Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-12-29 / 156. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1918. december 29. A két magyar párt egyesítése. Irta: Broczky István. Komárom, dec. hó vége. Lelkemből fakadó óhajtás és magyar létünkért való aggodalom adja kezembe a tollat, hogy egynéhány szlovenszkói magyar lap karácsonyi számában olvasott értekezésekre gondolataimat leírjam. Régi óhajtásom az, hogy a szlovenszkói magyarság úgy politikailag, mint gazdasági és kulturális téren is szóró- ■ san együtt működjék. Nem tagadom, ! hogy a magyarság két legnagyobb j pártjának, mint a keresztény szocialista ! és a magyar nemzeti pártnak fárad- ] hatatlan vezérei ezen erősen munkál- í kodnak is, de a jelek azt mutatják, • hogy vezéreink ezen jószándéka min- ä den esetben hajótörést szenved, Aggodalmam innen ered. Habár ve- j zéreink megfeszített munkával, időt, ) fáradságot nem kímélve munkálkodnak • magyarságunk jobb jövőjéért — külön- 1 külön — mégis sokkal helyesebbnek | tartanám, ha pártjaink egyesülve, mint - egy család egy célért küzdő tagjai, j egy vezér vezérlete mellett, egy aka- \ rattal, mint egy test és egy lélek küz- ’• denének magyarságunk boldogulásáért. Közös listát, a volt közös vezetést, \ mind szép törekvésnek tartom az egység felé, de amennyire a pártok bel- • életét ismerem, ez csak kifelé való egységet mutat. Azonban bent, a pártok életében nem bir vonzó, egyesítő erővel. A legkevésbé sem mutatja a szerelmi házasságot sőt, még érdek j házasságot sem, olyan kényszer há- ' zasság féle, amelyen nincs áldás. I Leghelyesebben fejezi ki ezt egyik magyar lapunk, hogy ez a házasság csak arra való, hogy a magyar a magyarral civakodjék, perlekedjék, hogy a magyar a magyart szidja. A két párt : vezérkarának belső pártélete is ilyen, , nyilatkozatokat, szép köntössel letakart pártnyilatkozatokat tesz közzé, melyek valóságban a másik magyar pért mükö j désének kritikáját foglalják magukban és magyar párt a magyar pártot, ugyan csak a magyarok előtt a szépen elhelye zett sorok között igyekszik befeketíteni. Ez a két magyar párt érdekházasságé nak a képe. Leghelyesebben jelképezhetem ezt az állapotot azon család; élet példájával, ahol az apa és anya a családtagok jelenlétében a legjobb és legszebb egyetértésben élnek, de ha a gyermekek nem látják, egymást dühösen megcgipkedik, vagy ha a család tagok nincsenek jelen, perlekednek is. Végre ezt az életet a gyermekek, ha felnőnek, felfedik, megunják és iparkodnak a családi házat elhagyni. f Erre azt mondhatják, hogy ez téves felfogás, mert hiszen az események sz ellenkezőjét igazolják, mert a két ma- t gyár párt esetről-esetre erősödik. Igaz, de mennyivel lehelne nagyobb az erősödés, ha a páricsaléd tagjai, közeli és távoli ismerősei nem tudnák azt, • hogy a pártok külön-külön, két utón való haladása sok súrlódást, néha-néha j viszályt okoz. Azt is mondják erre, hiszen a két | párt, ha külön vezérek és külön veze- ' lés mellett is, de egy célért küzd. Igaz, egy a cél — a magyar jövő jobb fel- < épitése, más más utakon, — de ezen • utakon való rohanásban mindkét párt jj feleslegesen sok erőt vészit, ami : az egyuton való haladással meglehetne j takarítani. Eszembe jut Hlinka páter polyvájs, amit tőle a legutóbbi választáson egy gyenge szellő elsodort. Ez legyén mementó a magyar pártoknak is. Min den pártnak megvan a maga polyvája, amely állandó körforgást végez, atne- j lyet választások alkalmával a legkisebb I elégedetlenségi szellő tovább sodor egy f másik pártba. De egy párt sincs bizlo- \ sitva afelöl, hogyha jönni talál egy jj elégedetlen égi szélvihar, az n:m csak a polyváí, hanem az