Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-09 / 95. szám

1

1928 augqszíus 9.

Komáromi Lapok

8. oldal.

Háborús ballada

a komáromi törvényszék előtt arról hogy

Topán Mihalovics Petro orosz feleségével és kislányával együtt csókoltatja a holttányilvánitott Topán Péter itthonmaradt feleségét és fiát.

— Saját munkatársunktól. —

A levelek lehullottak már a fákról és Vilmos császár jóslása nem vált be: a háború még mindig tartott.

Topin Ríter fiatal családapa volt Ipoiyszakillason, ahol mint egyszerű zsellérember kereste meg a mindennrpi kenyeret, amiért millióK imádkoznak. E^y téli napon, 1915 február 15 én néki is fel kellett váltania a parasztruhát a csukas/flrkével. Topán Péter 29 eves ipolyszakállasi lakos katona lett. Megcsókolta fiatal feleségét és kisfiát, aztan megpödörte magyaros b ju- Bzát és hátán a megrakott borjúval, vállán a Manlicher-rel, énekszóval az ajkán ö is elindult az ismeretlenség felé, ahová a többi G/ürkőzz János. Topán P^ter közlegény beosztást kapott az esztergomi 26. sz. gyalogezredhez; itt tanulta meg hideg téltől meleg nyárig a katonadolgokat, amiket szükségei volt tudnia, hogy a frontra kimehessen. Mikor már Topán Páter közlegény mindezt megtanulta, 1915 Julius 12 én ő is elutazott egy olyan Vonattal, amelynek vagonjai 40 ember vagy 6 ló részére voltak fenntartva.

Topán Peter közlegény megérkezett az orosz frontra és mert megérkezett, igy lett belőle riportanyag most.

*

Múltak a napok, a hónapok, az évek és a várakozásban olykor jot ek rózsaszínű levelezőlapok. Te pin Pitémé asszonyság is kapott néha ilyent az urától, aki közben bejelentette, hogy orosz hadifogságba esett. A háború kitörése után neg*edszer hullottak le már a levelek az őszi fákról és a háborúnak még most sem vo't vége. Topán Páter közlegény még mindig nem jött haza Ipolyszakállasra családjához. De nemcsak, hogy nem jött haza, a rózsaszínű tábori lapok is elmaradtak. Az utolsó hirt magáról Bolsoi DzsaJgából 1917 szeptember 3 iki keltezéssel küldte Topán Péter haza családjának, kusza betűkkel németül irta a levelezőlap hátara, hogy sokszor üd vözli és csókolja feleségét és fiát az ő Péterük. A levelezőlap tulajdonképen fénykép volt, rajta Topán P*ter borzas hajjal, magyaros bajusszal zordul néz orosz muzsik ruhában maga elé.

Topán Péter orosz hadifogságban lévő magyar közlegény, ezután többé nem adott hirt magáról.

*

Megint múltak a hónapok, megint hullottak a levelek a fákról, de ekkor ősszel már hire járt, hogy vége lesz a háborúnak. Topán Péterne remélte, hogy egy vonat, amely eszakfelöl indul, hazahozza az ó urát is, mint a többiét az orosz hadifogságból. A vonatok megérkeztek a hadifoglyokkal, de Topán Péter nem jött haza. Otthon Topán Páterné lassan kezdett már belenyugodni abba, hogy férje elpusztult az ismeretlenségben.

Topán Péterné hadiözvegynek érezte magát.

♦

A kormányoknak mindenütt bölcsek nek kellett lenniök és a bölcsességet törvénnyel mérték. így a többi kormányhoz hasonlóan a csehszlovák kormány is kiadta 1921 junius 30 án 252. az. törvényét, amely intézkedik a hábo • ruban eltűnt katonák holttányilvánitá- 8áról, hogy az anyakönyvekben a kivezetés megtörténhessék, másrészt, hogy a hadiözvegyek segélyhez jussanak. Topán Péternének is tudomása lett idővel erről a törvényről, melynek alapján akart cselekedni. Ezért hát megkereste kellő iratokkal felszerelve 1926 májusában a komáromi törvényszékét, mint az arra illetékes hivatalt, hogy férjét, Topán Pétert, akiről 1917-ben kapta az utolsó hirt. tehát kilenc évvel ezelőtt, nyilvánítsák holttá. Forradalmak dúltak Oroszországban, meglehet, hogy Topán Péter vplt magyar közlegény élete is áldozatul eseti azoknak, ki tudja? Kilenc ev alatt csak Jöhetett volna valami hir Ipolyszakálí— ...

