Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-12-11 / 148. szám
148. sz&m. Kedd, 1928. december 11. i Negyveiíkileneedili évlolyana POLITIKAI LAP. S!fíisi»íégi is eieiuzio*£ii éiiékiieB: & .i|5a* él Tíáétre pcit*i sxétköidóssel! évié 60 K, télén* 40 £, negyidéns 23 I. — IttlfSIdfln 150 1B. ! i?y*B óin ént i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr, Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Lengyelország Komárom, — dec. 10 Nincs még veszve Lengyelország! Ez volt a feldarabolt lengyelségnek politikai és társadalmi jelszava évszázadokon keresztül. A cár parancsolt és időközönként menetek indultak a hófehér Szibériába lengyel számüzötíekből, de szurooyos őreik közt is ezt a gondolatot ismételték magukbau és súgták egymásnak a fogaik között. És Lengyelország feltámadt a vi'ágháboru után, terűidében megnagyobbodva, ma számottevő hatalom, amelynek a barátságáért ma sokan versengenek. Verseng ez a köztársaság is, mely súlyos gazdasági engedmények árán is fenn akarja vele tartani a jó viszonyt. Lengyelország azonban nem ment bele eddig a kisantantba, bár oda hívogatták, csalogatták, megőrizte szabad elhatározását, mert az érdekei nem lehetnek azonosak a kisanlant érdekeivel. Csehszlovákia elfelejtette azt is, hogy uj területeiből ennek a szó nszédoak ité ték m?g a Jávorinál, amellyel rrmgnövekedett a ieDgyel terület. Viszont Lengyelország Dehezen felejti azt, hogy Prágában ezrével élnek ukrán menekü tek és időnként revo’verlövések is csattannak el a részükről a lengyel külképviselet egyes tagjai ellen. Nem Szivesen veszi tudomásul, hogy Prága ad menedéket az ukrán kofniténak, amely nemzete ősi szabadságát viszsza akarja szerezrú é3 ettől nem riad vissza semmi á’dozat árán sem. Most Lengyelországiéi más vonatkozásban szól a hir. A magyar külügyek minisztere látogatott el Varsóba és ott megkötötte a lengyel-majyar barátsági szerződést. A lengyel-magyar barátság sokkal régebb keletű, mint a lengyel és cseh összeköttetések. Tudott dolog a történelemből, hogy a két országot nem egyszer perszonálunió fűzte egybe és kötötte meg a két ország közt a barátságot. A lengyel nemesség és a magyar nemesség sok időn keresztül együttélt a régi magyar lelvidéken, amig a tizenhárom szepesi város elzálogosítása századai alatt lengyel sztároszták parancsoltak azokban. A barátság révén a két nemzet vezető rétegei összeházasodtak és ezek az emlékek nem mentek veszendőbe évszázadok múltán sem. A lengyel népdalok megőrizték a magyar barátság emlékét, amelyet a két nemzet mindenkor ápolt. Ez a barátság most kiujulóban van. Lengyelországnak nagy érdeke, hogy a kis Magyarország erőre kapjon, mert csak ebben az esetben lehet erős támasztéka a bolsevizmus ellen, mely elsősorban a lengyel köztársaságot fenyegeti. A bolsevizmusből mind a két nemzet eleget tanult és ma már nem kér belőle. Jó részben ez is választófalat emel Lengyelország és a csehsz ovák köztársaság között, ahol a kommunizmus a legnagyobb az európai összes államok sorában. A lengyel magyar barátság felújítása nevezetes magyar külpolitikai sikert jelent és ha azt tekintjük, hogy ez csak egy láncszeme annak a kiépített barátsági szerződés iáncolatnak, mely Olaszországból indul ki és folytatódik az államok során, azt kell feltételeznünk, hogy Magyarországnak több éves izo álása felo'dottnak tekinthelő. Mindez igazolja azt a békés légkört, mely a trianoni magyarságnak ma lelki alkatává vált, amely békés eszközökkel keresi a kibontakozást mai gazdaságilag lartbaiaUan helyzetéből. Hogy a vazallusi szerepre nem hajlandó vállalkozni egy olyan ország, mely ezer esztendőn keresztül megőrizte függetlenségét, az éithelő. Hogy elutasítja a középeurópai vámunió és a páneurőpás gondolatokban rejlő gazdasági szolgaságot, az is természetes. Végre is. ha maga erejéből meg képes állni a lábán, akkor megáll, ha pedig ez nem lehetséges, akkor segíteni kell rajta nemzetközi utón, természetesen békés eszközök igénybevételével, amelyre a népszövetség alkotmánya módot nyújt. Az izoláltság szerepe, amelyre a kisanlant poitikája évek során keresztül kárhoztatta, a beneäi vállveregető külpolitika elérkezett a felszámoláshoz, amikor a varázserő megtört. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — december 10. Sldvikot nevezik ki a szlovenszkói országosiskolatanács elnökének? A Slovak foglalkozik azzal a hírrel, hogy a szlovensikói országos iskolatanács elnökének Slávik György dr.-f, volt kassai zsupánt fogják kinevezni, Slávik, aki egyik hivatalnokkormányban földmivelésügyi miniszter is volt, Hod<a Milán dr. iskolaügyi miniszter egyik bizalmas barátja, akinek esetleges kinevezése ellen a Slovdk a legerélyesebben tiltakozik Erélyes állásfoglalását azzal indokolja, hogy Slávik nem szakember, nem ismeri az iskolák szervezeteit, azoknak összeállítását, komplikációit és mint exponált pártember ott is érvényesiihetné politikai befolyását, ahol a politikának nincs heJye. De különben is nem tűrhető, hogy az iskolai referátus az agrárpárt hatalmi szférájába kerüljön. Elintézettnek tekinthető a Benes affér. Az agrárpárt részéről Benes dr. külügyminiszter ellen megindított támadás ügyét tárgyalta a koalíció nyolcas bizottsága is, amelynek tanácskozásáról nem került nyilvánosságra semmi, de már pénteken este egész Prágában elterjedt a hir, hogy a Benes ügyet likvidálták. A köztársasági elnök közbelépésének hamarosan meg. lett a foganatja, az agráriusok akcióját sikerült leszerelni A jól értesült politikai körök nézete szerint az affér elintézettnek tekinthető. Ez a fordulat az agrárpárti körökben nagy lehango'tságot és elkeseredést szült, ami érthető is. A szlovák néppárt nagyot csalódott a polgári koalícióban. A tartományi és járási képviselőtestületek választásának eredményén már valamennyi párt napirendre tért, egyedül a sz'ovák néppárt tárgyalja még a választásokat. Persze ez a párt hivatalos orgánumában, a Siovákban jut kifejezésre, amelynek egyik vezércikkében ugyancsak kiönti keserűségét valamelyik néppárti korifeus. Azt írja a cikkíró többek között, hogy a szlovák néppárt kénytelen megállni és gondolkodni a választás mérlege és a pírt, valamint a polgári koalíció kétéves munkájának mérlege fölött Két évvel ezelőtt azzal a reménnyel ment a párt a kormányba, hogy annak egyenértékű tagja lesz s ugyanazokat az előnyökét fogja élvezni, mint a többi kormánypárt és politikai programját is győzelemre fogja juttatni. Sajnálattal állapítja meg a Slovák, hogy a kormány többi pártja nem értékelte kellően a szlovák néppárt áldozatát. A párt csalódott a polgári blokkban s épen ezért most arra kell törekednie, hogy mindazokért a támadásokért, amelyek a pártot egyes koalíciós pártok részéről érték, elégtételt kapjon. A szlovák néppárt revidiálni fogja a kormánytöbbségben való helyzetét. Megvan győ/ődve arról, hogy a revízió napfényre hozza azt, hogy hol hibárott a párt, hói engedett ok nélkül, hol került könnyelműen egyes koalíciós pártok terrorja alá saját programja és ereje rovására. A cikk végül az agrárpártnak és a cseh néppártnak támad éles hangon. A komáromi Tanoncotthon Egy csendben dolgozó intézmény a kultúra szolgálatában. A komáromi iparos és kereskedő tanonc szakiskoláról nem egyszer volt alkalmunk a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozni. És méltán, mert ez az iskola kilépett már abból a régi módi „ioasiskola“ típusból, melynek megszületésénél nem a kul ura gráciája, pusztán csak a pancsoló törvény volt a keresztszülő Nem a tanonciskolák tanszemélyzeíén múlott akkor sem, hogy a tanoncok továbbképzését célzó iskolatípus nélkülözte azokat a feltételeket, amelyek nélkül nevelés-, oktatásügy ei sem képzeheíő. Az „inasiskola“ amolyan illegitim gyerek vol*, amelynek eltartásra kötelezett apja soha nem jelentkezett, valahogyan olyan ellátása volt, mint a csatádba úgy becsöppent idegennek, akiről azt mondják, hogy „no az öt gyerek mellett ennek a hatodiknak is ké ül valami“. Még az ilyen mostoha viszonyok között fenntartott intézménybe is tudott lelkes vezető és melléje álló tanszemélyzet életet terem'eni és elsősorban csak annak a komoly kulturraunkakedvnek, fáradságot nem ismerő