egész széna ! és szalmakazalt is áíhordja a szom- I széd szérüskertjébe. Tehát pártjaink l ekkénti gyarapodását nem könyveibe- i tem el sikernek. Szerintem pártjaink egyesülésének f nem lehet és nincs más akadálya, mint i a vezérkérdés. A vezér és a vezérek | kiválasztása. Ha ez megoldható lenne, f a két legnagyobb magyar párt testvéri | gyesülése gyorsan bekövetkezhetne. ! Magyar őseink sokszor adták tanú- * jelét önfeláldozásuknak akkor, ha az j összes magyarság érdekeiért, jólétéért f kellett áldozatot hozni. Vagyont, sza- j badüágot életet áldoztak, ha a közös ! magyar sors azt igy kívánta, Ezt példa képen állítom fel a szlovenszkói ma- 1 gyarság vezéreinek, akik nem tudják a { különböző magyar pártok vezetését ! feláldozni az összmagyarság érdekeiért, j Akik nem tudnak arra a bizonyos ma- s gaslatra emelkedni, ahol az önmegta- S gadás kezdődik, akik kifelé a szent j egységet hirdetik, de befelé nem tudnak j egymásnak fejet hajtani, Akik párt- 5 életüket úgy élik, mint az előbb em- ) litett apa és anya 1 Nagyon szeretném, ha vezéreink meghallgatnának. Megbékülnének egymással és egymásnak igaz barátsággal azt mondanák, hát megcsináljuk a szlovenszkói egyetlen magyar pártot. Mondjuk a „Szlovenszkói őslakosok pártja" címen. Ha ezt nem tudnák megtenni, bizony csak féltékeny kedésből, úgy nagyobb áldozatot kérnék. Akkor azt kell kérnem vezéreinktől, hogy áldozzák fel a szent cél érdekében pártvezéri pozícióikat. Ehhez nem kell más, mini egy úri gesztus. Engedjék a két pástot egyesülni és válasszon a nép, az Isten adta nép, uj vezért magának de a régi vezérek közül. Tegyük fel, hogy ha megalakulhat a „Szlovenszkói őslakosok pártja“, amely felosztható lenne magyar, szlovák és német osztályokra, vagyis magába foglalná vallási és nemzetiségi különbség nélkül Szlovenszkó minden lakosát, aki magát őslakosoknak, érzik, úgy mint egy test, egy lélek egy család: erőben, súlyban, értékben, de mennyire, mily erősen megnövekednénk 1 Újévi kívánságom az, hogy az eljövendő esztendőben Szlovenszkőn megszülessen az egységes magyar párt! A francia nők nikotinszenvedélye nagyobb, mint a férfiaké. — december 29. Nagyon hasznos polgára Franciaországnak a dohányos ember, akinek himnuszát zengte a minap a szenátus pénzügyi bizottságában a hivatalos statisztika. Ebből derült ki, hogy 1927 december 1-től 1928 december Mg a törlesztési pénztárba 3116 millió frank folyt be dohányadóból. A bruttó bevétel ugyanis ez alatt az idő alatt 4 milliárd 17 millió frank volt, amelyből 850 milliót kelle t leszámítani rezsiköltségekre. — Éljenek a dohányos férfiak 1 — kiáltott közbe a pénzügyi bizottság egy szenvedélyes dohányos szenátora, — a bizottság elnöke pedig mosolyogva jegyezte meg: — Éljenek a dohányzó nők, akiknek száma maholnap több lesz, mint a dohányzó férfiaké I Milliomosok, előre! Pót Nobel-dijat akarnak teremteni — A neve: Excelsior-díj. — Népszavazás döntsön l Színészek, sakkmesterek és humoristák hajnalcsillaga. Hosszú ideig kellett Bergsonnak várnia, amig megkapta az irodalmi Nobeldijat, és tulajdonképpen ez sem volt egészen legális dolog, mert a Nobel-alapitvány szabályai kikötik, hogy az irodalmi dijat kizárólag szépirodalmat űző Íróknak lehet kiadni. Igaz, hogy voltak néha kivételek, igy például Mommsen és Eucken esetében is. Általában azonban mindig nagy nehézségekbe ütközik egy tudományos író Nobel-dija. A Nobel-alapitvány egyáltalában meglehetősen szűk körre szorítkozó intézmény, öt Nobel-dij van mindössze: irodalmi, fizikai, kémiai, o vosi és békedij. Matematikusok, zeneszerzők, festők, szobrászok, mérnökök, feltalálók nem kaphatnak Nobel-dijat. Ha például Leonardo da