'siLV__^ - - / .... --.-- . .... —

Komárom, — augusztus 8.

lasra Oroszországból is, ha még élet ben lenne Topán Péter.

A komáromi törvényszék erre 1925 junius 21 töl kezdődőiig mígjelentette a hivatalos lapban T »pin P :ter ipolyszakállasi lakos eltűnését az orosz fogságban és felhívta azokat, akik tudnak róla valamit, jelentsék azt be.

A törvényes hat hítnp alatt senki nem jelentkezett, aki tudott volna valamit Topin Páter sorsáról és igy a komáromi törvényszék az asszony ujibb kérelmére 1928 január 31-án meghozta a határozatot, amely szerint Topán Pátert 1918 január elsejei dá untul holttá nyilvánította az előerjisztet rendelkezésre átló hivatalos községi írások által. A törvényszék határozata jogerőre emelkedni és a httáro zatot a nyilvántartott illetékes hatóságoknak további intézkedik vég itt megküd ék. így Ipolyszakállas község elöljáróságának is, hogv az anyakönyvből kivezessék Topán Pétert, mint halottat. Topán Péterné most már hadiözvegynek tudta magát.

*

i Alighogy Topán Pitémé asszonyság úgy tudta, hogy hadiözvegy, kiderült, hogy mégsem hadiözvegy.

Mielőtt az ipolyszakállasi anyakönyvből kivezették volna Topán Pétert, megtörtént az, aminek Tip an P üerná alig akart hinni Levelet kapott Oroszországból a halottnak nyilvánított ura kezeirásával.

A hosszú, tintaceruzával irt levélben Topán Péter bejelenj, hogy ezentúl Topán Mihalovics Pitronak hívják, vasúti épitő munkás lett belő'e, rendes körülmények közt éi és ottani feleségével meg V;ra kisleányával csókoltatja öt, az otthonhagyott asszonyt meg a fiát. A továbbiakban azt kérdi, hogy férjhez ment e azóta másodszor, mert ha igen. 5 azért nem haragudna érte, s minden jót kiván, főként egészséget... De ha nem ment férjhez, küldje el az iratait és ő hazamegy hozzá Ipolyszakállasra.

*

Ki volt kettőjük közül hivebb egymáshoz, Topán Péterné vagy Topán Mihalovics Petro? Isten a megmondója ennek.

Természetesen a komáromi törvényszék a levél hatása alatt, (ímelyhez uj fényképét is elkü d e Topán Mihalovics Petro, de ezen már nincs magyaros bajusza és úgy néz ki rajta, mintha született orosz lenne) — érvényteleníti a Topán Péter ügyében hozott holttányilvánítási határozatát. Ám megtörténhetik az is, ha Topán Mtnalovics Petro megint hazajön Topán Péternek Ipolykállasra, hogy bigámia miatt a vádlottak padjára ültetik.

Igaz, a háború miatt lett bigamista az ipolyszakállasi Topán Péter, akit mo3t Topán Mihalovics Petronak neveznek. *

Az Élet végtelen titokzatos tengerén ilyen szeszélyesen ringatódznak a kicsiny embersorsok bárkái

Környei Elek.

— Pénzügyi bizottsági ülés a városnál. Komárom város községi képviselőtestületének pénzügyi bizottsága augusztus 9 in, csütörtökön, délután 5 órakor a város székházának nagytermében ülést tart. A pénzügyi bizottság a városra nézve igen fontos ügyeket fog tárgyalni, amelyek közül kiemelendők a Jókai és Városház utcák kikövezésének es kiaszfaltozásának ügye, a Vármegye és Iskola utca, valamint a Kórháztér kiaszfaltozása, a kikötő mellett elterülő utcatest további (észének kikövezése, a szakszervezeti tanács beadványa a tüzkárosultak elhelyezésére nézve és részükre gyorssegély kiutalása iránt. Különböző

telekbérletek a f tkereskedők telepein, a D;ák utcai közcsatorna építése, a városbirak részére fizetés és tisztele;di}ik megállapítása, a strandfürdő bérlőjének kérelme a strandfürdő fenntartásához szubvenció megadisa iránt, a tüzkárosu'tak részére segély megszavazása és más ügyek. A bizottság tagjainak megjelenése nagyon kívánatos az ülésen,

— Vasárnap választ főraöoit a komáromi izraauta hitközség. A Komáromi izraelita hitközség, mint már közöltük, vasárnap, augusztus 12 én délután 4 órakor tartja meg főrabbi választó gyűléséf, amatyei legalább 226 szavszónak kell megielennie, hogy a közgyűlés migiarthi ó legyen. A választási gyűlés ilyen szigorú előírás m illett csai aksor lesz tHtározatzépei, hs minden izraelita pnlgírtárs teljesíti kötelességét egyházával szemben és ott lesz a gyűlésen, hogy a választói közgyűlés a hitközséghez méltó le'Készt válasszon.

