Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-01 / 1. szám
2 eti&l. liu^saramí UpoK i9i9, január 1. 80i Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan misdin egyes darabján rajta van a „POLIO“ felírás és „kalapács“ védjegy. líérjea „Folio“ kalapáci ampp&nil Az 1928. év krónikája Irta: Memor Ismét egy esztendő pergett te az idők orsóján és mögöttünk van már minden gondjával, minden csalódásával, minden küzdelmével.' Előliünk az uj ui végtelensége kígyózik messze, ismeretlen jövendő felé Mielőtt elindulunk rajta, pillantsunk vissza arra as útra is egyet, amelyet megteltünk, hogy küzdelmeinkből, munkánkból és az eseményekből okulhassunk és azok tapasztalatait s jövő számára értékesíthessük. Politika Kisebbségi sorsunk tiz esztendejének politikailag szürkébb és semmitmondóbb esztendeje nem volt, m'nt az elmúlt 1928. Ebben az esztendőben a kormányzat szekeie úgy döcögött előre, mint a szekér, ameiyeí rossz kocsis hajt. A kormány feje, Svehla már esztendőnél több idő óta nagy betegen fekszik é3 Csehszlovákiában, ahol nem annyira az elvek, mint a személyek fontosak a politikában, megtörtént az az esemény, hogy helyettes kormányelnök vezette az ügyeket a nyoicácskának nevezett politikai felügyelöbizottság ellenőrzése alatt. Parlamenti életről alig lehet beszélni és parlamenti munka ez olyan csekély értékű, hogy ennek az évnek a törvénytára a mellényzsebben is el fog [férni, ha annak a lényeges alkotásait szedjük ki belőle, A belpolitikában Svehla betegsége nyomta rá bélyegét mindenre, főleg a kormány nyolc páríjának egymással való viszonyára, nmeiy minden másnak nevezhető, csak jó viszonynak nem, A marakodás a kulisszák mögött, de az év vége felé már a nyílt színen is megérleli bennünk azt a meggyőződést, hogy ennek a koalíciónak élete hosszú nem lehet. Uj törvények sorában a lakó* védelem, a szociális biztosítás, a magán alkalmazottak biztosítása szerepelnek az első helyen, de ezek közű! sincs még mindegyik tető alatt. A parlament épen hogy keresztülrágta magát a múlt év aárószámadásán és a jövő év költségvetésén, azután ^annyit pihent, hogy unalmában akár el is aludhatott. Ettől az álmos parlamenti éledő! elvonta a figyelmét az uj közigazgatás és az uj adótörvény életbeléptetése. Az uj adótörvény inkább a közgazdasági élettel áll szorosabb összefüggésben és bizonyos konszolidációt van hivatva létesíteni az adódzsungelben, A közigazgatást még nem ismerjük; a kormány az év utolsó hónapjában tartotta meg a tartományi és járási választásokat, amelyek reá nézve nem végződtek kedvező eredménnyel, de erre fogalmazott egy szánalmas kommünikét és azt felolvasta a parlamentben, melyben kijelenti hogy a törvényhez ragaszkodik és a választások politikai jeliegét el nem ismeri, a dolgok tehát mennek tovább a régi mederben. Hogy a parlamenti élet meddőségéről a figyelmet eltereljék, az áiiam tízéves fennállását nagyobb emóciókkal tették nevezetessé, bár a dolgozó tömegek jobb szerették volna, ha katonai parádék helyett az ünnep nagy költségeit népjóléti célokra fordítják. Komáromban is voltak ünnepek és az itt élő magyarságnak keserű emléke marad a szájaizében a soviniszta nemzetgyülöiet mérgéből, mely ezen a napon sem tagadta meg magát és ellenünk fordult, bennünket gyalázott. Nrgy viták folytak a furécliehtmállóm deklarációról és Tuka ismeretes nyilatkozata a vacuum juris-rőt nagy vihart keltett, úgy hogy ennek politikai áldozata is lett, mert ’megvádolták államellenes üzelmekjsel és a parlament egyévi huzavona után kiadta Tűkéi. Egyébként a szlovák néppárt ingatag politikája teljesen vezérének, Hütlkának változó szeszélyéhez idomult, aki a párt meggyöngülését keserűen vette tudó másul és azért egyik miniszterét, Gazik Márk dr.