Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-21 / 87. szám

±

1928. julius 21. __________________________ Komáromi Lapok 7. mdm

— Siin««zet M-gy»r K<i'wárospb'*n. Komáromból jelentik: Tan Béla staggione társulata szerdán, július 18 án kezdte me? előadásait Magyar Komáromban az Iparoskor termében, Szenes Béla vi^ játékával a „Nem nősülők“-kel. A színtársulat műsora: csütörtökön: Gyurkovics fiuk, vígjáték, pénteken: Oroszország, dráma, szombaton mesék: Mesék az Írógépről, operett, vasárnap délután: Muzsikus Ferkó, operett, este Katicabogár, operett, hét'őn: — csak felnőtteknek : Vigyázat, női szakasz! bohózat Az előadások este fél kilenc órakor kezdődnek. Rendező: Sílahy Lajos, karmester : D, Szőke Gizi

— Fűszer és csemege áruk: Raupach-fále sajtkülönlegességek, magyar szalámi, olasz és francia szardíniák és kaviár Legfinomabb dessert bonbonok, csokoládék és cukorkák. Bei- és külföldi cognac, rum, és likőrök „Rákosy“ likőrkülönlegességek lerakata. Asztali és Palugyay fajborok, pezsgők „Udvaros“ konzerv és hentesáiúgyar készítményei nek eladása. Naponta friss uradalmi teavaj és felvágottak Befőttek konzervek és jamek lego’csóbban beszerezhetők Schnell Béla, fűszer, csemege és borkereskedéseben Komdiom, Jókai Mór utca 25. sz. 263

— London rákbslsndásága 20 óv alatt ötSíOrő-éra em-ikad-tit. A rákhalandóság statisztikai vizsgálata az európai nagyvarosokban érdekes és elgordo'koztató fda'oaai produkál. A legnagyobb eur pai varos. London, halálozási statisztája azt mu'aiji, hogy míg 1880-ban 13 045 65 even f iüli emb -r h 1 meg. ebbői vege;gyengülés ben 4776 és 588 ezek az aranyok 1922 >e erősen eitoléd ak. mert énkor 21 233 e hű yt közül 2104 pusztult el vegcigyengülesben es 2456 iáiban. 22 esztendő alatt a rákban elhunytak száma ö szőrösére nőtt, a vége gyengülésben elhaltaké pedig felére csökkent. Buo nyos, hogy a két szám váhozásai között van összefüggés, C3ak nem lehet pontosan megá bpiani, hogy mi. Azt is megáll-pi otta rákh-tlandóság vizsgálata, hogy míg a hevenyferiőző betegségekben elhunylak száma áp d, a rákban met haltak száma állandóan növekszik. Ebből azt a m-gyarázatot lehet levonni, hogy agyobb népömegek kerülnek bele a rák szempontjából veszélyesebb magasabb korosztályokba, különösen amióta a tuberhu/ózis — nyugaton — ke/di elveszteni vezető helyét a statisztikában. A budapesti rákadatok vizsgálatánál kiderült, hogy annak megoszlása a népsűrűséggel nem hozható viszonyba és egyelőre nem oldható meg a rákos u cak és rákos házak misztikuma sem add'g, amíg a kerületi elöljáróságok minden házról nem vezetnek statisztikát ebből a szempon ból. A statisztika megdönti azt a tévhitét is, hogy a rák az intelligens osztályok sp cialis betegsége, mert a legnagyobb h italozást számot a napszámosok es különféle foglalkozású egyének rovd ban találhatjuk.

— A römi n útija, )el*nja és jövője. A kánikula sem árt a röminek. A réttenetes meleg dacára tovább tart a romi láz. Két esztendeje, hogy Amerikából Pestre került a römi s ezalatt a két év alatt egész csomó uj szabályt kreáltak a játékosok A S inházi Élet ma megjelent uj számában összesüritve közli az összes uj römi szabályokat.

— A7 ErzaébstMiqet főutja. Egyetlen sétahelye városunknak ma az Erzsébetsziget, amelynek kétkilométeres főutját minden város megirigyelhetné tőlünk. Sajnos, ez az ut olyan rossz karban van ma, ho/y mint sétahely, igen sok kívánnivalót hagy fenn, amelyet kevés költséggel és egy kis jóakarattal meg lehetne oldani. Elsősorban is az ut olyan szemetes és piszkos, hogy azon végigmenni mai nap nem sok élve etet nyújt. Széna-, szalmaszálak, elhullatod papirosok lehullott falevelek lepik el az úttestet épen úgy, mint annak gyalogjáróit. Hetenként legalább vasárnap fel kellene locsolni, amikor az emberek és a járókelők ezrei sétálnak a főúton. Nehány pad még jókarban és használható állapotban van a főúton, azonban többet megrongáltak, vagy egyszerűen elloptak a helyéről, amit a város pótolhatna. Ezek volnának azok a kívánságok, amelyek a járókelők részéről felhangzanak az Erzsébetszigetet illetőleg.

