Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-12-13 / 149. szám
2 utóid. Komáromi Lapok 1928 december 13. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes a „POLIO“ felírás darabján rajta van „kalapács“ védjegy. es Kérjen „Polio“ kalapács szappant! Amire már hetek óta készülődik a cég, a hagyományos, várvavárt forgalom nem jelentkezik. Pedig miíyen készséggel szolgálnák ki a vásárlókat az üzletekben! Sajnos, a mostani nehéz visszonyok között, erre igen kevés alkalom "adódik és csak kiábrándulás, csalódás keseríti meg az ünnepváró hetek szürke napjait. Á landó a panasz a kereskedők körében, hogy az idén a karácsonyi szezon igen nehezen akar megindulni, sőt aitól lehet t irtani, hogy meg sem indul, mert a jelek ;rra engednek következtetni, hogy a közönségben nincsen vásárló kedv és kezd kiveszni már a családokból is az a tradicionális nemes szokás, hogy a családok tagjai a szeretet ünnepén egymást valami kedves ajándékkal örvendeztessék meg. Valahogy leíompulí az emberekben az az érzés, amely a régi karácsonyi ünnepek előtt fogva tartotta a sziveket és a megemlékezés külső kedves jeleivel tette bizonyossá a szeretetet. A megemlékezés legfeljebb csak a kisgyermekekig ér még el, akik nek lelkében az ajándékok adásával ébresztik fői a kis Jézusra emlékeztető szeretet tűiét.. . Nagyon könnyű azonban megtalálni az okát ennek a változásnak. A súlyos gazdasági helyzet legyőzhetetlen akadályokat támaszt a szív és lélek nemes érzéseinek megnyilatkozásánál. Ha fásultabbak is az emberek, a karácsonyi emlékek ezekben a napokban fel-feltörnek a szivekben és vágyódva latolgatják a lehetőségeket, amelyek boldog és őrömíeljes karácsonyi ünnepeket szereznének számukra. De az élet, ez a nagy parancsoló szigorú arccal mered elénk és a napi küzködásek nehéz robotját) in csak a mindennapi kenyér biztosítására lehet gondolni, Az élet súlyos gondjai ieheíellenné teszik a karácsonyi vásárt, a kedveseinkre való megemlékezés külső dokumentálását és mindazt, ami széppé és fényessé tette valamikor a karácsonyi ünnepeket. A mai élet komor, lelketlen és meglompuit minden eszmei szépség iránt. Ezért üresek ma a kereskedők üzletei, ezért nem vásárolhatnak az emberek karácsonyi ajándékokat, ezért maradnak meg a felhalmozott áruk. Ezért nincsenek most ünnepnapok, csak szürke hétköznapok, amelyek óiomsuüyal nehezednek mindnyájunkra, akik az élet igáját vonszoljuk. A materialista világ durva tülekedéseiben lassankini elveszít az ember mindern, ami leikében nemes, szép és fenköit volt. Komárom város 1929. évi költségvetése Igen csekély eltéréssel megfelel az 1928. évinek, mely még ma sincsen jóváhagyva. — Saját tudósitónktól. — Nagy és heves viták után, a kommunista párt technikai obstrukciója közben, az utolsó órában sikerűit Komárom város jobboldali párijainak felelősségérzetük tudatában tető aiá hozni az 1929. évi költségvetési előirányzatot. November 30, az utolsó nap, amelyen fel kell terjeszteni az elfogadott költségvetést, hogy a város igényt tarthasson a 77. számú törvény alapján az állami szanálási alapból a segítségre, de ehhez kiadásainak a lehető lefoko zása mellett bevételeinek az elérhető maximumát kel! a költségvetésnek tartalmaznia. A város ez évre szóló költségvetése már egy álló esztendeje járja a külön féle fórumokat. Az év közepén életbelépett a tartományi rendszer és megszűnt a régi igazgatás érvénye; a járási bizottság feloszlott, az újat most választották meg csak és az meg sem alakulhatott. A félesztendeíg tartó közigazgatási exlex miatt nincsen Komárom városnak 1928 évre jóváhagyott költségvetése. Ez még nem fordult elő a város ezeréves történetében. Az uj járási bizottságnak bizonyára az lesz az első feladata, hogy ezen az állapoton segítsen, ha ugyan segíthet egyáltalán az eső után a köpönyeg. A város jövő évi költségvetési előirányzata 1929.