-t elejtette. A belpolitika eseménye Englis pénz» ügyminiszter lemondása, aki a kormány militarista követeléseivel nem értve egyet, állásáról már a tavaszon megakart válni, de nz csak az év vége felé következett be. Az év folyamán a nem zeit demokrata párt lépatt be a kormányba és Martoüsfek miniszteri delegálta a kereskedelmi tárca élére. Ellenben a cseh nemzeti szocialista párt nem lépett be a kormányba, sőt inkább a választások előtt a kommunista párttal kacérkodott, amikor BőneV, a párt tagja, a polgári koalícióban a fontos külügyminiszteri tárcát tölti be. Az év vége felé azután egész hangossá vált a kívánság, hogy hagyja el s helyét. Betiesünk azonban nem hajlandó ennek a felhívásnak elegei tenni és úgy látszik, éieihossziglan kinevezett külügyminiszter gyanánt viszi tovább is a gondviselés szerepét a köztársaság küliigydben parlamenti gyökér és a többség bizalma nélkül. A választások. Az uj közigazgatás juíius elsején lépett életbe anélkül, hogy annak autonóm szerveit megválasztották volna. Erre félévvel később került a sor állítólag azért, hogy ezzel a jubiláns ünnepei ne zavarják. A december 2 i választások a kormány pártjainak szám bevehető vereséget hoztak. A szocialisták megerősödtek és Szíovenszkón a magyarság pártjai nemcsak megtartották pozíciójukat, hanem azt meg is erősítették. Jellemző a helyzetre, hogy a keresztény szoctal ista párt, mely közel 30000 szavazaUöbleiet ért el e választáson, számos szlovák szavazathoz is juoít, akik H inka ingatag politikájától elfordulva, az őslakosok autonómiát hirdető pártjában kerestek elhelyezkedést. A magyar pártok hat mandátumot ériek el, ezek soréban a komáromi járás területén két kiváló szerepet betöltő tagja szerepel szüksbb közéletünknek: Alapy Gyula dr. nyug. vármegyei főíevéJtáros és publicista és Nagy Nándor földbirtokos, a Csallóközi Ármeniesilő Társulat elnöke. A járási választások pártjainkra nézve szintén elég kedvezően folytak le és a komáromi járásból hat tagol küldtek a járási képviselőtestületbe. A választás hullámai magasra csaptak a komáromi körzetben is, mert abban a két párt törvényhozói teljes erővel rászfvetíek. Komáromban a magyar nemzeti párt népgyüiáse Törköly József szenátor, Nítsch Andor és Füssy Kálmán képviselők részvételével folyt le, míg a keresztényszocialistá pirt részéről tartott gyűlésen Grosschmid Gáza dr. szenátor mutatkozott be, akit a komáromi választók első ízben hallottak. A politikai pártok közül az agrárius párt a parlamenti választások kiírásával fenyegetőzik és igyekszik terrorizálni a koalíció tagjait, különösen a cseh és a szlovák néppártokat, amivel destruálja a koalíciónak erejét; a kommunista párt pedig, melyben villongások vannak és a választásokJ alatt tért veszteit a szociáldemokraták javára, uj átcsoportosítás előtt iaM ás agresszívabb pofi tikár fog inaugurálni. Komáromban ennek egyik tünete egyik vezető tagjának, Gíbprsk Károly városbiróhefyettesíies a pártból