyermekkonyhában párolgó, meleg és tápláló enmvaiút kapnak, amely egészen életrekeiti a meggémberedett kis csöpségeket. Etessük a szegény madarakat, mondják sokan, de emellett nem szabad eifeiejikezni a szegény embermadarkákról sem és elsősorban ők jönnek. Nemes, könyörületes szivek, ne engedjétek, hogy kérő szavunk nyomtalanul íünjőK el, hanem adakozzatok a gyermekkonyha javara, erre az embermentő nemes intézményre. Természetben adományokat egyenesen a Deák Ferenc u cd iskolában működő gyér(népkonyhába küldjék a nemes emberbarátok, pénzbeli adományokat szerkesztőségünk is ejuttatja oda és hiríspiiag nyugtázza azokat, A dermesztő hideg az egész vonalon érezted romboló hatását. Az orvosi rende'ők, kórházak tdevannak megfagyott végtagu betegekkel. Az emberi szívósság ritka példáit mu’atják az ohhcigányok, akik ezt a szibériai hideget is buják és mig más nemzetségü megfagyott emberekről sokat hallunk és olvasunk, addig megfagyott cigányról még nem hozott hirt a fáma. Egyik szomszéd faluból ugyan az a hír jött, hogy ott egypár cigány megfagyott, de a hír meg megerősítésre vár. Tihanyi Vilmos főállatorvostól hal- I lot us, hogy ebben a dermesztő hi- 9 degben az országúton találkozott húrcolkodó oláhcigányokkai. Kocsin vitték a cónmókot. A kocsi tetején egész meztelen cigánygyerekek gubbasztottak a rossz dunyha alatt. A szél süvített, szinte rossz volt nézni őket. Tihanyi Vilmos amikor autójával elhtladt mellettük, odiszóí nékik, hogy megfagynak ott főnt a gyerekek. Ets a kérdéses rajkók közül a legnagyobbik odivisffja, hogy hogyan fagynának meg, hiszen még ma kint se voltak a szabad levegőn. Szó/*! a kocái tetejére feldobott ócska dunyhá alatt, amelyen végig süvített a dermesztő szél, nénik még nem a „szab d levegő." I E mulatságos jelenet u an térjünk át \ a mulatságokra. A tél kemény fagya iit I is árezie'i hatását. A mulatságok, eiőj adásov, h mgversenyek nagyon gyéren | látogatónak, mert luába fű ének, a ter- 1 mekban nagyon is érezhető a szibírhi i hideg, különösen akkar, amikor a szél \ még jobban növeli a hidegei, l Akik gödröt ástak, azt mondják, hogy I a főid ott, ahol nem vöt hóval takarva, i egy méternyire niég fagyos. A halá | szók, akis léket akartak vágni a jégen, | azt mondjak, hogy sok helyen fenékig ( b? vannak a vizek fagyva, így termeí szetesen a halállomány is pusziul. I A halállomány mellett a vadáilornáj nyok napró! napra fogynak még ott is, í ahol rendszeresen etetik őket. ípoviíz ■ Jenőtől hallottuk, hogy amikor kimen| nek szánon a vadászterületükre heten; ként kétszer a vadállományt etetni, hát a szegény foglyok már a második látó- 1 gatásnál megismerték a szánjukat és a i szán utón szdad-ak egészen az etető \ helyig, raenetkőeben a íeszórí eieséget mohó étvággal fogyasztják a szegény éhező, fázó madarak. Még tavaly történt, hogy egy szegény munkás csatád gerltcíkeí tartott és a geriecaalád tizenkét tagra emeíkej dett úgy, hogy annak élelmezése már nagy gondot okozott a szegény család nak Fájó szívvel kinyitották a kalitka ajtaját és engedték ősét szállni. A szabaddá lett szelíd gerle család legnagyobb része a Ddegyesüieí Kertjében telepedett te. A beállt hideg elől azon: ban bemeneSültek a szomszédos házak galambdúcaiba és olt élnek együtt a szoms édos házak galambjával és ha az udvaron a baromfiakat e!e!ik, leszállnak közéjük és az ember Közeledtére se roppannék fel. i A gyümö esősökben nagyon sok kárt > tett a fagy, a nyulrágásosról nem is bsszéivéfí> | Csallóközben három túzokot találtak megfagyva. Megölte azokat az éhség | és a Hideg I A szerelőknek ugyancsak sok munká? juk lesz az idő enyhülésével, meit a I legtöbb házban befagyod a vízvezeték és a csatorna hoózai. A gázórák is ! sok hdyen megfagytak és a gázvilagi\ tás felmondta a szolgálatot. A legutóbbi • városi közgyűlésnél is gyertya mellett tárgyaltak a befagyott gázvezeték miatt. És ezeknek a kellemetlenségeknek sajnos akkor se lesz vége, ami sor majd megszűnnek, mert abbm, h így a vizek sok helyen fenékig befagytak, nagy j veszedelem rejii«. Ha az olvadás előbb i a magasan fekvő helyeken ktzáődik, akkor az alsó vidékek folyói nem lud- i nak rendes lefolyást biztosítani a hó j lének, mert a fenékig befagyott jégnek sok idő keil az olvadáshoz és akkor l sajnos, az árvíz veszedelem szinte eikerü heteden lesz. \ Runé jük azonban a legjobbat és j előre ne fessük az ördögöt a faira.