buzgalomnak köszönhető, hogy Komáromnak ma valósággal ipari és kereskedelmi továbbképző olyan tanonc-szakiskolái vannak, melyek mintaszerű vezetéséről és eredményes munkásságáról kis városunk határain tut is csak dicsérettel és elismeréssel emlékeznek meg. A tanonciskolák két évvel ezelőtt lemondott igazgatójának, Pethő Síndor elemi iskolai tanítónak az érdeme, hogy az iparos és kereskedő tanoncok iskolás oktatásán felül azok nemes szórakozásai, tanulságos időtöltése céljából megszervezte a lanoncotthont, ahol a SserkeixtSség éa kiadóhivatal: Kádoi-ts. 191, Megjelenik hetenkint három uor i kedden, csütörtökön és szombatod. tanoncok vasár- és ünnepnapokon öszszegyülekezvén, szabad idejüket önművelésükre fordíthatják. A Tanoncotthon egy ideig szünetelt, mert maga a város sem biztosított hozzájárulást, azaz, hogy az igazságot Írjuk meg, nem biztosíthatott segélyt, mert éppen a tanonciskola feiügyeiőbizoítsága vetette el az erre vonatkozó javaslatot. Telkes Mihálynak, a tanonciskolák igazgatójának fáradhalatlan munkássága és példát mulatott önzetlen buzgalma tette lehetővé, hogy tanonciskolánk modern irányú fejlesztése folytán ma már szakmák szerinti oktatás folyik benne kitűnő tanszemélyzete és a helybeli kiváló gyakorlati kézmüvesiparosok közreműködésével. A haladó szellemű iparos és kereskedő ifjúság nevelésügyét szolgálja ugyancsak Telkes Mihály igazgató vezetése alatt most újra életre hivott Tanoncotthon is, mely nélkülözhetetlen kiegészítő része az iskolának. A Tanoncotthon kitűzött célja a tanoncok erkölcsi világának kifinomitása, hasznos ismereteinek kibővítése, embertársaik megbecsülésére és tiszteletben tartása érzelmeire való nevelés, józan életre, takarékosságra való szoktatás, nemes szórakozások megkedveiíetése s ezek révén öntudatos és képzett iparosok nevelése. Telkes Mihály a maga igazi s nemcsak miméit idealizmusát, az iparostársadalom iránt érzett szeretőét viszi bele a maga elé tűzött — s amilyen akaratosan céltudatos és rendszeres munkát végezni tudó embernek ismerjük, — megvalósítani is képes programmjáb3, amelyhez megértő munkatársakat nyert a tanszemélyzetben: Vánkay László, Zsolnai Béla, Pálenik Lajos ranitótársaiban, akiket a minden szépért, jóért lelkesedni tudó és az ifjúságot is lelkesítő vezető mellé nem az engedelmeskedni kényszerítő igazgatói parancs, hanem a maguk buzgalma. önzetlen munkakészsége állított. A Tanoncotthon! Telkes Mihály Valósággal otthonná akarja kifejleszteni, ahova a szabadidejével rendelkező tanonc szivesen járjon, hogy változatos, élvezetes és tanulságos szórakozása maradandó legyen s hogy a tanoncok cselekvő munkássága révén előálló önképzés, mint a nevelés egyik legfontosabb eszköze jusson vezető szerephez. A Tanoncoíthonban tartandó ismeretterjesztő előadások a nemzetgazdaság, az irodalom, a nép és életismeret, egészségtan, s termeszeírajz, technológia, utazások, feltalálások stb. tudományágak körébői meriíik tárgyaikat. A nemes szórakozás eszközeiül szolgálnak a szinielőadások rendezése, hangjegy elméleti és zenei gyakorlások, társas kirándulások, tanulmányutak, nyáron a tes'edzés céJjából a szabidban, téti Időben a vezető tanító utasítása szerint és felügyelete alatt folytatott testedző társasjátékok. Szórakozás* nyújtanak s egyszersmind ismeretterjesztők a jelenleg fejlesztés alatt álló szak- és szépirodalmi könyvtár, szakfolyóiratok. A Tanoncotthonban a tanulóifjúságnak bizonyos önállóság biztositiatik azáltal, hogy a tanoncok maguk választják meg ifjúsági vezetőiket az egyes osztályokat vezető tanító-vezető mellett igy az ifjúság maga bepillantást nyer a kisebb társadalmi organizációk szervezésének, irányításának munkájába, ránevelődik az önállóság idejére, az emberi társadalom kisebb nagyobb szervezeteinek szükségességére és a nemzeti kollektiv vum kulturális javain, gazdasági megerősödésén való tudatos munkásságra. A takarékosság kifejlesztésére a tanuló ifjúságot minden megtakarítható fillérjének gyümölcsöző elhelyezésére neveli, hogy a hosszú tanoncidő után összegyűjtött anyagiakat a szak- és általános T