Vinci élne,®ő sem részesülhetne a Nobel-dij anyagi és erkölcsi áldásaiban. Hogy ez milyen nagy anomália, ezt a Nobel-dij kiosztói is érzik. Próbálnak is rajta mindenképpen segíteni. így például néhány évvel ezelőtt valakinek csúnya árosain ellen használjon hófehér, zsiítalan Leodor-Crémet, mely kezére és arcára az előkelő hölgyek jellegzetes sápadtságát varázsolja. Különös előnye, hogy bőr viszikctegségnél nyugtatólag hat és kitűnő a púder alá. Ennek a Crémnek .az illata gyöngyvirág, orgona és ibolyából költött, harmatos csokorra emlékeztet és nincs benne semmi az előkelő világ által megvetett mosoiszillatból. Egy tubus ára 10 kor. — Minden Ohlorodont árusító helyen kapható. Ha ezen hirdetést, mint nyomtatványt közvetlenül beküldi hozzánk címének a borítékon való pontos és olvasható megjelölésével, ingyen próbaszállitmányt kap a Laboratórium Leó Ing. Stipek & Co., Tum-Teplitz cégtől. eszébe jutott, hogy Strauss Richardof, a nagy zeneszerzői is ki kellene tüntetni a Nobel- díjjal. Minthogy zenei dij nincs, — a békedijat akarták neki juttatni azon a címen, hogy a Rózsalovagot a világ minden operájában játszák és ezért ez a mü nagyban hozzájárul a nemzetközi megértés és kiengesztelődés gondolatához. Ez azonban kissé fantasztikus indokolás volt, és Strauss Richard nem is kapta meg a Nobel dijat. A világhírű művészt csak az vigasztalhatja, hogyha Beethoven, Wagner, Bach élne, ők sem kapnának Nobel dijat Az embernek önkénytelenül is eszébe jut ezzel a jelenséggel kapcsolatban Schopenhauer esete, aki egyik nagy müvének ezt a cimet adta: — Az erkölcs alapjairól. Nem tüntette ki díjjal a dán királyi tudományos társaság 1840 január 30 án. A Nobel dij hiányosságai arra indították most Alexander Moszkovszki berlini publicistát, hogy felvesse egy uj Nobel-dij gondolatát. Ez az uj alapítvány azokat a tudományos és müvé-Beaíriz spanyol infánsnő, Mária román királyné húga, Viktória királynő unokája, N>.wyorkba érkezeit. Családjában Bibynek nevezik. Don Aifonzó infáns felesége; férje a spanyol király első unokatestvére. Húsz évvel ezelőtt esküdtek meg, de még most is nagyon szeretik egymást és — az infánsnő saját szavaival — „minden elképzelhelő módon jő pajtások“. Háro.n fiuk van, akik közül a legidősebb, Alvaro herceg, 18 éves és velük együtt érkezett Amerikába. Mérnöknek készül és Zürichben akar az egyetemre járni azzal az indokolással, hogy maga fogja majd megkeresni a kenyerét. Don Alfonzo, Viktória unokájának férje, a spanyol katonai légi haderő főfelügyelője, az első spanyol pilóta volt, 15 éven át mint piiótaiiszt szolgált és a fiatal genet ációl ma is szén vedélyesen'oktatja. Magas, karcsú ember, arcát simára borotvá ja, szeme érdekesen világosbarna, a haja szürkülni kezd. Mindhárman, herceg, hercegnő és fiuk társadalmi okokból látogatták meg Amerikát, A királyi vér látogatásának külső ismertető jelei, a nagy beharangozás é3 harsonázás teljesen elmaradt. Senki sem tudott érkezésükről, amíg csak a Majestic fedélzetéről partra nem léptek Mrs. Cornelius Vanderbilt vendégei. — Férjem már évek óta meg akarta látogatni Amerikái, — mondja BeaHiz infánsnő — mert az itteni repülőmódszerek é deklik. Az aviatika nemcsak mestersége, hanem srenvedélye. Philadelphiába, Washingtonba és Bosioba fogunk menni, de csak úgy röptében, — a szó mindkét értelmében — három hH alatt, mert ennyi idő múlva vissza kell térnünk Európába. Nem igen lesz időnk arra, hogy ezalatt mindent meg nézhessünk, legfeljebb talán az Operál, Bhol a spanyol király és királyné kép viseletében kell megjelennünk. Pedig igazán szeretném látni a földalatti vasszeti műfajokat pártfogolná, amelyekről Nobel Alfréd annak