évre kiadásban 8,334.518 kor., bevételekben 5,971582 korona összeget mutat és igy hiány 2 362,996 kor. A hiány fedezetére szolgál az állami egyenes adók után kivethető legmagasabb községi pótadó (200%) 1,062.205 kor., az előző évi követelések 499.619 korona és a 77, sz. törvény szerint remélhető állami hozzájárulás 801 172 kor., összesen: 2,362 996 kor. A költségvetés kiadási részének fontosabb tételei a következők: Tőketörlesztés és kamatok 1.166.419 Gazdasági kiadások 328.774 K Komárom, december 12. Adók, jogok, utak 315.418 Közigazgatási kiadások 1251 042 Közegészségügy 296.814 Iskolák kiadásai 507 920 Biztonság, katonaügy 273.367 Utcák tisztántartása 210 000 Szociális kiadások 300.859 Egyházi kiadások 128 167 A bevételek főbb címei: Házbérek 116137 Gazdasági bevételek 425.815 Állami adójárulék 374,575 Adók, illetékek, jogokból 1,159,100 Egészségügy (fürdők) 128.000 A városi alapok kiadásai: fentartása Közkórház Gázmű Vizmü Csatornahálózat 1,500.631 1,176.805 462.457 285,657 K K Úgy a közkórház, mint a gáz és a vizmü és a csatornafentartási alap saját bevételeikből fedezik szükségleteiket és a város háztartására terhet nem jelentenek. Ennek ellenére az adózók közterhei rohamosan emelkednek, nemcsak a kivethető maximális pótadó (200%) révén, melyhez járul a 160% megyei illetve országos pótadó, az ismeretlen kulcsú járási pótadó, hanem az időközben bevezetett uj adónemek: vigalmi adó, ingatlan értéknövekedési adó, ebadó, italadó, husadó, lakbérek utáni adó, szemétfuvarozási adó, szállodai szállások utáni adó, fényüzési lakások utáni adó, telekkönyvi átírások után kivetett községi adó, motoros járómüvek adója stb. révén is. Az adó természetű jövedelmei a városnak meghaladják az évi 2,200.000 K összeget, melynek oroszlánrészét a háztulajdonosok kénytelenek viselni. Az 1929. évi költségvetés kiadásai némi csökkenést mutatnak (270 000 K), mig a bevételekben nem mutatkozik változás Komárom város ez idő szerint nagy beruházásokat végez utcáinak burkolása és a jövő évben bérházak építése utján, valamint szükséglakások építésével. Ezek erősen növelni fogják kamat és tőketörlesztési kiadásait még abban aZ esetben is, ha az épülő házak haszonbérei azok épitési költségeit törlesztik is. Azzal kell tehát számolni, hogy a költségvetés kiadási tételei rohamosan emelkednek, azonban a lakosság teher hiró képessége ezzel nem képes lépést tartani. Az állami adósegély alap terhére vállait térítések ügye soká húzódik, mint azt az 1928 évi költségvetés példája mutatja, mely még ma sem nyert a különféle fórumokon elintézést. így van ez ma a legtöbb magyar várossal, amelyek épen hogy csak vonszolják magukat évről évre tovább önkormányzat hiján és nem képesek sem városfejlesztési terveiket megvalósítani, sem pedig az egészséges, jövőbenéző várospolitika programját megvalósítani gazdasági helyzetük labilitása következtében. Nem lehet jó férj, aki az ebédnél újságot olvas. Braun Rudolf egy kisebb bécsi bank tulajdonosa ellen válópört indított a felesége. A 34 éves asszonynak az volt a kifogása a nálánál tiz évvel idősebb férje ellen, hogy ez túlságosan hidegen és ridegen viselkedik vele szénában, Bécsből jelentik, hogy a tárgyaláson az asszony könnyek kö' zött beszélte el, hogy a férje a lehető legnagyobb mértékben elhanyagolja— Ez az elhanyagolás — úgymond — már odáig ment, hogyha hazajött, nem köszönt és nem beszélt