való kizárása. A helyi pártnak vezetője, Steiner Gibor képviselő, pollíik ii bűncselekményekén eb ben az évben nyolc havi áifamfogházbüntefásf völt kénytelen elszenvedni. A párt legnagyobb kudarca volt az előre hirdetett vörös nap teljes csődje, Scotus Viator A nagy szlavofál publicist és professzor a nyár folyamán a magyar nemzeti kisebbségei kereseti érintkezést és tapasztalatait épen az állam jubiláns ünnepén lebe közé. Ez a birálat nagyon lesujió volt a kormánynak kisebb ségellenes politikájára nézve., amelyet elég őszintén bírált Scopus Viator. Főleg a% állampolgársági kérdés megoldatlansága volt az, amelyet éles szavakkal lett bírálat tárgyává és ez egyszersmind bizonyíték a külfölddel szentben is arra nézve, hogy az itt élő magyar kisebbségiek mennyire van minden kisebbségi joga teljesítve. Maga Direr Iván, á róla elnevezed állampolgársági novella szerzője hozta fiyiiváno, ságrá, hogy ezt a'törvényt nem lisitja végre a kormány sónak szellemé ?n, meri 7000 beadóit kérvény közű! óo ef.íehit a felénéijöbbeí mindeaféL laki és formai okokból elutasított, tehát a magyar nemzeti kisebbségnek ez a tízéves séreune egyáltalán nem nyert orvoslást. A közigazgatás hatóságai az állampolgársági és illető - ségi hajszákat épen úgy folytatják a magyar nemzeti kisebbség ellen, mint azelőtt. Mjndezt nem tudja megerőiierii eni a kü Midi szubvenciós sajtóban elhelyezett külügyi kormánynyilatkozat a magyarok elégedettségéről és kisebbségi jogaik teiies birtokáról, (Foiyt. köy.) {.Boldog uj évet Komáromnak, ennek a sokai szenvediít, magára hagyatott városnak. Boldog uj évei a komáromiaknak, vigabbaf, jobbat, mini az ó év volt. Legyen ez ma a kívánságunk, amikor egymást köszönijük az uj év alkalmával. Mit is hozhatna nekünk, komáromiaknak as uj év, amelybe ma lépünk be? Elsősorban munkát. Mindenkinek munkái, mert ahol munka van, oil haladás is van, fejlődés, jólét is lehet Ahol nincs munka, ott a munkanélküliség szörnyű átka nyomorba dönti az embereket. Hj lesz sz idén munka Komáromban, ha mindenifinek jut munka ebben a városban, ha nem lesznek munkanélküliek körünkben, akkor vigabb lesz, jobb lesz ez az uj év mint az ó év volt, akkor jogunk volt mondani azt, hogy boldogabb uj évet kívánunk egymásnak. Munkát, sok munkát kívánjunk hát egymásnak ma, hogy ebben a városban senki se maradjon munka nélkül, kereset nélkül. Ha mindenkinek akad munkája, nem lesz szegény ez a váro3 sem, a kis hizakba megelégedettség költözik be, Komárom megint erős, lüktető élettől lesz hangos és nem fogjuk többi azt mondani, hogy Komárom haldokló város. Milyen nagyszerű lenne, ha Komárom tudatára ébredne annak, hogy gazdasági kulturális, szociális szempontból mennyi munkára van itt szükség. Milyen nagyszerű lenne, ha a komi romiak megértenék azt, hogy a komoly munka akarásával mennyi eredményt tudnálak elérni, amelyek nélkül most egyelőre csak sopánkodnak tehetetlenül. Segíts magadon és az Isten is megsegít, mondja a közmondás és Komárom városa is könnyen segiíhatne magán, csak a munka komoly érteimét kellene megismernie. Legfőként a városházán, a városi képviselőtestületben, ahol intézik a város ügyeit, A városi képviselőtestület, «hogy most működik, legtöbbször komolytalan társasig,amely a város érdekei helyeit csak egyéni íetszelgésekre van berendezve, vagy a féktelen osztálygyüíölet