idején megfeledkezett. Éhez természetesen elsősorban pénz kell. A publicista kiadja a jelszót: — Milliomosok előre 1 Megemlíti, hogy mindig voltak áldozatkész milliomosok, mint amilyen például Rockefeller, vagy Carnegie. Moszkoyszki azt szeretné, ha a világ milliomosai létrehoznák ezt a nemzetközi, tudományos és művészeti alapítványt, Eleinte elég volna három millió dollár, Ennek a kamataiból minden két évben tíz ti« tudományos és művészeti nagyság kaphatna dijakat. Már nevet is adott az uj díjnak: „Excelsior díjnak“ hivnák ezt az uj nagyszabású kulturális kitüntetést. Moszkovszki azt tervezi, hogy minden kulturnép lapjaiban proklamációt intéz a világ milliomosaihoz, hogy adakozzanak a nagy cél érdekében. Egyébként a dijakat népszavazási alapon akarja kiosztani. Mindenkinek joga van felírni egy cédulára annak a tiz tudósnak és művésznek a nevét, akit az Excelsior-díjjal ki szeretne tüntetni, A cédulákat azután az alapítvány kezeSőségének kell beküldeni, amely szavazattöbbség alapján osztja ki a dijakat. A tudósokon és képzőművészeken kívül színészek,, sakkmesterek és humoristák is részesedhetnek az Exelsior dijból. Ilyen alapon azután, — mint Moszkovszki kifejti — nem történhetnek majd olyan igazságtalanságok, mint amilyenek a Nobel-dij kiosztása előtt előfordulhattak. Ha a nemzetközi népszavazás utján osztják ki a dijakat, nem fordulhat elő még egy olyan eset, hogy Mistral kapja az irodalmi Nobeldijat és nem Ibsen, Prudhomme és nem Strindberg. Mindez az elgondolás igen szép és nemes. Most már csak az a fontos, hogy meglegyen a kellő visszhangja a német publicistának: Newyork, december hó. utat,.. Bizonyos vagyok benne, hogy nem fogja látni. Képzeljük csak el, hogy Mrs. Vanderbilt milyen szemeket meresztene egy ilyen kívánság hallatára! Beiriz hercegnőben különben mozgalmas kis ördög bujt meg és csak a társadalmi állásával járó felelősség óvja meg altól, hogy ide-oda szaladgáljon, megnézze a földalattit, felmásszék a felhőkarcolókra és meglátogassa az alvilágot. A román királyné mesélte el amerikai látogatása alkalmával, hogy ők ketten hosszú évekkel ezelőtt Londonban egy postahivatal előtt állították meg kocsijukat, ami az ottani forgalmi szabályok szerint tilos. Rendőr jött oda és figyelmeztette a két hercegnőt, akiket nem ismert, hogy menjenek odébb. — Biby — folytatta a román királyné — rákacsintott a rendőrre, aki erre el mosoiyodoft és tovább ment, az autónk pedig zavartalanul ott állt egy óra hosszat. B by különben legfiatalabb volt négyünk közül, neki mindent megengedtek, elkényeztették és igy valóságos kis eleven ördög lett belőle. Baairiz infánsnő szemei ma is gyönyörűek, színük világosszürke, formájuk hosszúkás: egészen biztos, hogy anyjától, II. Sándor cár egyetlen leányától örökölte őket. Különben magas, fcaicsu nő, a haja fekete, gyengén hullámos, „bubira“ vágva, finom arca egészen halovány, az orra fitos és a szájé nem nagyon kicsi. Ha mosolyog, joib arcán kedves gödröcske jelenik mag és apró egérfogak csillannak elő. Ö nyelven beszél, — angolul már egy kicsit spanyolos akcentussal. Mindenestől modern asszony benyo mását kelti, bár ő azt állítja, hogy nem a/, legalább is nem egészen. — Nem nagyon értem — mondotta — ezt a „!ángoló ifjúságot*, amelyről olyan sokat hallok. Ilyen probléma Spanyolországban nincs 1 Oil teljesen hiányzik az angol és amerikai „flap pei“ típus. A király kéf leánya egyszerű régimódi leány, szívesen vannak — Milliomosok, előre 1 A spanyol infánsnőnél. Beatrix infánsnő, Viktória királyné unokája nyilatkozik a szerelemről és a házasságról, az ifjúságról és a válásról. — „Jót tesz a férfiak-nnlr hn Lrnrnn nnsfilnp.k"