- b -A városi vadászterület vadjainak megóvásáról. Komárom, —február 13. Amint már lapunk egyik előző számában irtuk, a városi vadászterület eddigi bérlőinek a szerződése február elsejével lejárt s mivel a terület újbóli bérbeadása még hosszabb időt fog igénybe venni, magától értetődik, hogy ez idő alatt a városnak kötelessége a vadakról, azok etetéséről, gondozásáról gondoskodni, nehogy a vadászterület elértéktelenedjék s a jövőben kevés bérösszegre legyen kilátás e miatt. Hogy a vadakat szigorú télben, nagy hóban hogyan kell etetni, gondozni, erre nézve szolgáljon irányelvül az, ahogyan ezt a jól gondozott s szakszerűen kezelt vadászterületeken tenni szokták. A foglyok etetésénél igen jó szolgálatot tesznek a remisek, kisebb, bozotőkkal benőtt helyek, melyekből szétszórva többnek kell lenni egy területen, nehogy a foglyok összeszoruljanak egy helyre s nehogy ott a rabló madarak is nagyon összegyűlhessenek. A bozótokban egyes kimagasló fák ne tegyenek, a melyekre a rablómadarak felgalyazhatnak. Ha szabad téren ke1! etetnünk, úgy azt előbb be ke l szórnunk bozóttal, tüskés ágakkal, emikfől a varjuk félnek, de a foglyok nem. A varjakat leheőteg távol keli faríariu ik az etető helyektől, e célból néhány lóit varjut kell azok közeiében felakasztanunk vagy pedig sz etetőket pr.mutszálakkal btkeriienünk. Az etetőknek bozóttal való behintése nagyon fontos, mert egészen sík, fedezéknáiKült területen a rablőr- d3rak elő! nem találnak a foglyok menedéket, azok egy kellőre mind elhordanák őket, a rablómadarak ugyanis röptűkből lecsapva fogják ei zsákmányukat s ezt az elszórt bozótoktól nem tudják megtenni, az alája búj! foglyot nem tudják a!kapni Hogy a foglyokat a? etetőkhöz szoktassuk, 8-ó.junk pelyvából s kevés ennivalóból egy hosszabb odavezető csikó?, mit a foglyok hamar megtalálnak s csakhamar odaszoknak az etetőkhöz. A foglyokat rendesen ocsuval szokták eteini. Utána kell nézni a határban a kint tevő egyes házaknak, hogy nincs e azok közelében esetiig ete ő, melynek segélyével azu'án az odaszokott foglyokat lóször hurok tál kö myen összefog dosha mák. Ross?m őr/.öít területeken ezt az orvadászok is m>íg szokták tenni saját szakállukra. A nyulakat is etetni kell és psdig szénával s répával. Az egyoldalú, csak száraz táp álék a nyúlnak, mert az sohse iszik, káros volna, Szigorú tél, nagy hó idej‘n a nyulak más t pálék hiányában nagyon sok káít tesznek a gyümölcsfákban, a menynyiben azok kergét terágják, lerágja a nyu! a fűzfa kérgét is, de ettől rendesen súlyos gyomorbajt, hasmenést kap s belepusztul. Utána kell nézni továbbá a vadaszte'üieten, hogy mncsenek-e ttyu:fogó dróihurkok az egyes kint levő hizak kerítésébe vagy a szöllökbe felállítva, mert ha minderre nem ügyelünk, úgy csakhamar az egész vadállomány utoUó szálig e! fog puszlutei. Nagyon vigyázni kell most a komáromi vadászterülete, mert most, a nagy munkanélküliségben sokan akadhatnak olyanok, kik felhasználva a kedvező alkalmat, ráadjak fejüket a tilosban való jelenleg könnyű vadászatra, a hurkozásra, annál is inkább, mert most a vadászterület nincsen oly szigorú ellenőrzés aiatt, mint volt azelőtt, mikor is az előbbi számos tagból álló bériő- Vddásztársaság tagjai közül mindég akadt valaki, aki Kiment a határba s ügyelt arra, hogy ott hívatlanok ne vadássz mák. Nimród. rmmmma&KmmmmKammmmamm Ivánfy Géza előadása Pozsonyban. Megindult a pozsonyi Magyar Szeminárium társadalomtudományi előadássorozata. Komárom, — február ll. A pozsonyi M.gvar Szeminárium meghívására Ivánffy Géza, a komáromi járási ipart trsu'at főtitkára, csütörtökön délután a kisiparosság társadalmi helyzetéről tartott előadást a Toidy Kör helyiségében. Az egyetemi hallgatóknak Ba<ogh Edgár mutat>a be az előadót es bejelentette, hogy ezzel az előadással megkezdődik a Pozsonyi Sarló diákszervezet és a Magyar Szeminárium közösen rendezett társadalomtudományi előadássorozata. A magyar egyetemi hallgatóság belső struktúrájában akarja megismerni nemzetet, hogy az életben reálisan dolgozhassák ene az éitalmi pályákon. Ivánffy Gtza a gombiszögi ifjúsági ankét alkalmával kapcsolódott be a fiatalság mozgalmába, mikor a magyar tanult ifjúság elheiyeződését az ipari pályákon és ennek nemzeti és szociális jeien őségét méltatta. Pozsonyi előadásában a magyar kisiparosság fejlődésének történetét tárta fel, hogy megmagyarázhassa ennek a társadalmi rétegnek mai válságos helyzetét és viszonyait.