felvillanásaira. Lehetetlen, hogy a városi képviselőtestület komoly működése mellett ne lehessen itt munkaalkalmakat létesíteni. Ne lehessen célszerű gazdasági politikával reális eredményeKet elérni. Lehetetlen, hogy Komáromban ne lehessen építkezni, amikor erre mindenféle szempontból szükség van. A város előtt már ott feküdnek a tervek, csak komolyan akarni kell, igen, a munkát akarni kell és nem a halandzsát! Lehetetlen, hogy akkor ne legyen pénz, ne legyen hite! az építkezésekre, tehetetlen, hogy ezek a befektetések ne hozzák meg a városnak a nagy gazdasági, szociális eredményeit, a munkanélküliség csökkenését, a lakásínség megszüntetését és hasonló animozitások kiküszöbölését. Hassa át uj év kezdetén a város vezetőséget a munka tudata és akkor máris boldogabb, vigabb uj éve lesz Komáromnak, mint eddig volt. De nemcsak a városi képviselőtestületben és a városházán kel! a munka tudatának érvényesülnie, hanem minden komáromi embert hassa át a munka szeretető. Gazdasági, kulturális, szociális téren egyaránt rengeteg terrénum van arra, hogy az energiák nemesen működhessenek és ha csakugyan minden ember tudna egy kicsit a közért is dolgozni, a közért is lelkesedve fáradni, tehát nemcsak egy ni célokért, akkor az eredmények olyanok lesznek, hogy Komárom magárahagyolíságában is fejlődőképes város lesz, amelyet erőnek erejével és minden kiszámitotlsággsl sem lehet haldokló várossá tenni. Mulassuk meg, hogy így lesz ás ezért a munka jegyében kívánjunk egymásnak az 6 évnél boldogabb uj evét! D,i ha nem igy cselekszünk majd, úgy a boldog uj év kívánása csak a mai nap szokványos frázisa, ami mögött nincsen értelem. Kör nyel Elek. Menekülés a biztos halál torkából A mszgé vonat előtt elesett a síkos pályatesten. — Ájultan rántották ki a közeledő mozdony elől. Izgalmas, megdöbbentő pillanatok. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — december 30. A síkos járda, a síkos ultest sok sok ember és állat életet követelt a közeli napokban, a sok láb- és kéztöréseket, záródásokat nem is említve. Da a balesetek krónikájában is ritkítja párját borzalmassága tekintetében az alábbi, csaknem halállal végződő baleset, amely megfagyasztotta azok ereiben a várt, akik a jelenetnek szemtanúi voltak. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a baleset szenvedő alanya súlyos sérülések árán ugyan, da mégis megmenekült a biztos haláltól. A megrázó baleset M?gyar-Komáromban történi a magyar államvasutak túlsó oldali személy pályaudvarán. K Ackermann Mariska, a család tulajdonát képező Komáromi Első Központi Tejüzem ügyében járt a túlsó oldali pályaudvaron. A Komáromi Első Központi Tejüzem u >yanis naponta nagyobb tejmennyiséget szélül, napi hatezer litert, a tuiső oldalra és e tejmennyiség gyors leszállításának zavartalan lebonyolítása csaknem naponta megkívánja a személyes utánjárást. Eri rendesen K. Ackermann Mariska szokta elvégezni nagy agilitással. A kérdéses napon is átment a túlsó oldali magyar vasútállomásra meggyőződni arról, hogy a tej g,orsáruként elment e, mert ilyen nagy mennyiségű tejnek a vonatról való lemaradása óriási veszteséget jelentene a vállalatnak. A síkos járda, illetve a síkos úttest már a tejnek az állomásra való kiszállításánál mutatta kellemetlen hatását. Bár a lovak élesre voltak patkóivá, a kis és a nagydunai hídfők emelkedő fel-