A Szóchttnyi u'ca érdekében. Most folynak a Jókai és a Városház (Szinnyei) utcák burkolási munkálatai Toszomszédiukban van a város legrégibb utcája, a Széchenyi utca, amelynek kőburkolatát az idő vasfoga már igen nagyon megviselte. Ez az utca a város egyik legforgalmasabb utcája, amelyen naponta az autók százai vonulnak el sáros időben az úttest gödreiben bukdácsol nak és az azokban levő sarat fröcscsentik a házak falaira, amint erről mindenki meggyőződhetett. Ebben az utcában van két templom, itt van két katonaparancsnoksáv, a határfináncok parancsnoksága, az állami közjegyző a tüdöbeteggondozó és a városi szegényház. I azán elég jogcím arra, hogy ezt a nayyforgalmu utcát szintén felvegyék a javítandók sorába. Az utca háztulajdonosai készséggel meghozzák erre áldozatukat, mint a többi utcákéi, ha végre valahára elkezdik a javítást vagy útburkolást

— A Monzának. Steiner Mihály (Péterháza) ógyallai földbirtokos ur 100 K összeget küldött be koszorú megváltás címén a menza akció javára, melyet, rendeltetési helyére juttattam. A nemesszivü adományért hálás köszönetét nyilvánítja Alapy Gyula dr.. az országos menza-bizottság tagja.

— Csak két toale tat agy esztendő.

ben. Konstantinápoly ból Írják, hogy Törökországban néhmy hónappal ezelőtt a jómódú hölgyek egy olyan egyesületet alapítottak, amelynek tagjű arra kötelezi i magukat, hogy évente mindössze két toale tét Csináltatnak.

— Szükség volt erre az egyesületre, — mondotta a mozgalom vezetője, — mert az u óbbi időben a török nős htllatlan fényűzést fej ettek ki. Mióta levetették a fályolt, a nők valósággal tobzódnak a divatos ruhákban. Semmi sein eléggé kivágott nekik és semmi sem eléegé rövid nekik . ..

Ez ellen a tu zás ellen alakult az egyesület. 4z egyesü'et minden egyes tagja hazafias b,c»ü eíszóval arra kötelezte magát, hogy évente legfeljebb két toalettet fog csináltatni.

— Egyesületünk minden tagja — magyarázta az eliö«nő — jelvényv visel, amelyen csillogó betűkkel az van ráírva: „C;ak két toalettet“. Ebbő! a kö zönség látni fogja, hogy nem azért nem vagyunk elegánsak, mert pénzünk nincsen toalettre, hanem azért, mert az erkö'cs érdekében lemondunk a cifrálkod sról.

Az egyesület alapszabályának egyik paragrafusa szerint az a tag, aki kenőnél több toalettet csináltat magának, azonnal eltávolina ik az egyesületből.

— Sajnos, — patt szkodott az elnöknő, — ezt a paragrafust elég gyakran kell alkalmazni Hölgyeinknek nincs kitártét uk, vagy ha úgy taszik, nincs szivük ahoz, hogy megtarisák a szabályzatot. Akadlak olyanok, akik egyforma szövetből több toalettel csináltattak s így akarták kijátszani a parancsot, ezekkel szemben is irgalmatlanul élj ír unk.

A mozgalom vezelői nagy agitációt fej enek ki, hogy a „csak két toalettel“ sikerre vigyék.

— Ujdo <ság gyermek flór Pullower zsrbb i hasonló sokkeriivel kapható ELBERT nél.

Irodalom

Klimits Lajos t

Rohan az élet.

Csinos kötetben mutatkozik be Kli mits Löjos költészetének java ezúttal is a nagyközönségnek. S emere Janos festőművész rézkarcai és Prohászka István rajza emelik még a könyv értékét. Mindkettő a poéta földije : Csallóközben élő művész ember.

Kezünkbe véve e verseket, kellemesen gördülnek a sorok, szépen csengnek a rímek. Mar ez magában is jó csalogató az olvasó számára. Aki pedig a mai zűrzavaros, különösen a városi életből a falu csendes hangulata után vágyódik, az megtalálja a magáét a versekben. Mert Klimits költeményeiből a falu illata száll felénk, a városba szakadt, de falun nőtt ember vágya szól hozzánk. E jön hozzá látogatóba a falu és visszakivánja őt. Kényszeríti a költőt a múltba való nézésre. Innét nála az elégikus faculté maiitesse, mely a költemények alapszínét megadja, a sziaek ilyen keverését kikényszeríti.