— G/isz. Őtzinte részvéttel értesülünk, hogy Rib Miklós, nyugalmazott járásbirósági írod afötiszt, életéne« 66 -ik, boldeg házasságának 41 évébea, augusztus hí 7-en hosszas szenvedés után el «öltözött az élők sorából, mélységes gyászba bántván szerelteit. A megbodoguh hasszu évtizedesen át müsödítt a kom áront járásbíróságnál és mint kezeő tisziViselő, később pedig mint íroiafőaszt lelkiismeretes j pontosságával és szorgalmival felettes hatóságának teljes megeiegedesét és eósnerését vívta ki. Nmany évvel ez- \ előtt vonult nyuga'onbi. Kihűlt por- j részeit augusztus 9-én, csütörtökön 5 ; órakor huyezik a rtelybeti rón. kath. j temetőben őrök nyugatomra. Elhunytat lesuj ott nején, szül. G/irmttny Amálián kívül gyermekei József, Valeria, János, Ilonka, Irén és Stefi siratják.

— A komáromi duardiK hanjvarsanys a 0«taj/esd et kerti tial/uajébsn. A Komáromi D tlegyesülei. a Komáromi R).n. Kuh Egyházi Énekkar, a Konironi Egyetértés Mu tsásdtlárda é3 a Komáromi Zsidó Egynázi Éíekkar 1928 augusztus 12 én, vasárnap este 8 arakor (kedvezőtlen idő esetén augusztus 19 áa) a Dtiegyesüiet Ntdor-utcai ke ti helyiségében nagyszabású hangversenyt rendez, amelyre a düosegyletek tagjait s Komárom és vidéke daikedvéiő közönségét tisztelettel meghívja a Végrehajtó Bizottság. Misor:

1. Marschner Henrik: Dttszabidság. Éieklí a négy dalegylet egyesített férfikara Molecz Tivadar, a Dalegyesület örökös tb. karnagya vezetésével. 2. Révffy Géza: Dalegyveleg. (Valahonnan idihallik .. ) Előadja a Ko nároni Zsidó Egyházi Énekkar. 3 Endrődy S -Z seni József: Vírágénekek. E őadja a Komáromi Dtiegyesüiet. 4 Farkas Nándor: Rizsa van a keblén. Eőadja a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda.

5 Rivff/ Géza: Nipiaiegyveleg (Álljunk meg az ablak alatt.) Előadja a Komáromi Rom. Kath. Egyhtzi Énekkar. 10 perc szünet 6 Dr. Bányász és Ktssoday: Bordal. finekli a Komáromi Rím Kath. Egyházi Énekkar. 7. Virfoldi E Dtlcsokor. (H tzunk előtt mennek el...) Énekli a Komáromi Egyetértés Munkasdalárda. 8. Gonee R: Pzpi tánt. Előadja a Komáromi Zsidö Egyházi Énekkar. 9. Pósa Lajos—Lányi Ernő: A magyar nyelv. Előadja a Komáromi Dalegyesüiet. 10 Csokonay— Lavotta—Hoppe R: A reményhez. Előadja az egyesített férfikar Molecz Tivadar vezetése mellett. A Dtiegyesüiet müködőkarát és a Rím. Kath. Egyh. Énekkart Molecz Tivadar, az Egyetértés Munkásdalárdát és a Zsidó Egyházi Énekkart Krausz Mór veheti. Belépődíj a hangversenyre személyenként 5 K. Jegyek előre válthatók a hangverseny napján délután 6 órától kezdve a Dalegyesüiet nádor-utcai helyiségében. Felülfizetéseket a közreműködő dalárdák kulturalapjára köszönettel fogad a rendezőség. Kezdete este pontban 8 órakor.

— Két rapü'ögégpit ksrasik az Italia t ballonosoporijat. Milánói jelentés szerint az a két repülőgép, amelyet aCitta di Milano Nórwlckba szállított, az időközben jégmentessé vált Braganza Toyn szigetre vitte, ahol most <u Itália balloncsoportjának felkutatásában fáradozó expedíció bázisa lesz.

— A brűnni kulturktállitáira VÁSÁRIGAZOLVÁXVOK kaphatók a SPITZER-féle könyvesboltban (Nádor u. 29.)

