Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-02 / 92. szám
^ « ír y ven kilencedik évfolyam 93. szám. Csütörtök, 1938. ang^^sztas 3 SISibetég) fat üsekssiovák értékben: feliben és vidékre posisi s*éík31dé*s«i: ígsís* évre SO X, félévi« 40 K, nesytáév?* 3C X. - XflUfligCn 150 Xí. «fy«e »sáia fillér. ALAPÍTOTTA t TUBA JANOS. 8*erke»«i6*é* és kiadóbivatsl; Nádor-a. SÉ„ Felelős főszer kesztő: GAÄL GYULA dr. Megjelenik hctenkint hfaromsxor i Szerkesztő: BÁRANYAY JÓZSEF dr. j kedden, csütörtökön és szombaton. Borzalmas, nagy tűzvész tört ki a komáromi periférián, amely teljes elpusztítással fenyegette az egész külvárost Pillanat alatt lángokban'állottak a Dunarakpart, Szak utca és Zöldfa utca fazsindelyes házai. — Miért nem ád a hydránscsap vizet?! — A magyar-komáromi tűzoltók fegyelmezett szereplése mentette meg a tííz továbbterjedését. — Tíz lakóház teljesen leégett és mintegy kétszáz ember lett hajléktalan. A komár omi csehszlovák Vöröskereszt Egyesület mozgalma a nyomor enyhítésére. Mindenki vegyen r és zt a ká rosultak érdekében indított akcióban Részletes tndósitás a 3»ik oldalon. A lekisebbitett magytit ság, Komárom, — aug. 1. Hodzsa apánk nem régen rendeletet adott ki arra nézve, hogy a magyar egyetemeken és íőisko Iákon szerzett okleveleket a jövőben nem szabad nosztrilikáiai, vagyis, aki Magyarországon végzi főiskolai tanulmányait, az itt a jövőben bo dogulni nem fog. Hoay ez a magyarsággal szemb n milyen barátságtalan, sőt elfogul csele kedet, arra már rámutattunk. Ugyanez a Hodzsa a múlt évben bejelentette az iskolai autonómiára vonatkozó tervét, amelyből ajjevetséges kis egérke megszületik majd az országos igazgatás keretében felállítandó országos iskolatanács alakjában, ahol a magyarokat a szláv többség fo^ja igazgatni. Szépen megköszönjük Hodzsa apánknak az ilyen autonómiát, de nem kérünk belőle. A magyarságnak régi kívánsága, hogy legyen felsőbb oktatása. A félhivatalos német kormány ap fog lalkozik ezzel a kérdéssel és az itt élő magyar kisebbségről úgy nyilatkozik, hogy az alig félmilliót tenne ki. Ezt a kormánylapo' Benes alapította és a mi adópénzünk is benne van a gründolás költségeiben. Benes Ízlésére vall, hogy szerkesztőségébe emigráns magyarokat ültetett, akik gyűlöletük undok nyálát fröccsentik rá az itt élő kisebbségre minden nyen alkalommal és azt gyanusitgalják, a lojalitásra oktatgatják ki és általában a fogadatlan prókátor szerepét töltik be. Nincsen semmi okunk szóba állni az ilyen, komolynak nem tekinthető felfogással, csak az ellen kell tiltakoznunk, hogy magyar adókoronákat ilyen célokra pocséko jón -el a külügyminisztérium. Ha ők nem akarják tüdői, bogy mi hányán vagyunk, az az ő dolguk. A tudatlanság mindenkinek a magánügye. Mi csak arra az elfogulatlan cseh egyetemi professzorra hivatkozunk, akinek nem régiben megjelent könyvében kétségbe van vonva a népszámlálásnak a magyarokra vonatkozó eredménye. Mi ezt régen tudjuk és régen hangoztatjuk, már a népszámlálás óta. Megjegyezzük, hogy ezek az eszközök olyan kicsinyesek és olyan nevetségesek, hogy egy kisebbség méltóságához nem fércek. Csak azt kell leszögeznünk, hogy mir dig a lojálitásunkkal bajlódnak azok, akik a legiIlojálisabb eszközökkel kisebbítenek bennünket. Nos, ezekkel szemben semmiféle lojálilás nem lehet kötelező. A lojaitás a tiszteleten alapul, mi pedig nem tisztelhetjük azokat, akik minket nem tisztelnek. Az iíkolakönyveknek nevezett fércelményekben azt nyomtatták le, hogy a magyarok csak négyszázötvenezren élnek a köztársaságban. A hivatalalos népszámlálás pedig hétszázötvenezret konstatált. Háromszázezret egyszerűen elsikkasztottak belőle. A hazugság pedig erkölcstelen dolog. E érkezett annak az ideje, hogy mindezt a magyarságnak itt é!ő felelős képviselői hivatalosan is tudomására hozzák a kormánynak. Az ilypn üzelmek csak arra alkalmasak, hogy az itt élő magyarságnak a lelkét megmérgezzék. A „Prager Presse“ félhivatalost nem azért tartják fenn a magyar adókoronákból, hogy ezeket a hazudozásokat félhivatalosan fedezze. Ha neki hekuba a hivatalos népszámlálás, azt intézze el a gazdájával, de a közönséget valótlanságokkal traktálni kormánypénzen mégsem korrekt dolog. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — augusz us 1. A köztársaság elnöke nem fogadta el Engiis lemondását. Masaryk köztársasági elnök, amint hivatalosan jelentik, nem fogadta el Engiis dr pénzügyminiszternek lemondását. Mint isrmretes, Engiis dr. négy ízben nyujoíía be az uóbbi időben iemondásá*, amelyre főképen az agrárpárttal szemben felmerüli nézeteltérése adott otíob Masaryk elnök azonban Engiis további maradása mellett döntö t, ami bizonyára teljes elégtételéül szolgálhat. A kormánypártok, kivéve az agrár párt nagybirtokos szárnyát, valamennyien Engiis melleit foglallak oltást és ez olyan nagy fotu bizalom volt, a.mdy kizárttá tette Engiis távozását. A csehszlovák kormány!:-pok, a Venkov kivételével, az agrárpáit vereségéről ir nak, mert a parttal való konfiik us miatt nem ke'leit Engiisnek eltávoznia helyéről. Engiis tehát ősszel újra elfoglalja hivatalát, miniha mi sem történt volna. A Slovák az egyházi birtokokon űzött gazdálkodásról. A szlovák néppárt hivatalos lapja, a Slovák vasárnapi számában vezéicikket közölt, amelyben éles kritikával illeti a szlovenszkói egyházi birtokokon űzött gazdálkodást. A nagyobbrészt megcenzurázott cikk megjelent részében élesen kike! az ellen, hogy a pozsonyi országos hivatal’ügybeosztásával kapcsolatosan az egyházi alipokat, a tai ulmányi alapot és az egyetemi ah pót az országos hivatal egyik ügyosztálya kezelje A Slovák azt követeli, hogy az egyházi bit tokokat adják ki a jogos tulajdonosoknak, a bizottság számoljon el az eddigi gazdálkodásról, adják ki az egyetemi alapokat s a katolikus tanul mányi alapokat és ezeknek eddigi gazdálkodásáról ugyancsak adjon számadást a minisztérium Egyes csehszlovák A világháború f jdalmas emlékei között igin jelentős helyet foglal el a háborús adósság, amely a győztes hatalmak diadalérzései közöít kiserüuióizkért hat évek óta. A nyugati szövetséges államok, hogy a háborút folytathassák. rengeteg adósságba verték, magukat, a .kitűnő üzleti szimattal bíró Amerika pedig a legnagyobb készség gél titoft az embermészárlás folytatását biztosító kölcsönök nyújtásával és hadianyagok szállításával a „végső győzelem“ kivívására évről évre ünnepélyesen szövetkezett nagyaníant rendelke zésére. A szertelen adósságot annak reményében csinálták, hogy a volt jriképcurépai szövetség aliamaira reá. rótt hadisatebó! bőségesen futja, a béketárgyalásokon ei is köveitek minden*, hogy a,legyőzött államokra olyan rettenetessel heket rójanak, ame'yek hoszs. u évtizedekre megnyomorítsa őket, lapok reflektálva a Slovák e cikkére, azt Írják, hogy a kormány azért osztotta be az egyházi vagyonügyeket a szlovenszfcói országos hivatal hatáskörébe, hogy ennek lesz feladata a modus vivendit és annak végrehajtását Sz!ovenszkón előkészíteni. A csehszlovák kommunista párt csődje. A kommunista intern: cionálé kongre§:us záró ülésén Bucharin a zárőszó jogán felszólalt, amellyel a nemzetközi politikai helyzetről szóló jelentése füött megindul vita befejezést nyer*. Bucharin beszédében mégegyszer összefoglalta a nemzetközi politika fontosabb jelenségeit és foglalkozott a kommunista pártokat egyes országokban ért vereségekkel. A legsúlyosabb vereség — mondotta — a csehszlovákiai kommunista pár tot érte a vörös nap kudarca alkalmából. Míg más országokban kommunista párton belül ellentétek a pártvezérek között merülnek fö1, addig Csehszlovákiában ezek az ellentétek az egész pártot áthatják. Majd arra hívta föl Bucharin a kommunistákat, hogy a béke rövid szünetét használják fel a belső konszolidációra és nyerjék meg a munkások és parasztqk tömegeit a .háború elleni erélyes küzdelem céljaira. A kommunistáknak, Bucharin szerint, a szociá demokratákkal szemben meg kell I erősíteniük küzdelmüket a szakszervezetekben és a többi tömegszervezetekben. nem is em’itve azt, hogy a legyőzött államokat széjjel szaggattak, darabokra tépték. Mindenekfelett Németországra háritoiták a jóvátételek ezer még $zer miüiárdjái, hogy pedig ezt az összf g t biztosítsák, az uj francia határhoz köze! eső gazdag Rajnavidéket katen Sággal megszállták es még ma is megszállva tartják. A háborús adósrágok és a Rajnapidék megszállása igy kerültek elválaszthatatlan kapcso'áiba egymással és hogy ezt a kapcsolatot egyelőre még továbbra Í3 fenn akarják a franciák tartani, azt legjób* bah bizonyi ják azok a fulmináns újságcikkek, amelyek a minap B csben lezajlott „Aruchüss“ demonstráció a kaiméból a francia lapok hasábjain megjelentek. Az tagadhatatlan, hogy Amerika nem hajlandó a híborus adósságok elengedésere és hiába ostromolják e ci lói az európai hatalmán, a Yanke h jtha-A háborús adósságok revíziója és a rajnai kiürítés. Komárom, aug. 1.