Szubjektív és elégikus természet s ezért egyéni élete és az élet múlandósága foglalkoztatja elsősorban De ezt mindenki számára akarja világszemléletté emelni, midőn az élet gyors elmúlását hangsúlyozza költészetében.

Felfogásában az élet nem egy bűvös Szentivántji álom sem egy bűvös Téli $ rege, hanem szomorú valóság, ahol | folyton a haláimadár sikongat fülünkbe. § Bizony 1 ha az emberek többet gon- ! dolnának a halálra, nem volna itt | annyi véres tülekedés. Jobbak volná- j nak egymáshoz. Azért hirdeti a költő, j hogy a sárgör.bön csak egy érték l van : a szeledet. „E nberek szeressük egymást 1 hirdeti egyik szép versében, \ mert rohm az étet. Hová rohan ? Hiába \ való a tülekedés, a kegyetlen előre j törtetés: a vége mindennek egy: a > a temető. Minek sietni rohanni? Úgyis j rohan az Elet s mindenki eléri előbb- | utóbb azt a helyet, ahol pontot tesz ‘ nek utána. Megkapóan fejezi ki ezt az ? „Itt napsugár*“ c. versében.

Ide utaznak úgyis szakadatlan az j emberek az ,,Élet vonalján“ s az utasokat az állomásokon akarva nem ! akarva kiszálltját;.

Ez a világszemlélet azonban csak néha kényszrriti a költőt sötét pesszi- \ mizmusra (0,yan mindegy, hogy mit csiná unk)

A lázas város nem ad enyhet e szomoiuságra, csak a falu a maga egyszerű, de meleg világával, méla Csendjével. Kedves képei ennek a , Hi/avágyom“ s az „Öreg Pomlénk“.

A falun több a szeretet, erről beszélnek meghatóan s vigasztaióan itt a szomorúság helyei is: h temetők Itt lüktet az érzés melegsége a sírokon túl is. Nzm úgy mint a városban. Mély művészettel állítja elénk ezt a kötet egyik legszebb versében: „Ez a szegények temetője“ c ben

Ez a falusi szeretet teszi őt hivő lélekké, ezért találnak a falu nagy ün népéi: a Karácsony, Husvét, Pünkösd gyrrmekeisen naivan dicsőítő hangot lantján. Ez a szeretet teszi Őt a meg testesült földi szeretet: Krisztus hívévé.

És még egy érdekes vonás. A köttő végig harcolta a rettentő világháborút s alig van a kötetben erről szó. Anynyira borzalmas volt, hogy nem is j igen szólhat róla a költészet 1

Talán a kötiő egyéniségeben is gyö- j kerezik. Mert csendes, merengő tér mészet; a költeményeken a'csillogó könnyek olyanok, mint hervadó tájon az őszi harmat. Az a hangulat borong költészetén, mely el fog bennünket j ha ősszel, eső után járunk a termé- j szetben s halkan peregaek a fákról a j sárga levelek.

Ebben is kapcsolatot mutat Klimits a faluval s mintha h-ngulaiai, köíte- j ményei jó részében az olyan fajta nép- j dalok kiveti ései volnának, amelyek a f magyar népiélek legfinomabb megnyi jj latko ásai; itt az .Amerre én járok, í még a fák is simák, Gyenge ágaikról i a levelek hullnak“ kezdetű s hasonló ; érzéseket tolmácsoló népdalokra gon- j dőlünk.

Klimits költészetiben egy kedves, 1 mélabus egyéniség nyilatkozik meg, akinek bölcsője a legrégibb magyarság földjén: a Csallókö ben ringott s annak leikéből egy darab benne van az ő költészetében is.

( n S.)

R-Á-D-I-Ó M-Ű-S-O-R

Vasárnap, julius 22.