— Komáromból Dálamarikába. Olvasóink bizonyára még élénken emlékeznek azokra a megkapó színekkel megirt útleírásokra, amelyeket Darida Zoltán a Migyei S?ö vetkezet volt könyvelője irt Palesztinából az odautazás és az ottani tartózkodásának nem mindennapi és érdekfeszitő élményeiről. Az uj államalakulat után nemsokára volt főnökével Székely Antal, volt szövetkezeti igazgatóval és annak családjával kivándorolt Palesztinába és ott, bár érettségizett ember volt, letette a könyvelői tollat és praktikusabb életpálya után ' nézett. Látta, nogy Palesztinában az építkezést erősen favorizálja az angol kormány, tehát az épitő iparra adta a fejét, kitanulta az ácsmesterséget és mihamarább ismert és keresett ácsiparosa lett Palesztinának. A sors nem kis iróniája közé tartozott, hogy amíg a zsidó vallásu Székely Antal és családja nem tudott megbarátkozni a zsidóországi viszonyokkal és hamarosan tovább vándoroltak Északamerikába és New Yorkba telepedtek le, addig a keresztény Darida Zoltán szépen gyökeret tudott vetni Palesztinában és pár évig jól is ment a sora, de csakhamar beállott Palesztinában a gazdasági krízis és az angol kormánynak Palesztinához fűzött reményei nem valósultak meg a kívánt mértékben. Ehhez járult az az olthatatlan ellenszenv, amellyel Palesztina őslakossága, az ősi zsidóság és az arabok viseltettek a betelepített uj jövevények ellen. Amint pár évtizedei sí előbb jaj volt annak a kamocsai legénynek, ha nem a falujából, hanem a szomszéd faluból házasodott, mert a benszűlött kamocsai annyira lenézte a férfit és különösen a nem falubeli menyecskét, hogy nem egyszer öngyilkosságba kergették azt, mert utonutfélen „gyütt-mentnek* csúfolták a szegény asszonyt és a megvetésnek, a lenézésnek minden elképzelhető megnyilvánulásában részesítették. Ami kicsinyben Kamocsán ment, az nagyban megy Palesztinában és az uj jövevényeknek részük volt az őslakosság ádáz gyűlöletében. Ezeket is gyütt-menteknek tartja az ős palesztinai és még a keresztény D indától nem vették olyan zokon, hogy odament közéjük, de a zsidó vallásu telepesekre az arabok gyűlölettel néznek és ezek okozták a gyakori pogromokat és egyszer Székelyéket is csakaem legyilkolták. Erre vándoroltak azután ki az ígéret Földjéről. Ezek a lehetetlen állapotok természetesen nem kedveztek a fejlődésnek és az építkezés is visszafejlődött és Darida Zoltán visszajött Budapestre. O.t azonban már nem tudott elhelyezkedni és mivel nagyon sokan tartoztak neki Palesztinában, még egyszer kiutazott oda. A viszonyok kissé javultak és alig volt nagyobb építkezés Palesztinában, amelyben ne vett volna részt Darida Zoltán, aki szorgalmával és becsületes munkájával csak rokonszenvet szerzett ott messze idegenben is a magyar névnek. A világháború utáni fergeteg az embereket szétszórta a világ minden részébe és igy jutott el Darida Zoltánnak is néhány barátja Dílamerikába, Columbia köztársaságba. Az ottani barátai állandóan biztatták, hogy vándoroljon ki oda, Columbiába, mert ott a képzett munkás nagy megbecsülésnek örvend. A hivó szó nem talált süket fülekre, Darida Zoltán búcsút mondott Palesztinának és hiába mosolyogtak rá Hebron rózsái, elutazott onaét. Előbb Budapestre ment, ahol édesanyja és húga él. Ott elintézte ügyeit és aztán előbb európai körútra indult és aztán amikor beutazta annak nagy részét a vén Európának is búcsút intett és elhajózott Dálamerikába és most Columbiában él. Columbia DSlamerikának északnyugati részében fekszik, 1904 ig Panama is hozzá tartozott, de akkor Panama külön vált, mint önálló köztársaság. Columbia az 1885 ki alkotmány szerint köztársaság a négy évenkint választott elnökkel az élén. Az országon a Koldilerák hegysége vonul végig és sikságjait a Canca, Magdaléna stb. folyók öntözik. Fő terményei a dohány, kávé és a borostyán. A lakosságnak csak tiz százaléka fehér, a többi szines, fekete és rézbőrü, akik nem nagyon törik magukat a munka után és igy a szorgalmas féhér ember nagyon is boldogul itt. Az ország kormánya nagyon elősegíti az építkezéseket, igy Darida Zoltán nagyon jó talajra jutott, ahol az építészt nagyon