hozzám. Nem reggelizett otthon s vacsorázni is vendéglőbe ment, — Csak éppen ebédelni jött haza. — Az ebéd alatf sem szólt hozzám egy szót sem — folytatta a feleség —, hangtalanul ette meg az elébe tett ételeket, amikor pedig nem evett, azonnal újságot vett a kezébe és olvasott. Ha kérdeztem valamit tőle, rám mordult, hogy fogjam be a számat. Később a bankár úgy védekezett a felesége kérdezősködése ellen, hogy ebéd alatt mind a két fülét vattával bedugta. Hogy éjszakánként hol tartózkodott a férj, arról az asszony nem tudott felvilágosítást adni. volt, nekem sejtelmem sem volt arról, mikor jön haza. A biróság rövid tanácskozás után kimondotta a válást. — Az a férj — hangzott többek között az ítélet megokolása, — aki az ebédnél újságot olvas, ezzel kimutatja a felesége iránt a közömbösségét és a megvetését, — nem lehet jó férj. A biróság ennélfogva Braun Rudolf hibájából mondja ki a válást, Az asszony nagyobb összegű tartásdijat is kapott. A felmondással gyanússá vált cselédleány kesztyű' jébe rejtette el a lopott pénzt. — Saját tudósítónktól. — — Komárom, december 12. Banai Tóth Pál községi polgári iskolai igazgató tegnap a komáromi rendőrségen feljelentést tett M. M, kiskorú cselédleány ellen lopás gyanyuja miatt. M. M. Banai Tóthéknál volt szolgálatban és december 1-én minden különösebb indokolás nélkül felmondott Banai Tóth Pátéknak, akiknek gyanús volt a cselédleány felmondása és azóta is nagvobb figyelemmel kisérték őt. Bsnai Tóth Pál gyanúja nem volt alaptalan és legnagyobb meglepetését az szolgálta, hogy a leány egy-két nappal ezelőtt kapott egy szokatlan táviratot, amelyen ez állott: „Gyere rögtön haza, anyád negyod beteg,“ Bsnai Tóth a távirat tartalmát nagyon kételkedőén vette és kutatni kezdett a leány holmijai között. Kutatása során egész különös eredményre jött rá, ugyanis a leány keztyüjének ujjai közt 1710 koronát talált becsavarva. Az igazgató mindjárt tisztában volt azzal, hogy a pénz a leányhoz csak lopás utján kerü hetett, egyébként is gyanús volt már neki az, hogy a leány egyizben vulkánkoffert hozott magával, ami azután pár nap múlva eltűnt a lakásból, másszor meg hat pár selyemharisnyávaí jött haza, azonban egy-két múlva ezeket a selyemharisnyákat megint elvitte magával. Először azt hitte, hogy a pénzt tőié lopta el, később azonban meggyőződött arról hogy a pénzt máshonnan szerezte, A leányt még a feljelentés napján elővezették a rendőrségre, ahol a pénz eredetére vonatkozóan azt a választ adta, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt Nagyiéi pusztán, akkori szolgálati helyén a kompnál találta, amikor egy reggel mosni ment a folyóhoz,ugyanakkor két véres zsebkendőt is talált ott, amiket bedobott a vízbe, a kofferben levő pénzt, két darab ezer koronást és két darab ötszázkoronást pedig magához vette. Uhrovcsik István rendőrfogálmazénak gyanús volt a leány vallomása, miután az ezer koronásról, melyet megtaláltak a keztyüben elrejtve, azt mondta, hogy ezek közül a talált ezer koronások közül való volt, ami valószínűtlennek látszott, mert másfél évvel ezelőtt még nem adtak ki ilyen számú ezer koronást. Később hosszabb faggatás után a leány azt mondta, hogy a pénzt nem a folyónál találta, hanem — Hiszen külön hálószobája egy évvel ezelőtt Révész József nagy. A rádiócsö erősítése nagy mértékben a meredekségtől függ. A y> Tungsram“ báriumcsövek meredeksége kis fiítöáram fogyasztásuk mellett példátlanul nagy-G 409 liniverzáliscsö, fütöáram 0'08 A., meredekség 2, 4 mAIV. L 414 kis frekvenciájú erösitöcsö, fütöáram 0'14 A., meredekség 3 mAjV. P 414 végerösitöcsö, fütöáram 0'14 A., meredekség 3 mA/V.