Budapest 9: Ujághirek, kozmetika. 10: Református istentisztelet a kálvintéri templomból. Prédikál: Gödé Lajos püspöki másodlelkész. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból. 12 0: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 1215: A m kir. Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. Vezényel Komor Vilmos karnagy. 15 30: A m. kir. földmivelésügyi minisztérium rádióelő adássorozata. Kadocsa Gyula m.

kir. mezőgazd. kisérletü yi állomásvezető felolvasása: „Védekezés az állati kártevők ellen aratás után.“ 16.15: Harsányi Gizi meséi a gyermekeknek. 1645: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 17: Másfél órai könnyű zene. (Zenekari hangverseny) 18.40: Pál Zügmond felolvasása Hogyan ne tanuljunk nyelveket. 19:20: Részleges sparteredmények. 19.45: Előadás a Stúdióból: „A hónapos szoba“. Énekes vígjáték háromfjfelv. Irta és zenéjét szerezte Farkas Imre. Rendezik: Somló István a Vígszínház tagja és Gyarmathy Sándor. A kis zenekart Kazacsay Tibor vezényli. Az első felvonás után sporteredmények összefoglalt bemondása és lóverseny eredmények. 22.15 Pontos időjelzés, hírek.

Becs, 10: A Schubert-ünnepély közvetitése. 11 : A „Wiener Symphonieorchester“ hangversenye. 16: Délutáni hangverseny, 18: Felolvasás a Rajnáról és a Dunáról. 19 45: Kamarazene. 20.25: Vidor Leon és Leó Fall „Der grosse N me“ c. vigjátékának közvetitése, utána esti hangversenye.

B’ünn, 16: A házizenekar hangversenye 16 30 : Színielőadás. 17 : Hangversenyátvitel a kiállításból. 17 30: Átvitel Prágából. 18: Énekhangverseny 19: Zenekari han verseny átvitel Prágából. 20: Szórakoztató zene. 21: Hangversenyátvitel a kiállításból.

Hétfő, julius 23.

Budapest, 930: Hirek, közgazdaság. 1143: Hirek közgajda tág. Közben 12 órakor déli harangszó az Egyetemi templomból. Utána: Kamarazene. (Temesváry—Kcrpely — Polgár.) 13: Pontos időjelzés, időjárás és vizálllásjelenlés. 15/ Hirek, közgazdaság, élelmiszerárak 1645: Ponlos időjelzés, időjárás és vízállásjelentés. 17: Kenessey Péter novellái: „Szerelem volt, elmulr és „Marika alszik“ 1845: Zsiga Rttda és cigányzenekáranak hangversenye. 1910: Dr. Nánásy László Dezső felolvasása : „Törlénelek az életből“. 20: A m kir. üperaház tagjaiból alakult szimfonikus zenekar hangversenye a Budapest Székf Áilat- és Növénykerlből. Vezényel: Komor Vilmos karvagy. E hangverseny szöneljében cca. 21 30: Ponlos időjelzés, hirek Utána: His Masters Voice művész és lánclemezek,

Becs, 11: Délelőtti hmgverser y 16 15: S'óra»oztaió zene 18: Ifjúsági előadás. 19: Eő drs a XiX. századbeli visele* leírói. 9,30: Mü/esztöriéneii felolvasás. 20.05: A „Wiener gymp mnenorchester“ hangversenye. U ána: Szórakoziató zene.

Pozsony, 18: D íu ani hangverseny.

19 30: Hmgversenyát vitel Prágából.

20 30: Vidsm est, áivitel Brünnből

Próga: Strauss hangverseny. 1930:

Hangverseny. 2033: Vidám-est, átviiel Brünnből.

Kedd, julius 24.

Budapest, 9 30: Hírek, közgazdaság.

11 45: Hirek, közga daság Közben

12 órakor déli harangs-ó, U ána művész és táncicmezek. 13: Pontos időjét, és, időjárás- és vizáliásjeienlés. 15/ Hírek, közgazdaság, élelmiszerárak. 17 45 Kertész József novellái : 1. „A tintahal“, 2. „Az erdő királya“, felolvassa a szer/ő 17’45: Offenbach

részletek, (zenekari hangverseny.) 20: E őadás a Stúdióból, jégcsap“.

Bohózat 3 felvonásban 22'30: Pontos időjelzés, hirek. U ána a Spolarik kávéházból Károlyi Árpád cigányzenekarának hangversenye.

Bécs. 11: Délelőtti zene. 16 15 : Délutáni hangverseny. 18.20: Gramofonzene. 19: Előadás R'ch rd Wagnerről. 19.30: Sportelőadás 20 05 : Ziiily Wciss ének hangverseny 20.30: Opera est.

Briinn 17: Dé utáni hangverseny. 19: A házizenekar hangversenye. 20 35: Szinelőadás. 21: Hangversenyátvitel a kiállításból

Pozsony. 18 : Délutáni hangverseny. 19.35: Gramofonzene. 20: Hangversenyátv tel Prágából. 21: Hanuversenyátvitel brünni kiállításból.

Prága 17 : Katonazenekari hangverseny. 10 30: Szórakoztató zene. 20: Esti hangverseny.

t